Szeretném, ha ide mindenki szabadon leírhatná, mit gondol a Bibliában szereplő állításokról. Lehet ellenvélemény, beszélgetés, vita, bármi. Senkit nem szeretnék kitiltani, letiltani, dirigálni egyet nem értés esetén, durvább vélemények is beférnek. Egymás személyét viszont kérném tiszteletben tartani.
"Azért ezek a helyes fordítások, mert egy predikatív főnév a "ידיו אמונה" kifejezés."
Figyeld, szerencsétlen! Vegyük elő mondjuk az angol King James féle bibliafordítást! Mi szerepel benne?
"But Moses' hands were heavy; and they took a stone, and put it under him, and he sat thereon; and Aaron and Hur stayed up his hands, the one on the one side, and the other on the other side; and his hands were steady until the going down of the sun." (https://www.kingjamesbibleonline.org/Exodus-Chapter-17/#12)
"Steady
biztos egyenletes egyöntetű józan kiegyensúlyozott megállapodott rendületlen szilárd állandó"
Valamiért az angol fordítók is pont úgy értelmezték ezt a verset, ahogy én: Áron és Húr megtartotta Mózes karját, hogy az biztosan és szilárdan tartson amíg lemegy a nap. Nincs itt szó semmiféle hitről.
De hé! Vegyük elő a Vulgata-t!
"manus autem Mosi erant graves sumentes igitur lapidem posuerunt subter eum in quo sedit Aaron autem et Hur sustentabant manus eius ex utraque parte et factum est ut manus ipsius non lassarentur usque ad occasum solis" (https://biblia.szeroczei.hu/bible/vulgate/EXO/17)
"lassō
to exhaust, fatigue, tire, weary, wear out or down; to render faint"
Na, ez már durvább, hiszen a latin fordítók értelmezték is a leírtakat: azért kellet Mózes karjait megtámogatni, hogy ne fáradjanak el. Nincs itt szó semmiféle hitről!
Nézni kéne néha azt a qrva szövegkörnyezetet is, nemcsak rácsapni egy szóra, mint gyöngytyúk a takonyra.
Jézus arra tanít, hogy előbb magunkban keressük a hibát és rendezzük azt, mielőtt másoknak próbálnánk segíteni, mert így leszünk képesek tisztán látni.
Az ítélet.
41 Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? ( Lukács :6: 41.)
2Mózes 17,12: Mózes kezei azonban elnehezedtek, ezért vettek egy követ, és alátették, és ő ráült. Áron és Húr pedig megtámasztották az ő kezeit: az egyik innen, a másik onnan. Így az ő kezei megszilárdítók voltak naplementéig.
2Mózes 17,12: Mózes kezei azonban elnehezedtek, ezért vettek egy követ, és alátették, és ő ráült. Áron és Húr pedig megtámasztották az ő kezeit: az egyik innen, a másik onnan. Így az ő kezei megerősítők voltak naplementéig.
2Mózes 17,12: Mózes kezei azonban elnehezedtek, ezért vettek egy követ, és alátették, és ő ráült. Áron és Húr pedig megtámasztották az ő kezeit: az egyik innen, a másik onnan. Így az ő kezei hívők voltak naplementéig.
Azért ezek a helyes fordítások, mert egy predikatív főnév a "ידיו אמונה" kifejezés. Vagyis nem arról van szó, hogy milyen erősek/szilárdak voltak Mózes kezei, hanem hogy milyen funkciót töltöttek be; és ezt a funkciót éppen azzal töltötték be, hogy Mózes ráhangolódott az Örökkévalóra. Te pedig választhatsz a szervezett egyházak érdekei szerinti fordítások, és egy szabad ember fordítása között.
"amivel kapcsolatban már írtam, hogy a 2Mózes 17,12 versben van először említve az ember hite ("אמונה" [emunáh])."
A vicces az, hogy NEM.
Az emunah szónak több jelentése van a héberben (ezek egyike a "hit", meg a "hűség"), de éppen ebben a versben NEM a "hit" jelentésben használják, hanem a "szilárdság" jelentésben: Mózes kezét stabilan - szilárdan! - tartották Áron és Hur (konkrétan, fizikailag!).
