Szeretném, ha ide mindenki szabadon leírhatná, mit gondol a Bibliában szereplő állításokról. Lehet ellenvélemény, beszélgetés, vita, bármi. Senkit nem szeretnék kitiltani, letiltani, dirigálni egyet nem értés esetén, durvább vélemények is beférnek. Egymás személyét viszont kérném tiszteletben tartani.
A #2587 számú hozzászólásban lévő levezetés alapján: Nem lehet egyszerre szolgálni az Örökkévalónak és a múlandóknak.
A késztetéselmélet (angolul: drive theory) és a Maslow-piramis összevetéséből belátható, hogy a másodlagos késztetések a Maslow-piramis középső szintjeihez tartoznak, amik a kultúrához és a társadalmi szerepekhez kötődnek. Továbbá az is belátható, hogy az önazonos ember az önmegvalósítási szükségletének alárendeli a többi szükségletét, és ezzel teljesíti az Örökkévalónak az életére vonatkozó célját. Ezen a ponton észre lehet venni, hogy csak az haladhat felfelé a Maslow-piramison, aki a Maslow-piramis alján lévő szükségleteit alá rendeli a magasabb szinten lévő szükségleteinek; de nem mindegy, hogy az önmegvalósításhoz kapcsolódó elsődleges késztetéseit követi, vagy a kultúrához és a társadalmi szerepekhez kapcsolódó másodlagos késztetéseit követi. Aki ezt képes észrevenni, az azt is képes belátni, hogy a másodlagos késztetések veszélyeztethetik az ember önazonosságát. Ezért lehet azt tapasztalni, hogy az önazonos emberek gyakran elhatárolódnak a kultúrától és a társadalmi szerepektől. Ez az elhatárolódás viszont nem szükségszerű; mert aki tisztában van azzal, hogy miként tudja kielégíteni az önmegvalósítási szükségletét, és képes arra, hogy ennek alárendelve kövesse vagy hagyja figyelmen kívül az őt érő késztetéseket, az a természetes társadalmi és kulturális környezetében is önazonos tud maradni.
János 17,15: Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
Közel egy hónapja írtad: "rajtunk kívül senki nincs itt"; aztán kiderült, hogy ezt a témát mások is olvassák, és még olyan is volt, aki hozzá is szólt. Ebben persze nincsen semmi meglepő, hiszen ez egy nyilvánosan elérhető téma, és ezért bárki olvashatja és bárki hozzá is szólhat. Ezért nem engem kellene győzködnöd, hanem azt kellene bemutatnod, hogy alá tudod támasztani azt az állításodat, amely szerint tudsz ezekre alternatív magyarázatot.
🆗 Akkor adj alternatív magyarázatot az alábbi kérdésekre: • Miért korlátozódik a filantrópia a Maslow-piramis alján lévő szükségleteknek a kielégítésére? • Miért nem képesek elfogadni az inkvizítorok az akaratnak az Istentől rendelt szabadságát?
Úgy hivatkoztál Matt Ridley-re, hogy az alábbiak elkerülték a figyelmedet: • A filantrópoknak az emberek iránti szeretete azért korlátolt, mert csak a Maslow-piramis alján lévő szükségletekre irányul. • Az inkvizítoroknak az Isten iránti szeretete azért korlátolt, mert az akaratnak az Istentől rendelt szabadságát képtelenek elfogadni.
A Márk 12,29b-31 versekben olvasható főparancsból levezethető, hogy a szeretet egyik irányultságának az elhanyagolása a szeretet másik irányultságát is korlátozza. Mindez magyarázatot ad az alábbi közismert jelenségekre:
• A filantrópok emberek iránti szeretetének a korlátoltságára.
• Az inkvizítorok Isten iránti szeretetének a korlátoltságára.
Úgy tűnik, hogy ezekre a közismert jelenségekre is egyelőre csak a Szentírás alapján van magyarázat; pedig nyitott vagyok az alternatív magyarázatokra is.
