Bocs a poénért, nem birom kihagyni: Dilettációs hézagnak csak a dilettánsok nevezik.
_Dilatációs_ hézag a becsületes neve, vagy magyarul: tágulási hézag
Nos, a filmet ugy mutattak be, hogy xy tengeralatti regesz, aki mar eddig megtalalt fel tucat hires hajot es felterkepezte oket, nos o a Titanicot is mogtalalta es kutatja.
Egyebkent nincs sok ido a kutatasra, mert 90 ev mulva valamilyen melytengeri bakterium felzabaja a hajot. Jo etvagyat!:-)))
Dilettacios hezag: en is tegnap lattam eloszor. Nincs nalam a Walter Lord konyv, hogy egzaktul megmondjam, hogy mely fedelzetek kozott tartott.
Pongyola leirasban: az 1. es a 2. , valamint a 3. es a 4. kemenyek kozott volt, a hajo tetejetol indult es a fofedelzetig(remelem, hogy jol irtam) tartott.
GEORGIE: az ilyen vízzáró kamrákat sosem szokták oldal szerint készíteni, ugyanis a féloldalas terhelés igen csúnya dolgokra képes...
Egy ilyen féloldalas süllyedés könnyen oda vezethet, hogy a hajó elfekszik, sőt akár át is fordulhat!!
Ezért a vízzáró rekeszek mindig a hajó egyik oldalától a másikig tartanak. Azonban a dupla feneket tényleg felhozhatták volna oldalt legalább a vízvonalig... A kazánok környékén bőven elfért volna. Igaz, az ütközés valószínűleg azt is megrongálta volna, de nagyságrenddel lassabbak vette volna be a hajótest a vizet.
Mindegyikben arról beszélnek, hogy 2 nagy darab van, a minap az egyik német adón láttam egyet, amiben egy középső, rövidebb darabról is szó volt.
Ez a dilatációs hézag egy kicsit kusza...
Hol volt ez??
A kiemelkedés mértékét nehéz lenne megbecsülni, az tény, hogy többen is beszéltek arról, hogy látták a csigákat, akkor viszont a 12 fok meglehetősen kevés...
Persze az is kérdés, hogy mire értették a 12 fokot. Ennyire bukott orra a hajó, vagy a vízfelszin fölött zárt be ekkora szöget a feneke.
Ez a 150 méter szépen hangzik, nem 140, nem 160, pont 150?!?
Ez ismét csak nem tény, hanem következtetés, elemzés. Ami vagy úgy volt, vagy nem...
Hajógerenda?????
Az meg mi?? :-))
Ha a hajógerincet, hajótőkét fordították volna félre, akkor az még stimmelhetne, de a Titanic nem kieles hajó volt, hanem laposfenekű...
Volt vagy tucat hosszanti borda, megszámlálhatatlan mennyiségű keresztbordával!
Az egész olyan lehetett, mint a méhsejtek.
Emellett a teljes szerkezet függőleges, vízszintes, hosszanti és kereszttartókból állt. Így ha törött, akkor annak óriási nyíróerőnek kellett lennie. Az meg akkor lehetett a leginkább, ha a hajó elkezdett orra bukni, a fara viszont emelkedett. Ekkor tényleg megroppanhatott, és mivel az eleje nagyon sok vizet vett fel, leszakadhatott.
Persze lehet, hogy ekkor már a víz alatt volt az egész, csak a farába még rengeteg levegő lehetett, és ez hozta létre a szakítőerőt...
De most is azt mondom, ezek csak találgatások.
Az természetes, hogy minden film készítője a saját verióját úgy adja elő, hogy "ez volt, pont!"!
De egyik verziót sem tudták eddig bizonyítékokkal úgy alátámasztani, hogy a többit el lehetne vetni.
1, Titanic: En mar eddig legalabb 4-fajta Titanicos filmet sikerult latnom a NG-D-Sp csatornakon!
A tegnap estit is megneztem es felvettem. Holnapra megirom a reszleteket, de ameddig neztem az volt a sztori, hogy
a, a hajo tatja nem emelkedett ki 12 foknal jobban
b, a hajo 150 m melyen, sullyedes kozben valt kette, addig a hajogerenda egy kis darabja tartotta a hajot. Ezt a roncsdarabot megtalaltak.
c, hajon volt ket diletacios hezag, amelyeknek par cm-re kellett volna lenni egymastol, ezzel szemben a nyilas majd egy meteres volt a roncson.
d, sullyedes kozben a dilettacios reszen 1 negyzetcentimeter accellemezre 4,5 tonnas ero hatott.
