Ebben a felüljárós témában az igazi hülyeség szerintem az, hogy néhol jajj nincs pénz felül-aluljáróra hát mennyi földmunka van vele, máshol meg úgy szórják a felüljárót, mintha ingyen lenne. Mondjuk M6-os Ráckeresztúr mellett, itt éppen a helyiérdekű (valami ötszámjegyű száma van) országút felüljárójáról látjuk a száz méterrel odébb csak a bal pályáról le-/felhajtóknak épült különbejáratú másik felüljárót. Mert kell oda az a körforgalom, vagy nem tudom, évek alatt nem sikerült értelmes magyarázatot találnom erre a jelenségre...
De ez csak egy sok közül, hogy sokan vezetve dolgoznak. Más haszna is van a felül-, aluljáróknak, mégpedig hogy kevesebb a baleset, ami sokszor bele sem gondolunk, de komolyabb anyagi vonzattal jár, mint hogy késik miatta a vonat 2-3 órát. Ilyen baleseteknél költsége van a hatóságoknak (rendőrség, mentő, tűzoltó), az egészségügynek, biztosítóknak, stb...összességében ha nem is olcsóbb egy nem szintbeli átjáró, akkor is számtalan előnye van mondjuk ugyan akkora áron..
Amikor azon megy a nyünnyögés, hogy a bérelt MÁV-os Vectron nem mehet ETCS-ben a magyar ETCS-pályán, mert épp más szoftververzió van fenn, és nemcsak szintekből, de szoftververziókból is párhuzamosan létezik több egymás mellett, mérsékelt kompatibilitással, addig tényleg, kényelmesebb, jobb, gyorsabb?
Az ideális célállapot (egységes és biztonságos berendezések, vonatbefolyásolás és vontatójárművek) és a rózsafüzér között azért vannak egyéb állapotok is, meg merem kockáztatni, hogy a két szélsőértéknél jobban optimalizált állapot is.
Ezért lett volna jó a Prolan, ők még elektronikus bizbert is elkezdtek fejleszteni. Nyilván akkor is lenne kiszolgáltatottság feléjük, de ha ők főleg Magyarországra gyártanak, akkor ők is rá vannak szorulva a MÁV-ra.
Itt szerintem abban áll a lényeg, hogy ezekkel a biztberekkel teljesen ki vagyunk szolgáltatva a gyártónak, annyi pénzt gombol le az állandó "ápdétért", amennyit csak akar, miközben alig tudjuk ellenőrizni, hogy van-e mögöttes tartalom, vagy csak egy 300-400 ezer Forintért alkalmazott informatikus gyakornok átír egy-két dolgot 5 perc alatt. Persze meg van magyarázva, hogy az ilyen cégeknél hatalmas agymunka zajlik, magasak a bérek...stb., de a valóságban ez messze nincs így. Ez egy nagyon jó terület, ahol szabadon lehet rabolni.
Ellenben a mechanikus/egyszerűbb elektronikus dolgoknál, legyen az egy híd, aluljáró, vagy egy hagyományos mávos biztber-elem, ott sokkal könnyebben lehet találni szakembert, aki meg tudja oldani a hibát, és sokkal inkább a kezünkben van a munka, látjuk, hogy mit miért csinálunk, és az kb. emnnyibe kerül reálisan.
Szerintetek ezek magyarországon számítanak bármit is, hogy mennyire boldog az ember? Ugyanígy a kerékren guruló melósokból is kitapossák a szart, majd nem ebédel vagy nem megy el egész nap hugyozni, aztán visszanyeri az időt. Nem véletlen, hogy az összes ilyen típusú közlekedő totál idegbeteg, ezek furakodnak, erőszakoskodnak, szorítanak le másokat folyamatosan (a buszt meg a kamiont nem veszem ide).
Emiatt nem fognak rohadt sok pénzért alul- meg felüljárókat építeni, hogy ha azt a pénzt el is lehet lopni.
Értem én, hogy mi a tapasztalat, de talán helye lehetne legalább némi törekvésnek, hogy szebbek/jobbak/biztonságosabbak/gyorsabbak legyünk, mimt voltunk?