Csak a jó bolondság vállalásával lehet elérni az önmegvalósítást.
A Szentírásban több (például a Márk 12,43) vers van, amely szerint Istent meghatják a jó bolondok, és ezért különleges természetfeletti (például prófétai) ajándékban részesülnek. A prófétaság lényege az iránymutatás, de a próféta gyakrabban kap a saját életére iránymutatást, mint mások életére. Ezzel összhangban a jó bolondok rendszerint arra kapnak vezetést, hogy miként tudják megvalósítani a Teremtőtől kapott céljukat, amitől olyannak tűnhetnek, mintha a természetes képességeiknél jobb képességekkel rendelkeznének. Ez lehet a magyarázata az alábbi elterjedt nézeteknek is:
• A zsenik gyakran az élet más területén jó bolondok. • A bolondság nélküli emberek unalmasan középszerűek.
Úgy tűnik, hogy ezekre az általánosan elterjedt nézetekre egyelőre csak a Szentírás alapján van magyarázat; pedig nyitott vagyok az alternatív magyarázatokra is.
Nem lehet egyszerre szolgálni az Örökkévalónak és a múlandóknak.
A #2464 számú hozzászólásban írtam a Sámuel első könyvének szóhasználata alapján a "jó bolondról" és a "rossz bolondról"; ahol a "bolond" szó az önmagára veszélyes embert jelenti. Általánosan elmondható, hogy a bolond nem a Maslow-piramison lévő aktuális szintjének megfelelően cselekszik, és ezért veszélyes önmagára. Mindezt most azért hoztam fel, mert aki a Maslow-piramis legfelső szintjén lévő önmegvalósítás szükségletét ki akarja elégíteni, az gyakorlatilag a Teremtőnek az életére vonatkozó célját akarja megvalósítani (mert a Teremtő mindenkit határozott céllal teremtett). Az általánosan elterjedt nézet szerint a Maslow-piramison felfelé haladva lehet tökéletesedni, de belátható, hogy a Maslow-piramis legfelső szintjére csak a korábbi módoktól eltérően lehet feljutni; mert a Maslow-piramis alsóbb szintjein lévő szükségleteket más emberekkel együttműködve lehet kielégíteni, de az önmegvalósítás szükségletének a kielégítését megzavarják a más emberekkel való konszenzusok és kompromisszumok. Ezért csak az alacsonyabb szinten lévő szükségleteket háttérbe szorítva lehet az önmegvalósításra törekedni. Ennek pedig az a következménye, hogy az általánosan elterjedt nézettel szemben nem lehet a Maslow-piramison felfelé haladva eljutni az önmegvalósításig. Ezért aki ki akarja elégíteni az önmegvalósítás szükségletét, az arra kényszerül, hogy ne a Maslow-piramison lévő aktuális szintjének megfelelően cselekedjen; más szavakkal csak a jó bolondság vállalásával lehet elérni az önmegvalósítást.
A Prédikátor 7,29 vers alapján belátható, hogy ne akarjunk túlságosan megfelelni másoknak.
Emellett a Máté 6,24: Senki sem képes két úrnak szolgálni; mert vagy az egyiket megveti és a másikat szereti, vagy az egyiket tiszteli és a másikat elhanyagolja. Nem szolgálhattok (a világot fenntartó) Istennek és a (biztonság látszatát keltő) mammonnak.
Ezekből szerintem az is következik, hogy nem lehet egyszerre szolgálni az Örökkévalónak és a múlandóknak.