"De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ, alája tették, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről, a másik amarról, úgyhogy a két keze fölemelve maradt napnyugtáig." (2Móz 17,12)
Nézni kéne néha azt a qrva szövegkörnyezetet is, nemcsak rácsapni egy szóra, mint gyöngytyúk a takonyra.
A Szentírás szerint korhűen értelmezett hit egy lehetőséget kínál a múlandóságból kitörésre. Mindenki maga dönt arról, hogy megragadja-e ezt a lehetőséget, vagy beletörődik a múlandóságába.
Tehát a 2Mózes 17,12 vers alapján értelmezhető az ember hite ("אמונה" [emunáh]), és ennek alapján akkor hívő valaki, amikor ráhangolódik az Örökkévalóra.
A hit ("אמונה" [emunáh]) szó megtalálható még az alábbi versekben is. 1Mózes 15,6: És (Ábrahám) hitt az Örökkévalóban, Aki ezt (Ábrahám) igazságának tulajdonította. 5Mózes 32,4: A "Szikla" tette tökéletes, mert minden útja igazság. A hit Istenében nincs hamisság; igaz és egyenes Ő. Az 5Mózes 32,4 vers alapján a hit Istene összhangban van önmagával, ezért mentes az önellentmondástól, és ezért igaz és egyenes.
Az Örökkévalóra hangolódás nyilvánvaló célja az, hogy az Örökkévaló akaratával összhangban legyen a hívő.
Zsid 10,7: Akkor mondtam: Íme jövök megtenni Isten az akaratodat, (ahogyan) a könyvtekercs fejezetében megíratott rólam.
Az ember akkor hívő, ha megteszi Isten akaratát; és nem akkor, amikor az Isten teszi meg az ember akaratát. Ettől még meg lehet hatni az Istent úgy ahogyan erről a #2591 hozzászólásban már írtam. A Zsid 11,1 vers alapján a hívőknek megalapozott a reménye.
Zsid 11,1: A hit pedig a remélt dolgok valósága, a nem látott tények bizonyítéka.
Majd a Zsidóknak írt levél 11-dik fejezetének többi része azt írja le, hogy az üdvtörténetben szereplő hívőknél hogyan nyilvánult meg az, hogy megalapozott volt a reményük.
Mindazt amit ebben a hozzászólásban írtam azért nem szokták tanítani a szervezett vallásokban, mert ez a hit fogalom ellentétes a vallások üzleti modelljével; mert a hitnek erre a fogalmára nem lehet hamis bűntudatot építeni, és nem lehet az így generált hamis bűntudat megszüntetésére költséges vallási gyakorlatokat építeni.
Amíg olvasom van x hatása, minden irodalmi műnek, de mert nem hiszem el, így csupán mitológiai műnek kezelem, de helyénvalónak tartom a "mire gondolt a költő?" kérdést.
Még az ars poétikája is hamis, mert "örökkévalóra" hangolódni csak akkor lenne lehetséges, ha létezne.
Neked, sokaknak "szentírás", számomra meg pont annyi a jelentősége, mint teszem azt a görög mitológiának.
