Északi szél: A nagy talány. Egyelőre nem tetszik igazán, bár ez jelentheti azt is, hogy később kedvencemmé lép elő... ...mindenesetre gyanús, hogy nagyon fogom szeretni idővel. Megéreztem, egyre inkább kedvelem, bár mostani hangulatomban inkább a Szárnyaskezű szeretőket hallgatom, szinte egész éjjel (későn értem haza) ez ment, meg reggel is betettem. Valahogy ilyen most a hangulatom, de nagyon jó, hogy van ez a zene és van ez a szám. Nehéz az élet. :-))) OFF: Fecó: Ha nem túl megerőltető, jöhetne a szövege. Egy sör a jutalmad tudom mikor és tudod hol... :-) ON
Mai nappal én is a Smaragdváros lakója lettem. A borító kicsit meglepő, de hát a térképet mégse lehet egy negyedakkora papírra érthető módon rányomni. Még eltévednénk, s kihagynánk a kétszaxis fogadót...
A zene két részre oszlik: ismert és új dalokra. Az ismerteknél picit zavaró, hogy a lendületesebb, koncert előadások vannak a fülemben, de hát ez kikerülhetetlen. Az "újakról": A Jézuska kiscsizmája nagyon tetszett, annak ellenére, hogy néha(?) a Jézus ágyán motívumai tűntek fel. Gondolom, nem véletlen, de nekem furcsa volt. A Tüzet viszek először a Rege és a Ne nézz hátra összekombinálásának tűnt, de egyszer csak "beugrott", és önálló életet kezdett élni. Méghozzá nagyon. Nekem a meglepetés az Északi szél volt, igen erős, bár nem kimondott slágerzene:-) Fogod még azt nagyon szeretni, Gyula! A Duna partjánban megint voltak Regés érzéseim, de ezek nem voltak megalapozottak.
Összességében nagyon jó lemez, és egy hibája van mindössze: nem ez volt az első lemez, amit hallottam tőlük, így hiába is keresném rajta azt a döbbenetet, ami elfogott a Regét először hallgatva.
Épp most nyerem első benyomásaimat a CD-ről (a koncerteket leszámítva persze). Egyébként a Baross utca sarkán lévő CD boltban sikerült beszerezni. Első hallásra a 4-5-6-7 szám + a Duna partján tetszik a legjobban. Nagy kár, hogy a Szárnyaskezű szeretők most íródott meg és nem két évvel ezelőtt, mert akkor mindenképpen elhangzott volna az esküvőmön. :-)
A címadó dal viszont nekem továbbra sem tetszik, sőt idegesít, de hát ízlések és pofonok mint tudjuk...
Fecó, légyszi küldd el nekem is a szövegeket, mert nagyon hiányoznak.
"A borító grafikája jó, de amikor elővettem, nagyot csalódtam. Szóval, itt még van fejlődnivaló! A szövegek nagyon hiányoznak, bár ez a szerző(k) szíve(ük) joga, hogy felteszik-e. Sokkal jobban bánt, hogy a belső borító mintha össze lenne csapva. Ami információmennyiség van a borító(ba)n, az bőven elfért volna fele ennyi helyen. A belső grafika tetszik, lehet, hogy emiatt sok volt kívül az üres hely, és azt ki kellett tölteni... (?) Azért nálam a füzetszerű borító jobban bejött. "
A Kedvesem első megjegyzése az volt az albummal kapcsolatban, hogy ha megismerkedek az együttessel, mondjam meg nekik, hogy nem jó ez a nagy egybeboritó.
Tényleg használhatóbb a füzetszerű.
"A "költőkhöz" azért még Hobot és Lecsót odaírnám! :-)"
Valóban. Róluk megfeledkeztem.
Kezd gyanussá válni a dolog. Miért mindenki azokat a zenéket hallgatja amiket én? 8-)))
Ugye a depresszióra hajló melankólia = fokozott érzékenység, a társadalomban zajló eseményekre. A fokozott érzékenységből adódóan, erős, eltúlzott érzelmi reakciók!
