"Megfogalmazom úgy, hogy te is értsd, aki azt hiszi, hogy a kénkőnek csak az egyik tulajdonságát ismerhették a magyarok ősei, a másikat meg nem! :))))"
Nem tudom ezt miből gondolod. Semmi ilyet nem állítottam.
Az állítás még mindig az, hogy sokkal többet találkoztak a szagával, mint a kék lángjával.
Továbbra is egy marginális tulajdonságot erőltetsz, minden alap nélkül, csak mert te így gondolod, meg ez passzol bele a nyelvészeti agymenésedbe.
A kék színhez továbbra sem a ként kapcsolták (kénsárga), hanem a környezetükben sokkal gyakoribb kék dolgokat (búzavirágkék, égkék, kékszilva , ultramarinkék stb.)
Kék villám továbbra sem a magyar népi megfigyelésekben fordul elő, hanem a moziban, kék kén meg kb sehol.
"Szerintem te nem vagy igazán tisztában a gyök fogalmával."
Tisztában vagyok... - Csak nem teljesen értek vele egyet. Szerintem minden hang egy-egy "gyök", önálló, saját jelentéssel.
Az más lapra tartozik, hogy az alternatív nyelvészek általában csak a három hangból állóakat nevezik gyököknek, s ezek alaki és jelentésbeli hasonlóságaiból kiinduló elméleteket alkotnak.
Teszik ezt azért, mert általában ezeket a háromhangú gyököket toldalékoljuk, noha akár egyetlen hang után is találunk toldalékot, vagy két hang után is:
Ugyan ez a Z hang jelenik meg a többhangú (mát toldalékolt háromhangú szavak) végén is: vádaz, héjat oldalaz, kanalaz, nyugdíjaz...
Próbaképp megnéztem az UESz-ben néhányuk eredetét. Mit mondjak...? Siralmas. A legelképesztőbb magyarázatokkal találkoztam... Csak egyet a sok közül:
Fázik: "Örökség az ugor, esetleg az uráli korból. | ≡ Vog. (Szo.) put jégkéreg; osztj. (DN.) pot hókéreg, jeges, fagyott hó, (V.) pat- fagy, megfagy, befagy; ? jur. parā- ég a tűz, a bőr a forró víztől; ? szelk. porūka-, pore- ua.; ? kam. pɯri̬-, pərə süt; stb. [ugor (? uráli) *pᴕtɜ jégkéreg, hókéreg; megfagy, befagy]."
Mi köze van ezeknek a szavaknak a "fázik"-hoz? Azon túl, hogy teljesen más a hangsor, még a jelentés sem stimmel!
Még véletlenül sem látja a szerző a mindenki számára nyilvánvalót, történetesen azt, hogy a magyar szavak mindegyikének a végén a Z cselekvést kifejező igeképző van.
Azt sem veszi észre, hogy a parā, porūka-, pore, pɯri̬-, pərəa PIRszavunkkal korrelál, mert a "piros" szócikkben meg sem említi:
"szótő a →pirít, →pirong szócsaládjának tövével és a →pirkad tövével azonos." - De arról nem beszél, mi ez a PIR tő, honnan eredeztethető... - Ilyen szócikk nincs.
Hogyan lesz ebből fázik, azt csak a Jóisten tudja... Persze, így qrva könnyű finnugor elméletet gyártani... - No, erről ennyit.
Az általam felsorolt szavak mindegyike jól példázza, hogyan alakultak ki a két- ill. háromhangú gyökök, egyben azt is, hogyan épülnek föl szavaink a hangok jelentése alapján.
"A telefont meg a pizsamát nem magunknak építettük fel, azokat bizony tanultuk."
Senki nem tanult mástól beszélni, még a legelzártabb törzseknek is van saját nyelvük. (lásd pirahák)
Amúgy az emberiség kitől tanult volna beszélni? - Mert én erről beszéltem, nem a magyar nyelvről...
"Ez meg konkrétan nem igaz már az állati kommunikációban sem kötődik a hang a tulajdonsághoz"
Valamit félreértettél, mivel az állatok nem alkotnak összetett, több hangból álló gyököket, egész másról írtam.
Minden hang azért jött létre, hogy valamit meg tudjunk vele jelölni, nevezni. Ok nélkül fölösleges lett volna a hang kiejtésével bíbelődni. Következésképp minden hangnak volt/van jelentése. Ezért a beszéd legkisebb értelmes egysége a HANG.
Az összetett gyökök hangjai a megnevezni kívánt dolog két-három sajátosságát nevezik meg, amit az ismert jelentésű hangokkal oldottak meg. Azaz egy-egy hanggal a megnevezni kívánt dolog egy-egy tulajdonságát nevezték meg.