Úgy tűnik, hogy többeket is foglalkoztat az ember hitének a jelentése; amivel kapcsolatban már írtam, hogy a 2Mózes 17,12 versben van először említve az ember hite ("אמונה" [emunáh]). A zanzásított szövegkörnyezet pedig az, hogy a születése után Mózes a fáraó udvarába kerül, ott nevelkedik és kiváló képességgel az akkori kor legjobb tanítóitól tanul, és korának legokosabb emberévé válik. Emellett tartja a kapcsolatát a biológiai rokonaival, ismeri a testvérét Áront, és ismeri az izraeliták eredetmítoszát. Ez a Mózes amikor azt látja, hogy egy egyiptomi durván bullyingol egy izraelitát, akkor ez annyira felháborítja, hogy dühből megüti az egyiptomit, aki az ütésbe belehal. Ezt követően döbbenten tapasztalja, hogy az izraeliták nem értették meg azt, hogy az ő védelmükben ütötte meg az egyiptomit, és kifejezik a számára, hogy a tette miatt ő maga került zsarolható helyzetbe. Ekkor Mózes elmenekül Egyiptomból, és elveszi egy gójnak a lányát, és a gój állatait őrzi. Itt megtapasztalja, hogy bár a birkák nem értik a szavát, de a kutyája érti a szavát, és a birkák pedig értik a kutya szavát. Vagyis a kutya olyan mint egy tolmács a pásztor és a birkák között. Aztán ezt követően megtapasztalja az égő csipkebokorban az Örökkévalót, majd az Örökkévaló küldetését követve (mint egy tolmács az Örökkévaló és az emberek között) megy vissza Egyiptomba, hogy kivezesse a választott népet az egyiptomi rabszolgaságból. Mózes azt is felfogja, hogy még neki is szüksége van egy tolmácsra, és ezért maga mellé veszi a testvérét Áront. Aztán sok kalandon keresztül sikerült kivezetnie a választott népet Egyiptomból; és ekkor találják szembe magukat az amalekitákkal, akikkel egy fárasztó harcba bocsátkoznak. Ez a harc akár úgy is felfogható, hogy Mózes követői harcoltak Amalek követővel; és a követők egészen addig harcolnak, amíg a vezetőjük kitart a harc mellett. Ebben a helyzetben az Örökkévalóra ráhangolódó Mózes tovább tudja megőrizni a lelkierejét, mint Amalek; és ez a követőik közötti harcra is hatással van, és ezért Mózes követői megnyerik a csatát.
Tehát ebben a szövegkörnyezetben ír a Szentírás arról, hogy Mózes az égre emelte a kezét azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ráhangolódjon az Örökkévalóra; és ez teljesen összhangban van azzal az imádsággal, amit Jézus tanított a tanítványainak, hiszen annak az imának is az Istenre hangolódás a lényege. Aztán amikor Mózes kezei elfáradtak, akkor két közeli szolgája tartotta Mózes kezeit, és így maradtak Mózes kezei hívők. Vagyis akkor hívő valaki, amikor ráhangolódik az Örökkévalóra.
Jaja, ahogy mondod, emberi fogalom, de a jelenések szerint teljesen másképpenhívják istenedet, jézusodat, de még mindenki ugyanúgy hívja az irodalmi adaptációt :)
ebből is láőtszik mennyire téveszmékben topognak itt sokak!
ja, milyóen könnyű Isten szót írni, kimondani, de ismered is a valóságban, tudod ki ez az istenség?
semmit nem tudsz, csak a bibliai észrendszer írásmagyarázatait és ebből élményelsz mindent levezetve!
Tudod a hazugság az hazugság marad, még jó akarattal is!
Nem kitalálta valaki az istent magának, mert kitalálták már évezredekkel ezelőtt, csak magára szabja az ember, így lesz háziasítva, pszichésítve!
De rajtad van, hogy hazudsz, füllenntesz és bizonygatod, hogy te ismerted és személyes kapcsolatod van vekle, de mond mire ketresett téged, mit mondott neked?
Aztán előadja másoknak, hogy Isten szól hozzá ezt-azt, és annyira jól adja elő, hogy azt bizonyítéknak tekintik, és onnantól az adott csoport joggal mondhatja, hogy számukra annak az Istennek a létezése bizonyított? Ez is lehetséges, csak talán akad kételkedő csoport is.
Ebben az esetben szerinted bizonyított az említett Isten létezése, vagy mindaddig nem, amíg akadnak kételkedők.
Ha Isten emberi fogalom, akkor szerintem minden fogalom emberi. A kérdés olyasmi találkozást jelöl, mint a "hogyan találkoztál az evolúcióval, fogtál-e kezet a szeretettel?", stb.?
Bárki Tudhat istenéről, persze ez így van, hisz nem kell más csak elovassa a szent szövegeket, hozzá társítja a magyarázatait a szekltateológiai ismérveket és máris élménybe érezheti magát a tudatosság szellemi fiákerében!
Maradj is aebben a hitben, hisz csak hinni kell, nem kella valódi, az igaz, a tény, csak a hitből kikelt álomistenítés.... :)
" Semmi nem tudható, hogy az " ISTEN " mire törekszik..., mert semmilyen identitás, lény, entitás nem jelentette ki senkinek!"
