Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Távcső felújítási munkálatokba kezdtem.
Tud valaki főtükör felfogatására valami jó ötletet? A jelenlegi megoldással nem vagyok teljesen kibékülve. Jelenleg ugyanis a főtükör tartó korong 3 ponton állítható a leggyakrabban alkalmazott megoldás szerint. A főtükörtartó mivel egy ponton van felfogatva, a távcső forgatásakor ha kicsit is, de elmozdul.
Gondolkodtam olyan megoldáson, aminek alapján a főtükröt nem a fenéklemeznél fogatnám fel egy ponton, hanem a távcső oldalárahárom ponton készítenék a távcső hossztengelyével párhuzamos 3 darab nútot 120 fokonként a köpenyen körbe.
ezen a hosszúkás núton nyúlna be a három profil ami a főtükröt tartaná is, és a beállítását is végezné, aszerint hogy a núton előre vagy hátra mozdítanánk a tartóprofilt. A főtükör tubusra merőleges elmozdulását is ezek akadályoznák meg, mivel pontos méretre készülnének. Azt nem tudom hogy a hőtágulás mennyiben okozná a tükör feszülését. Valami olyan megoldást szeretnék amit házilag is meg tudok csinálni, viszont nem lötyögne a tükröm össze vissza.
Bakker a tavaly vásároltam véletlenül egy Soligor zenitprizmát. Ráhajítom mostanában a távcsőre, beledugom a kolimátort és szépen kivágta a lézerfényt a távcsőből a falra. Megnézem jobban a prizmákot kb olyan 4-5 fok eltérés van a 90fok-tól. Szétszereltem rögtön hogy vajon milyen technológiával pakolták össze?
Végül is egy fröccsöntött műanyag peremhez szorul a síktükör amit a prizma hátoldala mögé dugott szivacsdarab nyom a peremhez. Nem semmi. Javíthatom ki, mert eladni pofátlanság lenne, eldobni meg sajnálom ha kiadtam érte az x pénzt.
> az adott erőtér adott helyén a sebesség dönti el
Amit írtál jó, félértettelek a szóismétlés miatt.
Bővebben: a sebesség vektoráról, aztán a nagyságáról beszéltél. Ez általában pongyola megfogalmazás, sőt abban a képben, ami először bevillant (első kozmikus sebesség kiszámítása középiskolában a körpályán való haladáshoz szükséges erőt a gravitációs erőadja) rossz is. Azért ennél általánosabb levezetést is láttam már (:/) itt a kinetikus energia számít, az pedig a sebesség(vektor) nagyságának a négyzetétől függ, az meg ugyanaz ha a vektorból számolom, mintha a nagyságokat veszem.
Hm, kár volt megszólalnom, főleg úgy, hogy semmi könyv nincs a közelemben, amelyben utánnanézhetnék. :(
Engedelmeddel igazad van, de az adott erőtér adott helyén a sebesség dönti el, hogy a pálya ellipszis vagy hiperbola (vagy határesetben éppen parabola) lesz. A naprendszer esetében ezt a határesetet nevezzük harmadik kozmikus sebességnek, ha jól emléxem.
> egy adott centrális gravitációs tér valamely adott pontjában adott vektorral jellemezhető
> sebességű tömegpont pályája a sebességtől függően bármilyen kúpszelet-görbe lehet
A kiemelt szöveg felesleges, a sebesség nagyságát, irányát a vektor adja meg. Egyébként elméleti mechanikában inkább potenciálokkal és kinetikus + poteciális energiataggal szoktak számolni. Ha kinyitjátok a Landau: Elméleti fizika sorozat első kötetét egész csinos dolgok vannak benne. Langrange mechanikát tárgyal, levezeti a Newton törvényeket (máshol axióma), néhány klasszikus megmaradási törvényt (energia, impulzus, impulzusmomentum), továbbá a Kepler törvényeket. Vannak benne példák különböző potenciálokra, és a bennük lehetséges pályákra.
A nyilak végpontja és iránya "biztos", mivel a Nap felé mutatnak, így könnyen megszerkeszthetőek (természetesen a csóva a nyilakkal ellentétes irányú - megközelítőleg :)), a hosszuk annyira pontos, amennyire egy üstökös csóvahosszúsága előre megjósolható. (Tehát semennyire :)).
Egy malomban őrlünk. A konkrét esetben valóban jó az ellipszis, de egyébként egy adott centrális gravitációs tér valamely adott pontjában adott vektorral jellemezhető sebességű tömegpont pályája a sebességtől függően bármilyen kúpszelet-görbe lehet.