Összetett szó példáján keresztül érthető meg a legjobban:
Fejfa: fej+fa. Mik ennek a tárgynak a jellemzői?: FEJhez szúrják le, EMLÉKet állít a halottnak, JELöli a SÍR helyét, FÁból van, ami lehet RÚD, BOT, OSZLOP, faragott, festett oszlop, stb. A lényeg, hogy két ismert jelentésű szót (összetett gyök esetében értelemszerűen hangot) használtak fel az addig meg nem nevezett tárgy szóbeli azonosítására.
A szó alkotója azért fordult ehhez a módszerhez, hogy könnyen érthető legyen és a megnevezni kívánt tárgyra utaljon s ne másra, ezek közül a tulajdonságok közül kettőt tartott fontosnak és elégségesnek.
Így a fej és a fa szavak mellett döntött, mert úgy találta, ez a kettő minden más ismert tárgytól elkülöníti a fogalmat. (Arra nem gondolhatott, hogy később készül egy parafa-kalap, ami szintén lehetne fejfa....:D)
A szavak sorrendjének fontos közlendője van: Olyan fa alkalmatosságról van szó, mely a fejjel kapcsolatos. Tehát a FEJ jelzőként szerepel. Lásd: fejfa-fafej, babkaró-karóbab, gépíró-írógép... A sorrend: jelző, jelzett szó.
Azonban más jellemző tulajdonságokkal is megnevezhették (volna) az illető tárgyat, hiszen azok is jellemzői annak. Lehetett volna e tárgy neve: emlékfa, jelfa, sírfa, vagy emlék oszlop, síroszlop, stb... de mégis történt effajta megnevezés, így születettek a kopjafa, emlékoszlop... szavak is.
"Te azt gondolod hogy a ken ige azért hasonló alakú a kénnel mert azt kenték."
Nem ragaszkodtam, - most sem teszem - ehhez a megoldáshoz, csupán lehetségesnek tartom. - Ha valóban kenték a ként...
Azt nem tudom (nem ellenőriztem), hogy a ként kenték-e valaha, de ezért vagyunk itt többen, hogy ezt megvitassuk.
"Szimplán azért mert mai nyelvekben a hangutánzó szavakon és a belőlük képzetteken kívül nincs kapcsolat a forma és a jelentés között."
Ez a nyelvészek legnagyobb tévedése...
Ti. a mássalhangzók (legalábbis nagy része: B, CS, Z, ZS, R, T, D, F, G, P, K, S, SZ, NY, ) hangutánzó. A magánhangzók pedig érzelmeket, állapotokat, stb. fejeznek ki. Ezek mind bizonyíthatók.
A hangok jelentése benne van minden szóban, hiszen "viszik magukkal" a saját jelentésüket, mivel azért kerültek bele a szóba, s nem csak úgy véletlenül. Lásd a fenti példát a szóösszetételről.
A nyelvészek nem tudnak választ adni arra a kérdésre, miért került a K hang a kő, kis/kicsi, sok, kevés... szavakba, s miért a többes szám jele.
Arra sincs válaszuk, miért van jelentésbeli hasonlóság olyan háromhangú szavak közt, ahol egy- két hang egyezik: nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyúl, nyúlik, ill. a nyúl, nyúlik, nyúz, nyújt, nyuszt, nyugszik, nyurga, nyuvaszt.
Az első csoport szavai közt az NY és L hang közös, a másodikban az NY és Ú/U, s mindkettőben az NY.
Köztük a jelentésbeli kapcsolat nyilvánvaló, s miután egyetlen hang közös, így értelemszerűen ez az a hang, amelyik ezt a jelentést hordozza, s kölcsönzi a szavaknak.
Miért? Mert az NY hanggal utánoztuk a ragacsos, nyúlós dolgok/jelenség hangját.
"Amit ti itt előadtok az legalább annyira abszurd,"
Kérdés, mire gondolsz? mert ezt csak én adom elő... És egyáltalán nem abszurd, hanem logikus magyarázat. (nem a kén-kenre értem, az itt és most érdektelen.)
"Nem kell megvédeni egyiket sem, mert még egyetlen egyet sem cáfoltál meg közüle.)) Stabil lábakon állnak.)) Igen, annyit már mondtál többször is hogy "tömény baromság". Mekkora érvek.)) "
Ha a kén és a kenés formailag összefüggenek, akkor olyan dolgok amiket nagyságrendekkel gyakrabban kentek a mindennapi életben (vaj, zsír, lekvár, méz, sár, mész stb ) azok miért nem?
