Egy jó giroszkóp simán kiméri a Hold forgását, sőt különbséget tesz a szoláris nap és sziderikus nap szerinti fordulatszám között is.
Vagyis az adott témában nem az a kérdés, tökéletes-e a giró, hanem az, hogy az elég jó girók pusztán amiatt, hogy más a szerkezetük, mutatnak-e a névleges pontosságuknál sokkal nagyobb eltéréseket, mer Kvark szerint egyik valóságos, másik látszólagos forgást mér.
lehetetlen belső kísérlettel eldönteni azt, hogy a nyugodt tengeren egy hajó áll-e vagy mozog. Ebben is tévedett.
Galilei az egyenes vonalú egyenletes mozgásra keresett példát, és abban a korban erre a hajó tűnt a legjobbnak. Te pedig azzal érvelsz, hogy nem is igaz, mert forog a Föld meg ilyenek. Azt se jól, mert Eötvös nem tudta volna kimutatni, hogy a hajó áll vagy egyenletesen mozog, ő azt tudta kimérni, hogy a forgás miatt centripetális erő is van. Ennek változására a hajó kis sebessége esetén messze nem volt elég érzékeny az ingája. Ma se lenne egyszerű. Mindegy, nem ez a lényeg, és te nem a lényeges gondolatot támadod, hanem azt, hogy a példa elég jó-e. Aztán azzal, hogy a példa nem elég jó, elveted a lényeges gondolatot is.
Ez azzal analóg, mintha a Pitagorasz tételt támadnád azzal, hogy nincs is ideális háromszög, amit meg rajzolni tudunk, úgyis eltér majd egy kicsit, nem jön ki az egyenlőség. Tehát Pitagorasz tévedett. Talán öreg korában be is ismerte... :-)))
Ezek szerint a különböző szerkezetű giroszkópok különböző elfordulásokat mutatnak?
aber natürlich
Mivel a járulékos hatásokat nem tudjuk teljesen kiküszöbölni.
Legfeljebb a modell nem vesz róla tudomást.
Struccpolitika.
Megjegyzem, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző testnek is van megmaradó perdülete. Habár számszerűen attól függ, hogy melyik fix pontra vonatkoztatkul.
"Megnézném, van-e esetleg önellentmondás benne, valamint összevetném kísérletekkel, van-e ellentétes eredmény. Ez minden új modell esetén a természetes módszer."
Igen, ez lenne a helyes eljárás. Éppen ebben bíztam, amikor beléptem a fórumra, hogy lesznek majd olyanok, akik ezt megteszik, amiből én is tanulhatok.
Helyette éveken keresztül csak mocskolódást kaptam (tőled is). Te most jutottál el oda, hogy feltedd azokat a fontos kérdéseket, amelyeket sok évvel ezelőtt kellett volna feltenned, ostobázás és hülyézés helyett.
Már késő. Eldöntöttem, hogy nem itt hozom nyilvánosságra az eredményeimet, hanem a szükséges magyarázatokkal ellátva, hosszabb tanulmány(ok)ban.
A specrel azért "irritál" sokakat szerintem, mert parancsolóan helyreteszi a fogalomhasználat, és ezt sokan egyszerűen nem tolerálják, ez ilyen egyszerű.
Einstein: eddigi tudásunk nem más, mint előítéleteink gyűjteménye - erre hajazik valahogyan ez is.
Ez a kapitány is pont ezt csinálja a rendszerekkel, keveri őket, teljes tudattalanságban.
A specrel-tagadásának Szent Grálja a Doppler-effektus, ami szerinte ellentmondásban áll a fénysebesség rendszerválasztástól független állandóságával. Márpedig Doppler van, tehát Einstein téved.
Az egész ott fixálódott be neki, hogy a levezetésben megjelenik a c+v, és boldogan ráveti magát, hogy "egymáshoz képest" lehetséges a c-nél nagyobb sebesség. Hiába magyarázgattuk neki, hogy vagy az egyik rendszer vagy a másik, nem fogta föl. Illetve sokszor ráérez ám (ilyenekre), de akkor lesöpri a figurákat a tábláról, és kijelenti, hogy győzött.
A levezetésből látható lenne számára, hogy a c+v nem mint sebesség szerepel, hanem az észlelési periódusidő nevezője, de a kapitány az algebrától és általában az (erős nyolcadikas) matematikától mentálisan teljesen el van zárva. Nézi, de nem látja - nem az ő ügye. Rosszul is járna ha értené, mert Hraskó a vékonyabbik "alap"könyvében pont a Doppleren keresztül győzi meg az olvasót az idődilatáció szükségszerűségéről.
Ja, és jó szokása, hogy bármilyen szerző és cím hivatkozásra lazán odaveti, hogy " igen, olvastam, nem voltam elragadtatva tőle". Könnyen kitalálható, hogyan reagált Hraskóra is. De semmiféle rákérdezésre, szembesítésre nem reagál. Szerepjátékot játszik minden tizedmásodpercben.
Magyarázatot kérnél hozzájuk, ami hosszadalmas lenne.
Nem feltétlenül.