Mindegyik esetben már azelőtt megvalósult az 1+1=2 matematikai művelet, hogy azt az ember felismerte volna; és amely elvonatkoztatással kapcsolatban helyesen írta Elminster Aumar a #2584 számú hozzászólásában, hogy szellemi építmény, és nem a világnak a része. Tehát az emberiség a fejlődése során eljutott arra a felismerésre, hogy a természeti folyamatok leírhatóak a matematikával; de a természeti folyamatok ezt megelőzően is leírhatóak voltak a matematikával, csak még nem volt olyan ember, aki erre képes lett volna. Sőt, ahogyan Elminster Aumar a #2584 számú hozzászólásában írta: nem minden kitalált matematikai konstrukciónak van a világban reprezentációja. Vagyis a létező világ csak a lehetséges matematikai konstrukciók egy részét reprezentálja, ami röviden úgy fogalmazható meg, hogy az igazságnak csak részhalmaza a valóság. Végül hagy idézzek József Attila Thomas Mann üdvözlése című verséből egy részletet:
Te jól tudod, a költő sose lódit: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Nem tudom miféle gondolatsor dobta ki a véleményedet...
Tehát szerintem érthetetlen, amikor azt írod "úgy jöhetett létre az első hélium atom, ha létezett valaki, aki ismerte az összeadást", mert szerintem nem.
Voltak kémiai, fizikai folyamatok már az univerzum keletkezesétől fogva, noha mi jó pár milliárd év múlva jelentünk meg a bolygónkon.
És csak az emberré válástól sok sok 10 000 év telt el, míg az emberi tudás odáig jutott, hogy megértsük.
Kémiai, fizikai folyamatok léteztek Mengyelejev, Newton, Curie, Einstein előtt is.
Nehézségeid vannak a megértéssel?
Akkor a Biblia fokozott kihívás számodra.
Nem kéne vetítened sem olyant, amit nem állítottam.
Csakhogy értsed is: a matematika a világban megfigyelt "számosság" tulajdonságait és szabályait leíró és logikailag továbbkövetkeztető EMBERI KONSTRUKCIÓ.
És a feneség a "logikai továbbkövetkeztetésben" van!
Ugyanis amíg megmaradunk a matek középiskolás szintjén, a természetes számok szabályait csupán egyféleképpen lehet logikailag továbbkövetkeztetni, és komplikáltabb matematikai struktúrákat kibontani.
Azonban amikor elérünk az egyetemi szint közepe tájára, kiderül, hogy a matematika továbbkövetkeztetése még a legszigorúbb logika használata mellett is ágakra bomlik, attól függően, hogy az olyan dolgok esetében, mint mondjuk a végtelen, a több lehetőség közül melyik változatot vesszük axiómának.
Azaz nem "matematika" van, hanem "matematikák". Többes szám!
Attól függ egy matematika, hogy az ember milyen ösvényen halad végig a logikai láncolaton. És kiderült az is, hogy nem minden kitalált matematikai konstrukciónak van a világban reprezentációja. Ami szintén azt mutatja, hogy a matematika a mienk, egy emberi szellemi építmény, és nem a világnak a része: a világ az világ, olyan amilyen, a matematika meg egy emberi konstrukció ennek a világnak a leírására.
Matematika létezik. Emberek is akik létrehozták. Meddig létezik a matematika itt a bolygón? Amíg akik létrehozták, és gyakorolják.
Tehát szerinted csak úgy jöhetett létre az első hélium atom, ha létezett valaki, aki ismerte az "1+1=2" matematikai műveletet; mert a hidrogén atomban 1 proton van, a hélium atomban meg 2 proton van. Nekem elég különösnek tűnik ez az elképzelés; de elfogadom, hogy számodra ez megnyugtató.
• A #2573-as hozzászólásodban írtad: A "az ókori írásokkal kapcsolatos történelmi leletek felkutatására" vannak olyan kortársaink, akik képzetten teszik azt. Nem kívánok outsider amatőrként időt pazarolni ilyesmire, egyszerűen oktalanság.
• A #2542-as hozzászólásodban írtad: az ember alkotta matematika addig "örök", amíg ember ismeri.