Te vagy, aki szerint semmi sem tudható Isten törekvéseiről, és te vagy, aki szerint senki és semmi sem jelentette ki senkinek, ugye?
Tudod, ezt képtelenség felmérni, te sem mérted fel.
Bárki tudhat valamit valamiről anélkül, hogy azt veled megosztaná. Ha megosztja, akár kétségbe is vonhatod, de ez nem annak vizsgálata, hogy ki mit tud, hanem annak, hogy ki mit mond, és még ezt sem végezted el olyan szinten, hogy "senki" - t emlegess tényként.
Maximum kételkedhetsz, azt tudásodnak tartva, és az igaz is lehet.
számomra eljött a pillanat, amikor át kellett értékelnem mindent, ami havői, vallási, ideológiai, stb. Én már nem nevezem meg Istennek azt az irodalmi adaptációt, amit sok ezer vallás, ezoterika hirdet annak, amiről igazából semmi valóságosat nem tud.
a zsidókhoz írt levélben megfogalmazott hit definiciója egyféle szólengetzés a szélben, másfelől a hitetés alapja, harmadrészben kész átverés! Paradoxon.
Semmi nem tudható, hogy az " ISTEN " mire törekszik..., mert semmilyen identitás, lény, entitás nem jelentette ki senkinek!
Szóval a hitről beszéljünk úgy, mint ami nem Isten létezésére vonatkozik, hanem a Benne bízásra.
Ismerd meg magad... Belsőleg vizsgáld meg, mire utalsz amikor a hitre gondolsz?
Akarat, remény, cél?
Milyen érzésmechanizmusa van a hitnek, a józan ítélőképes gondolkodásod alapján?
Mire érted, mi aza HIT?
Bocsi, késtem a válasszal.
Gyakran vizsgálom magam, hasznosnak tartom.
Szóval nem hiszem, hogy Isten létezik, hanem konkrétan tudom.
Teljesen mindegy, hogy bárkinek milyen eredménye születik, amikor ezt olvassa. Egyszerűen nem igényli a tudásom (Isten létezése), hogy azt valaki legalizálja magának. Amennyiben tudok valamit, úgy azt akkor is tudom, ha nincs, aki elfogadja.
Lelkiismeret - nem csupán mint szemrehányás magam felé jelenik meg. A józan ítélőképességem gyakorta nagyon nincs szinkronban vele. Volt, hogy a józan eszem azt súgta, hogy valamit ne csináljak, mert pórul járok. A lelkiismeretem meg azt mondta, hogy rá hallgassak, és csináljam. Csalódást csak a józan eszemre hallgatás okozott, amikor a hitem ellenére is arra hagyatkoztam. Akár össze is férhet a kettő, de amennyiben nem megy, úgy előre tudom, hogy rossz döntést hozok, amikor a józan ítélőképességemre hallgatok.
Nem hivatkoztam a Zsidó levélre, de nem értem, hogy miért vagy ellene a Bibliára hivatkozásnak. Ha történetesen egyetértek azzal, ami benne van, akkor nem csinálok úgy, mint ha azt saját kútfőből merítettem volna.
Sokak szerint mesekönyv, elavult, hülyeség.
Szerintem nem az, és amikor azt gondolom egy kérdés válaszának, amit már előttem megfogalmaztak, akkor azt válaszolom.
Isten számomra eddig láthatatlan volt, mégis tudomásom van arról, hogy létezik. A kapcsolat is személyes, és Isten erre törekszik. A hitet, tehát a bizalmat is Isten adja.
Leírtam a hitet kielégítően?
Érdekes ez hit. Az "Isten létezésének...." topikban többen állítják, hogy a hit létezik. Hogy egyenesen bizonyított és bizonyítható a hit, és kész. Persze, persze, csak hát mi az a hit, ami bizonyíthatóan létezik. Valami nemtommi, ami tutira van?
Aki hívő hiszi az egész képtelen hóbelevancot, mit sem érdekli, törődik vele, honnan is meríti azok létét...
