A megrongált Hafré szobrok, a kontextus a környezettel (az úttal, a Szfinxsszel, a mellette lévő templommal), a karbon-datálások, mind arra mutatnak, hogy Hafré idejében épült a Völgytemplom, de legalábbis bizonyosan a 4. dinasztia idején. Tehát máris ezerszer több bizonyítékkal, mint valami 12-15 ezer évvel ezelőtti civilizációhoz lenne köze! De rosszul gondolod, hogy azt az egyiptológusoknak kell bizonyítani, hogy a 4. dinasztia idején épült, és nem neked, hogy sok ezer évvel korábban?
A Vörös-tengeri kikötőben a falakon, és a papiruszokon maradt fenn több munkás csapat közt ennek is a neve: "Oroszlán" (Ezek a munkások nem rabszolgák voltak, hanem büszke szakemberek, akik versengtek is egymással, és nevüket vörös festékkel gyakran ott hagyták a kőtömbök belső oldalán.) Ugyanis egy oroszlán figurácska jelezte.
Ez a lap Mark Lehner és Pierre Tallet: The Red Sea Scrolls c. könyvéből van (2020).
Gyakori ellenérv - „Ha a Szfinx és az előtte álló templomok IV. dinasztia előtti eredetűek lennének, akkor hogyan vezethetne Hafré szertartási útja pontosan ehhez a komplexumhoz és az ő piramisához?” De a szent tengely nem Hafrével kezdődik.
A Hafré-féle causeway nem vágja át a Szfinx komplexumot, megkerüli, tiszteletben tartja, illeszkedik a meglévő térbe. Felvetődik a kérdés - Ugyanez a helyzet akkor is, ha abból indulunk ki, hogy Hafré építette a 2. piramist és a Szfinx objektumokat is? Ekkor tervezhette volna másképpen is az egész packot?
A válasz szerintem igen, tervezhette volna másképp is, mert választhatott volna más tengelyt, más lejtést, más tájolást, egyenesebb causeway-t. Optimalizálhatta volna az anyagmozgatást, a kőkitermelést, a vizuális tengelyeket. Egy király, aki mindent egyszerre tervez, nem kompromisszumos megoldásokat választ.
A Hafré-komplexum nem optimális, hanem alkalmazkodó a causeway kerül, nem egyenes, kerül egy meglévő térformát, lejtése nem ideális. Ez nem tervezési tisztaság, hanem illeszkedés.
A Szfinx elhelyezése „kényszerhelyzet” - Ha Hafré tervezte volna nulláról, akkor nagyobb, egységesebb kőtestből farag, nem hagy egy erodált, gyenge nyakat, nem egy természetes sziklakiemelkedést „ment meg”
Ehelyett: egy meglévő sziklaformát adaptál. Ez nem tipikus királyi alapítás.
A templomok aránya és elrendezése - a Szfinx-templom túl egyszerű, túlságosan archaikus...... a Völgytemplom funkcionálisan átvesz, nem dominál.
Ha Hafré mindent ő tervezett volna, akkor nagyobb egységes monumentalitást várnánk.
Az ellenzők régészeti tekintélyből érvelnek, de a mérnöki és topográfiai logika olyan kényszereket és kompromisszumokat tár fel, amelyek egy örökölt, többfázisú térhasználatot tesznek reálissá — függetlenül attól, ki faragtatta a Szfinxet.
A Völgytemplomban talált Hafré-szobrok kétségtelenül Khafré kori használatot igazolnak (bizonyítják Khafré kultuszát), de önmagukban nem bizonyítják, hogy a Szfinx és a templom magja is ekkor keletkezett (nem cáfolják, hogy a Szfinx vagy annak alapformája már Hufu idején vagy korábban is létezett); a leletek inkább egy már létező szakrális tér Khafré-kori kisajátítására és átértelmezésére utalnak.
Szerintem nincs megerősített bizonyíték arra, hogy a Merer papiruszokban szerepelne a „Nagy az Oroszlán” munkáscsapatnév. A jelenlegi tudományos publikációk ezt nem tartalmazzák, és a Merer-napló hivatalos kommentárjai sem említik. Hacsak nem áll publikálás alatt - friss kutatási eredmény.
Merernek valóban egy olyan tér mellett kellett dolgoznia, amely később a Szfinx komplexumának központi eleme lett, de ebből nem következik, hogy a Szfinx kifaragása Hufu idején történt – sem az, hogy nem történt korábban.
