"Jelenlegi energiamix alapján kb 12-16 óráig tultermelünk, viszont 18-10 oráig meg vételezünk."
Azt kb. "ingyen" meg lehetne csinálni, hogy lenne legalább két tarifa: 1) amikor van napelemes termelés, akkor 5Ft/kWh, 3) amikor nincs, akkor 50Ft/kWh. Akik bojlert hazsnálnak, vagy otthon vannak egész nap, mert nyugdíjasok, gyereket nevelnek stb, máris megérni figyelni, hogy akkor most indítom be a mosógépet, most kapcsolom be a bojlert / klímát / teszem töltőre az elektromos autót, mert akkor észrevehetően tudom csökkenteni a rezsit. Amíg mindig ugyanannyi az áram ára, senki nem fog erre figyelni.
Pont ezekről a hirtelen beesésekről írt a cikk is: 3/a. "Bár egy ilyen erőmű nem táplál vissza a hálózatra, mégis gyors és jelentős hatást képes gyakorolni a hálózatra, hiszen felhősödés esetén az engedélyes hálózati vételezése megugrik" 3/b. " ez a fogyasztásdinamika elméletileg létrejöhetne akár normál üzem közben is (például, ha egyszerre kapcsolják be a gépeket), de ez egyáltalán nem jellemző - nem úgy, mint az időjárásfüggő megújuló források alkalmazása esetén, ahol viszont tipikusnak mondható." 3/c. "projektet úgy kellett megtervezni, hogy a műszaki kialakítás garantálja, hogy a középfeszültségű hálózatra csak korlátozott és szabályozott visszahatást gyakorol az erőmű, illetve termelési viszonyainak változásai"
Tehát a 3/c. pont szerint, nagyon fontos lenne úgy konfigurálni az akkus napelem rendszereket, hogy azok a napsütés változásával ne hirtelen lökésszerűen változtassák meg a fogyasztási adatokat, hanem az akkuba/akkuból dolgozva szép lassan változtassanak a hálózati terhelésen.
(És itt mindegy, hogy egy utca teljes HMKE rendszereinek összességéről beszélünk, vagy egy nagy napelem parkról, esetleg egy ipari létesítményről - összesítetten ugyan az az eredmény.)
erre van a meteorológiai szolgálat, es ezért kellene vagy 25%-50% napáram túltermenés, hogy legyen miböl pótolni az ország másik végében kiesö termenést. ez még mindig töredék ár, mint bármely más aramtermelö módszer
Nem országosról beszélek. Elég egy régió, 500Mw. Nem véletlenül kéri a Mavir a betermelőktől a 5 perces jóslást.
Sőt! Az az adatszolgáltatás is ami elindult a sok hókuszpók között azért van, hogy tudják mennyi a felhasznált napenergia adott időben, és kieséskor mennyit kell pótolni.
1. Országosan gondolkozz, napelemparkokba, ne az otthoni kis erőműbe, bár összbe az is sok.
2. Nem a tultermeléssel van a gond, hanem az energiabeeséssel
3. Egy ilyen erőmű ugy üzemel, hogy alapjáraton ketyeg. Amikor hirtelen beesik az energia, pl felhősödés, üzemzavar, akármi, akkor odatekernek és 5 perc alatt csúcsra lehet járatni.
A Paks ami zsinórtermelő, az máshogy működik. Ott állandó a termelés, kb 10%-ot lehet szabályozni.
Jelenleg már csak akkumulátoros HMKE rendszerekről beszélhetünk, hiszen szaldó nélkül már nincs értelme másnak, azok pedig el tudják tárolni maguknak a déli túltermelést estére.
Egyébként sincs problémát okozó túltermelés, mert ha nem tudjuk elhasználni, és külföldre eladni sem a napelemek csúcstermelését, akkor szépen leszabályoznak. Ez a HMKE tulajdonosnak jelent megtérülési problémát, de ezzel neki kell kalkulálnia. A mai napelemárak mellett (ha nyilván lassabban is) pusztán a téli felhasználással is megtérül a napelem rendszer.
