Az informatikus szakmaelnevezés mindenképpen szerencsétlen. Igazából azt kellene informatikusnak nevezni, aki az információval foglalkozik. Mára már önállósulgat egy ilyen szakma: nevezik információmenedzsernek, információbrókernek meg hasonlók. A ma használt informatikus nyilvánvalóan az informatikából, mint tudományelnevezésből ered, és csak félig jelöli meg a tárgyát, ezért szokás kiegészíteni, pl. mérnök-informatikus. Használata amiatt is terjedhetett, mert kb. a 80-as évek második felében nyilvánvalóan önállósult a szakma.
Maga az informatika szerintem azért jött létre, mert egy idő után nyilvánvalóvá vált, hogy a számítástechnika elnevezés teljesen téves. Maga a szó francia mintára alakult ki (NB - a szocialista táborban először a lengyelek használták).
Azt, hogy a szakmai képzettség széles skáláján használják - hát, mérnök is van mindenféle szinten. Végsősoron mindenkinek kijár ez az elnevezés, aki informatikával foglalkozik.
Az informatikus szerintem olyan személy, akinek magas szintű informatikai (számítástechnikai) ismeretei vannak, a szakmája az informatika (számítástechnika).
Ide tartozhatnak olyan emberek, akik programozással, rendszergazdasággal, vagy szoftverrendszer tervezéssel foglalkoznak, de azok is, akik mondjuk specifikációkat, szabványokat írnak.
adatrögzítőtől a rendszergazdáig mindenki informatikusnak nevezi magát
Az, hogy magukat minek nevezik az emberek, az nem igazán szokott mérvadó lenni, az a mérvadó, hogy mások minek nevezik őket:) Mindenesetre az adatrögzítőket kevesen sorolják be az informatikusok közé:) (Pl. informatikus diploma szerzéséhez nem adatrögzítést kell tanulni.)
Egyébként a számítástechnika és az informatika, illetve a számítástechnikus és az informatikus gondolom nagyjából ugyanazt jelenti, bár szerintem a számítástechnika kicsit szerencsétlenebb szó, hiszen az 'számítástechnikával' foglalkozó emberek 99 százaléka inkább információ feldolgozással, mint a számítás technikájával (numerikus algoritmusok?) foglalkozik.
Nekem még mindig az a gondom az informatikussal, hogy az adatrögzítőtől a rendszergazdáig mindenki informatikusnak nevezi magát, tehát egyszerűen "számítógépekkel kapcsolatos foglalkozás" értelemben használják ezt a szót, holott igazából a "folyamatszervező", "rendszertervező" vagy hasonló szó lehetne az igazi jelentése
informatikus a logisztikusnak: a humánpolitikus szerint menedzser iszik-tema:
Szerintem ez termeszetes velejaroja a piacgazdasagnak - vetiteni kell, hogy milyen kegyetlen nagyszeru az allas. Keltse fel a hirdetes a figyelmet! Legyen meno a megnevezes!
Mert ha en nem teszem, a masik ceg megteszi, aztan milyen ciki, ha a humanpolitikus (huuu, de komolyan hangzik) egy szemelyzetissel all le targyalni (nem sokkal lehet az illeto Marcsi neni, a titkarno folott...) :-)
Apropo titkarno : Ki akarna manapsag ilyen megalazo szerepbe elmenni? Meneddddzzser asszisztens, aaaz igen!
Jellemző, hogy a mérnök szóval másképp alkot összetételt, mint az eddigi alszakma-jelölések: nem gépészmérnök, építőmérnök stb., hanem mérnök- informatikus. Pedig ma már főszak. Szerintem viszont kicsit mast fejez ki a ket dolog.
A gepeszmernok nem egy olyan gepesz, akinek mernoki kepzettsege van, hanem egy olyan mernok, aki gepekkel foglalkozik. A hangsuly azon van, hogy mernok, persze megmondjuk, hogy milyen, ezert az alarendelo viszony.
A mernok-informatikus viszont (bar annyira nem ismerem, de az ugyanerre a kaptafara letrejott mernok-fizikust igen) elsosorban informatikus (fizikus), viszont megvan neki a mernoki szemlelet is, konyit egy kicsit a gyakorlathoz. (Van fizikus-mernok is, es az mast jelent!)
Tegnap vehettem volna "lógyulai kolbászt" ... Az semmi, én meg "ló vastag kolbász"-t láttam hirdetni... szerintem ez valami verseny: melyikük tud nagyobb butaságot írni :-)
A topic eredetileg a hivatalos nyelv, illetve a nyelvhasználat, mint politikai állásfoglalás apropóján indult (lásd rendzerváltás - liebrális, rendszerváltozás - konzervatív). Ebben aíz a legnagyobb tlévedés, hogy ez új dolog lenne. Már Kosztolánmyiék is elég sokat csemegéztek hasonló dolgokon.
Engem az gondolkoztat el, hogy lassan megszűnőben van az üvegbetét, így a visszaváltás szó is kezd tért veszteni. Talán ezért kell a rendszert....
