Csakugyan, köszi! bár eszembe juitott, hogy a Szent Gellért rakpart közepén is lehetett egy lejáró az alsó rakpartra, sajna botor módon elvetettem az ötletet :(
Szerintem itt Fortepan datálási problémák vannak: az 1848. sz. kép jobb szélén látszik a járdasziget vége, az általad betett kép is azt ábrázolja, csak pár évvel korábban (kisebbek a fák). A Forte egy évre írta a kettőt?
Ok, ez így világos. Csak még az a kérdés, hogy valamikor a közelmúltban változtattak-e, "racionlizáltak"-e ezen a helyzeten, lévén minden mai térképen más szerepel.
--
S még azt nem értem, bár egyszerűnek tűnik, hogy hol készült a 4013
különösen a 3469 és 1848 kontextusában (lehet, e három kép összetartozik)
Az Aranybárány régi hrsz-át természetesen elrontottam, az helyesen 2128. Amúgy a közgyűlés meg a házszámot rontotta, mert az Aranybárány telek címe Döbrentei tér 12-13., ebből a dunai oldal címhelye a 12.
A Forrás köz északi oldalán volt a törökfürdő, a kád- és kőfürdő, kávézó stb., ennek az épületét bontották vissza egyemeletesre az átalakításkor. A Forrás köztől délre van a népfürdő, ennek a bejárata a Forrás közből volt, meg egy másodbejárat a hegy felől (Döbrentei tér 15.). A népfürdőhöz ragasztották a hosszú uszodaépületet, majd végül az uszodához a palackozót.
A Forrás köz jelentősége, hogy a népfürdő telkét a tanács nem tudta kisajátítani (jogcím híján), ezért utcanyitásra hivatkozva sajátították ki, így született a Forrás köz és a kisajátított telek déli végében a népfürdő.
összességében tehát a jelenlegi Rudas fürdő - ha jól számolom - 6 különböző épület és egy utca összeépítéséből áll.
a 82541-n (+82622) a Rudas fürdő felirat nevezett épület a törökfürdő elé épült nagyjából U alakú egyemeletes épületen van. ebből a háború után megmaradt a déli rész, míg a keleti, dunafelőli oldal földszintessé vált, az északi rész megszűnt.
után jött a Forrás köz. majd a 2131-es (aztán 976, aztán 5540 északi rész) telekre épült épület (talán az ún. igazgatósági épület?), aminek nem tudjuk a címét egyelőre. mintha lenne felirat, de nem kivehető a 82541-n, az 1895-ös térkép nem nevezi meg. vajon a 82541 idején ez már a Népfürdő volt?
"Az Eskü téri híd építése folytán aktuálissá vált a Rudas fürdő kibővítésének kérdése is, mert a Rudas fürdő jelenlegi állapotában teljesen elnyomott épületté törpülne. A közgyűlés ennélfogva a felügyelő bizottmány javaslata alapján kimondotta, hogy a Rudas fürdő telke a 100 - ös kiterjedésű „Aranybárány"-tele telekkel kiegészítendő, illetőleg a telek a rajta levő 2 emeletes házzal együtt megszerzendő. A megindított tárgyalás folyamán a tulajdonos 82.000 frtot kért a telekért, mely árt a pénzügyi és gazdasági bizottmány túl magasnak találván, a bírói kisajátítási eljárás megindítását, illetve a kisajátítási jog engedélyezésének kieszközlését javasolta, és kimondotta, hogy a majdan megállapítandó kisajátítási összeg a telekvételárakból befolyt összegből lenne fedezendő. Mielőtt azonban a kisajátítás iránt az első lépések megtörténtek volna, újabb tárgyalások indultak meg, melyek folyamán tulajdonosok igényüket 70.000 frtra szállították le. A telekeladó albizottmány ezen vételárt méltányosnak találván, az ajánlat elfogadását javaslatba hozza (A bizottmány hozzájárul)"
a 277697-re beépült az üres telek, ez lenne az uszoda? de ez mintha a 2130 És 2129-es telekre épült volna. nem a 2128-on álló 2 emeletes épületet tartod Aranybárány fogadónak?
itt azt írják:
"A Hungária-forrás vizének szénsavval telített üdítő víz formájában való forgalombahozatalát 396/1916. kgy. szám alatt határozta el a székesfőváros közgyűlése. Az üzem céljára a székesfőváros megvásárolta a Rudas-fürdő uszodájához csatlakozó Szt. Gellért-rakpart 1. számú, úgynevezett »Aranybárány« épületet, az épület átalakítására..."
ezt úgy is lehet értelmezni, hogy az Aranybáránytól (későbbi palackozó) keződött a Gellért rakpart, legalábbis előlről, a Duna felől. ebből a háború utánra maradt egy egyemeletes és egy földszintes rész (utóbbi kapott nemrég ráépítést, ahonnan fürdőnaciban lehet nézni a várost...). ennek van most is bejárata előlről Rudas bisztró néven s a bejárat látszik a 103704-n és 261454-n is. bizonyos logika szerint ez lehetne a Szent Gellért rakpart 1., de a Rudas bisztró címe is Döbrentei tér 9. (legalábbis a guglin).
