Szoval engem nem zavar, ha mas a tapasztalat, mint amit a fizika allit. Mar eleg sok mindent lattam, ami lehetetlen, regebben paraztam. A problema ott van, hogy a piezodat mindenki kineveti. Gyakorlatilag elemkent lehetne hasznalni, mert barmi feltoltheti, rezges, hang radiohullamok, szabad toltesek stb. Szerintem mar terveztek is talan ilyen elemet. A mereseid nem labor korulmenyek kozott zajlottak, lehet hogy te toltod fel oket, meres kozben. Rendben van, probald ki a kovetkezot, tedd az egeszet faraday kaltikaba es vakumba, amit elotte merj vissza, hogy jo e, kapcsolj ra feszmerot es merd folyamatosan, vezesd el rola a tolteseket, de merd meg a mennyiseguket, hogy meglegyen az adat. Sose menj kozel a merocucchoz es legyen konstans a homerseklet is. A vegen meg old meg a magneses arnyekolast is. Ekkor ha meg mindig mukodik a piezod, kijelentheted, hogy gaz van. De akkor meg mindig nem szamoltal valamivel. Tudod mi az?
Most meg azon izgulok, nehogy félrecsússzon ez az egyszerű technikai eldöntendő (igen-nem) kérdés valamiféle filozófiai területre.
El tudjuk-e dönteni, hogy sérül-e a nagy törvény (jelen esetben a piezo jelenségtől), vagy sem.
Megszavazzuk a választ? :-) A Paralmentben is így döntenek a törvényekről.
Szerintem keressünk valami más témát....
Bocs, de tényleg nem értem, hogy ha ismerünk és mérünk egy nagyon egyszerű fizikai jelenséget, akkor miért nem tudjuk eldönteni róla, hogy az most egyezik-e az eddigi alapvető ismereteinkkel, vagy sem. Még abban az esetben is, ha a működésében vannak vannak esetleg számunkra tisztázatlan dolgok. Próbáljuk meg fekete dobozként vizsgálni az egészet anélkül, hogy ragaszkodnánk a körfolyamat létrehozásához. Persze, majd később az is lehetne a cél. Csak azt kellene most eldönteni, hogy a (passzív) fekete dobozból teljesen nyugalmi állapotban kivehető-e bármilyen típusú energia (persze ha nem tettünk bele előzőleg valamilyen energiaforrást, mert minden bizonnyal a piezo nem tekinthető energiaforrásnak, de ebben sem vagyok már olyan biztos). Az én tapasztalatom, tudásom szerint azt kell mondjam, hogy ilyen nem lehet. És akkor egyszer csak meghallok kattanni valamit, amit akkor vettem elő a fiókból, ahol azelőtt évekig heverészett. Ilyen nincs, gondoltam. Örökmozgó meg ilyenek meg sem fordulnak a fejemben, nem is akarok soha foglalkozni velük. De ez a kattanás nem hagy nyugodni! Itt az ELVRŐL van szó! Nem jól hallottam? Megismétlem, megismétlem, megismétlem.
Katt, katt, katt! Hát ez nem lehet igaz! Elvégzem azokat a méréseket, amiket már itt is többször leírtam. Makacs dolog a TÉNY. Az ELV még makacsabb. Kicsit elásom a dolgot magamban, talán eszembe jut valami. Egy év, két év. Semmi. Hát ez már nem is fog eszembe jutni. Csak ne kattogna közben az a kis vacak piezo. Nem akar kimerülni. Tesz a törvényekre. Lehet, hogy nem is tud a törvényekről. Ha tudna RÓLA, talán tisztelné. Ismerőseim is csak a fejüket ingatják. Nem jó, amikor a TÉNY és az ELV látszólag nincs összhangban.
Nos, itt tartok ma. Eszem ágában sincs örökmozgót csinálni (persze, ha tudnék, akkor megcsinálnám).
Számomra tényleg az ELVRŐL van szó. Téged nem zavar, hogy valami látszólag nem veti alá magát a nagy törvénynek? Mert engem nagyon zavar! Az ilyen ellentmondást nem tűrő törvényeknek az a bajuk, hogy a legkisebb karcolás is végzetes lehet számukra. Ezért aztán mindent elkövetnek ezek a sérthetetlenek egy esetleges karcolás eltakarására .Sajnos az én ismereteim, technikai lehetőségeim kimerültek ezzel kapcsolatban, nem tudok tovább lépni a válasz keresésében. De talán valaki olvassa ezeket az oldalakat, akinek nem jelent problémát a válasz. Olyan ez, mint a palackposta.