Nem volnék ellene, hogy a Nagy Szfinx előbbi, mint Kheopsz, de olyanok állítanak ilyet, akik nem foglalkoznak a magyarázatokkal (Schoch, Dobecki vagy Hancock). Az egyiptológusok is vitatkoznak a Szfinx koráról: Hufu, Hafré, Djedefré a 3 jelölt! Viszont ettől régebbre nem mennek, hiszen a szobor ureuszt, nemeszt visel, és olyan formát, ami igazából a 3. dinasztiától nem régebbi.
Ráadásul ott a kontextus: aki kifaragta a Szfinxet, annak kellett megépíteni az előtt lévő két templomot is, akárcsak az "utat" a szobor árka. mellett. A két templom előtt van egy nagyobb tér. Most az az érdekes, hogy erről kell hogy beszéljen Merer. Itt lehetett egy átrakó bázis. A Nílus idevezetett csatornája e tér mellett haladt el. A 2. kép mutatja Lehner szerint milyen lehetett Kheopsz építkezéseinek idején a terasz. Berajzolta a későbbi Szfinxszet is: a kis tó mellett van a kőterasz (ami ma is megvan), majd egy sziklakiemelkedés, amiből a Szfinxszet is kivágták.
A Wadi Jarfból származó papiruszok szerint az egyik munkáscsapat neve: "Nagy az Oroszlán"! A Wadi Jarf-i kikötő v.leg már Sznofru idején létesült, amit Kheopsz alatt tovább fejlesztettek. Többekben felvetődött, hogy a Szfinx miatt kapták ezt a nevet. Ez persze azt jelentené, hogy Hufu alatt már ott állt a Szfinx, ami nehezen hihető, mert a Völgytemplomban egy csomó összetört Hafré szobrot talált Mariette egy aknában, ráadásul innen vezet a szertartási út Hafré piramisához. Mark Leher írt egy tanulmányt Merer and the Sphinx címmel.
Az olasz mérések önmagukban nem bizonyítják egy mesterséges „kútakna-trió” létezését, de a korábbi Caviglia és Selim Hassan feltárásaival, megfigyeléseivel és más geofizikai adatokkal együtt védhetően alátámasztják, hogy a Szfinx környezetében több, függőleges, strukturált, részben antropogén módosítású zóna létezik, amelyek közül legalább egyet már fizikailag is feltártak a múltban - háromszintes Ozirisz-akna.
A Hawass által teljesen feltárt „Ozirisz-akna” egy modern régészeti elnevezés, nem ókori felirat. Ugyanez vonatkozik a leltári sztélére is. A kritika szerint: Ha a Leltárkő Oziriszt és Íziszt említ, akkor az objektum csak olyan korból származhat, amikor ezek az istenek már teljesen kodifikáltak voltak. Ez modern, anakronisztikus gondolkodás, és nem illeszkedik az egyiptomi vallási emlékezet működéséhez.
"A Leltárkő ahely szakrális identitását rögzíti." Hát ez egy temető, nekropolisz. Meg persze azt, hogy Ízisz templomát és Horemahet templomát (i.e. 1000-1500-ból!) Kheopsz itt találta.
25564: "Én is hülyeségnek tartom." De "áttörésnek" nevezed ezeket az olasz méréseket.
25564&25568: Ozirisznek vagy Ízisznek gyakorlatilag nem volt jelentősége a 4. dinasztia Gízai építői között! Ezt nem értem, miért erőlteted, hogy magyarázgatod itt. Természetesen templomuk sem lehetett Gízában! Szerinted Kheopsz és utódai építettek bármelyik istennek itt templomot, nem hogy az ismeretlen Ozirisznek? Ez egy nekropolisz! Ozirisznek vagy fél évezreddel Kheopsz után tudunk első épült templomáról (az is Abüszdoszban). Ízisznek sokkal később épültek templomok ettől, éppen a gízai a legelsők egyike volt i.e. 1000 körül. Ezek meg sem közelítik a Hórusznak, Neithnek, Rének, Hathornak vagy Minnek épült templomok régiségét. Olyan istenek, mint Ammon, Ozirisz és Ízisz csak a közép-birodalomtól lettek hallatlanul népszerűek. De új isteneket is csináltak, ha kellett, ilyen volt a Szerapisz a kései korban.