Az utcácska a Forrás köz. Ettől északra volt a törökfürdő és a kőfürdők. A 2131-es telekre épült a népfürdő, majd a 2130-2129-es telkekre az uszoda. A 2129-es Aranybárány-fogadó helyén épült a palackozóüzem. A Forrás-közt a II. vh. után beépítették, ide került a fürdők közös bejárata.
Úgy bizony, az Arany János utcán jött be eddig a Rákos úttól, és a teret körbejárva a hosszú, egyemeletes épület (talán iskola?) előtt volt a végállomása. Majd valamikor 1971-72 körül (a Wikipedia szerint 1972. január 17-től) hosszabbították meg a Bánkút utca felé, és onnan a Páskomliget utcán át először csak a mostani Újpalota, Fő térig, majd tovább a Zsókavár utcán át az Erdőkerülő utcáig. A Szentmihályi úti (Felszabadulás útja) végállomás kiépítéséig, 1975 nyaráig az Erdőkerülő utca 27 előtti parkolóban volt a végállomása.
Valami feltűnt a térképen. Ott van a Rudas fürdő, hrsz. 5540. De mellette van egy "Uszoda", hrsz. 5542. A kettő között pedig egy utcácska. Akkor ez egy, a Rudas fürdőtől független uszoda volt? Vagy valahogy össze voltak kötve?
Amúgy érdekes látni, hogy az uszoda mellett, elvileg ugyanazon a hrsz.-on van az "ásványvíz töltő". Az még 40-50 évvel ezelőtt is a FÁJIV töltőüzeme volt. De nem ásványvizet töltöttek, hanem Márkát és hasonlókat.
Off: az a jellegtelen lepényépület gyerekkoromban (a 90-es évek második felében, 2000-es évek elején) egy péküzem volt (azt hiszem fantáziadúsan M3 volt a neve), most már talán nem az de már egy jóideje nem lakom a környéken így nincs biztos infóm. Azt nem tudom hogy a kenyerek mellett vajon lepények is készültek-e a lepényépületben :D
Vagy például Rákospalota, Kozák tér. Az egykori hatalmas, parkos teret úgy egyharmad-kétharmad arányban kettévágja az M3-as autópálya városi bevezető szakasza. Mondjuk a kisebbik felét be is építették valami jellegtelen "lepényépülettel" - előtte egy mára már legendás, ötméteres kerékpárút -, de körbe a házak számozása látványosan hiányos a kétszer három sávos útpálya léte miatt. Azért a két felet összekötötték egy gyalogos felüljáróval...
Láttunk már hasonló „szeletelést” Budapesten, amivel egész jól elvannak.
Az Erzsébet királyné útja a Hermina úttól kezdődik, mivel Hungária körútnak akkor még se híre, se hamva nem volt. Megvolt ugyan a vasút (1847 óta), de az se képzett határvonalat (lásd még: a XIII. és a XIV. kerületek határa sem a vasút, hanem a Tatai út). Most bármennyire külön levőnek tűnik, attól még egy utca, folyamatos számozással a Hermina úttól a Körvasút sorig.
Ok, köszi, de a kérdés az, hogy mi a helyzet most.
Több minden volt, volt itt-ott Fő utca, Döbrentei utca, Alsóhegy utca, Döberentei tér, Gellért rakpart, Szent Gellért rakpart, és még lehet, hogy nem tudok mindent.
Az ua. tény, hogy a Rudasnak jelenleg is Döbrentei tér címe van. Csakhogy az Döbrentei teret átszabta az első Erzsébet híd, tovább szabta a második utáni helyzet. így jelenleg van két utca, egyik a Rudas előtt, a másik mögötte. A mai térkép készítők láthatólag nehezen veszik be, hogy ez valójában egy Tér lenne. Arra gondoltam, talán a közelmúltan ráébredt vki a helyzet faramuciságára és legalizálta az átnevezést, csak épp nem találok semmi konkrét bizonyítékot se pro, se kontra. (közben persze naponta járunk erre)
Igen, van olyan térkép (1912, 1936), ahol ezt az útszakaszt Alsóhegy utcának nevezték. Ebből a '12-es azért mulatságos, mert még megvan a felsőtabáni Alsóhegy utca, a '36-os azért, mert ott már a Hegyalja úti névmódosítás megvan és a Hegyalja út régi kis-gellérthegyi szakaszát már elnevezték Alsóhegy utcának.
A dolog igazából azért lényegtelen, mert a Rudas-fürdő épületei a Döbrentei térre számozódtak 7-től 15-ig.