Vagyis nem vagy hajlandó válaszokat keresni a kérdéseidre; és nem fogadod el azt, hogy a matematikai összefüggések örökkévalók. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy csak azért nem fogadod el azt, hogy a matematikai összefüggések örökkévalók, mert ennek az elfogadása esetén már csak az maradna számodra kérdéses, hogy létezik-e megszólítható Örökkévaló. Ebből az következik, hogy azért kerülöd messziről azt, hogy elfogadd az Örökkévaló létezését, mert nem akarod elfogadni az Örökkévaló létezését. Tiszteletben tartom az akaratodnak a szabadságát; és remélem, hogy te is tiszteletben tudod tartani más emberek akaratának a szabadságát.
" Isten létezésének a lehetőségét nem lehet kizárni."
Így van.
Igen ám, de létére még jelenleg is, a kitalálása után 3500 évvel is 0% az esély.
Ráadásul arra, hogy amennyiben nyomára, jelére, valamiféle hatására bukkannánk, és az megegyezzen az ókori ismerethiányos zsidó fantaszták kialációjával, szintén nulla az esély.
(mert esélyre mínusz számot nehezen képzelek el:-)
Te meg lecsapva a fakanalat, ide írod:
" Isten bármit létre tud hozni, ami még nincs a láthatókban, felfedezhetőkben."
Vagyis egy h.t.b. állít valamiről/valakiről valamit, amiről/akiről akkor sem lenne fogalma senkinek, ha valahol az űrben, kozmoszban, kituggya hol és miként létezne.
Az meg sík ostobaság, hogy a kitalálói által megírt irodalmi műből megismerhető Isten.
Eleve, "természetfeletti lény" definíciója az, hogy atermészetfeletti fogalma olyan jelenségeket, entitásokat vagy kreatúrákat foglal magában, amelyek meghaladják a természettudományos magyarázat határait, és nem észlelhetőek, és nincs is róluk tudásunk.
Ha a filós "anyagnélküli entitás"-t elfogadod, nos arról sincs.
Hiszen mi alapján tekintenéd élőnek? Hogyan képes, gondolkozni, érezni? Agy nélkül nincs memóriája, érzelme! Miként lehetne neme?
Honnan lenne különben a tudása? Miféle tapasztalat alapján tudna "teremteni", miféle képesség által?
Hinni bármit lehet, legyen az sík baromság, ostobaság, profánul fogalmazva HÜLYESÉG.
Aki napjainkban ezós, ufós, vagy akár vallási alapokon ilyesmivel terheli a kis dióját, úgy hogy valósnak vél bizonyíítatlan, bizonyíthatatlan dolgokat, az a hülyeségek ingoványos talajára tévedt.
Vitázni is felesleges velük, mivel a tarthatatlan véleményük nem észbeli teljesítmény által, hanem érzelmi kötődés révén körvonalazható.
"Nem attól hüjjeló a másik fél, hogy nem fogadja el az érveket, vagy nem cáfolja azokat."
Nem, mert nincs is annak a képességnek a birtokában.
Elhisz ósdi kitalációkat, és bele sem gondol annak a képtelenségébe, lehetetlen voltában, nem fogja fel, hogy egy mese mellett áll ki.
Erre legjobb példa bibliai alapon az "Özönívz" vagy az Éden meséje.
Jó példa a "teremtés" is, csak azt még nehezebb megértetni egy mesébe ájult kortársunkkal, hogy orbitális hibák is vannak benne.
De hiszik, hiszed, csupán mert "meg vagyon írva", noha ismeretlen és ismerethiányos emberek fantazmagóriája az egész.
Szerintem van olyan helyzet és dolog, ahol egyáltalán nem olyan könnyű csak úgy eldönteni, mi hülyeség, és mi nem, Isten kérdése ilyen pl.
Létezhet olyan, amit/akit senki soha nem látott, nem tapasztalt semmilyen módon, nem is gondolt rá, nincs a létezéséről semmilyen bizonyíték. De ettől még létezhet, és előkerülhet dönthetetlen bizonyíték a létezéséről, tudomány által. Volt már ilyen, nem? Szóval, Isten létezésének a lehetőségét nem lehet kizárni. Te sem tudtál dönthetetlen bizonyítékot találni.