Hajotest vedeleme: persze kialakithattak volna a hajo oldalan is a hajo oran talalhato kamrakat, amelyekbol ki lehetet volna szivattyuzni a vizet, de valoszinunek tartom, hogy egy ilyen beeerendezes a hajo meretet es az arat is igencsak megnovelte volna.
2, csatahajok:
Szeretnek kerni egy kepet arrol az inyencsegrol!
És oda van írva a lemez sarkába fűzött piros cetlire, hogy miért törött el??
:-)))
Sem a süllyedés, sem a törés okát nem bizonyították, csak elméletek vannak.
Abból viszont jó sok...
Egy biztos, a jéghegy. meg hogy mi történt. A hajó esüllyedt, közben kettétört.
Viszont, pontosan miért, arra csak elméletek vannak.
Pl a kérdéses részt sem lehetett megnézni, hiszen az iszapban fekszik.
Az anyagokról meg csak annyit, hogy ugyanebből az anyagból építettek egy Olimpicot meg egy Britannicot, mindkettő évekig utazott, és semmi nyoma, hogy az anyagminőség miatt gondjaik lettek volna.
Pedig az Olimpic haváriázott is a Nantucket világítóhajóval (nem lehetett kis csattanás, ha a világítóhajó elsüllyedt!)!
Mellesleg 16 vízzáró rekesz volt, amelyek közül bármely 2 szomszédos rekesz, vagy az első ötből 3, vagy az első 4 rekesz elárasztása esetén úszóképes maradt volna.
A havaria azonban 5 rekeszt érintett, emellett a vízzáró ajtókkal is gond volt. Ugyanis csak egy részük működött elektronikus távirányítással, több mint a felét kézzel kellett zárni.
Ezek nagy része valószínűleg nyitva volt és maradt. Igaz, ha be is vannak zárva, a hajó akkor is elsülyedt volna, a rekeszek ugyanis csak 3 méterrel nyúltak a vízvonal fölé (kivéve az első kettőt és a hátsó ötöt, ezek még egy fedélzettel, azaz kb 3 méterrel magasabbak voltak), így az első öt rekesz megteltekor a víz a felsőbb fedélzeteken keresztül szabadon átáramolhatott a következő rekeszekbe.
Az is tény, hogy a szivattyúk működésének elősegítéséhez néhány ajtót újra felnyitottak.
Az biztos, hogy lassabb lett volna a süllyedés, ha az összes ajtó zárva van, a kérdés az, hogy mennyi időt jelentett volna, úszóképes maradt volna a Carpathia megérkezéséig, a mentésig?
Én azt is olvastam vhol, hogy az egyik mérnöknek már a tervezéskor rossz előérzetei voltak, a súlyelosztás, és a vízzáró falak miatt. Ezért megépítette a hajó kicsinyített mását, és kipróbálta egy medencében. Simán csak úsztatta, semmi ütközést nem szimulált, de a modell egyszer csak megborult, és elsűlyedt.
Elmondta a látottakat a "feletteseinek" ám ők lesöpörték az asztalról, azzal a felkiálltással, hogy az idő rövidsége miatt nem adhatnak hitelt egy "fürdőkádban játszó felnőtt ember" szavainak. a terveken semmit sem változtattak, megépült a Titanic.
Nna, ehhez képest elég sokáig bírta a hajó, bár elgondolkodtató, hogy ha átépítik, megerősítik a falakat és nem a marketingpolitikára hagyatkozva "hajtanak mint állat" akkor lehet, hogy most lenne egy gyönyörű veterán "hajónk", és egy tragédiával kevesebb..
..de persze ez csak feltevés.
Teljesen Széchenyi korabeli felépítményt kapott, megkezdték vele a Hídember forgatását. Tegnap egész nap Pilismarót-Tahi között forgattak, ill. készítették elő a terepet. Most az Újpesti-öbölben áll.