Nem tudom milyen gyorsreagálású erőműre gondolsz, amit 4 óra alatt nem lehet leszabályozni, és ezért 12:00-16:00 között is ott termel feleslegesen. A gázerőművek nem ilyenek, sőt Paks2 is bizonyos mértékig leszabályozható lesz ezekben a csúcstermelős időszakokban. Max. pár elavult alaperőmű (és nem csúcserőmű) lehet ilyen.
Igen, ha már most van 8 GW peak napelem, akkor legalább 16 GWh tárolásnak kellene jelen lenni a rendszerben. A tárolás lehetne SZET is, nemcsak akkumulátor. Azzal már igencsak vissza lehetne venni a csúcserőművekből; gáz, szén megtakarítás. A szenet lassan csak kivezetjük...
Abszolút egyetértek. A jelenlegi alacsony napelemárak mellett még olyan szintig "túl tolva" is megéri napelemet telepíteni, ha már nyáron nem tudjuk elhasználni a termelésünket. Ha az október-március időszakban elfogy a plusz termelés, akkor ez is elég a megtérüléshez.
Annyival árnyalnám viszont a dolgot, hogy én a mezőgazdasági területekre nem engedném a napelemek telepítését. Max. úgy, ha közben mehet tovább a termelés zavartalanul (Pl. függőleges napelemek kerítésként, amik mellett simán elmegy a traktor.)
Jelenleg még végtelen sok beépített területünk van, ahol nincs napelem.
Nem csak a tetőkre gondolok, hanem pl. a parkolók lefedésére is.
Van pár jó példa, mint a budaörsi Decathlon autótöltői, amik fölött napelemes tető van, de nem ez a jellemző.
És az épületek többségén sincs még napelem. Nem csak Szabolcsban, a kisnyugdíjasok omladozó vályogházain, hanem akár a rózsadombi milliárdokat érő villák tetején sincs még egy minimális napelemrendszer sem.
"ezred rangú dolog, hogy kukorica, vagy napelem van azon a földön" Akkor jó étvágyat a 220-hoz! Majd számolj be róla, hogy milyen íze van :-) Ha a mezőgazdasági területek 100%-án csak napelem lesz kukorica/búza/gyümölcsös/... helyett (esetleg a szintén nagyon zöld biodízelnek való repce), akkor majd nem lesz mit enni. (Egyelőre csak egyre drágább.) Elég fura, hogy amíg nincs lefedve napelemmel az összes raktárépület teteje az egész megyében, meg az összes áruház parkolója, ... addig miért adnak engedélyt mezőgazdasági területek napelemesítésére?
Sajnos nem magától értetődő dolog, hogy a cégek napelemet telepítsenek az üzemcsarnokok tetejére, vagy az áruházak befedjék napelemekkel a parkolókat. Rengeteg üres tetőt látni, pedig nem gondolnám, hogy gőzgépekkel termelnének ott. Helyette inkább két faluval odébb települ egy hatalmas napelemfarm a szántóföldre, és akár középfeszültségen megjáratva kapja meg a napáramot az ipari park.
Ott az infó a cikkben: 3/a. "Bár egy ilyen erőmű nem táplál vissza a hálózatra, mégis gyors és jelentős hatást képes gyakorolni a hálózatra, hiszen felhősödés esetén az engedélyes hálózati vételezése megugrik" 3/b. " ez a fogyasztásdinamika elméletileg létrejöhetne akár normál üzem közben is (például ha egyszerre kapcsolják be a gépeket), de ez egyáltalán nem jellemző - nem úgy, mint az időjárásfüggő megújuló források alkalmazása esetén, ahol viszont tipikusnak mondható." 3/c. "projektet úgy kellett megtervezni, hogy a műszaki kialakítás garantálja, hogy a középfeszültségű hálózatra csak korlátozott és szabályozott visszahatást gyakorol az erőmű, illetve termelési viszonyainak változásai"
Hát igen a portfolió ismét bambaboci módon csodálkozik rá, hogy valakik újra feltalálták a hidegvizet.