Mondjuk egy rózsaszín, repülő orrszarvú, aki magyarul beszél... Á, nem jó példa, simán megvalósítható (a látvány legalábbis).
Semmi sem jó példa, Isten bármit létre tud hozni, ami még nincs a láthatókban, felfedezhetőkben.
A Bibliából megismerhető az Istenhez vezető út, megismerhető, hogy Isten milyen, kit keressünk Istenként. Hogy sokan ezt vitatják, te is... na és? Szabad. És még csak sem várható el, hogy egyezségre lehessen jutni egy ilyen vitában. Nem attól hüjjeló a másik fél, hogy nem fogadja el az érveket, vagy nem cáfolja azokat.
Tudod Fügice, az egész könnyen eldönthető, hogy ki hisz hülyeségeket.
Ám a hülyék, egymás között, egymást bátorítva nem igen képesek rá, az a bibi.
És még súlyosabb probléma, hogy hiába írsz ész érveket, bizonyítékokat, bizony lepattan azokról, akik sík baromságokra adták a fejüket.
Az meg egyenesen vicces, ha valaki egy mitológiai sztorit benyalva, a lehetetlen dolgokat, képtelenségeket beszopikázva, infantilis módon meselényeket híve, még tanácsokat is ad :-)
Húmitláttam a facebookon! A Kaposi Eszter aszmonta, hogy jól jegyezzük meg, aki hüjje, az nem tudja magáról, hogy hüjje, és nem érti, miért vitatkoznak vele, mikor ő nem hüjje. Na, hát vica versa, így állunk mi kerik veled 😁 Te nem érted, mi miért nem fogadjuk el a hüleségeidet, mi meg nem értjük, mit nem értesz😁🤫 Monnyuk értjük, de az nem annyira publikus, úgyhogy inkább itt nem értjük.
Látod, nem egy székről kell fórumozni, hanem kényelmes fotelból, vagy egy kényelmes kanapéról, ésakkó nem esik le a zember.
Jajmán, mi az, ami nem lehet... Van, ami nincs, de hogy nem lehet... Istennél bármi lehet! Csak esetleg ahhoz át kéne kókányolni az univerzumot. Az meg nem kóser, most legalábbis. De mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.... olvastad😆 Na, az nagy mókolás lesz.
Amúgy, ha nem akarsz elfogult ostobaságokkal foglalkozni, akkor
valami rendes szakirodalmat keressél a véleményeid kialakításához, de ez csak egy szerény javaslat.
Zellem drága, mint az köztudott, a fügemámi elképesztő módon ragaszkodik a Biblia szövegéhez, ott pedig az áll, hogy Isten Mózesnek a Vagyok nevén jelentette ki magát, ezt te is tudod, Bibliát olvasott ember lévén. Vagy mégsem tudod?! Na, akkor mostmár tudod, mer a Füge megmondta neked😉Tehát, ismétlem, a buta, az ostoba, a balgatag, a bolond mondja azt, hogy aki van, az nincs.
Nyilván a Biblia Istene az Ádám, Éva, Ábel, Ábrahám(pl. ő sem zsidó😁), Izsák, Izrael (Jákob), József, Mózes, Káleb, Illyés, Dávid, Péter, Pál, Füge stb. Istene is. Nem csak a zsidóké. A Biblia szerint.
Csak kis mazsola a kalácsból: Jelenleg a szingapúriak egyik gyülijében tudják legszebben mondani, hogy Jahve😁 Számomra legalábbis. Hogy hogyan kell kiejteni valójában, azt Jézus pl. tuti, hogy tudja, ha fontos lesz, akkor majd megmondja.
Fügice drága, az irodalmi művekben olyan a főhős, ahogy azt kreáló szerző megalkotta.
