Kicsit korabban is irtam, de most megegyszer leirom:
A Tenger ( - tudományos és társadalmi - tengerészeti és közgazdasági folyóirat ) A Magyar Adria Egyesület Közlönye 1910-1944.
A magazinnal kapcsolatban: nem tudom, hogy megelnenk-e, mert Ausztriaban volt egy Mariner guestern heute vagy mi a francz (no szpiking dzsermann)
ami 1975? es 1985? kozott letezett, majd a tsekely erdeklodes miatt becsodolt. Nagy kar erte!
Nagy és füstös hajókat ábrázol.:-)
Mindenesetre a fotó, a korabeli propaganda remeke.
Azt sugalja, hogy ekkora acélerdő melett,senkinek seMMi keresnivalja az Adrián.
T. Topictarsak,
Asatasaim elso eredmenye, na, miccoltok?
remelem nem offtopic:-)
Nalam szagertobbek, megfejthetnetek mely hajokat is abrazolja pontosan a kep.
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Csinálni egyszerűbb!
Fürdőkád megölt,majd sót bele!
Én egyébként a tenger c. folyóirat mintályára készült újság, megcsinálására gondoltam.
Ha a TOP-Gun megél......
Egeszen pontosan egy fotofelvetelt keszitettek, amikor a Bismarck elsuti az agyuit...
A Discovery-film:
Nem kell csodalkozni, hogy hulyesegeket mondtak, mert semmilyen lektor nem vot a forditasnal es az angol-magyar kozepszotarban, ha jol emlekszem a warship=battleship-pel...
Es akkor az utobbi idokben leferditett angolszasz hadi szagirodalomrol nem is beszelve, a legdurvabb es topicba vago: a repulogep-anyahajok visszaterese a repulogep-hordozok helyett...
Oka: nincs TENGER c. folyoirat, ahol a haditengereszet irant erdeklodoket magyuarul is felhomalyositanak a fogalmak pontos jelenteserol.
Na nem morgok, mert meg ugy jarok, mint a Rozsaszin November:-))
Most jöttem vissza a Balatonról. Az ido tuti volt és sokat sikerült forgatni.
Viszont lehidaltam attól, amit láttam. A Mahart szinte minden hajóját eladta reklámfelületnek. Az egyik vízibuszon hatalmas OBI feliratok díszelegtek (mellesleg ezen nem volt mentocsónak, helyette egy kétszemélyes felfújható gyerek gumicsónakot kötöztek fel!!!), a Kossuth Lajos komp foszöld Tic-Tac reklámként mászkál, a Baross Gábor meg a változatosság kedvéért Pannon GSM.
Ritka ocsmányul nézett ki mindegyik.
Menjen a fenébe a Mahart!
Amúgy a parton megszabják, mit lehet építeni, hogyan nézzen ki a ház, a kerítés stb. A hajókra ez nem vonatkozik, azok nem a "városkép" részei?
Mahart suxx.
A Szent István Süllyedése annyira látványos, hogy simán beleteszik szinte mindenhová.
Én egyszer a Bismarck(!) elsüllyesztése alatt láttam a belyátszást valami"igényes" dok.filmben,hogy lám-lám,így süllyedt a Bismarck.
Pedig a Bismarckról nem is készült felvétel, (Kb 10-20 mérföld távra volt csak kamera,Ludovic Kennedy birtokában a Mashona rombolón) a Hoodról csinált 1 német operatőr,(hja a németek profik voltak propagandailag) de az otveszett a Bismarckon sajnos.(persze a készítőjével együtt)
Megvettem a Discovery Channel Csatahajók című videófilmjét. Elég jó a képanyag, meg hosszú is (100 perc), csak érdekes a kommentár. A hadihajó és a csatahajó fogalmát simán keveri, és a történeti hűséggel is akadnak gondok. Pl. a Bismarck teljesen egyedül süllyesztette el a Hoodot, ám másnap már le is bombázták a flotta repülői, a maradékot pedig szétlőtték a csatahajók. Kicsit másképp történt, de nem gond. A Hood hol cirkáló, hol csatahajó, vagy csak egyszerűen hadihajó, de feltétlenül a világ legjobb csatahajója. Az, hogy egyik sem, az nem zavarja, hiszen a Hood a csatacirkáló (battlecruiser). Másrészt említést sem tesz a Prinz Eugenről. A film fele az amerikai csatahajókról szól, most tudtam meg, hogy vannak ilyen múzeumhajók. Egyet szívesen megnéznék.
Viszont benne van a Szt. István elsüllyesztése, amit a Tegethoffról vettek fel.
Azért 1500 Ft-t megér, én annyiért vettem.
Amit még mutatnak: A Dreadnought építése és hatása a többi csatahajóra. Az amerikai építésű hajók. 15 perc Pearl Harbouri siránkozás, majd kétszer ennyi de jól megfizettünk ömlengés. Japán hajók(Muszasi és tsa.) A múzeumhajók belseje, élet a csatahajókon, történelmi felvételek sortüzekről (király!!!) és ütközetekről.
Negyedórája láttam egy motoros hajót (Nagymaros?) a Szabadság híd és a Petőfi híd között, mellette egy pontonnal. Először azt hittem, elszabadultak és sodródnak. Átmentem a Petőfi hídon, hogy a műegyetemtől jobban megnézhessem és addigra meg már majdnem besorolt a pesti parthoz (pontonnal a part felé). Így arra tippelek, hogy a ponton átállítása volt a művelet célja.
Ez goz, vagy hadi? :-) De mutatos! Errol jut szembe, hogy en is offoljak. Tegnap lattam a Nemere II-t vizen. Haaat... Milyen lehet, ha a spinakker is fent van? Csak 18 even felulieknek szabad megtekinteni?
Anyagi es egyeb kar nem esett, kulonben is ilyen aprosagokkal mint kikotes komoly hajos nem foglalkozik, az rabizatott a masodkormanyosra:-))
Utasok: charterjarat volt, csak akkor meg nem ugy neveztek. Valami szoc. nagyvallalat unnepelte a voros valagrend, v. mittomenmi elnyereset a kirandulassal 1bekotott bulival, kepzelheted Visegradnal mar a Duna szeszfoka is mekkora volt, nemhogy az ovek:-)))))
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mas: ma szereztem ketarbocosos kepernyovedot!!!
A szakdolim pontos czime: A Tegetthoff-osztalyu dreadnoughtok hatasa a vilag csatahajo fejlesztesere.
Dreadnoughtrol jo irodalmak:
1. Jane’s Fighting Ships of World War I, Military Press, New York, 1919., 1990.
2. A Tenger ( - tudományos és társadalmi - tengerészeti és közgazdasági folyóirat ) A Magyar Adria Egyesület Közlönyeben
1911-1918 kozotti cikkek
Georgie, pontosan mirol írtad a szakdolidat? Lehet, hogy tudsz nekem segíteni. Én a dreadnought-okról és elso világháborús szereplésükrol próbálok összegányolni valamit. A Hadtudományi Könyvtárban kis túlzással kevesebb könyv van a témában, mint a könyvespolcomon.
Van jelenleg muködo emil-cimed?
