Sziasztok! A fóliás burgonyáim (Balatoni rózsa) levélzete meglehetősen leszáradó félben van, miközben a gumó héja még az újkrumplira jellemzőbb, bár már nehezen kaparható. A mérettel nincs baj, megnőtt. Szerintetek a héj még "érik" vagy ilyen marad? Mennyire lesz tartós? 3-4 hónapra való tétel nekünk, tehát nem ezzel telelünk, arra van szabadföldi.
Meg kell állapítanom, hogy a krumpli erős poloskamágnes. Másfelé itt-ott egy kósza példány, a krumpliról marékszámra szedem le őket. Előző években a labodán szoktak gyülekezni, azt emiatt ki is hagyom a repertoárból. Netes oldalakon találkoztam már olyan véleménnyel, hogy gabonát kell ültetni a kertbe, mert magára vonzza a poloskákat. Hát én a szalmából származó árpán - ami sok helyen kel - sose láttam egyet sem.
Másfél méter fölött én már levágom a tetejét és nem engedem tovább mert ha túl nőnek, a termések nem tudnak jól fejlődni. Természetesen itt paradicsomról van szó és azon belül is nem a folyton növőről hanem a karósról.
Fajtafüggő. Az én régi fajtám képes lenne túlnőni a szőlőt, ha a bitang aszály nem hátráltatná ebben. De hasonló növekedési erélyű a Mexico is.
Más, új tapasztalat.
Tegnap eljutottam odáig önmagam üldözésében, hogy a palántázott karórépák alá elkészítettem a szalmatakarást. Ma öntözés közben már nem láttam a liszteskéket. Mintha nem lennének jóban a takarással.
Leginkább tartó szerkezeten műanyag spárgára felkötözve a legjobb. A karózás hátrányosabb a növény számára. Ehhez fa oszlopokra és lécekre van szükség.
És volna még egy kérdésem. Milyen magas karókat szoktatok rakni normál befőző paradicsomok mellé?
Ugyanis úgy jártam, hogy az eddig használatos fa paradicsomkaróim a kisebb-nagyobb munkálatok során sorra feldolgozásra kerültek, és most vennem kell valamit amihez a paradicsomokat rögzítem.
25o ft-ért adnak egy paradicsomkarót, és mivel ősszel beletörik a vége, meg egy fa nem annyira időtálló, így a vasra gondoltam, de azt meg csak úgy tudnám elhozni, ha feldaraboltatom,
mert 6 méteres szálakba van, és itt jön a kérdés, na de mekkora legyen? 1 méter gondolom kevés, mert kb 2o centi megy a földbe. 1,2, vagy 1,5 ? Ti milyen magas támasztékot használtok?
Rengeteg karóm volt, de sosem mértem, mivel adott volt a mérete, mindig a legnagyobbakat használtam, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy pár éve sokkal több minit ültetek, azoknak meg támrendszer van,
de idén felesbe ültettem, így most fő a fejem, mert már nagyon megindultak, és kevés nekik a fém pálca amivel ültetni szoktam.
NEm fogja sokáig birni. Lelakkozhatod, Vannak vizzáró ecsettel felhordható szigetelök, valamivel meghosszabitja, de 1, max a második év. Tapasztalatból tudom.
Kaptam egy csomó bútorlapot, és érdeklődnék, hogy van-e valakinek olyan irányú tapasztalata, hogy ha az eső éri, a nap süti, a hó betakarja, akkor a függőlegesen elhelyezett bútorlappal mi történik? Szétszedi az időjárás ezt a műanyag szerűségű bevonatot? Ugyanis arra gondoltam, hogy az 1ooo literes ballont valami mód körbeboríttatom ezekkel a lapokkal, és a tetejére valamilyen tetőszerűséget kreálunk.
Vasárnap 2 heverőt szedtünk szét, és a szintén bútorlapos ágykeretből 2 hordónak borítást készítettünk. Nekem nagyon tetszik, jobb mint az eddigi takaró megoldások, remélem pár évet kibír.
Jelentem, úgy tűnik, hogy az Artis Pro működik lótetű ellen. Találtam gazdaboltot amelyik hűtős szereket árul, fagyasztottat nem. Ennek is örültem, bár a biokiskertes nő állítja, hogy lótetűre ez kevés.
Ősszel vettünk egy teherautónyi trágyát, ezek után tele lett a kert lótetűvek. Kiették a zöldhagymát, pórét, répát, céklát. Kirágtak tøbb palántát, tököt.
