Szerintem a lejtők miatt. Addig igazán biztonságos érzés (és talán több mint érzés, tényleg addig őrzik meg a kontrollt a követett ív fölött a nem-profik is) amíg még lehet tekerni.
A válasz sokkal egyszerűbb. Aki ilyet vesz, azt nem érdeklik olyasmik, hogy pedálfordulat, stb. De arra emlékszik fizikaóráról, hogy ha kicsi a kerék, akkor azt gyorsabban kell tekerni, és ő azt nem tudja, tehát nem veszi meg. Ezért 48-as a trekking és a túramonti lánckereke.
A láncnak alapvetően az a jobb, ha minél egyenesebb és minél nagyobb lánckeréken van. Ferde futásnál és kis szar lánckerekeken fordulva gyorsabban szétkopik.
Az áttételekről: 40-11-el hátszélben kb. 30-33-as tempót lehetett tartani simán, túlpörgetés nélkül. Egy ilyen viharos hátszélben nyilván elment volna még egy 44-11-is, de egy évben egyszer kellene.
Nem országúti gépről van szó, az más kategória. Xtrek. Van rajt csomagtartó, és sárvédőt is vittem, de inkább sportosabb gép, mint túrázós.
Szóval, még mindig nem értem, miért tesznek egy túrakerékpárra 48-as tányért.
Tavaly a Balaton-kőrre vittem magammal citromlé-só-cukor trutyit, és ezt adagoltam a vízbe, plusz közben is vettem egy két izotóniás italt. Nem segített igazán, éreztem, hogy valami hiányzik. Az erőnléttel nem volt gond, de a közérzetem nem volt az igazi. Az őszibarack volt a megoldás. Két nagy, lédús példány segített.
Nem, a szél miatt. Egyrészt ilyenkor a légnyomás leesik, vénségemre érzékenyebb lettem erre is, illetve az hogy konkrétan éreztem, hogy egy ponton hasít a szél. Kb. egy órát mentem azonos irányban ez több volt mint elég.
Mondjuk én ilyen hosszú utakra isotoniás sótabettákat viszek a vízbe és a szénhidrátos frissítőmbe is teszek. Így 1 kulacsban (kb 7dl) van Magnézium56 mg, Kálium70 mg, Kálcium9 mg, Nátrium250 mg, C Vitamin 28mg.
Fejfájásnak is mondják. A legszarabb. pontszerűen fáj egy helyen a homlok környékén, és frankó émelygéssel jár. Olykor taccs a vége, és ezzel általában meg is szűnik.
Tegnap tettem egy kört a nyugati végeken, Szombathely, Csajta, onnan a nyugati gyepűn végig Körmendig, majd haza. 120 km. Igazából minimálisat ettem: 1 kifli, 1 banán, 1 turistás zsemle, plusz néhány vajkaramell, meg egy pizzás párna. Megy egy liter Sió multivitamin. Nem önként volt a böjt: a kajaidőben nem volt semmi étterem (bár kellett volna lennie papíron), a másik: kegyetlen ÉNY szél fújt, éreztem, hogy a halántékomat egy ponton fagyasztja, olyan migrénem lett, azt hittem meghalok. Plusz a szokásos hányinger hozzá, nagy élmény volt. Na, mondom, ha kidobom az a kis kaját, garantált, hogy nem érek haza. Két Advil ultra/plusz/rapid mittomén, plusz másfél óra kellett, hogy elmúljon. Hát nem volt kéjutazás, viszont 30+ rongyoltam Körmendig, ezt kár lett volna kihagyni :). Szóval lábon értem haza. Minden rendben volt, vacsi után még kellett fociznom egyet a fiammal, szóval nagy bajom nem volt. Őszintén szólva a táplálkozás nem lett túltervezve, a tanulság, hogy ennyivel is ki lehet húzni.
Zárójel: A KTM szépen vizsgázott, a nyereggel és érintkezési felületével sem volt semmi gond, pedig csak egy mikroszálas vastag rövidnaciban tekertem.
A Batthyányi teret korábban elhagytam, miután a távolról jövő kollégák bizonyos ebikeok miatt megtáltosodtak és 9-kor már Fenyőgyöngyéhez prognosztizálták magukat. Így hát elindultam, kis késéssel felértem a Fgy másodlagos találkozóhelyre.
Ámde egy régi topikos kolléga épp ma jött Telehódazni, és várt lenn húsz percet a japán és koreai turista hadak gyűrűjében, aztán szerencsére elindult. Vele a HHH-ra vezető aszfalton legurulva találkoztunk össze és természetesen visszafordultam és felmentem vele másodjára is.
Az e-MTB viszont nem viccel.
Egyrészt megpróbáltam megemelni. Ha bringások találkoznak, ez szokás, ha új bringát látnak a másiknál, megemelik, körbevizslatják, meghümmögik, ez egy olyan ösztön, mint amikor a kutyák körbeszagolják egymást. :)
De a bringa nem akart mozdulni a földről, megnéztem, oda van-e csavarozva, de nem volt. Derekamra tekintettel nem kísérleteztem tovább. Azért egy ilyet kerékpár tartóra feltenni nem lehet semmi. És szerintem nem is jó hozzá egy régi szokásos tetősín, mert nem ekkora súlyhoz meg átmérőkhöz tervezték.