Így látom én a művészeket!
pj,
"ha ez az első kötet, akkor hamarosan vetekedni fog Lenin összes műveivel! :-) "
- reméljük, igen :o)
De ahhoz először még az Uhrin Benedek-topik hozzászólásainak számát kellene lepipálnunk! ;o)
"jajjjj lesz nekije" - pedig 7-én vinni akartam az azóta eltelt hetek termését is... :o)
KicsitOff
Annyira jó elejétől újra olvasni a topikot! (hálám eszeveszettül üldözi Korettát, de jajjjj lesz nekije, ha megtalálja! :-) Ha van egy szabad hétvégéje bárkinek, csak ajánlani tudom! (szobatársam megállapította, hogy ha ez az első kötet, akkor hamarosan vetekedni fog Lenin összes műveivel! :-)
Hogy miért vagyok ennyire felpörögve? Ott tarok, amikor az alsószeli kirándulást szerveztétek! Az asztalomon most ubizz beszámolója vár -- övé volt az első másodikán!
Na megyek, mert nagyon kíváncsi vagyok, milyen volt a buli? :-)))))))))))))))))))))))))))))
on
Szeretem a Kispált, de csak hallgatás szintjén. Nagyon jók a szövegeik, de valahogy úgy érzem, más töröl fakad, mint Tamás lírája. Azt nem tudom, hogy Kispálék szövegét mennyire inspirálja fű és narkó, de a Ghymesét nem. Ebben biztos vagyok. Inkább egyfajta depresszióra hajló melankólia, ami mindig is jellemezte a magyar költészetet. - lásd Ady vagy József Attila -
Ebben is különbözik Tamás szövege pld. a népdalokétól.
Az tuti, hogy egyfajta hangulat kell mind a Ghymes zenéhez, mind a szövegekhez, ezért nem is lesz belőlük un.'sztárzenekar', de ez nem baj. Ugye?
dr.Jones
Még egyszer a táncról: lehet hogy tévedek, de én úgy emlékszem, hogy _több_ pozitív reagálás is elhangzott. Igaz, a negatív még több volt. (sajnos) Érdekes módon az akkor negatívan reagálók nagy részének az(ok) volt(ak) az egyedüli hozzászólása(i).
Amit a fiúkról írtatok többen is: Ha valami igazán védi őket, akkor az az, hogy ők szlovákiai magyarok. Ezt megint nem tudom elmagyarázni, de nagyon sok ottani magyar embert ismerek, nagyon sok ottani barátom van. Valahogy ők mások, bennük bennük vannak (talán a kisebbségi sorsból adódóan) olyan érzések, amik nálunk már-már (talán, mert nem vagyunk annyira egymásra utalva) kezd eltűnni, mindenesetre nagyon hiányzik. Szóval, én emiatt nehezn tudok elképzelni valami nagyon nagy negatív változást, "elszállást". Remélem, nem tévedek.
Mindenesetre erre utaló jel nincs, ugyanolyan közvetlenek, mint évekkel ezelőtt (bár akkor személyesen még nem volt szerencsém ismerni őket), a zenéjük is ugyanolyan jó, és nekem még mindig nagyon szerénynek tűnnek.
A "költőkhöz" azért még Hobot és Lecsót odaírnám! :-)
Írtam már erről! Fogják játszani! :) Csak azt szeretnék, hogy minél jobban szóljon, kellenek szintialapok, mert ugye más a stúdió és más a elő zenélés.
Ez a félelem azt hiszem, mindannyiunkban benne van, aki egy ideje személyesen is ismeri a fiúkat, és azért én látok arra esélyt, hogy nem fognak elszállni.(És ha ehhez a borosta is hozzátartozik, inkább nem is szekírozom őket emiatt :-)
Végre megvan a Smaragdváros! Pénteken már nem bírtam tovább, úgyhogy Kassára menet megálltunk a Fonóban, és megvettük kazettán, mert az autóban magnónk van. Mondanom sem kell, hogy egész úton azt hallgattuk... Aztán sikerült elajándékoznom, így - bár amúgy is megvettem volna, mert otthon csak CD van - hazafelé a vonatra várakozva megvettem a CD-t is. (A Délinél lévő Fotex-ben ez volt az utolsó!!!)
Akkor a "kritika":
A lemez egy részét koncertekről már ismerhettük, így nagyjából sejtettem, mire számítsak. Nos, az anyag elég jóra sikeredett, bár az első hatások alapján (cirka 5-6-szor hallgattam végig, ebből 1x a szokásos módon, kellő hangerővel) nálam még mindig a Rege és a Tűzugrás a király(ének). Ez persze még változhat, először minden lemez kicsit idegen.