Megnézném, van-e esetleg önellentmondás benne, valamint összevetném kísérletekkel, van-e ellentétes eredmény. Ez minden új modell esetén a természetes módszer.
Ha kicsit is bízol a modelledben, megadod ezt a néhány választ 1 percben.
"Kvark kapitány a Galilei relativitást is egyértelműen elveti."
Így igaz. Én nagyon tisztelem Galileit, de hát ő sem volt tévedhetetlen.
Például az üstökösökről azt hitte, hogy azok a Föld kipárolgásai.
Galilei azt állította, hogy lehetetlen belső kísérlettel eldönteni azt, hogy a nyugodt tengeren egy hajó áll-e vagy mozog. Ebben is tévedett.
Eötvös Loránd kimutatta, hogy egy egyszerű súlyméréssel eldönthető.
Ha tisztelsz egy hajdani nagy tudóst, az nem jelenti azt, hogy vakon el kell hinni mindent, amit mondott.
Ugyanígy vagyok Einsteinnel is. Ő is több mindenben tévedett, például éppen abban is, hogy Galilei hibás elképzelését építette be a relativitáselméletbe.
"...ha talál egy jó mondatot, azt hiszi, meg van magyarázva a dolog, és aki mégis vitatja, az értetlen és buta."
Nem jól látod.
Pontosan tudom, hogy ezzel még nincs teljesen megmagyarázva, de ahhoz az elejétől kellene elmondanom, ami hosszadalmas lenne.
Ezek a dolgok részletesen le vannak írva a "Gravitáció mezőelmélete" c. még kiadatlan könyvemben, amely a Szuperfizika egyik részelmélete.
Hamarosan elolvashatod.
Egyébként pedig nem gondolom, hogy buta lennél.
Amikre én rájöttem (persze nem csak magamtól), azt te nem ismerheted, nem is tanulhattad, mert sehol nem volt tananyag. De több olyan könyvben megtalálható, amelyekkel te valószínűleg sohasem találkoztál.
"Neki az teljesen kielégítő magyarázat, hogy "a helyi gravitációs mezőhöz képest marad állandó a lengési síkja"."
A teljesen kielégítő magyarázat az említett könyvben található.
"Hogy aztán miért, egyáltalán, ez következménye valaminek vagy axióma
Az elmélet következménye. A Holdon az ingás kísérlettel eldönthető, hogy valóban igaz-e.
"...ilyenek meg se fordulnak a fejében. Ahogy az se, hogy ez hogyan illeszkedik egyéb dolgokhoz. "
Nagyon is jól illeszkedik. Sőt, sok mindent logikusan megmagyaráz.
"...egyáltalán, hogyan áll ez össze konzekvens, önellentmondásoktól mentes mechanikává?"
Tuaregónál is ez volt, szerinte mindegy a vonatkoztatási rendszer, erő vagy van, vagy nincs. Forog a rendszer vagy nem forog, mindegy. :-)
Kvark kapitány a Galilei relativitást is egyértelműen elveti. Ez legalább tiszta beszéd. Jobban hasonlít a "fizikája" az ókori filozófusok elképzeléseihez, mint akár Galilei vagy Newton gondolataihoz - nem beszélve a modern fizikáról.
Szerintem ez egy tendencia, hogy azok nem értik vagy tagadják a speciális relativitást, akik igazából még a klasszikus középiskolás fizikát sem értik. Tanulták, meg azt hiszik, hogy tudják, de egy fenét. Például első blikkre belekavarodnak a fiktív tehetetlenségi erőkbe, mint majom a cérnába, mert a fizika legalapvetőbb dolgát nem képesek kezelni: a vonatkoztatási rendszert. Valahogy nem megy a fejükbe, hogy a fizikázáshoz kell választani egy "fix" vonatkoztatást, és MINDVÉGIG ragaszkodva ahhoz, azon belül vizsgálni a dolgokat.
Nem. A newtoni fizikával is hadilábon állók egyik leggyakoribb hibája, hogy úgy röppennek egy gondolatmenetben vagy érvelésben az egyik rendszerből a másikba, mint méhecske a virágról virágra. Észre sem veszik, hogy átléptek. Na így aztán hogyan is értenék meg a fizikát?
Megszűnne minden vita. A topic teljes fennállása alatt egyetlen egy cáfoló sem volt, akinek elfogadható szinten ment volna a gimnáziumi matematika és fizika.
Egy ideig Gergo73 (matematikus) is magyarázott itt dolgokat. Megunta a hülye kérdéseket, azt találta ki, hogy feladott pár gimnazista versenyfeladat szintű példát, azzal, hogy ez a belépődíj, aki megoldja, annak válaszolgat, aki nem, annak nem, mert úgyse érti meg. Az eredmény: az akkori cáfolók sértődötten hallgatásba burkolóztak, a többiek meg lelkesen megoldották... :-)
Még BME egyetemi végzettségű cáfoló is volt, de róla is kiderült, hogy Newton se megy neki, nem csak a specrel. Tuarego volt ilyen, vasútmérnök, a specrel cáfolat hamarosan átment abba, hogy Newtont se érti. Képtelen volt több hét tipródás után sem egy kúpinga erővektorait úgy berajzolni, hogy akár saját maga szerint is ellentmondás mentes legyen. Abban különbözött Kvarktól, hogy látta, hogy nem jó amit rajzolt. Az volt a baj, hogy fixa ideája volt, hogy álló rendszerben is van centrifugális erő, mert erő létezése nem függhet attól, hogy milyen rendszerben dolgozik. Így aztán álló rendszerben berajzolt egy plusz vektort, amitől mindig ellentmondásba került valamelyik Newton törvénnyel, és ezt látta is, el is ismerte. Arra jutott, hogy sok még a tisztázatlan probléma a newtoni fizikában. :-)
"Amúgy nem lehetne valahogy elérni, hogy ennyire ne menjünk már színvonal alá?"