Akkor a Szfinx mögött lehetett Ozirisz temploma, talán régibb is mint a Kheopsz piramisa? Hát ha Dobecki kimutatta... ("találtak eltérő akusztikus sebességű testeket...").
A Szfinx mögötti "Ozirisz templom" helye... hova képzelhető?
Thomas Dobecki – szeizmikus + kiegészítő radarmérései (1991–1996). Geoarchaeology (1992, 1996). Módszer - szeizmikus refrakció és reflexió, kiegészítő sekély GPR a célpontok pontosítására. Helyszín: Szfinx-árok, Szfinx mögötti (nyugati–délnyugati) zóna, Völgytemplom tengelye. Találtak eltérő akusztikus sebességű testeket, éles határfelületeket, nem természetes karsztmintázatot, mélyebb mállottsági zónát, mint a biztosan IV. dinasztiás vágásoknál - „laterally continuous high-velocity zones”
Waseda University (Japán) – GPR mérések (1987–1990) - Módszer - GPR (Ground Penetrating Radar), 100–400 MHz tartomány, sekély–közepes mélység (max. ~15 m). Vizsgálat: Szfinx keleti és nyugati környezete, Szfinx-árok pereme, Szfinx mögötti plató. Eredmény: vertikális reflexiós zónák, lineáris anomáliák, többszintes üreggyanús jelek.
Giza Plateau Mapping Project (Lehner / Harvard–AERA) – elektromos ellenállás + radar (1990-es évek vége) - Módszer - elektromos ellenállás tomográfia (ERT), kiegészítő GPR. Vizsgálat helyszíne: Szfinx–Völgytemplom–feljáró zóna - nyugati irányba is. Találtak nem homogén alapkőzetet, szerkezetileg eltérő blokkokat, nem egyszerű karsztot. Ez strukturált alépítményként lett azonosítva!Ozirisz templom? Lehet.
Ezek a vizsgálatok strukturált, nem homogén, részben antropogén módosítású teret jeleznek! Amikor a Szfinxtől nyugatra eső föld alatti strukturált zónáról beszélünk, akkor az nem az olasz SAR-képeken alapul, hanem Dobecki szeizmikáján, japán GPR méréseken és későbbi ellenállás-tomográfián, amelyek függetlenül, egymással összhangban jeleznek nem természetes heterogenitást.
A szaiszi korban, úgy i.e. 600 körül Amenhotep akkor 900 éves templomát és Ízisz 400 éves templomát állították be a helyii papok, hogy ott volt már Kheopsz idején.
A szaiszi kori archaizálás magyarázhat nyelvi és kronológiai elcsúszásokat, de nem magyarázza meg a Leltárkő konkrétságát, topográfiai pontosságát és „romos hely” hangsúlyát - ezért nem elegendő önmagában a szöveg hiteltelenítésére. Az állítást továbbra is áll, hogy Hufu már egy ősi, részben romos szent térrel találkozott.
Viszont a Szfinx mancsai előtti templom valószínűleg már a Közép-Birodalom idejére betemetődött. Amenhotep Horemahet téglatemplomának egyik sarka rányúlt 1,25 méternyire az óbirodalmi Szfinx templom tetejére. Mert nyilván nem tudták, hogy alatta van még egy templom!
Az, hogy az Újbirodalom kori vályogtemplom egyik sarka rányúlt a homok alatt rejtőző Szfinx-templom tetejére, nem bizonyítja, hogy a hely új keletű volt - csak azt, hogy a későbbi építők nem látták a teljes óbirodalmi struktúrát, miközben a hely szentségét továbbra is tiszteletben tartották.
Volt Ozirisz, csak egy déli nomosznak volt a fő istene.
Igen, Ozirisz kultusza déli eredetű, de Egyiptomban a királyi teológia mindig integrál, nem lokális marad.
Példa:
- Hórusz is lokális
- Ptah is memphiszi
- Ré is heliopoliszi.....