Ez egy cáfolat volt de azt rögtön a semmibe vetted, mint az összes többit korábbról.
De az se zavarjon, hogy a mikor Carnuntumot kritizálod, akkor elég sokszor tényleg igazad van, de ő meg téged szar le magasról, még véletlenül sem korrigálná a maga agymenéseit.
"...mert meg tudnád védeni érdemben az álláspontodat."
Nem kell megvédeni egyiket sem, mert még egyetlen egyet sem cáfoltál meg közüle.)) Stabil lábakon állnak.)) Igen, annyit már mondtál többször is hogy "tömény baromság". Mekkora érvek.)) Bármire nagyjából rámondhatom, például az összes itteni szövegelésedre is.)) És még stimmel is egészen.
Na de tudod mit, elég volt már belőled ennyi, inkább bölcsebb ha egész egyszerűen a továbbiakban csak szimplán semmibe veszlek...
"Sokkal durvább amit ti nyomtok itt : Folyamatos "offolás", és topik-romboló magatartás. Konstruktivitás szándékának még a csírái sincsenek meg. Nem beszélgetni/kommunikálni vagytok, hanem kizárólag feszültséget generálni, mindenbe belekötni, mindent kiforgatni. Hát a hülye is veszi a lapot hogy mi itt a helyzet..."
Mégis mit várnál, tapsoljunk minden eszement fanbtáziádhoz?
Az internet és a modern információs társadalom egyik rákfenéje a véleménybuborékok kialakulása. A valós információs térben az ilyen véleményeket a józan ész hamar helyretette, de akibertérben ezek az agyament véleméynek egymásra találnak elkezdik egymást erősíteni (mégha egymásnak tökéletesen ellentmondanak, akkor is),az érdemi kontrollt meg kizárják, mert az provokáció.
Hát legyen érdemi kontroll, meg kiegyensűlyozott vélemény. Ha csak annyit lehet rá mondni, hogy baromság, akkor annyit mondok rá. Aki meg idetéved, az eldöntheti maga, hogy kinek a szavát fogadja el.
Amúgymeg ha igazad lenne, nem zavarna a kritika, mert meg tudnád védeni érdemben az álláspontodat. De ehelyett itt hisztizel.
Igen. A magasfeszültségű kisülés lebontja a levegő oxigénjét és a szabad oxigénatomok ózonmolekulákat hoznak létre, aminek jellegzetes szaga van. Arról nem is beszélve, hogy ahova betalál ott megperzsel dolgokat, aminek szintén érezhető a szaga.
1: Nem neked írtam, és szerintem nem hozzád szóltam ! Engem egy fikarcnyit sem érdekel hogy mi a véleményed. Mert eleve részrehajló vagy. Biztos hogy gyakran fején találom azt a bizonyos szöget.
Ez "b-ssza" a ti csőrötöket tudom én azt.)) Még a végén romokba dől az előregyártott panel finnugorista " minden szavunk jövevény" típusú hamis dogma-nyelvészetetek. Ezt félted mindössze.)) Nem kéne, mert ez így is úgy is bekövetkezik idővel. Én meg ezt a "nyelvészetet" tartom "tömény baromságnak" éppen. Most mi értelme hogy ezt kölcsönösen elmondjuk egymásnak óránként?.))
Ez az ALTER nyelvészet és a gyöknyelvészet helyszíne. Itt mi vagyunk hazai pályán. Egyébként már maga az ALTER szó is éppen a magyar nyelvnek az ELTÉR szava.)) A latin nyelv (is) romokba dőlne a magyar nélkül.
ALTER: "Összefoglalva az ALTER kifejezés arra utal, hogy valaki ELTÉR a megszokottól."----- kiváló összefoglalás.
ALTER : főnévként MÁS leginkább ----- Ami más, az ELTÉR)ő), gondolom ez evidens.)) Bár nálatok sose tudni.)) Mondják még a szót igeként a latin nyelvek: változtat, módosít, ELTÉR jelentésben. Minden változtatás eltérés. A latin nyelv is ELTÉRT. Itt csak a kezdőhangban. E helyett A lett elől, ELTÉR--->ALTER
Épp ezt is jelenti a szó, teljesen mindegy melyik szinonimát használjuk rá , magyarul is behelyettesíthetem a "módosít, változtat, másít, irányt változtat, átalakít, stb." szavak bármelyikét is egy adott szövegkörnyezetben.
ALTERO forma az ELTÉRŐ képzett változat.