Az a piszok OPEC meg zavartalanul emeli az olaj árát, mert ismerőse a TÖRVÉNY-nek....
Igen, sok készülékről tudunk, de egyikről se volt módunk tisztességes körülmények között meggyőződnünk. Az én véleményem renegát, szerintem sok készüléknél fellép egy ismeretlen fizikai effektus, ami révén az energia olyan konverziókon megy keresztül, hogy a feltaláló számára követhetetlen lesz. Kvázi felfedezi a "hatást", akárcsak te a piezóval. Ekkor nagy hangon telekiabálja az étert, hogy subudubidu! Aztán megpróbál körfolyamatot épiteni rá, de ez sehogy se akar sikerülni, mert valójában a szerkezetre igaz az energiamegmaradás törvénye. Ezt technikai nehézségnek hívja. Eddig volt kb. háromszáz ilyen találmány. Azért az igazsághoz hiven tegyük hozzá, ezek közül néhány már boltban is kapható, csak nem fogok elmenni ukrajnába érte.
Az energiamegmaradás törvényének tagadása szentségtörés. De csak a bizonyiték nélküli tagadás. Lehet tagadni, de bizonyitani kell. Én a törvény alkalmazási határait feszegettem, tehát nem tagadtam, hanem kikerültem. Nagy különbség!
Sok sikert a piezóhoz, de vedd figyelembe, hogy már mások is próbálkoztak vele. Nézz és olvass utána!
A mikrohullámu anomáliákat lehet magyarázni is. Hullámok szuperponálódásánál az amplitudó a rész amlitúdók összege lesz, az energiasürüség pedig az amplitudók négyzetével arányos.
Tehát A1^2 + A2^2= (A1+A2)^2
Van ugyan elképzelés régóta, hogy hova lesz az energiakülönbség, de legutóbb egy antennákkal foglalkozó mérnök (Vajda a neve) kimérte, hogy mégse jó az elképzelés és borul a törvény. Van is egy szabadalma és tudtommal most azzal foglalkozik, hogy nyerje vissza az energiatöbbletet a több GHz-es mikrohullámokból.
A többi klasszikus, olvasd el az Egely könyveit, abban vannak példák rá.
"Hat jol kitargyaltatok hetvegen a piezos temat. Sok ilyen erdekes jelenseg van meg, pld. rogton a permanens magnes
is, meg az ivkisules, meg a hullamok szuperponalodasa, de a nullponti energiat speciel itt nem emlitenem meg. Sok
erdekes effektus talalhato, de lehetetlen dolog normalis kicsatolo eszkozt kesziteni rajuk, fogalmam sincs hogy miert.
Valojaban itt van a problema, nem az effektusnal."
Nna, ez már valami! Ebből merjek arra következtetni, hogy azt fogalmaztad meg, sok olyan jelenségről tud a világ ami sérti az energiamegmaradás SZENTSÉGÉT? 'Csak' a hatékony kicsatoló eszköz kivitelezése az akadály? Hát ezért írkáltam én már ide oldalakat, mert nem mertem még csak megemlíteni sem a SZENTSÉGTÖRÉST, mert akkor az emberek 99%-a még a számítógépét is kikapcsolja, ha meglátja azt, hogy az energiamegmaradást piszkálgatjuk. Mert igazság szerint én ebben a kis piezoban azt az eszközt látom, ami 5 percenként megsérti a MEGSÉRTHETETLENT. Legalábbis addig, amíg ezt meg nem cáfoljuk valahogy. És a piezoban az is érdekes, hogy az én műszereimmel is meg tudom ismételni a mérést. Mert hallotam ugyan az anomáliákról a mikrohullámú interferencia térben,
de hát ki tudja azt ellenőrízni? Én nem, az biztos. De ha a permanens mágnesről meg az ívkisülésről bővebben is írnál, azt szívesen venném.
A hozzászólásod többi részére nem tudok reagálni, mert nem értem (nyilván nem a Te hibád!). Ennek ellenére nagy élvezettel olvastam, és megpróbálok legalább megsejteni belőle valamit.
Had kérdezzek egy technikai jellegűt: Lehet, hogy az írásaimat sokan nem tudják elovasni, mert ékeztes betűket használok? Én az oldal megjelenéséből arra következtettem, hogy a szerver úgy is átalakítja a szöveget grafikussá.