Vagy akkor hagyjuk is a fenébe az egészet, legyen görög módra rózsafüzér, szentkép, tekerőssorompó, aztán majd lesz valami?
Így van! Ez is hozzátartozna a dologhoz, a szintbeli kereszteződéseket felszámolni kétféleképpen lehet, vagy kiváltod nem szintbelivel, vagy stande-pityere megszünteted.
Helyi sajátosságok szerint érdemes ezeket kombinálni.
Ruzsi, azért itt egyes ausztriai területeken is vannak fekete foltok. Nos a fórumtárs 226981 hozzászólásban osztja nagy ívben az észt, de látszik nem csak hivatása mivoltán ül magasan és csakis a munkahely - otthon közötti ingázáson kívül ahol szerintem 80% autópálya neki az út - nem tapasztal olyanokat mint aki ott lakik és sokfele utazik az országban.
Leírok 2 helyszínt a magyar határtól nem messze: Gramatneusiedl és Götzendorf/L.
Gramatneusiedl 2011 nyara és 2012 nyara között elkészült egy nagyon hirtelen esik/emelkedik aluljáró, lásd Google Maps
itt már 2012 augusztusában ki kellett vonulni szivattyúzni meg bent rekedt autóst menteni. Pedig akkor még nem voltak olyan gyakoriak a nagy viharok mint manapság. Napjainkban havi szinten akad ott dolog. Ennyit a jól csatornázható aluljáróról.
Na igen meg felüljárót is lehet építeni, pl. egy szolgálati hellyel kelet felé Götzendorf/L.
Ha valaki megnézi ezt a helyet a Google térképen, majd visszalapoz 2018-ra még átjáró van.
Itt 2019 tavaszán kezdtek el építeni és 2020 március elején a pandémia kitörése magasságában adták át. Ha valaki megnézi a 2D térképet akkor lehet látni, hogy Götzendorf/L. központjában van egy 15-ös, meg 60-as utak elágazása. A 15.-ösnek építettel felüljárót, a 60-asnak Götzendorf/L. állomásnál, azaz itt nem:
Jegyzem meg, hogy 2027-be lett betervezve a szintbeli megszüntetése az állomás modernizálással együtt, de pár hete jött a döntés: eltolódik 2030-ra.
Ahogy a Fekete Laci az egyik versenyen kiemelte Keszthelyen 2003-ban, hogy ezeket a feladatokat olyan ember találta ki aki tornából fel volt mentve örök életbe, erre pedig azt mondhatom aki soha nem utazott arra gumikerekessel. De még a vasúti menetrendet, a szolgálati hely adottságait sem ismeri!
Azon felül, hogy 118-as egy eléggé leterhelt, oda jön a szezonális agrár rakódás, valamint a hétköznapi fix teherek a közeli cementgyárból.
FIGYELEM! Regggel korán 5-7 között amikor a fenti tolatósok még nincsenek is, akkor csak 100-150m sor van már, felmegy a rúd 2-3 kocsi vagy egy kamion átmegy, aztán megint megy le. Van akik 4-5 váltás után jut át. Itt el lehet csúszni 10-15 percet is.
Majd utána délutánig a tolatós miatt akár 20-25 percig lent van a sorompó. Ebben az esetben a szomszédos Margarethen am Moos vagy maga Götzendorf/L. központjáig 1 - 1,5 km sorok alakulnak ki.
A vasútra ráhordó buszok 247, 248 menetrendje napi szinten borul. Aki el akar érni egy vonatot, egy busszal korábban megy ki. Aki pedig kocsival vonatot akar elérni annak 15-20 perc reggel, napközben 30-40 perc korábban ajánlott. Valahogy kocsival a parkolóig el kell jutni, leparkolni, majd peronra menni. Buszok az épület melletti placcon érkeznek/indulnak. De oda is el kell jutni. Volt olyan utas aki azt mondta a buszosnak nyisson ajtót mert lekési a vonatot, gyalog hamarabb odaér!!!