Én úgy tudom, hogy a hajótesten 6 rés keletkezett. Az egyetlen hosszú hasadást már az 1912-ben lezajlott vizsgálat során elvetette egy szakérto, aki a rekeszek nem egyenletes megtelését magyarázta a több "kisebb" lékkel, ha jól emlékszem.
Nekem is úgy rémlik, hogy volt valami gubanc az acél minosége körül. Ha jól emlékszem, azt írta valami webhely, hogy a Titanic acélja ma már nem menne át a minöségellenörzésen, tehát olyan minöségü acélból ma már nem lehetne hajót építeni.
Ezt a "végighasította" dolgot ne úgy képzeld el, hogy méteres hasadék nyílt a hajó oldalán.
Valószínűbb, hogy számtalan rés keletkezett a lemezek között.
Ez a lényegen persze nem változtat, a hajó elsüllyedt.
Viszont a széttőrésről a mai napig vitatkoznak.
Ami viszont biztos, ez a ridegedéses elmélet nagyon nem stimmel...
Ugyan metallurgiát nem tanultam, cserébe volt szerencsém hajótestet közelről látni.
A legnagyobb hidegben se lett törékeny, még a legöregebb teknő sem. Pedig némelyiket 40-50 éve ette már a rozsda. Ráadásul az egész hajót belülről fűtötték, így kétlem, hogy mínusz nagyonsok lett volna a lemez hőmérséklete...
Megjegyzem, a minapi Dic-NG-Spec filmben épp erről a témáról volt szó, a felhozott darabokat megvizsgálták, és maguk is meglepődtek:
az anyag minősége nem sokkal maradt el a mai modern kohászati technológiákkal előállított lemezektől!
A Csatorna-hajók maximum mérete 965x106x39,5 láb, azaz méretei alapján a Titanic tényleg befért volna, de a csatorna, illetve a zsilipek építésekor nem ez, hanem az US Navy szólt közbe, mégpedig az akkor még csak épülő új csatahajói számára kívánták biztosítani az áthaladást.
Szerintem nem a kettérörésen kellene lovagolni,hisz a hajótest akkor tört ketté amikor már orral lefelé süllyedt,és a hátsó része kiállt a vízből ezért ez a rész letört.
De akkor már mindegy volt nem ezért sülyedt el.
Az elsüllyedés oka valóban az volt hogy a jéghegy végíghasította a hajó oldalát 3 vizzáró rekesz szélességben.(majd 100 méter!!)
Na ez volt a sok,pont a vizzáró rekeszfalak elégtelen magassága miatt.
A hajótest bedől a víz meg átcsürgott felettük.
Egyszerűen nem számoltak ilyen mérvű sérüléssel a tervezők.
Ha csak 2 rekesz sérül,vagy a hajó orral megy neki a jéghegynek,felszínen marad.
Ennek szerintem semmi köze az acél ridegségéhez :)
A Britannicon pedig 1 vagy több jó nagy robbanás történt,(ki tudja mitől de vagy U-boat torpedó,vagy akna) persze hogy elsüllyedt.
Ezen nem kell csodálkozni,hiszen elsüllyedt a Yamato is! .)
Az Olympic-ket a Titanic elsullyedese utan visszarendeltek atepiteni, de az 1. vh-ban az Ir-tengeren egy nemet U-Boot jeghagynek adta ki magat es elsullyesztette. (Mint ahogy a viccben van: Iceberg,Roseberg, It's the same for me.)
A Britannic-nak talan egyetlen utja volt: epitese utan 1915-ben a Dardanellakrol sebesulteket hozott (es fegyvereket vitt) es talan akna, vagy egy U-Boat vegzett vele.
A Panama filmben volt egy erdekesseg.
Korabban nem publikaltak, hogy a masodik vh. kozeledtevel a jenkik egy titkos gatat epitettek az x. nevu tonal, ami viztarozo is (bocs, hogy nem tudom a to nevet, de foldrajz szakon nem volt benne a kotelezo nevanyagban:-)))
A japanok repulogephordozo tengeralattjarokkal (!!!) tamadast akartak inditani a tengerszint felett levo viztarozo gatjai ellen, hogy hasznalhatatlanna tegyek a csatornat. A jenkik altal epitett mokas gat pedig a rendes gat megrongalasakor szepen kiemelkedett volna a vizbol es megallitotta volna a viztarozo elfolyasat.