Akkor a számokról külön is:
A pénz szaga nagyon pergő, jó dal, egy lemeznek így kell kezdődnie. A szöveg is jó, modern kesergő. A szinti nagyon jó benne. Egy biztos, a Világbank ülésein nem ez lesz a megynitószám. :-)
Smaragdváros: Erről még biztos sokat fogunk írni, beszélni. El van találva. Egy biztos: Újra el fogom olvasni az Óz-t.
Pirula: Nálam ez a nyerő, első hallásra is ez volt a kedvencem. Az elején a lánykórus, a keleti hangzás, Tamás énekhangja, a szoprán és alt szaxi, nagyon együtt vannak. A szinti-aláfestés nagyon jó. Nagyon jó szöveg, erre inni kell! :-) Biztosan sokáig a kedvencem marad.
Szárnyaskezű szeretők: Ez a másik nagyon eltalált dal. Nagyon együtt vannak a hangszerek és az énekszólamok. A szövegről itt is csak azt lehet írni, hogy nagyon jó, de ezt már megszoktuk, ha lehet azt mondani, el is várjuk Tamástól.
Jézuska kiscsizmája: A régi idők szele, avagy vissza a gyökerekhez... Amikor meghallottam, nagyon tetszett, és nagyon örültem, hogy a fiúk vissza mernek nyúlni egészen a táncházas alapokig. Ez valószínűleg Eszter lányom kedvence lesz (bár még vetekszik a "Zöld szemüveges"-sel...). Nagyon jól szól együtt a duda és a hegedű. A Kis karácsonyi ének és a Jézus ágyán méltó folytatása.
Tüzet viszek: Ez volt talán a legnagyobb meglepetés. Nem tudom, koncerten miért nem játsszák, de hatalmas dal! A hangulata egy kicsit Torda sámánénekére hasonlít az István, a királyból. Azt hiszem, a Naptól vagyok, Holdtól vagyok, keresztanyám a csillagok sokáig az egyik kedvenc sorom marad... Teljesen olyan, mint egy ősi sámánének, legalábbis nekem. Talán a dob egy jobban dominálhatna benne, a kórus viszont nagyon hatásos.
Száztalléros: Már ismerős, jó dal. Aki ismeri az Ifjúság, mint sólyommadár c. lemezt, illetve az azon hallható verziót; biztosan észreveszi a különbséget az énekben. Valahogy az ottani verzióban nagyon szép volt Tamásék palócos kiejtése... Nekem legalábbis. A szinti talán ebben nem lenne létszükséglet. (?)
Vetkőzős dal: Hát, elég pajzán, de hát ez is az élet (egyik legkellemesebb :-) ) része. Nagyon jól adják alá a reneszánsz dalt (is). Nekem egy kicsit mégis egyelőre szokatlan, koncerten is az volt. Mindenesetre ahogyan előadják, az nagyon profi, főleg a szaxofonszólam a közepén.
Északi szél: A nagy talány. Egyelőre nem tetszik igazán, bár ez jelentheti azt is, hogy később kedvencemmé lép elő... (Így voltam a Bazsarózsával is.) Minden hallgatással egyre jobb, majd ha a szöveget megtanulom, visszatérhetünk rá, mindenesetre gyanús, hogy nagyon fogom szeretni idővel. Mindenesetre aki elalszik fülhallgatóval a fején, erre biztosan felébred.
Duna partján: A lényeget lásd a Jézuska kiscsizmájánál. Nagyon szépen hangszerelt, jól előadott dal. Nem tudom, mert régen volt, de volt egy XVII-XVIII századi pataki diákdal Bodrog partján nevelkedett tulipán címmel, és hasonló szöveggel, talán már emiatt is nagyon közel áll a szívemhez. Bernadett énekhangja csak hab a tortán.
Kétszaxis: Profi munka. Remélem, az Üzenetnél gyakrabban halljuk majd koncerten is...