Kb 10 napja befújtuk a kertet. Fokozatosan csökken a túrások száma. Tegnap már döglött lótetűt is találtam.
Van még egy zacskónyi, lesz ismétlés a maradéknak.
Kezdő kertész koromban próbáltam, nagyon vacakul nőttek utána abban az ágyásban a növények. Trágyával keverve valószínűleg már lehetne, de csak úgy magában nem.
Nem, mert a tövek körül kb 20 centis részen direkt nem lett rakva. Arra tippelek, hogy talán fentebb van a növény gyökere, nem lett mélyre téve, vagy azon a helyen lehet erősebben éri a nap, nincs semmi ami árnyékolna. Ma megpróbálok egy árnyékolót még összehozni valami mód, mert vagy kisebb, vagy sokkal nagyobb (fóliáról maradt) zöld hálóm van.
Jó lett volna, de mivel füvem nagyon kevés van, és segítséget expressz kaptam, így módomban sem ált nagyobb mennyiségű vágott füvet keríteni, és mivel még a slagok sem voltak itt, így a karton is száraz maradt. Most ha rálépek, ugyan olyan mint amikor leraktuk, ezért gondolom, ha nem lesz nagyobb eső, akkor a szalma mint takaró réteg kitart, max vágott fűvel tudnám a vastagságot növelni, mert akitől a kis bálás szalma van, már nincs neki, majd csak aratás után lesz.
A szalma ha nem lesz jelentős mennyiségű csapadék, akkor elég, mert a karton nem lett belocsolva, és így mire a sima talajélet elkezdi bontani a kartont, lehet 2-3 hónap is eltelik, mert már alatta csont száraz volt a talaj, és mivel nem slaggal, csak kannával locsolom a töveket, a karton továbbra sem kap jelentős nedvességet. Más lenne a helyzet, ha nedves talajra teszem.
Kora tavasszal a téli raklapokat pakoltuk, és tettünk alá kartont, most, hogy a fát hozták szétszedtük, és már csak itt-ott van a kartonból.
Beforgatni miért nem jó, pedig arra gondoltam, hogy ősszel egy kis traktorral beforgattatom majd a földbe, és jó lesz talajlazítónak.
Rétegezni a legjobb, 1 rész szalma, 2 rész zöld és mindig szalmával takarni. Én a közeli erdőszélen nagy szálas füvet kaszálok, azt a rigók nem tudják szét szedni.
Majd meglátod, meddig tart a szalma, valószínűleg elég. Ha kezd eltűnni, pótolod szalmával vagy fűvel.
A fűnyesedék gyorsabban eltűnik és trágyáz is, a szalma tovább ott marad és csak nedvesen és lazábban tartja a talajt, de kevesebb tápanyagot juttat a növényeknek. Beásni nem jó.
Idén először szalmával takartuk a paradicsomok egy részét. Készítettünk egy keretet, mert féltem, hogy a huzatos kertbe egy forgó morgó telehordja az udvart az első adandó alkalommal. Szerencsére elég nagy köztávot hagytam, így a szalma tetejére került még hűtőrács keret, hogy a sok madár ne kaparja szét, és a szél a keret ellenére se tudjon belekapni.
Már kb 2-3 hete működik ez a rendszer, de most bajba vagyok, mert tegnap locsoltam, de ma van pár bokor aminek a levele össze van pöndörödve, pont úgy mint amikor már vízért kiált! A tövét megkapartam bőven nedves, de akkor mi lehet a gond, hiszen ma még annyira meleg sem volt, lehet fajtakérdése? Betegségre utaló jelet nem látok! Esetleg lehet olyan, hogy egyes fajták több vizet kívánnak, vagy esetleg a tövét nagyon betakartuk? 2-3 naponta átlag 1 liter vizet kapnak tövenként. Vagy az a baj, hogy a szalmások egy része még nem kapott árnyékolást? Mert ahol van zöld háló, ott nem látni ilyen vízhiányosságot, de ami felett nincs, ott sem mindegyik paradicsom pöndörös.
A paradicsom szalmával kapott kb 3-5 centis takarást, arra tegyek vágott füvet majd nyáron, vagy elég ez? Mondjuk a szalma nagy része alatt karton van, tehát a fű nem nagyon jön fel, csak itt ott van esélye, ahová már nem jutott papír. Nagyon kezdő vagyok a takarás témakörében, mert eddig csak a saját udvari vágott füvemmel takartam, de az minimális volt, vagyis semmire sem volt elég, így a tapasztalatom a nullával egyenlő!
