Keresés

Az elmerevedés amiatt lehet, hogy a célban pihentél, netán le is ültél. Megállás nélkül sokkal többet tudtál volna menni, mint gondolod! Meg aztán van holtpont is, amin túl lehet jutni...

Melyik irányba mentem a Szépjuhásznénál, mikor láttál? Egyedül voltam, vagy egy lánnyal?

Az viszont jelet valamit, hogy amikor a célból elindultam a buszhoz, alig tudtam lépni, annyira elmerevedtem. Ebbol azt a következtetést vonom le, hogy bár könnyen ment az utolsó 5 km (52 perc), jelenlegi állapotomban 26-28km-nél nem tudtam volna többet gyalogolni.

(Mostanáig ébredtem fel annyira, hogy leírdzsem. Jam.)

   Sokáig tépelődtem rajta, hogy békávé menjek Budaörsre (nem ingyen, illetve idegesítő bliccelés közben figyelni az ellenőrt, hosszú, kényelmetlen, átszállás a hideg megállókban és utálom, főleg a kültelki buszokat) vagy autóval (kényelmes, de sokba kerül, és snassz a biciklivel szemben) vagy bringával (sportos és olcsó, de a kényelmessége a szintkülönbségtől függ, amit nem ismertem, és hűvös lehet és korán kell indulni hozzá -- no talán nem sokkal korábban, mint a békávével, mert nem kell sok hülye átszállást bekalkulálni).

   Hát mit tegyek, ha szeretek biciklizni?
   Kivi két útvonalat ajánlott, az egyik a farkasréti temető felé megy, a másik az Osztapenkó mellett és az egyes úton, de mindkettőben van emelkedő, és az országút nem is az igazi. (A sebváltó nélküli bringával akartam menni, azért játszott a szint.) Végül kinéztem a biciklis térképen egy olyan utat, ami a Lágymányosi hídig megy a bringaúton, aztán majdnem a Kelenföldi Pu.-ig,aztán a budaörsi reptér mellett és át a Károly király úti új körforgalmú felüljárkálón. (Ilyet még úgysem láttam, és ott kukkoltam, mikor az elődjét fel- és lerobbantották, ezért is érdekelt, mi lett belőle.) Az útvonal becslésem szerint kb. kétszerannyi, mint ha a munkahelyemre mennék. (Órám nem volt, de térképen nézve ~30 km-nek tűnik, ami innen egy visegrádnyi táv. Menetidő alapján kicsit több lehet.) Nem tűnt nagy durranásnak, csak korán kell indulni.

   A végső lökést Kivi adta meg, aki nagy nyilvánosság előtt nem normális dolognak mondta, hogy odamenjek bringával. Gondoltam, hogy ha a nagy Kivi, aki vécére is biciklivel jár, ilyet mond, akkor azért is megcsinálom. Persze késve indultam szokásom szerint, és így sikerült kb. annyit késnem a rajtból, mint Pataporcéknak, akik békávé szenvedtek. :-)

   Úgy öltöztem, ahogy túrázni akartam, azaz jéger + gyakorlónadrág, bakancs, dupla zokni és lábszárvédő. Csak a kabátom volt más, egy Sandstone esőkabát, ami elég meleg, és egyujjas síkesztyűt installáltam bele. A késés miatt annyit csaltam, hogy az Árpád hídtól a Batyiig HÉV-vel mentem (a többi szakaszon pedig hévvel -- micsoda példamondat egy helyesírási felmérőben! :-)). Továbbá kb. 4-szer átmentem a piroson, és eggyel többször mondtam a kalauznak, hogy bérletem van, mint ahányszor tényleg.

   A dolog simán és élvezetesen ment. Egyáltalán nem fáztam, csak egy picit a fülem egy kis ideig. Viszont ezután megdöbbenve tapasztaltam, mikor a budaörsi rajthelyre érkeztem, hogy a palackomban a víz egy része megfagyott! Kelenföldön érdekes kialakítású bicikliutat láttam: az út közepéből néhány helyen fák és villanyoszlopok nőnek ki, ezeket szépen körberajzolták sárga vonallal, és mindkét irányból kötelező kikerülési irány táblákat szereltek fel. Poénnak szellemes. :-)