Hat jol kitargyaltatok hetvegen a piezos temat. Sok ilyen erdekes jelenseg van meg, pld. rogton a permanens magnes is, meg az ivkisules, meg a hullamok szuperponalodasa, de a nullponti energiat speciel itt nem emlitenem meg. Sok erdekes effektus talalhato, de lehetetlen dolog normalis kicsatolo eszkozt kesziteni rajuk, fogalmam sincs hogy miert. Valojaban itt van a problema, nem az effektusnal. Amirol irtam, nem formulak voltak, hanem kovetkeztetesek. Az energiamegmaradas torveny ertelmenek melyebb magyarazatan keresztul lehetne megerteni ezt a temakort, anelkul csak vagdalkozas es probalkozas. Az energia kulcsa az ido (mint objektiv lokalis fizikai entitas). Nem tudom hogyan s mi modon, de a ketto alapvetoen osszefugg. Az energia az idobeli eltolas szimmetriaja. Egyelore ennyit tudunk rola es nem tobbet. Ha az ido homogenitasa megvaltozik egy jelenseg lefutasa kozben, akkor nem lesz igaz az energimegmaradas, lehet korfolyamatot szervezni es nyerni vagy vesziteni a dolgon. Azt fogjuk tapasztalni hogy energia vagy eltunt vagy keletkezett. (Nyilvan a ter vagy az ido rovasara, de ez egy masik kerdes) A ter es az ido is osszefugg egymassal, ahogy az alt. relativitas elmeletbol tudhatjuk. A teret es az idot tudjuk befolyasolni az anyag segitsegevel, annak gravitacioja es tehetetlensege lokalisan megvaltoztatja azt. Azt is tudjuk a hur elmeletbol, hogy ezek kozott a kolcsonhatasok kozott is osszefuggesek vannak. Tehat elmeletileg az elektromagneses kolcsonhatasnak is befolyasolnia kellene a teret es az idot (legalabbis a sajatidot). Ezt egyes ujabb elmeletek mar pedzegetik. Lehet ugyan, hogy egyaltalan nem igaz az energiamegmaradas torvenye, de az elteres csak olyan csekely, mint a relativisztikus hatasok egy 5 m/perc -el halado test eseteben, vagyis merhetetlen. Ha igy lenne, meg akkor is nehez lenne orokmozgot epiteni, mert a disszipativ erok elvinnek a tobbletet. A kvantumszinten, persze ez mar nem lehetne igaz. En ugy gondolkozom, hogy azt az elektromagneses effektust keresem, ami alapvetoen megvaltoztathatja az ido homogenitasat. Vagy van ilyen hatas, vagy nincs. Ha van, akkor nincs baj, mert ebben az esetben nem is kell teljesulnie az energiamegmaradas torvenyenek. Eddig harom effektusrol gyanithato, hogy kepes lehetne erre, mind a harom jelenseg gyorsan valtozo EM ter felepulesen es elbomlasan alapszik. Tehat ugy velem orokmozgot valahogy ugy lehetne epiteni, ha az eszkoz eros termanipulaciot tudna vegezni. Sajnos nem ismeretes szamomra olyan elmelet, amivel a teret (es nem valami etert) lehetne leirni es az osszefugeseit az ismert kolcsonhatasokkal. Pedig az orokmozgohoz erre lenne szukseg, akkor nem lenne elerhetetlen alom.
A legszebb az, hogy ha a teret vagy az idotlehetne ily modon manipulalni, ki a fenet erdekelne mar az orokmozgo?
"A töltés mennyiségét sem tisztáztuk még. Vagy nem tartod reálisnak a megosztásos ötletemet? "
Nem tudom eldönteni. Ha úgy is lenne (mármint hogy látszólagos energiaáramlás történne), a kattanás (a piezo meghajlása) mindenképpen valós munkavégzés. Pici energiák ezek, de ha tényleg sértenének valami jelenlegi fizikai törvényt, akkor már biztosan érdemes lenne kutatni, mert megfelelő technológiákkal, eljárásokkal a hatások nagyságrendekkel fokozhatók. Tudod, a békacomb rándulása sem Volt(a) csődör rugás.
Na igen, ne hagyjuk feledésbe merülni Zyx formuláit sem, de szerintem a piezót se zárjuk még le. Hétfőn majd biztosan jönnek okosabb emberek, akik talán többet tudnak leszűrni a mi hétvégi párbeszédünkből :))
A töltés mennyiségét sem tisztáztuk még. Vagy nem tartod reálisnak a megosztásos ötletemet? Bár nem ismerem az oszcilloszkóp részletes felépítését, ezért nem tudom, hogy egy ilyen mérőrendszerben mekkora a műszer kapacitása. Persze ha igazam lenne, akkor az áramkör megszakításakor is kellene egy áramlökést jeleznie. (amikor a megosztott töltések visszaáramlanak a helyükre), és az is igaz, hogy ez nem magyarázná a kattanást, sem azt, hogy miért kellenek percek az újratöltődéshez.