Azt hittem, egy malomban őrlünk... (Mindenesetre én a "kúpszelet-görbe" helyett prózai módon valszeg megelégedtem volna a szimpla "ellipszis" kifejezéssel...) :))
Ez talán a legjobban használható:
To find Comet Ikeya-Zhang, look in the western sky shortly after sunset and locate the planet Mars -- that will be a red point of light about 18 degrees up from the horizon. (An outspread hand at arm's length covers about 15 degrees, so Mars is a bit higher than one hand-span.)
To the right of Mars are two bright stars in a nearly vertical line. The comet is at the same height as Mars, to the right of the two bright stars about as far again as the distance from Mars to the stars. Observers should be able to see the comet's bright, star-like nucleus surrounded by a fuzzy cloud of dust and gas called the coma. The comet's tail streaks points nearly straight up from the horizon.
_Közelítőleg_ jöhetett "arról bentről", nyílván lehet egész elnyúlt pályája is. Olyan is lehet, hogy valamikor tényleg a Nap irányában látszik. Nem ezért röhögtem.
Ha geometriailag végiggondolod azt a feladatot, hogy "Egy adott pontra (ez lesz a Föld) illesszünk egy kúpszelet-görbét úgy, hogy az adott pontban a görbe érintője megadott irányú legyen és a fókuszpontja egy másik adott pont (ez lesz a Nap) legyen", akkor kiderül, hogy a feladat megoldható bármilyen megadott irány esetén, egyetlenegyet kivéve.
Pontosabban szólva abban az esetben a kúpszelet egyenessé fajul és tartalmazza a fókuszpontot, de ennek a visszafordítása a gyakorlatba azt jelentené, hogy a kisbolygónak át kellene mennie a Napon. A hír komolyságát nem akarom vitatni, de a pongyola fogalmazás azért késztetett röhögésre, mert eltalálták az egyetlen irányt, ahonnan nem jöhet.
"Központi csillagunk ragyogásába beleolvadva lehetetlen volt a felfedezése". Ez tényleg baromságnak hangzik.
Miért? A SOHO űrszonda előtt csak halvány sejtéseink lehettek, mennyi „láthatatlan” üstökös-mag közelíti meg a Napot, mivel ezek a „kis” égitestek csak a Nap közvetlen közelében válnak aktívvá. Ha a kérdéses objektum üstökös-mag volt, nem pedig kisbolygó, (amely tárgyi tévedés minimum „elvárható” egy újságcikktől…), akkor Petyus is csak helyeselhet, miszerint a „Nap felől jött”.
Szerintem a Hubble-t nyugodtan kihagyhatnánk a történetből, egyrészt minden perce be van táblázva és nem is keresgélésre találták ki (látómezeje teljesen alkalmatlan lenne erre a célra), másrészt meg -úgy tudom- nem is fordulhat egy meglehetősen nagy szögtávolságon belül a Nap felé, mert tönkremennének a műszerei. Ha a hír az USÁ-ból ered, akkor minden tiszta: a Mars Pathfinder (jól írom?) óta a művelt amerikai nép csak a Hubble-ról hallott, így egy cikk komolyságát bizonyítandó bele kell venni a hírbe. Ugyanez így szólt volna 20 éve: „…még a Pioneer-űrszonda sem vehette volna észre…” :)))))
Hát igen, hozzávetőleg a Nap irányából szerintem is jöhetett, miért ne? Petyus elmagyarázhatná, mi a gondja. Az észlelés ez esetben sem lett volna könnyű (mivel a Földről csak napnyugta/kelte előtt/után közvetlenül lehetett volna észlelni, ha egyáltalán). A Hubble viszont észlelhette volna.
A cikk 1ébként nem ezt állítja, tessék: "Központi csillagunk ragyogásába beleolvadva lehetetlen volt a felfedezése". Ez tényleg baromságnak hangzik. Esetleg lehetett a pályájának egy olyan szakasza, amikor pont a Nap irányában látszott.
Úgy tudom, senki sem halt meg -akkor. (Vannak sztorik bizonyos utólagos radioaktív sugárzásról, amire persze az ufológusok rögtön lecsaptak, miszerint űrhajó lehetett.)
Másik variáció: és ha egy órával előbb az óceánba csapódik? (Egy jó kis szökőár betett volna Japánnak, de lehet, hogy az egész nyugati partnak Amerikában...)
Gondolom, a "Nap irányából jött" csak közelítőleg értendő, biztos hattyas sem arra gondolt, hogy a Napból jött az az izé! (Akkor legalább a Nap-észlelők észrevették volna... :)))