Az intenzív vonatforgalom, nagy igénybevétel, vágányutas távoli vagy helyi kezelés ide-oda kapcsolgatás a sorompó meg a biztber megadja magát. Pedig minden echte hazai fejlesztés!
Csakhát 2,5 km-re nyugatabbra a pusztába kellett a felüljáró. Mert ott mindegy lenne mekkora sor van és jegyzem meg a 15-ös nem olyan forgalmas mint a 60-as út!
Sajnos itt 100 km körzetben még vannak hasonló helyek...
Másfelől nagyon sok olyan átjáró van, ahol kb mezőgazdasági járművek mennek csak át, mert valami földút vagy valami hasonló vezet át rajta. Cegléd-Abony-Szolnok környékén rengeteg ilyen van. Miért is nem lehet azt mondani, hogy a vasút mellett akár mindkét oldalon kialakítunk egy kb 40-el akár még személyautóval is járható javított földutat szervizút gyanánt, és akkor azokat a kis átjárókat beszántjuk a fenébe. A vasút is jobban jár vele, mert a berendezéseiket is meg lehet közelíteni.
A 40-es elkerülő mellett is épült ilyen Ercsi elághoz.
Valamennyi törekvés itt is van a szitbeli átjárók számának csökkentésére, így pl. a 30a projektben is épültek aluljárók, illetve Érden később egy felüljáró is.
Aztán arra is van példa, hogy valahol reális keretek között nem fér el az aluljáró és felüljáró sem - ilyen lesz pl. a 142-es, ahol Pestszentimre központjának elég nagy részének dózerolása árán fér csak bele.
Az egyik Tárnok-Érd közötti sorompó esetében egy kétvágányú és egy egyvágányú pálya van, közöttük egy utca is kiágazik, itt azért egy 100 méter körüli műtárgy kéne, az is úgy megcsinálva, hogy ne legyen beláthatatlan a csatlakozó utca felől és felé.
Ugye az aluljárónak nem kell táplálás, nem romlik el, nem kell újraindítani, vagy szoftvert ápdételni. Jóval ritkábban igényel személyzetet, és hát nem annyira fordul elő, hogy az aluljáróban rekedt autót elüti a vonat.
Olyan államokban, ahol szempont az emberélet, a szintbeli kereszteződések kiváltásának egyik legfontosabb szempontja az emberi élet védelme, illetve nevesítve "munkavédelmi okok" is szerepelnek az érvek sorában.
Ugyanez a sorompó, Kelenföld - Pusztaszabolcs között, friss szoftverrel jól (jobban) működik. Kelenföld - Székesfehérvár között miért nincsenek frissítve a sorompók? (Költői kérdés, ne válaszolj, mind tudjuk miért ... )
a rátóti lőtéri kutyát nem érdekli, hogy te mennyi SZABADidőt cseszel el a sorompónál vagy bárhol
Oh, te tényleg azt gondolod hogy a közlekedők mind a szabadidejükben közlekednek? Tényleg? Az összes, busz, kamion, kisárusszállító, területi képviselő, futár, stb. is?
"Konkrétan a rátóti lőtéri kutyát nem érdekli, hogy te mennyi SZABADidőt cseszel el a sorompónál vagy bárhol"
Lehet, hogy téged nem érdekel, de az emberek ideje az életükből pontosan az az erőforrás, amiből a tudomány mai állása szerint nem lesz végtelen, és úgy zusammen az emberek boldogobbak és jobban élnek, ha nem egy sorompónál vagy egy baleseti helyszínelés miatt álló autópályán basszák el az idejüket.
Különben éppen lehetne vörös zászlós lovassal kísérni a vonatot 15-tel, meg be is lehet szántani az autópályákat, hiszen gyalog is odaérsz, azt meg a lőtéri kutyát nem érdkli, hogy mennyi időt baszol el rá.