Kössz a számolást! Megnyugodtam, csodák nincsenek, csak ügyes szerkezetek.
Talán ennyit a piezokról. Nekem sincs a témában több ötletem, de majd figyelek, mint Dr. Lecter.
Csakhogy ez a piszok OPEC megint hogy megemelte az olaj árát...! Mi meg semmi ellenlépést nem tudtunk tenni szabad-energia téren. Ez azért bosszantó, nem? Könyörgöm, találjunk már ki valamit, amivel az olajzsarolók orrát be lehetne verni!
Bocs, kedves Zyx, hogy is vannak azok a képletek?
Ha jól gondolom, akkor 101,6 dB. Azért az is elég hangos. Meg a hangérzet függ a frekvenciától is, a csipogó biztosan valami magas hangon szól, a sziréna meg mélyebben, amire kevésbé érzékeny a fül.
Például egy 120 dB-es 1000 Hz-es hangot kb. ugyanosan erősnek hallasz, mint egy 110 dB-es 3000 Hz-est.
Az eddig rendben is van, de az én fülem nem a 115dB-s cimkétől csengett. Ha ezt ilyen gyorsan kiszámoltad, légyszi számolj már nekem egy olyat is, hogy a 180mW kb. mekkora intenzitást okozhatna maximum. Mert a 9V 20 mA az egészben a biztos.
Miért ér később talajt a tizedikről zuhanó szőke nő, mint a vele egyszerre ugró barnahajú társa?
- Mert a szőke nő az ötödiknél megáll, széttárja a kezét, és megkérdi:
Akkor most mi vaaan?
Részemről a téma lezárásaként szeretnék még elmondani egy megérzésemet ezzel kapcsolatban.
Semmi mérés, csak sejtés, vagy inkább csak egy érdekesség.
Úgy 10 évvel ezelőt láttam először láttam egy személyi pánikriasztót (pontos neve most nem jut az eszembe), tudod ha megtámadnak, meg kell nyomni rajta egy gombot, és erre iszonyatos hangon víjjogni kezd. A hangerőn lepődtem meg, de nagyon. 115 dB-t tudott 1m távolságban (felirata szerint). Fülsiketítő. Rögtön kíváncsi lettem a táplálására, mert kb. fél évvel azelőtt szenvedtem egy kűltéri szirénán, hangefekteket akartam előállítani riasztás céljából. Belekékültem, mire hangszóróval elfogadható hangerőt állítottam elő, az áramfelvétel meg másfél amper lett 12 V-ról. Na gondoltam megnézem én ennek a kis vijjogónak a táplálását, biztosan valami spéci dolog. Leveszem az elemtartó fedelet, és csak dörzsölgetem a szemem, hogy jól látok-e. Az a legközönségesebb piros 9V-os rádióelem volt benne. Arról meg tudom, hogy 100 mA felett összecsuklik. Elő a műszert, árammérés vijjogás közben: 20 mA. Fel nem foghatom. 180 mW, és a dobhártyám meg cafatokban lóg. Akkor jobb híján elkönyveltem, hogy hiába, riasztót tudni kell csinálni, és én nem tudok. Annyira azért nem lehetett rossz a hangszórós kivitelűnek sem a hatásfoka, hogy majd' két nagyságrend különbség legyen az áramfelvételben.
Hát, csak ennyi. Mostanában gondolkodtam el ezen, hogy esetleg a pizonak nem segített-e be valami plussz ebbe a produkcióba? Úgy is feltehetném a kérdést, hogy nem ellentmondás-e 115 dB hangnyomás, meg a 180 mW felvett teljesítmény? Soha nem számoltam utána, lehet, hogy közel 100% hatásfoknál ez az eredmény jönne ki; 180 mW =halláskárosodás.
Azt hiszem jól kitárgyaltuk a piezokat. Elnézést kérek mindenkitől, ha tolakodó lettem volna a téma behozatalával!
Épp azért volna érdemes megnézni, mekkora a töltés, hogy összehasonlítsuk a CU-val. Elektrétnél ugyanis nem hiszem, hogy ez a képlet érvényes, ugyanis az elektrétről nem tud elmenni a töltés (legalább is amennyit az elektrétről tudok, igaz, az nem olyan sok:)).
Szóval volt még egy olyan gyanúm, hogy a mért áramlökés tulajdonképpen csak a kisütő vezetékben lezajló megosztási jelenség következménye. Tehát nincs valódi áram, csak egy megoszlás. Ebben az esetben a mért töltésnek nem a piezo, hanem a kisütő rendszer kapacitásával kell arányosnak lennie (ha az kisebb az elektrét kapacitásánál). Lehet, hogy marhaság, amit írok, de most csak így tudom elképzelni.