1. Aki picit is érti az tudja, hogy töb ezred rangú dolog, hogy kukorica, vagy napelem van azon a földön ahová telepítik. Öööö, illetve sokkal jobb, ha napelem van ott.
Az eOn listás inverterekről tudtam, hogy mindegyik CE plecsnis.
És azokkal kapcsolatban igazán minőségi kétségeim sincsenek. Nem aggódnék amiatt, hogy pár év használat után tönkremegy.
A kérdésem, hogy tudsz-e ajánlani valamilyen konkrét típust, a kínai UPS jellegű inverterekre vonatkozott. Ha volna olyan típus, amit csak "bedugunk a konnektorba" és a másik oldalon ott a szünetmentes napáram, az lenne a legkényelmesebb :-) De eddig még csak kompromisszumos és kérdőjeles típusokat láttam :-(
Akkor bármelyik a fenti inverter listán szereplő inverter garantáltan TUTI a CE szempontjából! FULL betermelős vagy LIMITÁLT/ZERO VisszWatt üzemben alkalmazva.
1 fázisúból 3 darab kell a 3 fázisra :-) Így helyből adott a 100% aszimmetria is ! Akár eltérő kW méretben is, de a fázisok között. max 2,5 kW eltérés lehet a szogáltató felé az AC kimeneteken WisszWatt korláttal kifelé. (illetve bekötött 3x16 Ampernél max 3,68 kW mehet ki a szolgáltató felé)
3x16 Amperre (230x16=3680) pl. 3 darab 4 kW-os elég 3x25 Amperre (230x25=5750) pl. 3 darab 6 kW-os elég 3x32 Amperre (230x32=7360) pl. 3 darab 8 kW-os elég de pl. a házon belül 1x32+2x25 Amperre 8+6+6 kW is elég
vagy
3 fázisúból 1 darab 100% aszimterikus 3x16 Amperre (230x16=3680) pl. 3x4=12 kW-os elég 3x25 Amperre (230x25=5750) pl. 3x6=18 kW-os elég 3x32 Amperre (230x32=7360) pl. 3x8=21-24 kW-os elég
Megj: egyes inverter típusok +10% bonusz termelést is kiadnak az AC oldalon pl. a HUAWEI SUN2000 lásd az adatlapján
Teljesen SAJÁT-SZIGET üzemben is elég sok típus képes üzemelni az inverter listások közül is. Némelyik akár a szolgáltatói hálózatot is használva bemeneti "tartalék" áramforrásként.
De van több nem inverter listás valódi CE-s is forgalomban.
Avagy, Előbb el kell dönteni a rendszer kialakítását. Utána lehet keresgélni hozzá a konkrét eszközt. Ha nem akad megfelelő, akkor rendszer újra tervezés !
Az 1. pontod tévedésen alapul alighanem. Műszaki szempontból rakhatod a napelemet bőven az inverterre, akár többszörösen is. Nem lesz tőle baja az inverternek, az adatlapi max feszültségeket betartva.
Az adatlapra írt napelem MAX DC kW túllépése valójában csak a garanciát üti ki.
Az extra napelemezés esetén persze. Remek időjárásban nem fogja teljesen kihasználni a napelemeket az inverter. Amikor egyébként éppen lenne bőven napáram.
Mivel az inveter csak az AC oldali névleges kW-tal fog termelni olyankor is a kimeneti teljesítmény korlát miatt. A 10 kW-os inverter max 10 kW AC-t ad ki akkor is, ha a 30 kW napelem miatt tudhatna éppen 30 kW-ot is kiadni. Vagyis a remek napos órákban csak 1/3 lesz a napelemek terhelése, kihasználtsága.