Ennek a vedogatnak a megletet egeszen a 90-es evekig tagadtak a jenkik...
Szintén a Spektrumon volt egyszer egy film a Panama-csatorna építéséről, ot mondták, hogy az egész csatorna és zsiliprendszert az akkori idők legnagyobb hajójához, vagyis a Titanichoz méretezték.
Valamelyik testvére haladt át rajta valaha is? A Titanicnak nem volt alkalma...
Bocs, meg kimaradt:
A szerencsetlen hajon volt 7(?) db vizzaro egyseg Faradt vagyok mar, szoval a hajotestet belulrol 7 nagyobb egysegre osztottak, fel amelyeket vizbetores kapuval lezarnak.
Sajnos ez a "vizzaro fal" nem a hajo fedelzeteig tartott, hanem a vizvonal felett par meterrel veget ert. Igy megvolt a veszelye annak, ha 2-3 egyseget elont a viz, akkor a magassabb fedelzeti szinteken atbukhatott a viz a szomszedos vizhatlan egysegbe, es igy lancreakcioban a hajo pusztulasat okozta. (Allitolag ez matematikailag is bebizonyithato)
A Titanic katasztrofajabol tanulva a masik ket hajot atepitettek, es a legfelso fedelzeti szintig megemeltek a vizzaro falakat.
Ennek ellenere a Britannic az Egei-tengeren fel ora alatt elsullyedt.
Kivancsi leszek, hogy csutortokon este milyen IQ-us filmet nyomnak majd a TV2-on:-((((
A kozelmultban National geographic-on (vagy a Spektrumon) volt egy film, ami a Titanc-osztalyu 3 nagy hajo (Titanic, Olimpyc, Britannic) gyors pusztulasat taglalta.
Kiderult, hogy anyaghibas acelt hasznaltak (valamelyik amerikai laborban bevizsgaltak a tenger fenekerol felhozott mintat!!!!).
Az okok kozott megjeloltek, hogy anno 5 tonnas tombokben gyartottak az acelt a mai xx tonnaval szemben. (Bocs, lehet, hogy rossz adatokra emlekszem, de a lenyeg az volt, hogy a jelenlegi aceltombok 10-ede volt akkor a legnagyobb aceltomb, ami gyartasbol kijott).
A kisebb meretu anyaggyartas, valamint az elegtelen minosegbiztositas miatt olyan jo acelt sikerult osszehozni, aminek a mikroszkopikus belso szerkezete a homerseklet hulesevel torekennye valt.
A hajo sullyedeset is lemodelleztek, es a hajo kettetoreset azal magyaraztak, hogy amint megnott a hajoban a viz, es ezzel a hajo tomege, olyan erok leptek fel, amellyel a szegecselt, nem tul jo minosegu acellemezek nem birtak megbirkozni.
A tulelok is egyontetoen kiserteties, pokoli recsegest hallottak a hajo sullyedese kozben.
A filmet sajnos nem vettem fel, mert a tv-ujsagtol elteroen mast adtak es en veletlenul belebotlottam...
A Titanic gyors süllyedésében nem a sérülés mérete játszott döntő szerepet. Normális körülmények között ekkora hasadás nem okozott volna katasztrófát, azonban a 0 °C körüli víz hőmérsékletére hűlve az acél rideggé, törékennyé válik. Ez vezethetett a hajótest kettétöréséhez
Mint gépészmérnök, én is tanultam elég kemény dózisban anyagszerkezettant, de nehezen tudom elképzelni, hogy az acél ridegségére a 20°C körüli hőmérsékletről 0 °C-ra való hűlés ekkora szerepet játszhat.
Az már csak hab a tortán, hogy itt a teljes hajótest tört ketté, és akkor a 0 °C-os hőmérsékletről értelmetlen beszélni, hiszen a hajótest külső részét kivéve - ami a vízzel érintkezett - ott van még a géptér is, ahol ugye meleg van.
Egészen biztos, hogy a töltöberendezések fejlödtek.
Nem tudom, hogy épült -e három töltöliftes tornyos hajó, szerintem nem. Valószínüleg így spóroltak a hellyel. Úgy tudom, az amerikai hajókon egyébként is szük volt a hely a lövegtornyaikban, feltételezem, ez fokozottan állt a hárocsövesekre.