Az elektrétes kérdéseidre:
Igen, nemesgázban és vákuumban az elektrét nem sülhet ki. De gondolom, itt "kisülés" alatt nem azt érted, amikor te sütöd ki, hanem a magától történő, spontán kisülést.
Az sem fordulhat elő, hogy a levegőben nincs elég szabad töltés a semlegesítéshez, mert a polarizációs töltés nem keletkezik folyamatosan, hanem van egy véges, állandó értéke. Ez válasz a következő kérdésedre is.
És igen, nekem is úgy tűnik, hogy elvileg minden poláros molekulájú anyagból készíthető elektrét. Hogy a gyakorlatban ez mennyire megy, azt már nem tudom. Ez valószínűleg attól is függ, hogy mekkora tér kell a molekulák egy irányba állításához, és hogy tudjuk-e biztosítani a megfelelő erősségű teret. El tudom képzelni pl. hogy hiába poláros egy anyag molekulája, ha az egy irányba rendeződés energetikailag nem kedvező, mert mondjuk rendezett állapotban nagyobb lesz a távolság az egyes molekulák közt. De ez csak elméleti fejtegetés, nem tudom, hogy valóban van-e ilyen eset, csak el tudom képzelni.
Nem hiszem, hogy energiatermelés szempontjából bármiféle hasznát láthatnánk az elektréteknek, mert ahogy írtam, azoknak a felszíni töltése állandó, nem keletkezik folyamatosan, és nem is lehet elvezetni, csak semlegesíteni. Ha pedig semlegesítés után újra polárossá akarod tenni, akkor le kell szedned róla a semlegesítő töltést, vagy elektromos, vagy mechanikai munkával.
"Azt is meg tudtad mérni, hogy ilyen esetben mekkora töltés sül ki? "
Talán nem tévedek nagyot, ha Q=CU képletet használnám. Bár ezeknél az elektreteknél jobb vigyázni...
Had utaljak vissza a 151 sorszámmal jelölt hozzászólásomra. Abban hivatkoztam a Feynman-könyv ide vonatkozó (vagy legalább is szeretném, ha az lenne) részeire. Ezt a hivatkozásomat pontosította 155-ös levelében Dr. Lecter.
Idézem a könyvet: "Az elektret felszínén állandó polarizációs töltések vannak. Ez a mágnes elektromos analogonja. Mégsem olyan hasznos, mert a levegőből szabd töltések tapadnak hozzá, s ezek végül is semlegesítik a polarizációs töltést. Az elektret "kisül", és nincsen észrevehető elektromos tere. "
Én erre jegyeztem meg, mi van légritka térben, vagy nemesgázban? Ott nem "sül" ki. És mi van, ha a levegőben mégsincs annyi szabad töltés, ami semlegesítené a polarizációs töltést, mert az olyan nagy számban keletkezik? Számomra az sem egyértelmű ebből, hogy csak egyszeri eseményről van-e szó, vagy ezek a töltések folyamatosan kell, hogy létrejöjjenek (154. hozzászólás)
Megint csak kérdés, és kérdés. A könyv által leírt fizikai elvből azonban számomra kiderül a következő: szinte minden poláros molekulából(-ha a molekuláknak állandó dipólusmomentumuk van-lásd könyv) előállítható elektret, ha ezeket a molekulákat egyirányba rendezzük, és "befagyasztjuk" (158-as hozzászólás).
Namost tudtommal a víz molekula is ilyen. Mi történne, ha azt is elektretté alakítanánk, nagy tömegben? Az is polarizálná a töltéseket? Végzett már valaki ilyen kísérletet? Érdekes, nem?
Két féle piezot vizsgáltam: tokozottat és csupasz lapkát. A csupasz lapkára két szál vékony hajlékony többszálas réz kivezetést forrasztottam, 10-15 cm hosszút. Mindkét tipusból kb. 5 félét gyűjtöttem be, átmérőben, gyártóban különböztek. A legkisebb kb. 20 mm, a legnagyobb kb. 40 mm átmérőjű.
Eleinte csak kézbentarva (vezetéknél fogva, lógatva, hogy a kezem melege ne nagyon érje) egyszerűen oszcilloszkóppal rámértem, hogy a jelenség létezéséről, megismételhetőségéről meggyőződjek. Azért nem a digitális kéziműszert használtam ( kereskedelmi 3,5 digites, tipus talán nem érdekes most), mert mint már írtam, a műszernek kell kb. 2 sec a pontos méréshez, ezalatt viszont a töltés jórészt már kisül a műszer belső ellenállásán keresztül, és valahol egy közbülső értéket mér meg. Oszcilloszkópon viszont (1:10 fej, DC, 10 MOhm)kitűnően látszik a feszültség csúcsa, és az exponenciális lecsengési görbe. Csináltam ezután egy leválasztó CMOS mérőerősítőt (A=1), ezzel a lapka feszültsége digit műszerrel is mérhető, lecsengés nincs a mérés miatt.