Mégis állami teológiai szintre emelkednek, mert funkciót hordoznak. Az, hogy Ozirisz neve nem jelenik meg a IV. dinasztia sírfelirataiban Gízában, nem a hiányát bizonyítja, hanem azt, hogy az alvilági funkciót akkor még Szokarisz és rokon istenségek nevei hordozták, amelyeket később Ozirisz egységesített. Ozirisz nem megsemmisítette Szokarisz és Khentimentiu kultuszokat, hanem „szinkretizálta” őket (pl. Ptah-Szokarisz-Ozirisz alakjában), így vált a helyi halotti védelmezőkből egyetemes alvilági királlyá. Ahogy az óegyiptomi vallás fejlődött, a különböző régiók isteneit gyakran azonosították a hasonló funkciók miatt. Ozirisz, mint a túlvilág főistene, magába olvasztotta Szokarisz funkcióit.
A Leltárkő későbbi nyelven nevez meg egy régebbi szent teret.
Hülyeségnek tartom. 650 méteres hengerek, meg 80 m- es kocka ugyanilyen mélyen (amihez nyilván nem lehetne köze ősegyiptomiaknak, de még emberi civilizációknak sem, csak földönkívülieknek! ugyanis ilyen magas technikai civilizáció nem létezhetett önmagában a földön korábban, mert nagyon sok nyoma kellett volna maradjon). Lawrence Conyers radarszakértőre hivatkozom, aki szerint a jelenlegi radar- és műholdas technológia egyszerűen képtelen ilyen mélységben (több száz méter) ennyire tűéles képet alkotni a mészkő alapkőzetben. Ha nem a gízai piramisok alatt lennének ezek a karszt barlangok, fel sem vetődne, hogy mesterségesek.
Én is hülyerségnek tartom. Korábban is úgy kommentáltam az olaszok mérését, hogy az újrafelfedezett, kb. 20 méter mély kútakna-trió. A mélyebb rétegekről szóló modellezéseiket figyelembe sem vettem! Vissza lehet nézni. Most is azt állítom, hogy a modern radaros és műholdas mérések kiterjedt, több szintű természetes karsztos üregeket jeleznek Gíza alatt, amelyek sekélyebb zónáiban emberi módosítás és rituális használat valószínű, míg a több száz méteres, geometrikusan szabályos formák jelenleg nem tekinthetők bizonyítottnak, inkább modellezési túlértelmezések.Ez a tipikus eset, amikor valakit meg nem történt dolgokkal vádolnak.
Nem tudom, mikor esel le a Leltárkőről, de egy 2000 évvel Kheopsz utáni elbeszélés egy sztélén, ami összemos akkori templomokat a 4. dinasztiabeliekkel, nem lehet erős bizonyíték a Szfinx korára.
A Leltárkő nem a Szfinx korára bizonyíték, mert azt Colin Reader bázis modellezésére alapozva Robert Schoch és Thomas Dobecki megfigyelései, mérései adják. ALeltárkő ahely szakrális identitását rögzíti.
"Ez biztosan nem igaz." Szerintem fogalmad sincs, mi igaz és mi nem itt Gízában. A Szfinxnek mindig is kinn volt a feje a homokból, ezt ne kavard ide, hiszen a domb felől a Szfinx templom irányában lejt a talaj. Erről nem is írtam!! Viszont a Szfinx mancsai előtti templom valószínűleg már a Közép-Birodalom idejére betemetődött. Amenhotep Horemahet téglatemplomának egyik sarka rányúlt 1,25 méternyire az óbirodalmi Szfinx templom tetejére. Mert nyilván nem tudták, hogy alatta van még egy templom!
A szaiszi korban, úgy i.e. 600 körül Amenhotep akkor 900 éves templomát és Ízisz 400 éves templomát állították be a helyii papok, hogy ott volt már Kheopsz idején.
Rendszeresen mellébeszélsz, mint aki szándékosan félreolvas, mint a szemellenzős ló, aki csak egy irányban akar látni: "A vályogtégla-templom nem a Szfinx kultuszának kezdete, hanem annak újramegerősítése." Ennek pld. mi köze a Leltárkőn lévő szöveghez, a lényeg, hogy ez az a Horemahet templom, amit ismertek a szaiszi korban, és amit említ a Leltárkő! A Szfinx előtti templom annyira "láthatatlan" volt, hogy a római korban egy monumentális lépcsősort emeltek fölé.