És annyit is tudhatsz róla, persze képzeleghetsz is, a kis szájad íze szerint formálhatod a diódban, súlyozhatod a tulajdonságait.
Ha egy főhősre alapozva akar, szeretne a szerző (a Biblia esetében, majd 40-en) üzenni az olvasónak, befolyásolni az érzelmeit, a gondolatait, akkor olyanra formázza a főhőst.
Az semmit sem támaszt alá, ha a TE diódban élő főhőst, a mitológiai műben írott idézetekkel támasztod alá.
Inkább azon kéne törni a diódat, hogy az mennyire "balgatag", aki egy más korban, más népnek, más társadalomban, más szokásokkal, erkölccsel, morállal élő embereknek írt művet, ma elhisz, és magára vonatkoztat!
Nem elhanyagolható az sem, hogy amennyiben létezne a főhős, akkor sincs senkinek semminemű ismeret róla a birtokában.
A Biblia istene ráadásul, már a mű kezdetén egy folyamat terméke, amiről meggyőződhetsz vallástudósok írásaiból. Több Isten alapján kreálták, Él, Jahu, Baál...stb.
Csak egy példa, legyen a Jahu:
A zsidók régi vallására vonatkozólag ebből a gazdag és költői anyagból mindössze annyit lehet kihüvelyezni, hogy ősrégi istenük az a Jahu, Jaho vagy Jaó, akinek a nevét a bibliai szövegek Jehovává eltorzított formájában őrizték meg; ezt a nevet vallásos tilalom következtében csak Adonájnak (Úr) vagy Hashemnek( [a szent] név) szabad ma is olvasni. A tudós világban a Jahve név használatos. Jahu a Sinai heggyel állott valamely közelebb, ki nem deríthető vonatkozásban, megnyilatkozása mennydörgés, villámlás és földindulás volt, tehát hegyisten vagy mennyei isten, aki viharban száguld tova, aki villámaival sújt és büntet, aki oly félelmes és hatalmas, hogy ember előtte meg nem állhat. Segítsége különösen hadban nyilvánul meg. Ő jár a hadak élén, ő tölti meg a hősöket bátorsággal s az ellenségen ő diadalmaskodik.
A csata, a háború igazi eleme, neve csatakiáltás, a levert ellenség az áldozata. A Kánaánba bevonuló zsidóság neki áldozza az elfoglalt Ai, Jerikó, Sichem és Agag minden népét és az ott kezükbe kerülő összes zsákmányt. Ez a cherem.
A Jahve név eredetileg egy ősi, levantei istenség volt, akit a jahvizmus többistenhívő vallásának elsődleges isteneként imádtak. Később a zsidó kultúra a monoteizmus felé fejlődött, és Jahvét egyedüli istenként kezdték el tisztelni.
Hogy mi is lehetett a főhősötök neve, még zavarosabb a kép annál, ahogy képzeled:
"A ránk maradt héb. szövegekből nem lehet megállapítani, hogy Izr. fiai miként ejtették ki a JHVH nevet, mert a magánhangzókat nem jelölték (→héber nyelv), amikor pedig a →maszoréták bevezették a magánhangzók jelölését, Izr. fiai már rég nem vették ajkukra az Isten nevét. Megtalálható a Szentíráson kívüli szövegekben is, így Theodorétosz megjegyzi (Qaestiones 15 in Exod., 7; 5. sz.), hogy a zsidók nem mondják ki a tetragramot, a →szamaritánusok viszont Jabenak ejtik. Minthogy a szamaritánusok elszakadásuk következtében a vallási fejlődésben bizonyos mértékig elmaradtak a zsidók mögött, bizonyítékul szolgálnak a tetragram maszoréták előtti kiejtése mellett (a héber v-t b-nek is át lehetett írni a gör-ben). A szamaritánusok kiejtését más helyenJabaiként adja vissza Theodorétosz. Epiphaniosznál (4. sz.) szintén előforul aJabeolvasat. Alexandriai Kelemen (Sztrómata V, 6; 34; Kr. u. 200 k.)Jaouet és Jaouait ír; ezek nyilvánvalóan aJabenak és a Jabainak felelnek meg. Órigenész (Comm. in Psalm.) a Jaé formával él, mely minden további nélkül érthető, hiszen a gör-ben sem a héb. h-t, sem a héb. v-t nem lehetett jól visszaadni. - A zsidók ~ nevét tiszteletből még közvetlenül a Krisztus előtti időben sem ejtették ki. Ugyanígy tiszteletből eredt az a korai zsidó szokás, hogy a héb. kvadrátírásban a tetragramot óföníciai írással írják, amint azt a kumráni leletek tanúsítják. Hogy a tetragramot mióta tekintették olyannak, melyet nem szabad kiejteni, nem tudjuk biztosan megállapítani. A →lachisi levelek tanúsítják, hogy a száműzetés előtt a profán szövegekben és a mindennapi életben a ~ nevet minden további nélkül leírták, sőt ki is ejtették. Hogy a fogság utáni időben Krisztusig mi volt a helyzet, nem tudjuk pontosan. Biztos, hogy Jeruzsálem pusztulása (Kr. u. 70) után megszűnt a ~ olvasat, ahogy azt az atyák tanúsítják. Órigenész (a Zsolt 2,2-höz) megjegyzi, hogy a héb-ek a tetragrammát Adonájnak ejtik, a hellének pedig Küriosznak. Minthogy a tetragrammának már a LXX-ban is Küriosz felel meg, nem lehet minden további nélkül arra következtetni, hogy az Adonáj kiejtés már a Kr. e. 3-2. sz: ált. volt."
Ettől függetlenül, a kérésedre a helyes válasz: A zsidók istene
Nekem nem, mert sem ókori, sem zsidó nem vagyok, és helyen kezelve a Bibliát, irodalmi alkotásnak tartom, az abban szereplő lehetetlen eseményeket és mesefigurák létét nem hiszem.
Sajnos, nagy a "balgaság", sokan elhiszik, mert beléjük nevelték, hiszékenyek, befolyásolhatóak, ismerethiányosak...stb.
Vagy simán, a személyiségüknél fogva képtelenek a valóság és a mítosz szétválasztására, esetleg a talmi ígéretek rabjai (feltámadás, isteni segítség az életvezetésükben) vagy simán hatása alá kerültek a sok hókuszpókusznak, "kenetteljes" beszédnek.
Ilyen a világ, a tömegek megvezethetőek voltak, és sajnos ma is, még ha bír is eszközökkel, nem akar lejönni az önbecsapásáról a gyarló ember.
Remélem kielégítő választ kaptál.
/számomra a nők esetében mindig fontos a kielégülés;-)
Zellem, csak neked, csak most, az igét nyilván ismered, bibliai sziporka :
Zsolt 14.1.
Azt mondja a balgatag(ostoba, bolond) az ő szívében: Nincs Isten.
Naszóval, ki ez az Isten? A Vagyok (Mózesnek ezt a nevet mondta), ez az egyik neve, mer ugyebár van sok, de most erről az egyről beszélek. A névben ugyebár benne van az illető lényege. Mi a Vagyok lényege? Hát hogy van, létezik. És akkor a balgatag meg aszongya, nincsen aki van... nahát, nahát.
Keveset ért meg Robinson Crusoe történetéből az, aki nem tud továbblépni azon, hogy valós történelmi szereplő volt-e Robinson Crusoe; de még neki is rengeteg lehetősége van arra, hogy a szintjének megfelelő kutatásba kezdjen. Ehhez hasonlóan rengeteg lehetőség van az ókori írásokkal kapcsolatos történelmi leletek felkutatására is. Ha kevesled az eddig talált történelmi bizonyítékokat, akkor se csüggedjél, hanem keress csak tovább; és mi itt a fórumon érdeklődve várjuk a fejleményeidet.