ALTERATIO ----------ELTÉRÍTŐ ragozásos forma
ALTERATIVA --------- ELTÉRÍTVE képzésünk.)) ----- Nem vagyok naiv, a csillagos eget is előbb tagadod el, mintsem valaha ezekre azt mondd hogy minimum elgondolkodtatóak vagy hasonló. (pedig lehet mást gondolsz, mint mutatsz)
De nem is nektek (finnugor hívők) írom ezeket, akik számomra "mély-vallásosak" ilyen téren, nagyjából emiatt már eleve kizárt az értelmes konstruktív kommunikáció a témáról.
Azoknak írom, akik készek rá hogy elgondolkodjanak az ilyeneken. Vagyis ez nem neked/nektek szól, reagálni sem kell rájuk.
2: De ez szervezett összehangolt provokáció, amit itt toltok, semmi más. Nagyjából egyidőben is jelentetek meg itt szándékosan kellemetlenkedni, és kizárólag feszültségkeltő céllal. Gusztustalanul spicliskedni azt már nagyon tud valaki. Jellemző hogy azok teszik ezt gyakran, akiknek 10 x nagyobb súlyú a saját "kihágásuk" , mint magának a panaszolt személynek. Egyszer egy kicsit túltoltam, na és akkor, ha folyamatosan aljas módon provokálják az embert, megeshet egyszer az ilyen is okkal/joggal.
Sokkal durvább amit ti nyomtok itt : Folyamatos "offolás", és topik-romboló magatartás. Konstruktivitás szándékának még a csírái sincsenek meg. Nem beszélgetni/kommunikálni vagytok, hanem kizárólag feszültséget generálni, mindenbe belekötni, mindent kiforgatni. Hát a hülye is veszi a lapot hogy mi itt a helyzet...
"Mégsem sikerül felfogni, hogy nem tanultak modern kémiát akik a villámot a kénkő lángjával társították?"
Nem a kékkő lángjával, hanem a szagával társították.
De nyugodtan hozhatsz olyan ókori forrást, ahol a villám kék színét az égő kén kék lángjához társították.
Mert addig csak te társítottad más meg nem.
Abba a durva hibába esel, hogy azt képzeled , hogy amit te gondolsz az mindenütt mindenkinek úgy van (vagy volt), pedig ha kicsit is utánanézel rögtön rájönnél, hogy nem.
Főleg ha hozzátesszük, hogy az ismereteid a történelmi és történelem előtti időkről a béka segge alatt vannak. Pl a kén ismeretéről és használatáról, a kikericsről, a festékekről, vagy a vallásos természeti elképzelésekről.
És azt tudtad, hogy a villám nem az isten nyila? Mégsem sikerül felfogni, hogy nem tanultak modern kémiát akik a villámot a kénkő lángjával társították?
"Ha a kénkőről van szó, és isten nyiláról, akkor az tüzet jelent, tehát a kén égését összekapcsolták a villámok színével. Ez elemi logika."
Elemi logika, hogy a tüzet pirosnak látják és nem kéknek. Számos más kék dolog volt az emberek mindennapi környezetében (ég, víz, virágok, gyümölcsök, bogyók, réztartalmú ásványok). Ehhez képest az amúgy nagyon jellemzően sárga kén égése meglehetősen ritka volt. Egy marginális dolgot akarsz mindenáron általánosan jellemző megállapításnak eladni, csak hogy kijöjjön az ötletelésed.
Gombhoz keresed akabátod, de a nagy igyekezetben egyra nagyobb blődségeket hordasz össze.
"Én mindig berzenkedtem a mássalhangzó alapú gyökrendszer gondolatától, mert szerintem minden hangnak jelentésbeli szerepe van egy szóban. "
Ezért nem kellene minden k betűt tartalmazó szót kötogetni mert a kék a kín a kő a kén a kés meg a kaka nem ugyanazok éds nincs is közük egymáshoz.
"Ezzel együtt mégis azt gondolom, van gyökrendszer, ami nem a magyar nyelv kizárólagos sajátja, hanem más nyelvre is jellemző kell, hogy legyen."
Igen, a sémi nyelvekre. Mert azok tényleg gyöknyelvek. A magyar jellemzpen agglutináló és szótövekre épül.
Szerintem te nem vagy igazán tisztában a gyök fogalmával.
"Ti. mi nem tanultuk senkitől a szavainkat, azokat magunknak kellett felépíteni hangokból."
A telefont meg a pizsamát nem magunknak építettük fel, azokat bizony tanultuk. Ez elég nyilvánvaló tény és ennek tagadása sokkal inkább valami kissebbégi komplexus ahol a tanulás szégyen.