Egyszerű digit műszeres kapacitásmérővel mértem meg a lapkák kapacitását, 10-20 nF közt vannak. Valószínűleg valamilyen látszólagos kapacitásról van szó, mert a geometriai méret nem indokolna még ekkorát sem. Vagy a dielektrum nagyon jó.
Ezeken a megerősítő méréseken továbblépve jöttek a már leírt tisztázó mérések. Amennyire csak lehet, mindenhol nagyon vigyáztam a következőkre (az ember legalább magát ne csapja be egy rosszul kivitelezett méréssel): vegye fel az állandósult környezeti hőmérsékletet, ajtó ablak, csukva. Ez kb. fél óra. A kivezetéseket rögzítem, hogy a méréskor nehogy megmozduljanak, ezáltal rezgést vigyenek a lapkára. Az mérőműszert egy pici mikrokapcsoló megnyomásával csatlakoztattam, azért, hogy a mérés kezdete biztos legyen. (eleinte csak úgy hozzányomtan a kivezetést a szkóp mérőfejhez). A környezeti hőmérséklet beállásáig nem tartózkodtam a mérőhelyen, nehogy a levegőt kavarva, testmeleget vigyek a lapkára. Ilyenkor az egy légterű szomszéd helyiségbe megyek át.
A tokozatlan lapkákat egy darab fehér írólapra teszem az asztalon, a lelógó vezetéket az asztal
lapjához rögzítem egy darabka celluxal, nehogy elmozduljon. Ebből következik, hogy a mérés alatt a lapka fekszik a a papiron. Erről jut eszembe, elhangzott a levegő elektrosztatikus töltése esetleg feltöltheti a piezot. Nos, a lapka dielektrum vastagsága 1-2 tized mm Nyilván ez a két vezető réteg távolsága is. Ha a sztaikus feszültség 200V/m, ettől semmi képpen nem töltődhet fel V nagyságú feszültségre.
Nos, láthatod, eléggé körültekintő voltam a mérések kivitelezésénél (mondom, nagyon rosszul esne becsapni magamat) Ja, és szinte zajmentes környezetben mértem, kivéve amikor kifejezetten a zaj hatást vizsgáltam.
Azt tapasztaltam azonban, hogy a feltöltődés annyira határozott és megismételhető minden nem túl szélsőséges körülmény közt, hogy az ellenőrző mérésekhez nincs szükség pontos labor körülmény meghatározásához, bárhol megismételhető a hatás detektálása. A pontos mérés az más kérdés, de most ott még nem tartunk. A hatás létének a bizonyításához meg talán ez is elegendő. Végül is nem egy platinával bevont rubinlézerrről van szó, amit csak a NASA tudósai illethetnek kezükkel.Ezt aztán tényleg bárki ellenőrízheti, végezhet méréseket. És pont ezért gyanús a dolog, hisz piezot évtizedek óta használunk. Jó lesz óvatosnak lenni bármilyen következtetéssel. Talán olyan valaki is beleolvas ezekbe az írásokba, aki esetleg a piezo gyártásban részt vett, esetleg a kisujjában van a válasz. Jó lenne, ha megszánna. Bár megnyugtató, hogy a piezo akkor is feltöltődik, ha nincs válasz. (A KŐPORC mintha régebben gyártott volna ilyesmit)
Én nem hiszem, hogy legyintenének, vagy nem tartanák figyelemre méltónak, csak ők is értetlenül állnak, és ezért nem tudnak mit írni :))
Én még mindig azt gyanítom, hogy valahol te viszed bele azt az energiát, amitől mindig feltöltődik. :)) Leírnád pontosan a kísérleti elrendezést? Tehát hogyan és min áll vagy fekszik a piezó? Milyenek az érintkezők, hogyan vannak hozzákapcsolva? Hogyan történik pontosan a kisütés vagy a feszültségmérés? Meg bármi, ami még fontos lehet.
"Az elektrétes magyarázatot nem értem. Mitől jönne ott létre kisülés?
A levegőből feltöltődő kondenzátor esete sem világos. Én itt két egyenlő nagyságú, ellentétes irányú erőteret látok, amik kioltják egymást, tehát itt sem értem, honnan jön a kisülés.
