Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
Akkor az ország távoli szegleteiből*** is és persze a városokból is, mi is össze tudtunk volna szedni pár nap alatt 600 személygépkocsit, ha Kecskemét felöl támad az ellen.
*** = amilyen utak voltak akkoriba 4-6 nap alatt felértek volna Budapestre a riasztott autók.
"1914. szeptember 6-án a francia fővárostól északra fekvő síkságra hatszáz darab párizsi taxit rendeltek, amelyek egy nap alatt hatezer gyalogost szállítottak az északkeleti frontvonalakhoz, hogy megerősítsék a brit és francia seregeket, amelyek a marne-i csatában igyekeztek megállítani az előretörő németeket."
Magyarországon az I.Világháború előtt alig volt gépjármű.
Besorozhatták ha volt erre törvény.
De az I.világháború kitörését az európai nemzetek közül a magyar nemzet éljenezte meg talán legjobban.
Nagy volt a lelkesedés.
Tehát nem csodálkoznék azon ha egy hadtörténeti munkából kiderülne, hogy 1914-ben a magyar gépjármű tulajdonosok egy része a háború kitörésekor önként ajánlotta volna fel járművét a hadseregnek.
Hisz apánk megmondta : Mire a falevelek lehullanak otthon lesztek.
Olvastam, hogy az I. vh. előtti időkben Németországban biztosan, az OMM-ben bizonyára voltak az un. Subventions LKW-k.
Az állam kedvezményekkel támogatatta azon teherautó-vásárlókat, akik a katonai célokra alkalmasnak tartott típusokat vásároltak és vállalták azoknak a háború idején való átadását.
Nem tudom, hogy az I. vh. idején történtek-e járművek besorozásai, de a II. vh. idején egyszerűen elvették a tulajdonos autóját és vitték a háborúba. Magyarországon abban az időben jó dolog volt Fiat Topolinot, vagy kétütemű motoros személyautót tartani, mert az nem kellett a hadseregnek.
Csak a bevonultatott 100 db teherautó legtöbbször 60 különféle márkájú volt, 80 különféle típussal és teljesen más felépítménnyel, teherbírással.
Nincs olyan gépjármű üzemeltető cég a világon mely ennyi eltérő járművet tudna hatékonyan napra készen tartani.
A sereg járműveinek több mint 60%-a nem harcokban sérült meg, hanem valahol ott hagyták az út szélén mert nem volt olyan állapotban, hogy tovább tudjon menni.
Egyidejűleg pályázatot hirdetek a helyszín meghatározására. Ismerős a baloldali épület, de nem jövök rá, hogy honnan. Érdekes az, hogy a kockaköves úttest és a járdaszél között volt burkolatlan "parkolóhely".
"Akkor tehát az egykerekű talicskára nem vonatkoznak ez a jogszabály? Ha Józsi bácsit részegen tolják benne haza a kocsmából?"
Így van. Józsi bácsi ezt teljesen jogszerűen megteheti. Idézet a ma hatályos változatból:
"Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek."
------
Kézikocsis élmény az 1950-es évek első feléből.
A mai Kodály köröndön levő lakóházat tatarozták. Egy délután, amikor már az építőmunkás hordák elvonultak, nagy megdöbbenésemre a családunk felnőtt férfitagjai egyszerűen magukhoz vették az udvarról az egyik kézikocsit és valamilyen bútorszállítást eszközöltek vele a család másik lakás felé, vagy felől, amely a Nyugati pu közelében volt. Engemet is magukkal vittek és nagyon élveztem azt, hogy ezen a kocsin utazhattam. Valami olyasmi is rémlik, hogy a sötétedés után valamelyik felnőtt kezében volt egy égő gyertya, amit egy papírtölcsér vett körül szélfogóként.
a II.ker Mechwart tér környékén az egy tengelyes kordék a Bem téri hajóállomásról, oda érkezett a Kofa hajó Mohácsról, hordták fel a kofák áruit a Fény utcai piacra.
Igen megrakva egy ember húzta.
A két tengelyes kézi kocsikkal inkább téglát, cementet, szenet, fát, mosógépet, hűtőszekrényt, bútort szállítottak kerület szerte de főként a Vízivárosban, nem a Rózsadombra fel.
A '90-as évek végére ez a "szakma" kihalt.
Elterjedtek a tehertaxik.
Először az IFA Framok majd utánuk a Barkasok de leginkább a platós-ponyvás ZUK-k.
Nálunk a XVI. ker.-ben kevésbé volt jellemző, inkább lovaskocsikat használtak, bár folyamatában ezek is egyre kevésbé domináltak a tgk-al szemben. Ugyan arról az időszakról beszélünk (amikor én is gyerek voltam).
1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (A jogszabály mai napon -2025.06.17. - hatályos állapota.)
Állati erővel vont járművek és kézikocsik
55. § (1) Állati erővel vont járművel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármű a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetőleg – ha közlekedésre alkalmas – az útpadkára kell lehúzódni.
(2) Az állati erővel vont járművet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.
(3) Tilos
a) főútvonalon állati erővel vont járművel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
b) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;
c) állati erővel vont járművet – az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve – túlterhelni.
(4) * A kézikocsival közlekedő személynek – lakott területen kívül – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
1979. januárban kaptunk két nemzetközi szállításra vásárolt Rába 831-es gépkocsit, Rába 571-es pótkocsikkal. A gépesek FS - 10 - 67; FS - 10 - 68, míg a pótok YN - 68- 71; és YN - 68 - 73 rendszámokat kaptak.