"mert meg vagyon írva" és slussz-passz:-)
Valakik, valamikor kiötölték valami miatt, és letudták azt írni.
Aztán kisebb változtatások, majd egy szekta, és az elképzelésekből olyan Istenfigura született, hogy az eredeti eredendőt kiötölők sem fogadják el!
Ők lettek a kisebbség:-O:-P
Az "anyagtalan lény" aki mégis "Úr", aki anyag hiányában is a legokosabb (még tapasztalat hiányában, képzés nélkül is) sőt hiába "fogat-fogért" harci istennek tervezték, valahogy számukra összefésülhető a vele egyidős "Fiával", aki bezzeg itt emberkedett és a "szeressük egymást gyerekek" szlogent adták a szájába az állítólagos élete után élő "istengyáros" teológusok.
De ez a zűrös alap is elegendő hipotézis a keresztény társadalomnak.
Hiába az ismereteink, a tudományunk, a mitológiai mű és a mítosz rabul ejti a befolyásolható és hiszékeny népeket, vagy beléjük nevelik...
Győz a mese, a talmi remények, az ősi fantazmagória.
És roppant sok hűhó a semmiért, szószátyárkodás arról, amiről senkinek semminemű tudása.
Hinni bármekkora hülyeséget is lehet.
Vagy hónapokat elkefélni annak az értelmezésével, amivel nem is korunk emberét szólították meg.
Sok mindent elárul az emberiségről, miként élhetnek és hathatnak az ósdi kitalációk, és miféle szervezetek, és miként hálózzák be az arra hajlamosakat.
Én meg csak játszom a gondolattal, hogy amennyiben létezne egy vagy valahány "Isten", vajon mennyi átfedés lenne az ókori fantaszták alkotta "Istennel"...
Vagy ha a "lélek" a vérben leledzene, vajon mennyi vér átömlesztésével jutna át a másik emberbe, vagy egy csepp elég lenne vajon, hogy távozzon belőle...
Ha a hívők "szentszellem" hatása alá kerülnek (az állításuk szerint) vajon az nem inkább annak a sok ismerethiányos szerzőnek a "szelleme" aki a fantazmagóriák leírásával még ma is hat rájuk...
Ahogy én látom, nem csak egyházi és felekezeti szinten vannak sarkalatos ellentétek a mai a napig a Biblia értelmezésében, de a hívők egyénileg is bírnak egy elképzeléssel.
Amiket olvasva sokszor tapasztalom elhűlve, merthogy a saját gyülekezetük irányával sem egyezik nagyon gyakran.
Persze ez alátámasztja a meglátásomat, micsoda és mekkora zavar van a hívők fejében.
Ami a "hit" szó jelentését illeti, még a magyar szöveg ellenére sem képesek definiálni, keverik a vallási HIT-et a köznapi HIT fogalmával.
Bár számomra az a legsúlyosabb probléma, hogy a hitük révén ignorálják a koruk tudását a hívők. Szinte valamennyi, csak az ostobaság súlyossága változó.
Szóval siralmas a helyzet hívői vonalon.
Inkább távol maradsz a saját elképzeléseiddel, és onnan bármekkora téveszme ideírása el nem mozdít.
Pedig a hívők szeretik hinteni a téveszméiket, a saját elgondolásaikat főhősükről, és más meselényekről.
MIÉRT NEM AKARNAK A HÁROMSÁG ISTENMODELLT KÉPVISELŐ EGYHÁZAK HALLANI A MESSIÁS JÉZUS EMBERI LELKÉRŐL, ÉS ANNAK FELÁLDOZÁSÁRÓL
Miért volt szüksége Istennek a megváltáshoz egy ember Messiásra és nem egy megtestesült istenre?
Tudniillik az Úr Jézus az emberi lelkét határozta meg az engesztelés eszközéül.
János 10:15. mint ahogy ismer engem az Atya és én is ismerem az Atyát, és én lelkemet adom oda a juhokért.17. Ezért szeret engem az Atya, mivelhogy én leteszem (odaadom) a lelkemet, hogy ismét felvegyem azt.
János 15:13 Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki lelkét adja az ő barátaiért.
Az ember lelkének a tagadása egyben a megváltás tagadása is.