A hang rendezetlen energiaforrás, akkor hogy tudna rendezetten feltölteni valamit? "
Ezeket ugye most nem tőlem kérded?
Egyébként kössz, hogy megszólaltál, mert kezdtem már elég hülyén érezni magamat: áldogálok itt a kezemben egy piezóval, néha egy kis energiát kiveszek belőle, és közben oldalakat teleírok, hogy nem értem, mi működteti? És közben azon gondolkodom, hogy azok a Fórum szerkesztők, akik az eddigi hozzászólásaikban csodálatos ismeretekről adtak bizonyságot, most miért nem szólnak semmit? Nem értik, hogy mit nem értek? Túl banális a felvetésem, a kérdés válaszra sem méltó? Vagy csak a tudós jogos büszkeségéről van szó a laikus kérdezővel szemben? Esetleg már nem olvassák ezt a rovatot? Vagy tényleg nincs válasz?
A feltevés borzongató: lehet, hogy egy 'nullponti kicsatolót' tartok a kezemben, méréssel megismételhető, milliószám használt, reprodukálható, stb ? Borzongani sem merek, mert hátha valami fatális tévedés az egész, és egészen másról van szó, mint amire gondolok. Bár, az a helyzet, hogy egy 'hagyományos' magyarázat is roppant érdekes lehetne! Egy dolog miatt nem adom fel a válasz keresést: a piezóra lehet számítani, mindig feltöltve találom, és szépen kattan, amikor kisütöm. Ez a lényeg. Mőködik.
Kedves tudós, fizikus Fórum szerkesztők, ha olvassátok ezt a hozzászólást, szépen kérlek benneteket, áldozzatok egy percet a jelenség ellenőrzésére. És utána remélem Ti sem tudtok egy kézlegyintéssel továbbmenni, mondván, hogy csekély az energiatartalma, nem hasznosítható, stb. Annak idején Volta békacombja sem rughatott akkorát, mint egy csődör, és mégis....
Ha meg végül is egy szép hagyományos magyarázatot találnátok, az is nyereség lenne, mert végre abbahagyhatnám az irkálást a fórumra ebben a témában. Persze majd lenne valami más. :)
Ne mentegetőzz, nem biztos, hogy mindig a vevő készülékében van a hiba. :))
A piezó még engem is nagyon érdekel, de még mindig nem látom tisztán a kísérlet részleteit. Persze tudom, hogy nem könnyű minden részletet pontosan leírni, legjobb volna saját kezűleg elvégezni a kísérletet, de erre sajnos nem nagyon vagyok berendezkedve.
Az elektrétes magyarázatot nem értem. Mitől jönne ott létre kisülés?
A levegőből feltöltődő kondenzátor esete sem világos. Én itt két egyenlő nagyságú, ellentétes irányú erőteret látok, amik kioltják egymást, tehát itt sem értem, honnan jön a kisülés.
A hang rendezetlen energiaforrás, akkor hogy tudna rendezetten feltölteni valamit?
Azért majd megpróbálok beszerezni egy ilyen kristályt, de nem tudom, hogy a voltmérőm alkalmas-e, mert nem ismerem a belső ellenállását.
Valóban, a 'fantasztikus' jelző helyett írhattam volna rejtélyest is. Hát most lebuktam, hiába próbáltam értelmes képet vágni. Jobb lett volna mégis inkább hallgatni :)
Ne tőlem várd a képletek magyarázatát...
Ez egészen fantasztikusnak látszik. Van konkrét elképzelésed a megvalósításról?
Számomra az idő még inkább csak filozófiai kategória, mintsem befolyásolható fizikai tényező.
A Curie pontos lehetoseg, nagyon rossz hatasfokkal fog dolgozni, a magnest csak a feluleten tudod melegiteni vagy huteni, vagyis minel nagyobb magnest hasznalsz, annal rosszabb lesz a hatasfoka, ha meg kicsit akkor nem nyersz vele semmit. Akkor mar jobb a magnesmotorokban hasznalt megoldas a fluxus (helyett a magneses ter) valtoztatasara (erovonal terelo forgo lemezzel). Ezzel nagyon jo hatasfoku villanymotort lehet kesziteni.
Vagy peldaul ki lehetne probalni meg a piezo-magneses kombinaciot is.
Ezek jo kis otletszeru kiserletek az energiatorveny kijatszasara. Szerintem kicsit celtudatosabb ut, az ido homogenitasanak a felboritasat megcelozni egy furmanyos szerkezet segitsegevel, mert ha sikerulne idoszingularitast produkalunk, akkor nagy gaz lenne.