Amikor kevés a napáram éppen pl. reggel, este, felhős időben. Akkor viszont a extra sok rárakott napelem miatt.
Jobb lesz a helyzet, mint a kevesebbel lenne ugyanakkor.
TELJESÍTMÉNY szempontból is Több kW AC kiadására lesz képes a kimentén egy adott pillanatban. Annál mintha csak a névleges napelem kW lenne rajta.
Ha egy 10 kW-os inverteren 10 kW napelem gyenge időben 2 kW AC energiát adna éppen. Akkor a 30 kW napelem ugyanakkor adni fog 6 kW AC energiát.
ENERGIA/TERMELÉS szempontból is Többet termel a több rárakott napelem miatt egy adott időszak alatt. Annál mintha csak a névleges napelem kW lenne rajta. Ha egy 10 kW-os inverteren 10 kW napelem egy téli napon termelne 2 kWh energiát. Akkor a 30 kW napelem ugyanazon a napon termelni fog 6 kWh energiát.
A 2. pont nem nagy ügy, nem sokat számít igazából a gyakorlatban az a kevéske % A hatásfok különbség némi olcsó napelemmel pluszban pótolható, ha muszáj.
A tanúsítást lekéred online (TÜV-ös általában, de a gyártó/importőr segít) és ezzel a CE valódisága, megalapozottsága máris kiderül. Való igaz, hogy az EU-ban csak valódi jogosan CE jelölésű eszközt ésszerű használni, élet/vagyon biztonsági és jogi, kártérítési okból is.
Ugyanakkor a CE az nem a minőségről szól. Azt jelzi csak, hogy az eszköz az EU-ban használatos villamos hálózatra ráköthető és azon nem okoz bajt.
Ha kellően kis méretekben, vagy extrém alacsony kihasználtságban gondolkozunk, akkor lehet az a 200 Ft/kWh még sokkal magasabb is, pl. ha a lakóautóval évente csak egyszer utazunk le két hétre a tengerpartra, egyébként meg nem használjuk :-)
Viszont a lent említett 25kW-os inverter + 25kW napelem + 30kWh akku esetén ~ 6 milliós beruházásunkat a 20 év alatt megtermelt ~600.000 kWh áramra kell szétosztani.
De én jobb szeretem azt a számítási módot, ahol a megtérülés időpontját nézzük, és az egy év alatt megtermelt áram értékével vetjük össze a beruházást. Ez a 6 milliós rendszer pedig évente 1,15 millió forintnyi áramot termel (még rezsicsökkentett áron is), így a kamatok függvényében 7-8 év alatt megtérül. Onnan pedig ingyen van az áram az élettartam végéig.
Valóban igazad van, 1x32A betápra 2 db 8kW-os egyfázisú inverter is jó megoldás lenne.
Az autótöltést gondolnám kompromisszumosnak egyfázisú töltővel, de ha arra is van használható megoldás, akkor tényleg felejtős a 3 fázis.
Az akkus áramra viszont enyhén túlbecsült a 200 Ft/kWh ár. Egy LFP akku 10.000 töltés után esik 80%-os kapacitás alá, de hallani 28.000 ciklusos tesztekről is.
Egy 30kWh akku kb. 2 millió Ft, amibe 10.000 töltés alatt betárolhatsz 300.000 kWh áramot - ebből 7Ft/kWh ár jön ki. 28.000 ciklussal számolva pedig 2,4 Ft/kWh költség adódik az akku amortizációból.
Nyilván az akkuba töltött áram sincs ingyen, és veszteségek is vannak, meg persze a 2 millió éves kamataival is kalkulálhatunk,
de ezekkel együtt sem mehetünk ilyen magasra.
Persze, ha nagyon túlméretezzük az akkumulátort, és a kapacitásának csak a töredékét használjuk ki, akkor sokkal kevesebb eltárolt és kivett kWh-ra oszlik el a beszerzési ár és a kamat. Akkor határ a csillagos ég a Ft/kWh versenyben.