"Vallástörténetileg lehetetlen, hogy Hufu idején még „ne lett volna Ozirisz”, majd 100–150 évvel később teljes teológia álljon készen." Volt Ozirisz, csak egy déli nomosznak volt a fő istene. És nem mindegy, hogy kik alkották a 5. és 6. dinasztiát. Gizában a 4. dinasztia idején a sírokban csak Hathor, Ré, Szokarisz, Hór, Anubisz és hasonló istennevek bukkantak fel, de nem Oziriszé vagy Íziszé. Ozirisz neve először csak Unasz fáraó sírjának piramisszövegei közt bukkan fel vagy kétszáz évvel Hufu után. Később nagyrészt átveszi majd Szokarisz szerepét. De 200 év bőven elég egy divatnak, hisz Egyiptom korszakaiban is megvoltak a maguk "divatos" istenei, volt amikor Rét elmozdították, és Amun vagy Aton lett a fő isten, sőt volt olyan király akinél ez Széth volt, de olyan is akinél Hórusz...!
"Az olasz mérések áttörése (2024–2025) - Corrado Malanga, Filippo Biondi és Armando Mei..." a három olasz méréseit nem fogadom el! Hülyeségnek tartom. 650 méteres hengerek, meg 80 m- es kocka ugyanilyen mélyen (amihez nyilván nem lehetne köze ősegyiptomiaknak, de még emberi civilizációknak sem, csak földönkívülieknek! ugyanis ilyen magas technikai civilizáció nem létezhetett önmagában a földön korábban, mert nagyon sok nyoma kellett volna maradjon). Lawrence Conyers radarszakértőre hivatkozom, aki szerint a jelenlegi radar- és műholdas technológia egyszerűen képtelen ilyen mélységben (több száz méter) ennyire tűéles képet alkotni a mészkő alapkőzetben. Ha nem a gízai piramisok alatt lennének ezek a karszt barlangok, fel sem vetődne, hogy mesterségesek.
Nem tudom, mikor esel le a Leltárkőről, de egy 2000 évvel Kheopsz utáni elbeszélés egy sztélén, ami összemos akkori templomokat a 4. dinasztiabeliekkel, nem lehet erős bizonyíték a Szfinx korára. Nem hiszem, hogy nem találsz ettől jobb érvet? A Szfinx mögötti "Ozirisz templom" helyével mi van, hová képzeled??? Mutasd már meg egy légi felvételen, mert azon a részen szerintem soha nem volt templom!
A halott király Ozirisszel való azonosulása (Ozirisszé válása) nem a Középbirodalom újítása, hanem az Óbirodalomban már meglévő királyi teológia, amelyet később kiterjesztettek az egész társadalomra.
Vallástörténetileg Szokarisz és Ozirisz nagyon hamar szinkretizálódott (Ptah-Szocharisz-Ozirisz). A kritika, miszerint "Hufu idején Szokariszt tisztelték", nem zárja ki Oziriszt, sőt: a Szfinx mögötti mély építmények (a nyugati megalitikus falak) pont azt a "föld alatti birodalmat" (Ro-Szetau) jelképezik, amely mindkét istenség sajátja.
Hufu idején Szokarisz-alvilági kultusz biztosan létezett. Ez funkcionálisan azonos azzal, amit később Ozirisz testesít meg. A Szfinx mögötti mélyépítmények Ro-Szetau topográfiájába illenek. A Leltárkő későbbi nyelven nevez meg egy régebbi szent teret.
"A Szfinx háta mögött valószínűleg sohasem volt semmilyen templom, nem hogy "Oziriszé". Azért tettem idézőjelbe a nevét mert Hufu/Kheopsz idejében Gizában gyakorlatilag nem különösebben ismerték/tisztelték Oziriszt vagy Íziszt."
Az, hogy Ozirisz kultusza később vált dominánssá, nem jelenti azt, hogy az Ozirisszé váló alvilági istenség és szent hely ne létezett volna már Hufu előtt. Ha Ozirisz a Piramisszövegekben kész, központi istenség, akkor nem születhetett meg hirtelen - léteznie kellett Hufu előtt is. Vallástörténetileg lehetetlen, hogy Hufu idején még „ne lett volna Ozirisz”, majd 100–150 évvel később teljes teológia álljon készen.
PT 532
„A király felkél Ozirisszel együtt, leül Rével együtt.”