Ter <=> Ido <-> Anyag = Energia
Anyag -> gravitacio -> Ido
gravitacio <=> Elektromagneses ter, ..
Elektromagneses ter -> ?????? Ter - Ido, stb.
Úgy tűnik, mint ha kisajátítottam volna a Fórumot. Igazán nem akarok egy kialakult beszélgetést megszakítani, de úgy látom, most nem nagy a forgalom, meg hát még nem szóltatok hogy hagyjam abba.
Zyx piezora tett utóbbi megállapításán kicsit elmerengtem (mármint piezo - mágnes analógián). Azért mintha lenne egy lényeges eltérés a hasonlatban. Állandó mágnessel kialakítok egy zárt mágneskört (pl. lágyvas gyűrűt megszakítva behelyezek egy darab állandó mágnest), és abból a célból, hogy majd energiát vegyek ki a rendszerből, még egy tekercset is teszek kell rá. Nyilván ez a tekercs, a mágneskörből az energia kinyerésének módja már egy eltérés, mert a piezoból közvetlenül, galvanikus úton is kivehető az energia. De menjünk csak tovább! Amikor a mágnest behelyezzük ebbe a lágyvas körbe, a tekercsben feszültség indukálódik, ez egy alkalommal (a mágnes behelyezésekor) hasznosítható, és utána semmi. Ha újra energiát akarunk nyerni a tekrcsről, ki kell venni a mágnest, de ahhoz már energia kell, minimum annyi, mint amit a tekercsből majd kinyerhetünk. Semmi gond, valahogy így működik körülöttünk az összes áramfejlesztő. Na most a piezo viszont minden újabb energia befektetés nélkül adja a következő energia impulzust. Igaz számomra őszintén szólva még most sem tiszta, hogy honnan veszi.
Szerintem ennek ellenére az analógia megállja a helyét, a különbözőség talán abból adódik, hogy a mágneses teret galvanikus úton közvetlenül nem hasznosíthatjuk. Indukció viszont csak abban az esetben jön létre, ha a mágnestér változik a tekercsben. Ahhoz viszont energia kell, nagyobb mint ...stb. De kérdem: nem létezik olyan technikai, anyagszerkezeti megoldás, aminek következtében csökkenteni lehetne a mágneskörben a fluxust, de kisebb energiával, mint amekkora teljesítményt elzárunk. Valahogy úgy, mint a vízcsap, ott is elég nagy teljesítményeket lehet megszüntetni kis energia bevitellel. Vagy mint egy tranzisztor, ott sincs szükség akkora vezérlő áramra, mint amekkorát kapcsolunk vele. Sajnos akárhogy kotorászok elektrós ismereteimben, nem találok ilyen eszközt. Talán valami mágneses erősítő ami beugrik, de lehet, hogy az sem az. Nem is biztos, hogy van ilyen.
A mágnes mechanikus ráncigálásán, vagy a légrés növelésén (ami szintén ugyanannyi energia) kívül tényleg nincs más módszer a fluxus csökkentésére?
Volna egy ötletem. Mit szólnátok egy gondolatkísérlethez? Ugyanis ez már nehezebben ellenőrízhető, mint a piezo hatás voltmérővel történő megmérése. A Curie-pont átlépése is megszünteti a mágnesezhetőséget. Lásd Weller páka. Tudtommal a Curie-pont lehet egészen alacsony is, alig 100 C felett. És valami nagyon határozott pont. Elérve azonnal megszűnik a mágnesezhetőség, alatta viszont rögtön visszatér. Szintén lásd Weller páka, meg a tankönyvek. Namost mi lenne, ha az iménti mágneskörünket a lágyvas Curie-pontja körül 'lebegtetnénk'. Értitek? Picit átlépjük, leépül a mágnestér, következményeként a tekercsben áram indukálódik. Ezután picit alámenve ismét mágnesezhető lesz a lágyvas, és ujra felmágneseződik. Eredmény: indukció. Persze az állandó mágnest úgy kell megválasztani, hogy a Curie-pontja magasabb legyen a lágyvasénál.
Mivel a Curie-pont köruli +- eltérést csak a technológia korlátozná, elvileg nagyon kicsi is lehetne. Ebből következik, hogy a felmelegítéshez, ill. hűtéshez használt energia elvileg tetszőlegesen kicsi lehetne. A tekercs által adott energia viszont nagyjából állandó (mert a fluxus változás mindig ugyanakkora).
Mit szóltok hozzá? Működhet? Persze, hogy nem. De miért nem? Nem lenne rossz kipróbálni. A piezo feszültségét sem biztos, hogy gondolatkísérlttel előre megjósoltuk volna.
