Az inga a gravitációs mezőt követi. A giro meg nem.
Ezek szerint a különböző szerkezetű giroszkópok különböző elfordulásokat mutatnak? Milyen mechanikai szabályok írják ezt le? Honnét lehet tudni, hogy egy olyan giroszkóp, amely se nem pörgettyű, se nem inga, mit fog mutatni?
Pl. a hangvillás giroszkóp? A száloptikás? A vákuum-optikai?
Azzal, hogy két mechanikus elvő giroszkóp szerinted mást mér, elvetetted Newton mechanikáját - tudatában vagy? Mit teszel a helyére?
Rémondani könnyű dolgokra ilyen néhány szavas magyarázatokat. De meg kellene mondani, elemi szinten milyen a mechanika. Honnan tudja egy giroszkóp tömegét alkotó anyag egy kis darabja azt, hogy neki másként kell viselkedni, mint az inga tömegébél egy kis darabnak?
Egy mechanikai modelltől azt várjuk, hogy ezeket ki lehessen számítani. Ha nem tudjuk kiszámítani, nincs semmink.
Az inga a gravitációs mezőt követi. A giro meg nem.
Ha ezt részletesebben megnézzük:
Az inga közel egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, tehát azt szimullálja kötött pályán.
A fonal jelenti a helyhez kötést, és a gravitáció hajtja a visszafordulást.
Tehát három jelenség van együtt.
A giroszkóp szintén a tehetetlenségre alapoz, viszont a forgástengely jelenti a helyhez kötést.
Van szerepe a gravitációnak?
Van. Mert ha a prögettyű inhomogén gravitációban van, például az egyik oldala a bolygóhoz közelebb, abból nyomaték keletkezik. Precesszálni fog az árapály erők miatt.
Mintha azt gondolnád, a harmonikus oszcillátor magától értetődő dolog, de a kvantált az egyáltalán nem, külön indoklás kellene arra, hogy miért kvantált.
Hahaha.
Nem én találtam ki a harmonikus oszcillátort.
És nagyon sokan úgy gondolták, hogy a természet nem kvantált.
Mert a szavannai matekunk így alakult ki.
Kezdem érteni az elgondolásodat. Nálad axióma, hogy a természet alapvetően kvantált, és a klasszikus dolgok csak Ehrenfest miatt jelennek meg. Tökéletesen elfogadható lenne.
Valós esetben a frekvenciák összegének és különbségének fele jelenik meg: vivő és burkoló.
(Szokásos trükk, A és B átírható: A+B és A-B bázisokra.)
Figyeld meg, hogy a nevezőben megjelent az idő. Folytonos spektrum időfüggvénye mindig lecsengő.
Ezzel szemben az elektron élettartama nem véges. Fekete Péternek nincs felezési ideje, mert a töltést nem tudja leadni.
Vegyük a síkhullámok szuperpozícióját:
sin( omega t - k x )
Ahol omega = E/hbar
ami (lehet) energia sajátállapot,
illetve k = p/hbar
ami szintén lehetséges sajátállapot (egyetlen síkhullám).
Ezt persze nehéz elképzelni, hogy véges idő alatt "faltól-falig" kitölti az univerzumot, ha eredetileg lokalizált részecskék volt (kattant a detektor). De ez most mellékzönge, a hullámcsomag időfejlődése monokromatikus síkhullámmá.
Tehát a hullámcsomag több hullámhosszat tartalmaz, viszont az energia sajátállapot miatt csak egyetlen frekvenciával forog minden komponens fázisa. Megfejtettem. Köszönöm a közreműködést.
Ha így lenne, akkor a Földön felállított Foucault ingák nem fordulnának el, ráadásul egészen körbe egy nap alatt, hiszen az inga helyén se a Föld se a Nap gravitációs mezeje nem változik lényegesen. Ott egyedül a Hold gravitációs mezeje változik számottevően, amit jól láthatóan követ a Föld alakja meg, a szabad vízfelszín is, lásd pl. az óceánok dagályhullámait! Míg az inga mozgása egyáltalán nem követi.
Igazán felesleges neked a képletek ellen hadakoznod, ha még a képletek nélküli fizikát se érted. Ennyire alapszinten se.
Te még egyetlen konkrét kérdést sem tudtál feltenni.
Ekkorát hazudni még tőled is szép teljesítmény.
De legalább újra bebizonyítottad, hogy csak a szád nagy, ha üres pofázás helyett virítani kellene a tudományodat, akkor farkadat behúzva gyáván elmenekülsz.
Azért mert az inga a valóságos forgást mutatja meg.
A giroszkóp nem mutatta ki a Hold valóságos forgását, csak látszólagos (relatív) forgást mutathatott ki, de az nem mérvadó.
Ezt mire alapozod? Nézzünk két mechanikus szerkezetet: pörgettyűs giro vs inga. Miért "látszólagos" forgást mér szerinted a pörgettyűs, és "valóságost" az inga?
szazszázalékig meg van győződve ,hogy érti a relativitáselméletet
A speciálisat. Az altrelt csak rácsodálkozás szinten.
ez egy fantasztikus érzés
Csak annyira, mint bármi más, amit értek, legyen az Newton fizikája vagy a másodfokú egyenlet megoldása. Nagy feneket csak az kerít neki, aki képtelen megérteni.
Forgás kimutatásáról beszélünk, ennek eszköze a giroszkóp.
Én az ingát ingaként javaslom használni. A giroszkóp egy másfajta szerkezet.
A giroszkóp forgás mérésére szolgáló szerkezet. Sokféle szerkezetű giroszkóp van, pl. optikai, pörgettyűs, hangvillás, Vagy éppen ingás, ha pont az tetszik.
Az Apollo leszálló egységében pörgettyűs giroszkóp volt. Vagyis mechanikai elvű szerkezet, Newton fizikájával leírható. Az inga szintén.
Természetesen neked semmilyen ténylegesen elvégzett kísérlet nem felel meg, mert ellentmondanak a hülyeségeidnek szuperfizikának. Csak olyan jó, amit nem végeztek el, mert ott reménykedsz, hogy hátha nem úgy viselkedik, mint amit eddig próbáltak.
Figyelj a MMormota szazszázalékig meg van győződve ,hogy érti a relativitáselméletet, és ez egy fantasztikus érzés .A Jehova tanúi azt hiszik , és meg vannak róla győződve hogy Jézust oszlopra fszÍtették.
"Ha a giroszkóp kimutatta a Hold forgását akkor minek az inga ."
Azért mert az inga a valóságos forgást mutatja meg.
A giroszkóp nem mutatta ki a Hold valóságos forgását, csak látszólagos (relatív) forgást mutathatott ki, de az nem mérvadó. Ők nem tudják, hogy mi a különbség a látszólagos (relatív) forgás és a valóságos forgás között.