"A szobortól északkeletre - közel húsz méterre - egy téglatemplomot találtak, ami Amenhotep idején (i.e. 1428 k.) épült. Itt találták az a sok felajánlási sztélét és füleket, amiket mutogatnak a Szfinxszel kapcsolatban. Most ez bizonyosan kései templom, vagyis ez sem Kheosz ideji! Pedig mindkettőt a Leltárkő Kheopsz idejébe helyezte."
a Szfinx közvetlen közelében (északkeletre) talált sártégla-templom valóban II. Amenhotep (Újbirodalom) idején épült. A kutatók (mint Selim Hassan) itt találták meg azokat a fogadalmi sztéléket és "füleket", amelyek a Szfinxet mint Horemahet (Harmakhisz - "Hórusz a horizonton") istenítik. Az Újbirodalom kori téglatemplom azonban nem azonos a Leltárkő „Harmakhisz templomával”, mert anyaga: vályog (nem időtálló, nem „ősi”), elhelyezkedése: nem a Szfinx közvetlen tengelyében, funkciója: zarándok–felajánló hely, mérete: kicsi, lokális. Ez nem az a típusú „istenháza”, amelyről egy királyi leltár beszél.
A Leltárkő nem építési jegyzőkönyv, hanem kultikus leltár. Nem mondja, hogy „felépítette”, „megalapította”, hanem azt, hogy megtalálta és felújította. Vagyis nem köti az említett helyeket konkrét, ma látható épületekhez. A téglatemplom ráépül egy meglévő szent térre. A vályogtégla-templom nem a Szfinx kultuszának kezdete, hanem annak újramegerősítése. (mint pl. IV. Thotmesz Álomsztéléje). A téglatemplom bizonyítja a kultusz folytonosságát, nem az eredetét. Az Újbirodalom kori téglatemplom nem cáfolja, hanem feltételezi a Szfinx korábbi szentségét - a Leltárkő pedig nem ezt az épületet, hanem a hely szakrális identitását rögzíti.
"A Leltárkő még említi Harmakhisz (Horemahet) templomát, ami nyilván nem a Szfinx előtti templom, ami az újbirodalom idejére be volt homokkal temetve. Nem is tudtak róla."
Ez biztosan nem igaz. Egyrészt a Szfinx feje és nyaka a gízai plató szintje fölé emelkedik (member III) - topográfiai tény. A testet és az előtte lévő templomot befújhatta a homok, de a fej nem kerülhetett teljesen fedés alá, még részben sem. Másrészt a kultusz fennmaradásához nem kell látható templom.
Még ha a Szfinx-templom teljesen homok alatt volt is, a Szfinx teste nagyrészt eltűnt is, akkor is a fej jelen volt, az ikonikus forma felismerhető, a hely kultikusan értelmezhető. Egyiptomban egyetlen istenséghez kötött objektum is elég a kultusz fennmaradásához. A kultusz túléli az épületet.
Sitchin, Däniken, Hancock vagy Jochmans ügyesen megkerülik magának az Ízisz templomnak a vizsgálatát, általában csak annyit mondanak róla, hogy „a Nagy Piramis közelében található”.
Ízisz temploma egyáltalán nem régi, bár a Szaiszi időkben már 400-500 éves lehetett, mikor a Leltárkövet szövegezték. A Nagy Piramis mellett lévő 3 szatellit piramisból az egyik Henutszené, Hafré anyjáé volt. A kis piramisa előtt volt a halotti szentélye, amit a 18. dinasztia idején, kápolnává alakítottak. Majd a 21. dinasztia idején (i.e. 1000 körül) átépítették templomnak, kibővítették s Ízisz templomaként emlegették. A Leltárkő szerint a király itt találta „romokban” (m ws) a templomot. A kőlap baloldali szövegrésze szerint „Ő [Kheopsz] újból felépítette a templomot”. Ez nyilvánvalóan történelmi hazugság, s ilyet máshonnan is ismerünk, hogy átírják a múltat (lásd a románokat).
A Leltárkő még említi Harmakhisz (Horemahet) templomát, ami nyilván nem a Szfinx előtti templom, ami az újbirodalom idejére be volt homokkal temetve. Nem is tudtak róla. A szobortól északkeletre - közel húsz méterre - egy téglatemplomot találtak, ami Amenhotep idején (i.e. 1428 k.) épült. Itt találták az a sok felajánlási sztélét és füleket, amiket mutogatnak a Szfinxszel kapcsolatban. Most ez bizonyosan kései templom, vagyis ez sem Kheosz ideji! Pedig mindkettőt a Leltárkő Kheopsz idejébe helyezte.