Pál apostol külön választja az ember testét a lélektől:
1.Thess. 5:Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére.
Az Isten Szava képes hatni a test belsejében lévő lélekre és a szellemre is, behatol azokba és elválasztja egymástól a lelket és a szellemet. Így történhet meg, hogy amíg a Khrisztosz szentjeinek hústeste és a lelke a Földön van, a szellemük az Istenek Istene Khrisztoszában van.
Zsidók 4: 12. mert élő (eleven) az Isten szava és hatékony, és élesebb minden kétélű harcikardnál és behatol a lélek és szellem, ízületek és velők részekre osztásáig és megítéli a szív gondolatait és indulatait,
Hasonlóképpen van Thanatoszban azoknak a szelleme, akik nem fogadták be az Istenek Istenét Istenükké, és az Istenek Istene Khrisztoszát Megváltójukká, és tagadják, hogy az ember Khrisztosz a lelkét adta engesztelésül.
Azok, akik a Három az egyben istenmodellt imádják nem csak az ember Khrisztosz létezését tagadják, de azt is, hogy emberi lelkét adta engesztelésül, hogy kimentse az igaz hitű ember szellemét, Thanatoszból, ahová az első Ádám engedetlensége miatt nemcsak Ádám szelleme került, hanem az utódainak a szelleme is, tudniillik Ádám engedetlensége minden emberre elhatott.
A Khrisztosz igaz, és haláláig az Istenek Istenének engedelmes lelke felelt meg egyedül engesztelésül.
Mivel ember vétkezett, így ember lelkére is volt szükség.
Az állatok a még vérben lévő lélekkel együtt került az oltárra, mert a pap nem tudta szétválasztani
a lelket a vértől, hogy a lelket külön terelje az oltárra.
Ellenben Pál apostolnak a Zsid. 4:12-ben leirt szavaiból nyilvánvaló , hogy az Isten a Szava által képes különválasztani a testet, a lelket és szellemet, hogy az ember teste , lelke és a szelleme is az Isten által a számára meghatározott helyre kerüljön a test halála után.
Így kerül az igaz ember teste a halála után a földbe, amelyből vétetett, a szelleme Khrisztoszba,
a lelke pedig az Isten Égi Templomába az oltár alá.
Ezzel szemben a gonoszok teste a haláluk után a földbe kerül ellenben lelkük a Hádeszbe,
a szellemük, pedig már megszületésük óta Thanatoszban az öldöklő szellemben volt az öröklött bűn miatt, és mivel nem fogadták be életükben az Istenek Istenét és Khrisztoszát az ember Jézust,és annak emberi lelkét sem fogadták el engesztelő áldozatként, ezért nem születhetett újjá a szellemük,
hanem Thanatoszban maradt várva az ítélet napját.
Nos ezért jelent veszélyt az emberiség számára a három az egyben istenmodellt képviselő egyházak
tanítása és a köztük a H.N.Adventista egyház tanítása, mert bezárják az egeknek országának a kapuját a híveik előtt oly hazugságokat tanítva , aminek következtében a szellemük nem szabadul meg Thanatoszból, hogy átmenjen az Életbe Khrisztoszba,sőt a lelkük is a Hádeszbe kerül és ott várja meg gyötrelmek között a végítélet napját, amikor a gyehennába kerül.
A három az egyben istenmodell egyik részének,amelynek a Fiú nevet adták örök istenként van definiálva, akibe az emberi lélek nem illik bele. Ezen istenmodell Fiú nevű részének istenként való megtestesülésének hitvallásába emberi lélek nem kaphatott szerepet, maximum a test részét képező vér. Egy örök istenként emlegetett Jézus emberi lelkének nincs hely a három az egyben istenmodellben.
Ahogyan az ember lelkének és a szellemének a létezését tagadó H.N. Adventista ill. a jehova tanúi szervezetének a tanításában sem.
MIT KELLENE HIRDETNI ANNAK,AKI KHRISZTOSZ KÖVETŐJE AKAR LENNI AZ EMBEREKNEK?