   Egy helyen volt gondom a térképpel, ahol a bicikliút váratlanul beletorkollott a zöld mezőbe, és semmivé foszlott. Hogy ezt milyen megfontolásból csinálták, azt nem tudom, lehet, hogy aki építette, nagyon tréfás fickónak gondolta magát. Emiatt kerülnöm kellett egy kicsit az Egérúton, de nem volt nagy forgalom, csak nyertem egy kis bónusz szintemelkedést. Ettől eltekintve majdnem sík úton mehettem végig, csak Budaörsön belül kellett elhanyagolható mértékben emelkedni. Visszafelé rájöttem, hogy a mező előtt kb. 50 méterrel kellett volna letérnem a bicikliútról, és egy kis kerülővel áttérni a Repülőtéri útra, ami abból az irányból nem látszott a fák mögött. Így hazafelé szint nélkül jöttem. Ugyanúgy voltam öltözve, de egy kicsit fáztam -- talán az átizzadt pulóver meg a komótosabb tempó miatt. Pedig ezúttal nem is fagyott meg a víz. :-) Vehettem volna még fel ruhát, ha nagyon izgat a dolog. Sajnos meg kellett állnom elemet cserélni az első lámpában, amit viszont nagyon nem élveztem a hidegben.

   Maga a túra kellemes volt, bár néhány helyen kicsit csúszott az út. Ijedeztem is, és örültem, hogy jó bakancs van rajtam. Sár csak egy kis darabon volt. (Hiver, azért ne ijedj meg, sportcipőben is végigjöttek egy páran, csak 1-2 olyan pont volt, aholtalán egy kicsit izgisebb lett volna.) Együtt indultunk, de egy idő után nem bírtam Pataporc, Larzen, Kivi és Pucros Mackó tempóját. Egyrészt azért, mert fáradt voltam az egész heti nem-alvástól, másrészt talán a bicikli miatt is egy kicsit, harmadrészt meg amúgy sem szoktam bírni, főleg emelkedőn. De olyan nagyon nem voltam leszakadva, hiszen kb. 10 perccel mentem rosszabb időt Kivinél. Ez a lassabb sebességből és a jóval kevesebb pihenőből tevődött össze. Kivit nem ismertem meg elsőre, mert sildes sapka és farmer volt rajta (a fényképeken valahogy nem így szokott kinézni), élőben meg csak egy percig láttam korábban. De aztán rájöttem, hogy aki egy ujjal a homlokát ütögeti, és így kompenzálja az elkeseredését, hogy miért nem jött ő is biciklivel, az ő. :-)))

   Makkosmutykó után már nem annyira élveztem a sétát, az a hosszú emelkedő már a Piros 85-ön is megviselte a lelkivilágomat. Bevallom, ott még néhány nyugdíjas is utolért. :-) De a lejtőkön elég jól mentem, azokat csípem. (Érdekes módon van olyan túrázó, aki az emelkedőben erősebb, mint a lejtőben.) A célban teát és zsíroskenyeret adtak, amit hamar beburkoltam, és üldögéltem, lustálkodtam egy kicsit hazaindulás előtt. Viszont a még egy pohár teáért száz forintot volt arca elkérni a kocsmárosnénak, hogy akadna a torkán. Itthon aztán pillanatok alatt elaludtam magam.

   Összesen hatvanegynéhány kilométert tekertem és huszonnégy-huszonötöt gyalogoltam, ami mindkét szakágban rövid túrának tekinthető. Csak a gyalogtúra ezer méteres szintje számít soknak.

   Mély sajnálatomra Gödényt ezúttal sem sikerült megismernem, pedig kerestem a rajtban. Több különböző néven már 1-2 éve levelezünk egymással, úgyhogy lassan esedékes lenne. :-)

A távolság 24 km volt, én percre pontosan 6 óra alatt értem be, ebben benne van egy 20, és két 10 perces megállás is.

Ezt a mai túrát viszont sajnos sikerült kihagynom.

Kivi: Olybá tűnök, mint aki menni látszónak gondolja magát. Szóval igen. Ha el nem alszom. Pataporc most akart lebeszélni a cajgáról. De a benzin drága, és sokat használtam már idén, békávézni meg utálok. Majd meglátjuk. A montira át kellene szerelni a lámpát, a másik meg nem emelkedőre való. Hmmm. Két segédtétel (azaz dilemma).

Más: Idén mikor lesz a Dögöljmeg? (Börzsönyi téli éjszakai ttúra.)
Az a baj, hogy a haverokat komolyabb túrákra nem tudom elcipelni. Van itt olyan fiatalabb, bulizósabb túrázó társaság, ahova becsatlakozhatnék néha?
eddigi ttúráim

Szép a "4 topic egy témában" módszer! :)))