Persze, ha a Leltárkő óbirodalmi lett volna, és a többi utalása is hiteles lett volna már akkor létező épületekre, úgy perdöntő lehetett volna a Szfinxszel kapcsolatban, de így egy régész nem fogja ezt elfogadni. Egyiptomban amúgy is divat volt az "új múlt" létrehozása, átszerkesztése.
A Szfinx háta mögött valószínűleg sohasem volt semmilyen templom, nem hogy "Oziriszé". Azért tettem idézőjelbe a nevét mert Hufu/Kheopsz idejében Gizában gyakorlatilag nem különösebben ismerték/tisztelték Oziriszt vagy Íziszt. Ezek déli isteneknek számítottak, és sokkal jelentéktelenebbek voltak a 3. és 4. dinasztia idején. Kheopsz idején ott Szokariszt tisztelték, s nem Oziriszt.
Ramy Romany (Zahy Hawass rokona) gyakorlati egyiptológus véleménye számomra mérvadó: "Gondolj csak bele, hogy mennyi felfedezetlen kincset rejthet még ez a homok magában. Mennyi, mennyi rejtett titokra bukkanhatunk ezek alatt a piramisok alatt!" - mondja Ramy Romany Giorgio A. Tsoukalosnak egy film végén.
A Szfinxtől nyugatra elhelyezkedő mélyszerkezetek, aknák előzménye Giovanni Caviglia, Henry Salt (brit főkonzul) és Selim Hassan (1930–34) megfigyelései, rajzai, részleges feltárásai, leírásai voltak. Az olasz mérések áttörése (2024–2025) - Corrado Malanga, Filippo Biondi és Armando Mei 2025 márciusában hozták nyilvánosságra azokat a méréseket, amelyeket speciális, 20–50 MHz közötti mélyfrekvenciás radarral (SAR Doppler tomográfia) végeztek. A torinói fejlesztésű mesterséges intelligencia összehangolta a radaradatokat, a gravitációs anomáliákat és a muon-tomográfiai mintázatokat, így egy koherens, 3D-s térképet kaptak a mélyben fekvő megalitikus struktúrákról.
A 2024–2025-ös publikációk legnagyobb jelentősége nem az, hogy „vannak üregek” — ezt már Hassan is tudta. Hanem az, hogy: az üregek nem elszigeteltek, hanem vertikálisan és horizontálisan kapcsolt rendszer részei.
A modellek azt mutatják, hogy több mély kútakna, egymás alatti szintek, nagyméretű üregterek vannak. A Szfinx–Völgytemplom–Hafré-feljáró alatti zóna különösen komplex.
Ez összhangban van a Leltárkő (Inventory Stela) „Ozirisz háza” szövegi utalással, Hassan által „nem tovább kutatható” mélységekkel és a felszíni építmények aránytalan túlméretezésével. A 2024–2025-ös kutatások nemcsak megerősítették a korai beszámolókat, hanem kvantitatív, 3D-s bizonyítékrendszert adtak egy korszakokon át használt, mélyépítmény-hálózatra Gízában.
Ez döntő bizonyíték a leltárkőn. A Leltárkőben említett „Ozirisz háza” nagy valószínűséggel a Szfinx mögötti (nyugati) mélyépítményekre (megalitikus falmaradványokra) vagy az Ozirisz-aknára utal. A Szfinx mögött közvetlenül kezdődik az a terület, amely a Hafré-piramishoz vezető feljáróhoz kapcsolódik. Itt találtak olyan mélyen fekvő, sziklába vájt struktúrákat, amelyek megelőzhetik a klasszikus dinasztikus építkezéseket.
Ez a szövegrész újabb bizonyíték arra, hogy Hufu egy romos, de rendkívül ősi „istenek városát” (egy korábbi civilizáció infrastruktúráját) próbálta megművelni és helyreállítani.
Miért írja a szöveg, hogy „megrongálódott”?
- Ha Hufu idején (Kr. e. 2500 körül) ez a ház már „megrongálódott” volt, az azt jelenti, hogy:
- Az épület már akkor is nagyon öreg volt.Túlélhetett egy nagyobb katasztrófát vagy hosszú eróziós időszakot (pl. a fiatalabb Dryas-kori áradásokat).