Persze!
Ki kell tiltani @demokritosz sokadik nickjét innen. Amúgy is csak egy anomáliás figyelmetlenségből szólhat hozzá a @kapitány "Tudomány" témákhoz, az összes többi nick szűre már rég van rakva innen.
A probléma veleje ott van, hogy @demokritosz még a középiskolás newtoni mechanikát sem érti, és ilyen kérdésekről is égbekiáltó baromságokat hangoztat. Például, hogy az erők egyensúlya kell a körmozgáshoz. (Newton meg forog a sírjában, és a szarkofág falához veri a fejét.)
Az ingával viszont kimutatható, hogy a Hold nem végez abszolút forgást, mert a Holdon nem fordul el az inga a lengési síkja.
Szerinted. Azért mered kijelenteni, mert egyelőre nem tettek ilyen ingát a Holdra.
No de azt is mondtad, hogy a Föld felszíne mozog a fényközeghez képest a forgás miatt - a valóságban kísérleti tény, hogy nincs ilyen.
Meggyőző az lenne, ha létező kísérletet vagy megfigyelést tudnál mondani, ami megerősíti a te valamelyik elképzelésedet, és ugyanez ellentmondana a normális fizikának.
Engem asszem letiltott a kapitány úr, mert kérdésekkel mertem provokálni, de valaki továbbíhatná neki ezt a videót: https://youtu.be/Dr5XYle5PMc?si=HRIsGFX1_3GqrEhU&t=182. Az ingának sokszor ugyanolyan tengelye-csapágyazása van, mint mondjuk egy motornak. Mert az inga is forog. Csak nem állandó szögsebességgel. Ahogy egy rugóra függesztett súly is egyenes vonalú mozgást végez, csak nem egyenleteset.
Amúgy nem lehetne valahogy elérni, hogy ennyire ne menjünk már színvonal alá? Ez tényleg már a newtoni fizika hatóköre, ennek valami "Cáfoljuk Sir Isaac-et" topikban lenne a helye.
Az AI nem neveti ki, mert azt akarja a tulajdonosa, hogy máskor is használják. Valami olyat mondana Kvark hülyeségeire elméletére, hogy érdekes és figyelemre méltó elképzelés, de gondold át ezt meg azt meg amazt is.
Pár napja az unokámmal azzal szórakoztunk, mennyire tudjuk tartani a lapos Föld elméletet a ChatGPT ellenében. Meggyőzni nem sikerült, de elég sokáig elvitatkoztunk vele. :-)
Kvark esetében az a nehéz, hogy ha talál egy jó mondatot, azt hiszi, meg van magyarázva a dolog, és aki mégis vitatja, az értetlen és buta.
Pl. az inga. Neki az teljesen kielégítő magyarázat, hogy "a helyi gravitációs mezőhöz képest marad állandó a lengési síkja". Hogy aztán miért, egyáltalán, ez következménye valaminek vagy axióma - ilyenek meg se fordulnak a fejében. Ahogy az se, hogy ez hogyan illeszkedik egyéb dolgokhoz. Csak példa szinten:
- ha egy súlyzót nézünk, mikor lesz 0 húzóerő a nyélben, ha az ingához képest nem forog, vagy ha a pörgettyűs giroszkóp szerint nem forog?
- az optikai giro melyikkel ért egyet?
- mi van a tehetetlenség newtoni törvényével?
- egyáltalán, hogyan áll ez össze konzekvens, önellentmondásoktól mentes mechanikává?
Kicsit véletlenszerűen használod a matek eszközeit. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint ha úgy végeznél agyműtétet, hogy érfogóval próbálod felnyitni a koponyát, az agyburkot meg a csontfűrésszel abuzálod :)
Először is, amit itt felírtál, az nem sok kvantumrendszernek írja le az időfejlődését. Egyrészt mert az energia az szinte sosem korlátos felülről. De ami sokkal nagyobb probléma, hogy ha ez egy kvantum rendszert írna le, akkor az a bizonyos "A" az 1. nem egy valós vagy komplex szám volna, hanem egy Hilbert-tér vektora, 2. mindenképpen függene ω-tól, méghozzá úgy, hogy A(ω) merőleges A(ω')-ra, ha ω =/= ω'. Ez azért fontos, mert éppen ezen múlik az, hogy a "valahol van az elektron" kijelentésnek bármilyen időpontban 1 a valószínűsége.
