Súgok: pont ugyanaz, mint a kötélre kötve megforgatott súlyos test esetén, csak itt nem 360°-ot halad a tömeg, hanem csak 30-40°-ot. A fizika viszont ugyanaz.
A vicc az, hogy ez a tökéletlen meg tudná védeni a maga nézőpontját is, pont felhasználva az ingamozgás és a pörgettyűelv általad vázolt fedésbe hozását.
Amikor leng, akkor a helyi gravitációs mezőhöz képest marad állandó a lengési síkja.
Csak éppen nincs fogalma a saját "tételéről" sem, hogy azt miként kell értelmezni. Szokása szerint leír valami pongyola homályosságot, és boldog tőle.
"Amikor leng, akkor a helyi gravitációs mezőhöz képest marad állandó a lengési síkja."
Ez a te külön bejáratú dinamikai törvényed?
A tehetetlenségi törvény helyett?
A síkok mozgása a vagy mozdulatlansága a normális tudomány szerint egy abszolút értelemben megállapítható tisztán geometriai jelenség. Egyszerűen ellenőrizni kell hogy különböző időpontokban egybeesnek-e vagy sem. Se szüksége se értelme itt a gravitációra hivatkozni. Ugyan hol hallottál te olyasmiről, hogy a geometriában a síkok egybeesését a gravitációra hivatkozva kellene megállapítani?
@demokritosznak egy qrva büdös szava nem lehet a giroszkóp ellen.
"The Foucault gyroscope was a gyroscope created by French physicist Léon Foucault in 1852, conceived as a follow-up experiment to his pendulum in order to further demonstrate the Earth's rotation." (https://en.wikipedia.org/wiki/Foucault%27s_gyroscope)
Azaz maga Foucault EGY ÉVVEL az ingás kísérlet bemutatása után, praktikus okokból áttért a giroszkópos bemutató kísérletre. Könnyebb, pontosabb, és elfér egy laborban vagy osztályteremben.
Úgyhogy pofa súlyba, a Holdon a giroszkóp kimutatja a Hold forgását. Könnyebben és pontosabban, mint egy kókányolt inga.
Ismered Newton Illuminátus Nagymesternek a perdületmegmaradási nagy varázslatát?
Tudod, ez arról is szól, hogy ami tömeges dolog forog, az megtartja az impulzusmomentum-vektorának irányát mindaddig, amíg rá olyan erő nem hat, ami rendelkezik az impulzusmomentum vektor irányú (értsd: tengelyirányú) komponenssel. Ezen alapul minden ami forog pörgyettyűs giroszkóp, de még a búgócsiga is azért képes egyetlen alátámasztási ponton egyensúlyozva forogni, mert a forgó testek igyekeznek megtartani az impulzusmomentum vektor irányát.
Na, mi is az inga?
Egy olyan "forgó" rendszer, ami az egyik szélső ponttól elindulva, "forog" a másik szélső pontig, majd ugyanezt csinálja visszafelé. Ha nem hat rá erő aminek van impulzusmomentum vektor irányú komponense, akkor megtartja a "forgása" tengelyét.
Hoppácska! Pont ugyanazon mechanikai elv alapján tartja meg az inga a lengési síkját, mint ami alapján megtartja a pörgyettyűs giroszkóp a forgástengelyét!
Nálad axióma, hogy a természet alapvetően kvantált
Nem egészen, és itt már előjön, hogy nem igazán lehet csak szavakból kiindulva fizikát művelni.
A mezőelméletben sem minden kvantált. A részecskeszám kvantált, az energiaeloszlás viszont nem, pl. szabad részecskea részecske impulzusa folytonos változó, nem egyetlen módushoz kötött, hanem folytonos módusok teljes spektrumához.
Az agyunk úgy működik, hogy a korábbi tapasztalatok alapján Bayes becsléseket végez.
És ilyenkor úgy érezzük, mintha értenék. Frászt!
Akárhogy is működik, nem az számít, hogy mit érez valaki, hanem az, hogy mire képes a tapasztalatai alapján. Ha a belső érzet számítana, akkor Kvark kapitány "tudománya" ugyanolyan értékű lenne, mint egy normális fizikusé. Viszont van objektív mérce, a kísérlet.
Pl. Kvark kapitány azt véli, hogy a Föld felszíbén a kerületi sebességnek megfelelő éterszél fúj. Felsoroltam 4 kísérletet, amelyek egyöntetúen azt mérték, hogy nem fúj ilyen éterszél, nagyságrendekkel kisebb sem. Vagyis akármit érez belül Kvark kapitány, akármennyire is biztos abban, hogy fújnia kell annak az éterszélnek, a valóságban nem fúj.