Kipróbáltam a Fenyőgyöngye feletti emelkedőn, Standard (ez az Eco feletti) üzemmódban úgy húzott fel a 15%-oson, hogy azt hittem, kiszalad alólam.
Később, amikor a Fgy-ről tovább indultunk, visszaülve a saját bringára, 450-500W-al küzdöttem egy ideig mögöttük, aztán kiszakadtam.
Az biztos, hogy aki öregszik, súlyosbodik, annak egy e-bikekal ismét kitárul az utak és ösvények világa.
Ja, a zselére inni kell, különben baja lesz a pocaknak, nem szívódik fel, csikarhat. (Vannak ún. hidrogélek, nemrég én is próbáltam a Powerbar termékét, azokhoz elvileg nem kell inni, valószínűleg akkor sem lesz bajod.)
De ezek nekem verseny vagy SOS cuccok, leginkább az áruk miatt. A szénhidrátos izotóniások sem olcsók, én ár/érték/íz arányban a DM-esnél kötöttem ki. A rizs alapú cuccod nagyon jó hosszú távú táplálék! A töltött paprika is jó, csak én a nagy ritkán teljesített hosszú távokat nem akarom ezzel keresztbe vágni és bukni a felkészülést vagy az élményt. Ha nincs teljesítménycél, akkor viszont simán egy jó akármilyen ebéd után el tudok menni tekerni vagy futni.
Az enyém nem szénhidrátos. Arra emlékszem, hogy egyszer kaptam "reklám" gélt. Iszonyat szomjas lettem rá, de gondolom, így kellett lennie.
Régebben, ha kimentem egy százas körre (Pap-rét, stb.), ötven környékén kellett egy Mars szelet. Mostanában előfordul, hogy a reggeli végig kitart és csak egy végletekig eldeformálódott Marsot viszek haza.
A hosszabb túrákon nekem jól bevált a rizsfelfújt (négy adag) sok málnaszörppel, újabban négy-öt banán és néhány Mars szelet. Legutóbb kínáltak töltött paprikával, gulyással, rántott karfiollal(!!!), de köszöntem szépen és mondtam, hogy a depóban jégakkun hűsölve vár a rizs, jó lesz az nekem.
Semmit nem is ettél közben? Mert ez a helyett van.
Mivel a szénhidrátos por gyakorlatilag jól felszívódó cukorkeverék (lassú és gyors felszívódókat kevernek - maltodextrin ill szőlőcukor), szilárd kaja nélkül végigküldhető egy hosszútáv.
Mivel hosszúakat csak futni szoktam (múlt idő sajna), ebben van tapasztalatom, 80-110 kilométert végig lehet menni izotóniással/zselével.
Fiamtól kaptam ajándékba egy kb. 40 dekás izo port. Ő mondta, hogy mikor dögmelegben vagyok kint öt-hat órát, célszerű pótolni a veszteséget. Három év alatt a felét használtam el, mert sokszor elfelejtek magammal vinni egy-egy adagot.
Az íze jó, de, hogy mennyire hasznos, nem tudom. Régen a V10-eket is porozás nélkül tekertem le.
Kutat még nem ittam, nehezen menne.., de általában - szinte mindig - jó minőségű vizet adnak. Tájegységenként lehet némi eltérés, de olyat, mint a szarvasi sárgás, meleg víz, nemigen találtam még.
Persze, ha szomjas vagyok és pár km-re vagyok pl. a Kaán forrástól, akkor inkább kibírom odáig, de nem várhatjuk el, hogy minden faluba egy-egy forrást telepítsenek.
Ha szénhidrátos, akkor jó. És a DM-ben kapható vérnarancsost használom pl. Port külön is tudsz vinni, praktikusan könnyű.
Melegben az általam használt Snickers/Mars használhatatlanul szétolvad, nyáron felejtős. A zselé drága, azt maximum életmentésnek viszek magammal, aztán haza is hozom általában.
Mondjuk leginkább futáshoz használom, bringával sajnos ritkán megyek "hosszút", idő híján. (hosszú = másfél óránál több).
Ha valaki nem találna ott 21:00-kor a Batyin, akkor odamenet a Szépvölgyi út-Fenyőgöngye-HHH csúcs úton biztos összefutunk.
Vilardék (társasága) messziről másik irányból jönnek, ők eleve nem érintik a Batthyányi teret és a messziség miatt pontos időrend sincs. Ők fix emberek, kevesen vagyunk, igazodni szoktam a biztos ott lévőkhöz.
Ez igaz. Egyszer, jó régen Jászárokszálláson töltöttem majdnem ihatatlan, vegyszerszagú vizet a kulacsba. Még két faluval odébb is hasonló víz jött. Érdekes, hogy aznap Sasi is arra járt, de ő jó vizet töltött. Lehet, hogy addig a kútig még nem jutott el a vegyszer.