Hirdetni kell nekik az Igaz Istent a Khrisztoszt és az igaz Khrisztoszt az ember Jézust,akinek a vérét
azért ontották ki , hogy a meghalt testéből a lélek el tudjon távozni, hogy engesztelésül szolgáljon
az égiek Nagy Tanácsa előtt az első ember Ádám engedetlensége miatt az emberiség testét éltető emberi szellem állapotára, amely abban nyilvánult meg ,hogy az engedetlenség bűne miatt az eberiség szelleme az Isten Törvénye által az öldöklő szellem Thanatosz adósaként annak rabszolgája lett.
Ahogyan meg is van írva a bűn zsoldja Thanatosz lett.
Thanatosz zsoldjának terhe alól az emberiség csak úgy mentesülhetett, hogy az Istenek Istene
már az engedetlenség bűne elkövetését követően, még azelőtt mielőtt Ádámnak utódai születtek volna(az emberiség világának megalapítása előtt) előre megformálta a Második Ádám szellemét,
hogy az Isten által meghatározott időben ezt az Isten által az égben őrzött emberi szellemet az előre kiválasztott szűzben, férfiúi közreműködés nélkül, az Isten ereje által megfogant ember testébe
helyezze. Így biztosítva az emberiségnek ,egy az eredendő bűn által nem terhelt ember lelkét,mint engesztelő áldozatot. A megváltás feltétele volt, hogy a második Ádám ne kövesse el a földi életében
az első Ádámhoz hasonlóan az engedetlenség bűnét. Miután az ember Jézus megtanulta az engedelmességet és kiállta az engedelmesség legnagyobb próbáját is - amikor a Kísértő megpróbálta engedetlenségre csábítani - az Istenek Istene beköltözött az ember Jézus testébe, hogy az ember Jézus számára a hatásos bizonyságtételül szolgáljon annak evangelizáló tevékenysége során,
és biztosítsa a prédikáló munka akadálytalan elvégzését.
Ez az az igazság,amit az Atya a Fiú és a Szentszellem neveket hangoztató,a Sátán konkolyaként tevékenykedő egyházak nem akarnak prédikálni. Ellenkezőleg. Mindent elkövetnek azért, hogy
hogy az Isten Szavának a meghamisítása által és egyéb az egyházakban gyakorolt cirkuszi mutatványok által eltereljék az emberek figyelmét az igazságról. A Sátán konkolyának első magva
a Római császárok által létrehozott egyház hatalmas pompával feldíszített templomain keresztül
kápráztatja el az embereket, olyannyira, hogy még bálványok tiszteletére is rávették őket.
Ha nem szép szóval, akkor tűzzel vassal,forró ólommal.
Közben teltek az évszázadok és,ahogyan előre meg volt tervezve a Messiás Jézus megöletésének
az ideje, úgy a Korok Istene pontosan meghatározta a Mesiásnak a Földre való visszatérésének az idejét is a 12. eze éves korszak utolsó évhetének második felére.
Mivel az Úr Jézus megígérte, hogy mielőtt a visszatérésére sor kerül annak a nemzedéknek hírdetve lesz az egész világon bizonyságuk az az Evangélium, amit az Úr Jézus megöletése előtt hírdetett - amit a konkoly egyázai egyike sem hírdettek se a múltban, se a jelenben - az Istenek Istene elküldi a két tanúbizonyságát, Mózest és Illést , hogy az Úr Jézus ígéretét a prédikálásra minden nemzetnek
beteljesítse. A próféciák szerint az ő megjelenésük a 12. ezer éves korszak utolsó hetének elején
fog bekövetkezni. A prófétálásuk pedig 1260 napig fog tartani. Prédikálásuk egész ideje alatt
csapásokkal fogják sújtani a hitetlen és engedetlen emberek országait.
A tevékenységük következtében egy megszámlálhatatlan nagy sokaság lesz majd, minden nemzetből,
akik megtérnek az Istenek Istenéhez és Krisztoszához.
Majd az utolsó évhét végén, a Földre alászálló Istenek Istene átadja Khrisztoszának az uralmat a Földön ezer évre. Előtte a Sátán meg lesz kötözve és a málységbe lesz zárva ezer évre.