Azért ismerjük New Yersey (vagy Iowa, nem tudom) képét, amint két elsö tornya minden lövegével lö egy sortüzet.
Az elsö világháborúban még a kétcsöves tornyokkal is kerülték az olyan sortüzeket, amelyekben a torony összes ágyúja részt vesz. Általában tornyonként 1 löveg lött sortüzet, így próbálták csökkenteni a hajóban a sortüz okozta károkat (voltak egyéb korlátozások is, ugyanis a tornyok egymásban is tehettek kárt).
De rögtön egy ellenpélda: az orosz dreadnought-ok (háromcsöves tornyok) sortüze így nézett ki: 1. és 3. torony 6 ágyúja egyszerre, majd a 2. és 4. torony 6 ágyúja egyszerre.
Itt egy összehasonlítás az ismertebb csatahajókról. A Bismarck-ot eléggé lehúzza:
http://www.combinedfleet.com/baddest.htm
Vasarnap este a Spektrum ismet musorre tuzte a Hajokatasztrofak cimu musort.
Ebben szerepelt az 1997-ben szerencsetlenul jart Estonia.
A hajo elsullyedesenek okat ket kulonbozo vizsgalobizottsag probalta megmagyarazni.\
1. A finn-sved-eszt kormany altal letrehozott VB szerint a komphajo orran levo ajto nem birta a 4 m-es hullamokat es emiatt leszakadt es a hajo orran beomlott a viz. (Akkor 6 m-es hullamok voltak, es modellkiserlettel bizonyitottak).
2. A nemet hajoepitok szovetsege altal letrehozott VB (ok epitettek a hajot) szerint a hajo olyan muszaki allapotban volt, hogy nem lett volna szabad kifutnia.
A hajo a tengeren jobb oldalon leket kapott (a hajo 20 fokkal jobbra dolt, majd valahogy visszabillent az alaphelyzetbe es 15 perccel kesobb dolt meg vegzetesen jobbra) es ezt kovetoen szakadt le a hajoorron levo ajto.
A tet nem kicsi, hiszen a 857 aldozatot valakinek karteriteni kell.
Igen erdekesnek tunt, hogy 3 hettel a katasztrofa utan a kormanyok se akartak kiemelni a hajot es 1999-ben egy soderes hajot kuldtek a roncs fele, hogy vasbeton szarkofagot rakjon ra.
Kicsit gyanus, nem?
Szerintetek mennyire biztonsagosak ezek a komphajok, illetve szerintetek mi volt a katasztrofa valodi oka (esettleg van-e a temarol valami igenyesebb weboldal)?
"Még az Iowa-kon is két töltölift tartozik a három lövegcsöhöz."
Huha! De azert a lift gyorsabb volt, mint korabban, vagy megsem?
Egyaltalan, epult olyan harom lovegtornyos hadihajo, amelyen egy toronyhoz harom toltolift tartozott a kettovel szemben?
Ezek az infok meg rejtelyessebbe teszik ezt a 3-as lovegtornyos kerdest.
Miert epit egy nagyhatalom olyan hadihajot, amelyen papiron hiaba szerepel 3 loveg egy toronyban, gyakorlatilag a loszer szallitasat csak ket lifttel oldjak meg?
A Bismarck vs Rodney eseteben amig egyszer lo a Roadney, addig triplazik a Bismarck.
Kerekitve akkor 3:6 a lovedekek aranya a Bismarck javara egy torony esteben!
Osszesen a Rodney 3*3=9 lovedek, Bismarck 4*6=24 lovedek, tehat a 8 loveggel felszerelt csatahajo a 9 loveges, 3-as tornyu, de ket toltoliftes csatahjoval szemben tobb, mint 2.5 szeres folenyben van!!!! Ez meglepett!!!!
Tudtam, hogy a Bismarck jo hajo, de ennyire:-))))
Mar csak az IOWA-val, es a Yamatoval kell osszevetni.
A masik kerdes, meg az, hogy a 3-as lovegtornyu egysegek egyszerre lohettek-e mind a 3 loveggel?
Az 1. vh-us Janes-ban volt olyan megjegyzes az elso amcsi 3-as lovegu csatahajonal, hogy egyszerre nem tudja mindharom loveget hasznalni.