A Szfinx (a Napkelte, a Kelet ura) és Ozirisz (a Napnyugta, a Halál, a Nyugat ura) egyfajta kozmikus egyensúlyt alkot a platón. A Leltárkő „Ozirisz házára” vonatkozó része arra utal, hogy Hufu idején a Szfinx nyugati oldalán már létezett egy ősi, sérült, föld alatti szent struktúra, amelyet a király nem épített, hanem helyreállított.
„Hauron háza” (vagy Haurun háza) azonos azzal az épülettel, amelyet mi ma Harmakhisz-templomként vagy Szfinx-templomként ismerünk. Hauron = Harmakhisz = Szfinx.....
A Leltárkő tehát a Szfinxet Hauron néven nevezi meg, és az ő „háza” (temploma) az az építmény, amely közvetlenül a szobor előtt áll.
Igen, a Leltárkő említi ezt a két templomot, az Ízisz templomot és a Harmachis (Szfinx) templomot. De hol is van pontosan ez a második templom, mert ez a kulcsa az egésznek???
A Szfinx-templom. A Harmakhisz név az egyiptomi Hor-em-akhet görögösített formája, amelynek jelentése: „Hórusz a horizonton” - vagyis a Szfinx.
Egyébként a Szfinx-árok objektumai mellett van még egy materiális bizonyíték a leltárkő igazára: Az Ízisz-szentély és a G1-c legdélebbi szatellit piramis "beékelődése" - Ha megvizsgáljuk a G1-c piramis és a mellette lévő szentély elhelyezkedését:
A szentély alapjai mélyebben fekszenek és más típusú kőzetmegmunkálást mutatnak, mint a 21. dinasztiabeli felső falak.A G1-c szatellit piramis (Hanutszen piramisa) szinte „hozzásimul” ezekhez az alapokhoz. Ha a templom alapjai későbbi építmények lennének, nem lenne logikus, hogy a piramis építésekor ilyen szűkös, kényelmetlen helyet hagyjanak nekik. Ez arra utal, hogy a templomhely (az alapok) határozta meg a piramis helyét, nem fordítva.
"Az ún. Leltárkő egy mítoszt mesél el. "a későbbi templomok (mint az Ízisz-szentély) gyakran sokkal ősibb alapokra épültek" Milyen ősibb alapokra épültek?"
A Leltárkő szövege (amelyet a Kairói Múzeumban őriznek) meglehetősen direkt:
„Életet adni a Felső- és Alsó-Egyiptom királyának, Hufunak... Ő találta meg az Ízisz, a Piramis Úrnője házát a Szfinx mellett...”
Az a templom, amelyet ma Ízisz-szentélyként azonosítanak Gízában (a Nagy Piramis mellett álló három „mellékpiramis” mellett), a régészeti adatok szerint kb. Kr. e. 1000 körül épült vagy bővült jelentősen. Ez azt jelenti, hogy az épület, amit a turisták ma látnak, 1500–1600 évvel Hufu halála után épült. A tudós konszenzus szerint a Leltárkő azért hamisítvány, mert Hufu nem találhatott meg egy olyan épületet, ami csak másfél évezreddel később készült el.
Ha a Leltárkő igazat mond, (tehát nem hülyeség) akkor:
- Vagy egy korábbi, ugyanott álló épületről beszél, amit a régészet eddig nem tudott elkülöníteni a későbbi rétegektől.
- Vagy az egyiptológusok tévednek a templom korának meghatározásakor.
Hetepheresz kincsei bizonyítják, hogy Hufu korában az egyiptomi elit elképesztő pompában élt és magas szintű kézművességgel rendelkezett. HUFU a kozmikus rend (Maat) fenntartását a saját pompájával is demonstrálta, még akkor is, ha a gazdagságnál fontosabb volt számára a kozmikus rend földi megvalósítása.
Az ún. Leltárkő egy mítoszt mesél el. "a későbbi templomok (mint az Ízisz-szentély) gyakran sokkal ősibb alapokra épültek" Milyen ősibb alapokra épültek? A Leltárkő kifejezetten az Ízisz templomról beszél (és nem amire épült, de miért nem akkor azt mondja) és a Harmachis templomról, hogy ezeket is ott találta Hufu. Egyáltalán tudod melyek ezek a templomok? Hogy mikor épültek és hol?
De ha a templomok esetében nem mondott igazat, miért mondott volna a szobor esetében? (a szobor hátán lévő sérülést is említi a sztélé, ami viszont igaznak bizonyult).