Bekövetkezik a Földön egy gonoszság nélküli ezer éves békekorszak, amelyet a Messiás Király
és a szentjei Jeruzsálemből fognak kormányozni. Az Isten szentjei feltámadnak. Azok pedig,akik a nemzetek közül a Földön megmaradnak esztendőnkét elmennek majd Jeruzsálembe tiszteletüket tenni a Messiás Királynak.
Aki ráfeküdt egy ókori szöveg librettójára és annak keresztes értelmezésére, hamisításaira, annak a szöveg a mérvadó, a biblia. A bibliában az van írva, hogy Isten azt mondja, dicsekedjék azzal valaki, hogy ismer engem, avagy Jézus mondja, hogy az az örök élet, hogy megismerjék az igaz Istent, de ezek a keresztények fogalmakból építenek isteneket, üdvöt és reményt és nem ismernek semmiféle valódi Istent...., mert az nem létezik, főleg teológiai ismérveik által.
Erre utaltam, hisz senki nem ismer semmiféle Istent személyesen, csak vallásfilozófiai dogmaiságot.
És vajon most mennyire okoz neked örömet, vagy szolgál épülésedre az élénkülés?
A #2657 számú hozzászólásban elmondtam, hogy szerintem miért fölösleges a természetfeletti igazságoknak a feszegetése; de a későbbi hozzászólásokból látható, hogy ezt a fórumtársak nem így látják. 🆗 Elfogadom, de az ilyen diskurzusban nem tudok a korábbi aktivitással részt venni. A Szentháromság témához még hozzászóltam, és elmondtam, hogy szerintem az Örökkévaló tagjai miért nyilatkozhatnak egyes szám első személyben is, és többes szám első személyben is. Azt a témát viszont kerülném, hogy milyen hierarchia van a természetfeletti világban. Továbbá arról is szóltam már, hogy az ember hite ("אמונה" [emunáh]) a 2Mózes 17,12 versben van először említve, és az első említés elve szerint csak ez az igehely alapján lehet korhűen értelmezni a hit szó jelentését. Arról is szóltam már, hogy a szervezett vallásoknak gyakran épül az üzleti modellje a hamis bűntudat keltésre, és ezért gyakran úgy értelmezik a hit fogalmát, hogy az alkalmas legyen a hamis bűntudat keltésére. (Például megkérdőjelezik a hallgatóik hitének nagyságát vagy igazságát.) A fórumozók pedig gyakran ezt a szervezett vallások által terjesztett helytelenül értelmezett hit fogalmat használják a hozzászólásaikban. Mindezt csak megerősít abban, hogy kerüljem a fölösleges témákban helytelen szóhasználattal folytatott diskurzusokat.
Tök jókat írsz, de ezzel nem tudok egyetérteni: "Nem az lenne fontos, hogy megismerd Istent? "
Hogyan, mi módon, mi által?
Lehetetlen a küldetés, mivel gyakorlatilag és elméletileg is, ember még ilyen ismeretre nem tett szert!
Aki állítja, az is hiszi csupán!
Jelenlegi ismeretünk szerint, Isten, csupán az emberi képzelet kreálta entitás, akit az ókorban több száz év alatt koncepciózusan alkottak ismeretlenek, ismerethiányosan.
A hívők nagy részének, az irodalmi főhős, a zsidó mitológiából az alap.
Ám ha létezne, amire napjainkban 0%, (az az semmi az esély!) a matematikai lehetőség, akkor még kisebb, hogy összefésülhető lenne a kitalált irodalmi főhőssel.
Vagyis a feltételezett lehetőség sanszát rontja a légből kapott kitaláció!
Mert ha létezne, létezhetne, valszeg köze sem lenne a fantazmagóriához, amit az ókori zsidók, vagy más kultúrák is kiötöltek.
És persze ezt kevés hívő képes ésszel feldolgozni.
Hiszen még olyan hívő is létezik, aki ÁLLÍTJA, HOGY TUDÁSSAL BÍR, a kitalált figura, transzcendens felől.
Gyakran még odáig is elmerészkednek, (vagy óhatatlanul beleképzelik magukat) hogy a döntéseit és érzelmeit megjósolják, közöljék.