Ez a munkabérrel való időszorzás totál hülyeség, nem értem, ki találta ki, hogy így kell kiszámolni a megérülést. Konkrétan a rátóti lőtéri kutyát nem érdekli, hogy te mennyi SZABADidőt cseszel el a sorompónál vagy bárhol. A munkaidődnek van egy kedzete (vagy rugalmasnál úgyis többet kell maradnod délután), arra be kell érned és kész. Ha dugó van, kelj fel korábban. Délután meg nem lesz semmi szabadidőd. Ha emiatt tönkremegy az egészséged, akkor vagy pörgeted a magánegészségügyet és ezáltal a GDP-t, vagy pedig megödglesz. Beteg ember már nem tud dolgozni, haszontalan vagy a társadalomnak. Ha meg dolgozni akarsz, hozd helyre az egészségedet jó pénzért.
Aztán sorra kiderül, hogy nem; akármennyi mérnökórát tolnak bele akármennyire profi cégek, valamit mindig benéznek, és ott marad a dizájnprobléma. És ez lehet atomerőmű, űrszonda, vagy vasúti bizber, jelenleg úgy tűnik, nem tudunk hiba nélkül összerakni semmit, és a hibának valahogy mindig nagyobb a valószínűsége, mint azt gondolnánk :-/
Mintha ez volna a modern biztonsági gondolkodás egyik cöveke. Mindig maradnak lyukak, csak törekedni lehet a menyiségük csökkentésére, behatárolására.
Mondjuk az is megér egy misét, hogy mostanság miként keveredhetnek be egyébként profi szakcégek széjjelminősített, agyontesztelt és -validált sorompószoftvereibe olyan otromba hibák, amik az elmúlt években napvilágra kerültek.
Manapság, amikor a csapból is az Ipar 4.0, okosgyárak-házak-biciklik-budiajtók folynak, és lassan ha a teraszon lámpát gyújtok, az infó az ujjamtól a lámpáig (Kínán keresztül kerülve) legalább 150, egyenként is 99.99%-os rendelkezésre álló rendszert érint, kvázi evidenciának fogja fel mindenki, hogy ha szükségünk van egy magas rendelkezésre álló rendszerre, ami jól működik, akkor – némileg drágábban, de – meg lehet csinálni. Meg lehet tervezni, le lehet gyártani, le lehet tesztelni, és lehet üzemeltetni. Aztán sorra kiderül, hogy nem; akármennyi mérnökórát tolnak bele akármennyire profi cégek, valamit mindig benéznek, és ott marad a dizájnprobléma. És ez lehet atomerőmű, űrszonda, vagy vasúti bizber, jelenleg úgy tűnik, nem tudunk hiba nélkül összerakni semmit, és a hibának valahogy mindig nagyobb a valószínűsége, mint azt gondolnánk :-/
Inkább arra kellene magyarázatot adni, hogy egy vonali sorompó, ami még egy kisállomási biztbernél is sokkal primitívebb szerkezet, hogyan képes ilyen sűrűn megzavarodni.
"Nem véletlen, hogy segélyvonókészülék által járt sínpályákon törekszenek az átjárók felszámolására."
Szerintem ha Ő pl. egy ausztriai településen:Götzendorf/L. környékén valakinek eladná azt, hogy az ÖBB milyen szuper az átjárók felszámolása tekintetében akkor nemhogy melegebb éghajlatra elküldenék, de lehet meg is lincselnék.
Van amikor ott 15-20 percig zárva a sorompó. Akik nem akarnak átmenni csak leparkolni, vagy a vonatos/buszos csatlakozásokat elérni vagy csak autóval vonatot akkor orosz rulett kategória. Mindezt tetézi, hogy a 2027-es átépítést 2030-ra tolták el. Jegyzem meg, hogy kb. 2 km-re ugyan van egy felüljáró, de sokaknak nem éri meg +12 km-t emiatt kerülni...
Teszem hozzá amikor hosszabb ideig zárva tart, maga Götzendorf/L. és Margarethen am Moos életét és feje tetejére állítva mert a településeken km hosszan araszolnak a kocsik. Ilyen napokon a ráhordó buszjáratok 247, 248 menetrendje is viszlát...
