ezzel megfogtál, most meg nem tudnám mondani, hogy agglutináló-e vagy sem. De most már túl fáradt vagyok megnézni. Különben is, holnap éppen szerb/horvát történeti nyelvészet órám lesz, majd jól felkészülök estére :)
Ezek tehát törökül beszélő magyarok voltak, akik ugyanolyan török nyelvet beszéltek, mint a (második) honfoglaláskor bejövő magyarok törökül beszélő része és ezért nem keveredtek, ezért különültek el szállásterületeik stb. És a (második) honfoglaláskor bejövők felismerték, hogy ők is magyarok és ezért hagyták őket békén?
A kérdésem igazából az, hogyha nem finnugorul beszéltek az itt található maygarok, akkor a 220 évvel később bejövő magyarok mitől vették észre, hogy ők magyarok? Lehet, hogy a kérdésem borzasztóan primitív és naiv, mert nyilván én is érzem, hogy egy nép nemcsak nyelvén keresztül definiálja magát, de ezt most tényleg nem értem.
Ez a nazális jellemzője az ószláv nyelvnek, ráadásul a lengyelben nem is maradt meg :) a lengyel nazálisok részben megfelelnek az ősszláv/ószláv nazálisoknak,, részben innovációk. Abban igazad van, hogy a lengyel az egyetlen szláv nyelv, amiben nazális hangok vannak napjainkban, de jól tapasztalható reflexekkel megvannak minden mai szláv nyelvben az előzményeik
Na ezért tartom én többre Kristót. Ő nyelvészeti oldalról is megközelíti a problémát, és abból a szempontból jól dokumentálható szláv lakóság volt a kárpát-medence területén.
A bolgárszláv korai szakterminológia, a magyar nyelvészetben használatos. Szlavistáknál a hivatalos elnevezések - amik pontosabbak is: összláv (írott emlékek nélküli, egységes szláv alapnyelv)
ószláv/óbolgár (déli szláv népcsoportok közös nyelve)
Az ószlávot irodalmi nyelvnek tekinthetjük, Szaloniki környéki szláv nyelvjárás, Ciril és Metód nyelv, az első leírt szláv nyelv. A térítéssel párhuzamosan (Ciril és Metód felmentést kért a triglosszia alól) mint irodalmi nyelv terjedt el, és például szerbiában a 18.szd végéig maradt is. ennek ellenére ekkoriban kezdődött el a déli szláv (ószláv) nyelvek differenciálódása. Bizonyíték arra, hogy a kárpát-medence területén nem bolgár-törökök voltak a honfoglalás idején, hogy az ősszláv nyelvről egy korábbi fejlődési szakaszban leváló nyugati szláv nyelvek közül a cseh és a szlovák sok ebben a korban kialakult sajátosságban egyezzik a déli szláv nyelvekkel.
Hát idézném, ha még lenne értelme. Ugyanis elolvastam az egész fejezetet, és kiderült, hogy a dolog a 11. századra vonatkozik. (Kniezsa térképe alapján.) Ezer bocsánat.
Ha magyarul beszéltek, akkor finnugor nyelven beszéltek, nem? Mert ha törökül beszéltek, akkor mitől voltak magyarok? ez a kérdéskör most tényleg érdekel.
A nyelvcsere nem ritka jelenség a népek történelmében, a bolgártörök-szláv nyelvcsere kitünő példája. Ez ellenben nem bizonyítja azt, hogy a magyar rátelepülő lakóságnak feltétlenül át kellett volna venni a szláv nyelvet. Ennek egyik kizáró oka, hogy a magyar agglutináló nyelv, és mint ilyen, könnyen illeszt nyelvrendszerébe indegen eredetű szavakat. A magyar nyelv rengeteg szláv jövevényszóval gyarapodott ezalatt az idő alatt, és a szavak egy jelentős része jól bizonyíthatóan 10szd elöttről való. Azt hogy rátelepülő lakóság voltunk bizonyítják - nyelvészeti szempontból a luxusátvételek. Ilyen pl. a rend szó (nazális en hanggal történő átvétele 11.szd elotti átvételéről tanuskodik), amire a magyar nyelvben már volt szó - szer
Pest kemencét jelent, erre én is így emlékszem. És most, ahogy elmondtad, tényleg elbizonytalanodtam, hogy nem bolgár-szláv eredetű-e. Meg is néztem a tavalyi füzetemben és tényleg bolgár-szláv. Köszi, hogy kijavítottál. Mondjuk, te nem bolgárt mondtál, nekem ezt mondták, nyilván állást foglalni nem tudok.