Az inga a gravitációs mezőt követi. A giro meg nem.
Ezek szerint a különböző szerkezetű giroszkópok különböző elfordulásokat mutatnak? Milyen mechanikai szabályok írják ezt le? Honnét lehet tudni, hogy egy olyan giroszkóp, amely se nem pörgettyű, se nem inga, mit fog mutatni?
Pl. a hangvillás giroszkóp? A száloptikás? A vákuum-optikai?
Azzal, hogy két mechanikus elvő giroszkóp szerinted mást mér, elvetetted Newton mechanikáját - tudatában vagy? Mit teszel a helyére?
Rémondani könnyű dolgokra ilyen néhány szavas magyarázatokat. De meg kellene mondani, elemi szinten milyen a mechanika. Honnan tudja egy giroszkóp tömegét alkotó anyag egy kis darabja azt, hogy neki másként kell viselkedni, mint az inga tömegébél egy kis darabnak?
Egy mechanikai modelltől azt várjuk, hogy ezeket ki lehessen számítani. Ha nem tudjuk kiszámítani, nincs semmink.
Az inga a gravitációs mezőt követi. A giro meg nem.
Ha ezt részletesebben megnézzük:
Az inga közel egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, tehát azt szimullálja kötött pályán.
A fonal jelenti a helyhez kötést, és a gravitáció hajtja a visszafordulást.
Tehát három jelenség van együtt.
A giroszkóp szintén a tehetetlenségre alapoz, viszont a forgástengely jelenti a helyhez kötést.
Van szerepe a gravitációnak?
Van. Mert ha a prögettyű inhomogén gravitációban van, például az egyik oldala a bolygóhoz közelebb, abból nyomaték keletkezik. Precesszálni fog az árapály erők miatt.
Mintha azt gondolnád, a harmonikus oszcillátor magától értetődő dolog, de a kvantált az egyáltalán nem, külön indoklás kellene arra, hogy miért kvantált.
Hahaha.
Nem én találtam ki a harmonikus oszcillátort.
És nagyon sokan úgy gondolták, hogy a természet nem kvantált.
Mert a szavannai matekunk így alakult ki.
Kezdem érteni az elgondolásodat. Nálad axióma, hogy a természet alapvetően kvantált, és a klasszikus dolgok csak Ehrenfest miatt jelennek meg. Tökéletesen elfogadható lenne.
Valós esetben a frekvenciák összegének és különbségének fele jelenik meg: vivő és burkoló.
(Szokásos trükk, A és B átírható: A+B és A-B bázisokra.)
Figyeld meg, hogy a nevezőben megjelent az idő. Folytonos spektrum időfüggvénye mindig lecsengő.
Ezzel szemben az elektron élettartama nem véges. Fekete Péternek nincs felezési ideje, mert a töltést nem tudja leadni.
Vegyük a síkhullámok szuperpozícióját:
sin( omega t - k x )
Ahol omega = E/hbar
ami (lehet) energia sajátállapot,
illetve k = p/hbar
ami szintén lehetséges sajátállapot (egyetlen síkhullám).
Ezt persze nehéz elképzelni, hogy véges idő alatt "faltól-falig" kitölti az univerzumot, ha eredetileg lokalizált részecskék volt (kattant a detektor). De ez most mellékzönge, a hullámcsomag időfejlődése monokromatikus síkhullámmá.
Tehát a hullámcsomag több hullámhosszat tartalmaz, viszont az energia sajátállapot miatt csak egyetlen frekvenciával forog minden komponens fázisa. Megfejtettem. Köszönöm a közreműködést.
Ha így lenne, akkor a Földön felállított Foucault ingák nem fordulnának el, ráadásul egészen körbe egy nap alatt, hiszen az inga helyén se a Föld se a Nap gravitációs mezeje nem változik lényegesen. Ott egyedül a Hold gravitációs mezeje változik számottevően, amit jól láthatóan követ a Föld alakja meg, a szabad vízfelszín is, lásd pl. az óceánok dagályhullámait! Míg az inga mozgása egyáltalán nem követi.
Igazán felesleges neked a képletek ellen hadakoznod, ha még a képletek nélküli fizikát se érted. Ennyire alapszinten se.
Te még egyetlen konkrét kérdést sem tudtál feltenni.
Ekkorát hazudni még tőled is szép teljesítmény.
De legalább újra bebizonyítottad, hogy csak a szád nagy, ha üres pofázás helyett virítani kellene a tudományodat, akkor farkadat behúzva gyáván elmenekülsz.