"Mivel a hangkészlet korlátozott számú, és igény volt a dolgok pontosabb megnevezésére is, a következő lépésben a jelenségek számukra fontos tulajdonságait a meglévő hangokkal (és azok jelentésével) igyekeztek azonosítani. Más szóval elkezdték összerakni a meglévő "szavakat". Ma is ezt tesszük, a szóösszetételek alkalmával, mikor eddig meg nem nevezett dolgot kívánunk így azonosítani.
Ezzel az egyszerű módszerrel kialakultak a többhangú gyökök, egyben a nyelvek kialakulása/szétválása is megindult. (Hiszen ki ezt, ki azt a tulajdonságát tartotta fontosnak egy adott dolog megnevezésekor). "
Ez meg konkrétan nem igaz már az állati kommunikációban sem kötődik a hang a tulajdonsághoz (mivelhogy az onos fajok eltérő populációi is eltérő hangokat használnak ugyanolyan dolgokra).
Te azt gondolod hogy a ken ige azért hasonló alakú a kénnel mert azt kenték. Nos a kén sokkal ritkább volt és szinte sohasem kenték, ellenben akkor miért nem kapcsolódnak a kenhez olyan mindennapokban használatos dolgok, amiket sokkal inkább kentek: zsír, faggyú, vaj, sár, méz stb? Szimplán azért mert mai nyelvekben a hangutánzó szavakon és a belőlük képzetteken kívül nincs kapcsolat a forma és a jelentés között. Ennek bizony oka van. Egy adott kommunikációs kódrendszer használhatóságát és flexibilitását az ilyen korlátozások olyan mértékben redukálják, hogy elég hamar el kell tőle szakadjanak, ha fejlődni akarnak. Ez az írás fejlődésében is nyomon követhető, ahol a képírás jelei eleinte kötődtek a jelentéshez, de aztán elkezdtek olyan jeleket és kombinációkat alkalmazni, amelyek már nem ,végül eljutottunk a mi ábécéhez ami teljesen absztrakt és formájának semmi köze a leírtak jelentéséhez.
Amit ti itt előadtok az legalább annyira abszurd, mintha azt fejtegetnétek, hogy kerek dolgokat csak kerek betűkkel lehetne leírni.
Nem a légköri kéntől kék a nap, hanem a légkörbe kerülő részecskék mérete határozza meg a színt, ami más is lehet nem csak kék és ez helyi jelenség nem az egész világon látható dolog.
Ha a kéntől lenne kék, akkor sem tudta ezt senki a 20. századi kutatásokig.
Nem minden időjárást befolyásoló vilkánkitörés produkál hasonló jelenséget, de péltául helyi erdőtüzek is tudnak ilyet.
"A Kök Türkök felemelkedése nemcsak időben esik egybe a nagy vulkanikus és klimatikus válságokkal, hanem talán részben ezeknek a következménye is. A nomád népek mobilitása és társadalmi rugalmassága lehetővé tette, hogy ők legyenek a következő domináns hatalom a sztyeppe térségében"
Ennek meg semmi köze a nyelvészeti fejtegetéseidhez meg a kék színhez.
"A lófejes napkereszt vagy svasztika ősi magyar talizmán, ami a ló szent állatként való tiszteletét jelképezi, és a sztyeppei népek kultúrájában gyökerezik."
A szövegeid telis-tele vannak méretesebbnél méretesebb kitalációkkal :-((
A Google MI-je:
"A lófejes napkereszt, más néven svasztika, nem ősi magyar talizmán. A napkereszt egy ősi szimbólum, mely a világ számos kultúrájában megtalálható, de a lófejjel kombinált formája nem specifikusan magyar eredetű, és nem tekinthető ősi magyar talizmánnak. A lovak tisztelete valóban gyökerezik a szittya múltunkban, de ez nem jelenti azt, hogy a svasztika is magyar eredetű lenne.
A szvasztika, mint szimbólum, az árja faj jelképeként is megjelent a 19. században, de ez a fajta értelmezés a 20. században a nácizmushoz köthető. Fontos kiemelni, hogy a szimbólumok jelentése kulturálisan változhat, és nem szabad általánosítani.
Tehát a lófejes napkereszt nem tekinthető ősi magyar talizmánnak, bár a lovak kultusza és a napkereszt szimbóluma is jelen volt a magyar történelemben." (Saját kiemelés)
Pl. tudjuk, hogy az egyik karosi gazdag sírban a készenléti íjtegezen volt napkereszt, igaz lófejek nélkül.