Valami olyasmiről szól a topik, hogy hogyan "gazdagodott" a nyelv az elmúlt évtizedben (vagy azelőtt), azáltal, hogy az ujdonsült közszereplők egymástól tanulnak fogalmazni...
Persze nem új jelenség ez, régen is a televízióból tanultak az emberek nyilatkozni, pl meghoztam a tejet... a tej hazaszállításra került.
Ha vhol túlzó az okfejtésem, az azért lehet, mert nem akartam stilisztikailag belebonyolódni egy ilyen egyszerű mondatba. Valóban, néhol egyszerűsítettem egy kicsit, talán többet is a kelleténél.
Azt semmiképpen sem mondtam, hogy a "biztos, hogy nem zöld" mondat hibás. Csak azt állítottam róla, hogy lényegében azt jelenti: "nem zöld".
Igazad van, az optimális nem egyértelműen 'legjobb'; ezzel nem akartam megtekerni az egészet. Lehet 'legkedvezôbb', 'legkecsegtetôbb' stb. A mondanivalótól függôen általában találni helyette megfelelô magyar szót.
Hogy álláspontom világos legyen: mondatunk szerintem mind tartalmában, mind árnyalatában azonos a "Ez (talán) nem a legjobb megoldás" vagy a "Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás" mondatokkal, ahol a "legjobb" szó helyére alkalomadtán egy-egy odaillôbb jelzô is kerülhet (a fentieken kívül még: legmegfelelôbb, leginkább célravezetô, legkézenfekvôbb, legkevésbé fárasztó, legügyesebb, legfrappánsabb stb. Itt szinte minden pozitív tulajdonságot föl lehet sorolni, attól függôen, hogy az optimumszámításban mi a célfüggvény.)
Vagy hagyjuk az egész stilisztikát a fenébe, s tegyük fel a kérdést: tárgyalt mondatunk miben különbözik ettôl: Nem biztos, hogy ez az optimális megoldás. Semmiben. Ezért fölösleges a kettôs fokozás.
Kedves phls!
Ne haragudj, de okfejtésed helyenként túlzó.
Szerintem kissé egyszerűen kezeled a nyelvet. Ugyan már, miért hibás az a mondat, hogy "biztos, hogy nem zöld"?
Más. A legjobb és az optimális nem ugyanazt jelenti. Nemcsak stilisztikai szempontból. Kell a latin szót használni, mert többletet ad.
Ne haragudjatok, de kicsit az az érzésem, hogy ez a minden kákán csomó tipikus esete.
Kis Ádám
Kedves Teve!
Sajnálom, de nem értek veled százszázalákig egyet.
Részint azért, mert végletesen fogalmazol. Szerintem ezek a kifejezések nem jelentik feltétlenül az ellenkezőjüket. Ez önkényes értelmezés. Lehetséges, hogy van ezeknek a kifejezéseknek ilyen használata is, azonban ez csak nagyobb szövegkörnyezettel igazolható.
Másrészről az "elkenés" is indokolt lehet adott helyzetben.
A "nem értek százszázalékig egyet" számomra inkább azt jelenti, hogy van, amiben egyetértek, van, amiben nem.
A "nem a legoptimálisabb" nem azt, hogy rossz (pesszimális), hanem azt, hogy "lehetne jobb is".
Semmiképpen nem ellentétet érzek bennük, hanem csak a felsőfok hiányát.
Lehet, hogy ezzel a nézetemmel egyedül állok, de én azt furcsállom, hogy ez a lehetőség fel sem vetődött benned.
Kis Ádám
Bocsánat, hogy beleszólok a vitátokba, melyet a "Nem biztos, hogy ez a legoptimálisabb megoldás" mondatról folytattok.
Ádámnak szerintem igaza van abban, hogy mert általában hibás a kétszeres felsôfok, attól egy-egy (állandósult) kifejezésben még megállhatná a helyét. Az ilyesféle – a legkülönbözôbb eredetű, okú – "kivételekre" jó néhány példa található: az "összes művei" többes száma, a "pápább a pápánál" és "a fa legtetején" kifejezésekben a fônévnek melléknévként való fokozása stb.
Az ominózus kifejezéssel inkább az a baj, amit NevemTeve sejtet: egy terpeszkedô, tudálékos és eufémisztikus kifejezésrôl van szó. A "nem biztos, hogy..." ilyen esetekben sokszor a (szórendben) fordítottját szokta jelenteni ("biztos, hogy nem..."), ami egy kicsit erôsebb, szókimondóbb, egyenesebb beszéd. Ráadásul ez utóbbi változat – az egésznek a fômondata! – el is hagyható: ha vmi "biztos, hogy nem zöld", akkor az egyszerűen "nem zöld" és punktum. (Most már itt tartunk a nagy átszabászatban: "Nem ez a legoptimálisabb megoldás.") A "legoptimálisabb" helyett pedig sokkal helyénvalóbb az egyszerű "legjobb" szó. Mégpedig fôleg azért, mert teljesen fölösleges ide a latin szó, hiszen semmi többletet nem ad. S csak másodsorban azért, mert így vesztünkre dobálózunk idegen szavakkal, "kettôs duplicitást" követünk el (az egyik szomszéd rovatban vkinem a kedvenc szava járása). Úgyhogy mondatunk szikárabb alakban a "nem ez a legjobb m." alakot ölti, s ezt esetleg lehet enyhíteni a "nem biztos, hogy..." forma visszaállításával vagy egy "talán" szó elétoldásával. Ebben bôven benne van az az árnyalás, hogy "vszleg így van, de azért ez nem 100%".