Szóval, egyre jobban tetszik a lemez. A legnagyobb negatívum talán az, hogy elmúlt a várakozás izgalma, de bánja a ló! Akkor most egy kicsit a körítésről:
A borító grafikája jó, de amikor elővettem, nagyot csalódtam. Szóval, itt még van fejlődnivaló! A szövegek nagyon hiányoznak, bár ez a szerző(k) szíve(ük) joga, hogy felteszik-e. Sokkal jobban bánt, hogy a belső borító mintha össze lenne csapva. Ami információmennyiség van a borító(ba)n, az bőven elfért volna fele ennyi helyen. A belső grafika tetszik, lehet, hogy emiatt sok volt kívül az üres hely, és azt ki kellett tölteni... (?) Azért nálam a füzetszerű borító jobban bejött. A kazettaborítón a számok felsorolásánál pl. a Tüzet viszek kétszer szerepel. Szóval, az ilyet nem szabadna bennehagyni! Most lehet, hogy hülyeséget mondok, de holnapra utánanézek rendesen: A régebbi lemezeken Kiss-ként, itt Kis-ként szerepel Bernadett. Ez lehet, hogy szőrszálhasogatás, de engem zavar. Ez a zene jobb körítést érdemelne... Nálam a borító messze elmarad a régebbiektől.
Még néhány szó a zenészekről: Feltűnően sokan játszanak az albumon, és az is feltűnt, hogy a szintetizátoros nem a koncertekről ismert Kún Csaba. Ez talán a zenekar "kétlakiságával" magyarázható. Mindenesetre nagyon profi munka, hogy ennyi zenészt ilyen produkcióra össze tudtak hangolni. Van azonban egy hátránya is: Eddig csak egyszer sikerült (Galántán) ezt a produkciót élőben hallanom, sajnos, a női énekhangról és sokszor a dobról is az átlagos koncerteken le kell mondanunk. Azonban az is nagyon nagy tudásról árulkodik, hogy ezt a színvonalat hatan is tartani tudják, persze más hangszereléssel.
Elnézést kérek azoktól, akiket esetleg untatott ez a hosszabb "elemzés
Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik,
és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat,
semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség..."
Ezt az idézetet találtam Szent István intelmeiből Párkány honlapján.
Eszembe jutnak az általám lassan elhagyott zenekarok (pl. Kispál :) )
Szeretném, ha a Ghymessel nem történne meg az ami sok más együttessel. Nagyon hiányoznának ezek a kedves emberek. A veszélye pedig megvan. Ha elfogy a közönséggel szembeni alázat, akkor az értelmesebbje elfordul. Aki meg marad arról jobb nem beszélni.
Bocs, ha egy kicsit sötét amit írok, de sokszor csalódtam már ilyen téren elég nagyot.
Múlt héten vettem meg mindkettőt LP-n
A számok listáját most sajnos nem tudom megirni, mert nincsenek nálam a lemezek.
Ezeken az albumokon még elsősorban népzenét játszott az együttes. Természetesen érződik azonban rajtuk Ghymes egyéni stilusa, saját felfogásban adják elő a népdalokat. A műfaj által biztositott szabadságot nagyon jól kihasználják.
Szóval a, ha a megvételüket fontolgatod, akkor szerintem ne habozz. Mindenesetre ne a Regéhez, vagy Smaragdvároshoz hasonló stilusú albumra számits.
Sikeres vásárlást!
Nagyon örülök, hogy másnak is bejött a képbe a szövegek kapcsán a Kispál és a Borz (Lovasi).ld 1450,1455.
Én egy jó ideig Kispál "rajongó" voltam, csak az utóbbi időben valahogy elment a kedvem a dologtól. Mintha a "pénz szaga" érintette volna meg őket egy kissé túlságosan is. Bocs az off-ért. Lényeg, hogy a szövegek, képek elvontsága a sokszoros áttételek, bonyolult asszociációk egyre nagyobb szerepet kapnak a Ghymes dalaiban. Ez nem baj. Sőt. Nekem nagyon tetszenek az új szövegek. Elgondolkodtatják az embert.
Gyula:"Azt azért szeretném tudni, hogy Tamás józanul írja-e ezeket, mert ugye ezt a fajta dolgot józanul vagy normális aggyal nehéz "elkövetni". Szóval, itt valami, a normálistól eltérő állapotba kell hozni az ember agyát, és ehhez sokan alkoholt használnak, esetleg drogot"
Fent emlitett Lovasi szövegeit egyik (a drogokkal elég közeli és meghitt viszonyban lévő) barátom szerint egyértelműen a fű hatja át. Majd megmutatom neki a Ghymes szövegeket, és megkérem, hogy ezek alapján mutassa ki a szövegiró vérében fellelhető anyagokat.:)
"Van néhány számomra borzongató sor:
Templom mélyén hozzád símul az imám
(Duna partján) "
Engem is ez a sor fogott meg legjobban!
Ezek szerint tényleg lehet benne valami.:)