Igaza van morbiczernek. A nálunk levő szláv helységnevek nem itt (nem) élő szláv lakosságtól maradtak ránk, hanem azoktól a bolgár erődöktől, amiket az avarokat legyőző Krum idején és után (803) az addigra már egyre inkább szlávul beszélő bolgártörökök tertottak fenn évtizedekig.
Legészakibb pontja ennek Visegrád volt. Főleg folyóközelben találhatóak (belgrád, Csongrád stb.)
Emékezzünk régiekről..., 1979, Móra Ferenc Kiadó, 109. oldal
"A 670-ben bejött késő avarok, azaz onogurok nyelve nagyrészt magyar kellett, hogy legyen. (...) Hogy az onogurok népe már magyar lehetett, bizonyítja temetőink embertani anyaga is: a mai magyar nép jórészt a kései avarok leszármazottja."
"...a griffes-indásoknak magyarul kellett beszélniük...)"
Különben ugyanazen az oldalon írja László Gyula, hogy a honfoglalók töredékekben német nyelvű népeket is találtak a honfoglaláskor (a másodikkor). Ezért (amit én valószínűtlennek tartok) kaptam tőled előbb egy nagy lecseszést. László Gyulát is lecseszed?
Kedves Derek, Ajtony nem a nomád magyarok képviselője volt, hanem egy hatalmi harc vesztese. Nem a nomád magyarokat végezték ott ki (bár ezt le kell ellenőriznem), hanem a vesztes támogatóit.
Pest neve szláv eredetű, az ószláv korszakban keletkezhetett. Bolgároktól földrajzi alapon nem eredhet, de időben kikövetkeztethető: a horvát és szerb nyelvbe a stć váltás a 10-11szd. táján ment végbe.
ps: a szó jelentése mellesleg kemence vö. Buda németül Offen (tűzhely)
"Az is legenda, amit átveszel a hülye vulgártörténészektől, hogy milyen klegyetlen irtás volt itt. Mégis valóságnak fogadod el."
Hat volt, amikor Csanad legyozte Ajtonyt jopar ezer magyart felakasztatott a Maros partjan a mai Szeged felett, ezert voltak is akik mondtak talan jobb lenne ha nem allitanak fel a kiraly szobrat szegeden, mert ezen a kornyeken leginkabb akasztatott.
Dehogy Kristó találta ki. Többszáz éves fogalom. A mongolok is nomád állam volt.
A szlávok pedig csak akkor fogadhatók el, ha a Bjelo-Brdói kultúrát szlávnak fogadjuk el. De ez már az ötvenes évek végén megdőlt. Azért mondanak szlávot, hogy az avarokat és a bolgártörököket el lehessen hallgatni, mert ez nem támogatná elméletüket.
A létszámra pedig az a vicc, hogy mind a ketten Dzsajhaniból indulnak ki. Kiszelynél ugyanezen forrás alapján 500 000 honfoglaló jön ki.
"Előbb olvasd el mit írt valójában. Kristóból a sértettség beszél. "
A fenet, ez es minden tudomany ilyen, allando ketelkedes, Kristo sem azt mondja ,hogy az az egy igaz igazsag amit o allit, hanem o ezt valoszinusiti.Es ha ugy adodik meg is valtoztatja a velemenyet ha ujabb forrasok mast valoszinusitenek. Egy tudosnal ez teljesen termeszetes,hiszen nem a dogmaihoz keresi a bizonyitekoket,hanem a bizonyitekok alapjan alakitja ki a velemenyet.
Egyebkent en szemelyesen ismerem es egy nagyon szereny ember, bar o mas tanszeken volt o a BTK-n en a TTK-n de nyaaraltunk egyutt az egyetemi uduloben es egy nagyon kellemes es szimpatikus ember.