Hasonló "hibákat vét", aki a legideálisabb feltételek közt sem teljesíti a legminimálisabb követelményeket.
Ezek a (szerintem nagyon szerencsétlen) példamondatok az ellentétek udvarias elkenését, szépítgetését szolgálják (mondja: nem optimális - gondolja: nem jó, mondja: nem százszázalékosan értek egyet - gondolja: nem értek egyet)... furcsállom, hogy neked ez nem tűnt fel...
(Lehet hogy eljuthatunk a japán udvariasság szintjére, valahogy így: "Talán elmondhatjuk, hogy tévedés azt állítani, hogy a problémák megoldásának akadályait nem lesz lehetséges elhárítani"... és akkor találjuk ki, hogy most megígért-e valamit vagy sem...)
Errata!
"Különben a legoptimálisabb-bal foglalkozik a Nyelvművelő Kéziszótár is, természetesen hasonló szellemben, mint Te, azzal a különbséggel, hogy szerintem "nem szükséges". "
Helyesen:
"Különben a legoptimálisabb-bal foglalkozik a Nyelvművelő Kéziszótár is, természetesen hasonló szellemben, mint Te, azzal a különbséggel, hogy szerintÜK "nem szükséges". "
Kedves Teve!
A válaszod a számomra nem egészen világos. Pusztán az a tény, hogy nem értesz egyet velem, nem éri meg, hogy hozzászólj,kellene hozzá valami még a tárgyról is.
A kurzivált mondatod pedig nem párja a kifogásolt mondatnak, vagy félreértettem a kifogásodat. Ugyanis ez a mondat százszázalékos, azaz önmagában véve nem kifogásolható, így nincs is tanulsága a vele való foglalkozásnak.
Különben a legoptimálisabb-bal foglalkozik a Nyelvművelő Kéziszótár is, természetesen hasonló szellemben, mint Te, azzal a különbséggel, hogy szerintem "nem szükséges". Szeretném még egyszer hangsúlyozni azonban, hogy én sem általában taláok mentséget rá, hanem az adott fordulatot ítélem használhatónak, teljes egészében.
Kis Ádám
Úgy látszik ebben nem értünk egyet, de hogy ne legyen belőle baj inkább így fogalmazok: "Nem biztos, hogy százszázalékosan egyetértek veled..." (Na, úgy látszik lassan én is megtanulok "nyilatkozni" :)
Kedves Teve!
Általánosságban véve igazad van, az optimális szó jelentésénél fogva nem alkalmas a fokozásra. Az optimum valószínűleg nem méretezhető (vagy divatos idegen szóval nem skálázható), miként a hal frissessége sem.
A jelen esetben azonban nem valódi felsőfokkal állunk szemben. Az idézett mondat valódi jelentése körülbelül annyi: "nem rossz, de valószínűleg nem ez az optimális megoldás, bár az is lehet, hogy mégis ez az". Nézetem szerint a látszatra belső ellentmondást tartalmazó szerkezet olyan többletértelmet képes kifejezni, amely indokolhatja létét.
Kis Ádám
Nagyon ajánlható ez a fordulat, ha valamivel nem értünk egyet: "Nem biztos, hogy ez a legoptimálisabb megoldás". Esetleg használhatjuk a "legideálisabb" formát is, a lényeg az, hogy a vitapartnerünk elszégyellje magát; íme az ő ötlete nem biztosan a legoptimálisabb, lehet, hogy csak közepesen optimális, vagy alig-alig optimális...
Kedves zubi!
A nagy késés miatt nehéz visszakeresni, mire is feleltél. A probléma azonban élő. Régóta zavar a számítástechnika szó, mint szakmánk legáltalánosabb megnevezése. Meg ahogy keverik a számítástudománnyal, meg az informatikával. Különösen a fordítás során okoz gondot: angolra a számítástechnikát nem lehet lefordítani, németre, oroszra igen, de a tükörfordítások azokban a nyelvekben némileg mást jelentenek.
Az informatikus szakmamegnevezés ma divatos, remélhetőleg idővel megtelik valóságos tartalommal. Jellemző, hogy a mérnök szóval másképp alkot összetételt, mint az eddigi alszakma-jelölések: nem gépészmérnök, építőmérnök stb., hanem mérnök-informatikus. Pedig ma már főszak.
Kis Ádám