"De az meg még nem görög, hanem - még a görögök előtti -"
A minoszi kultúra eredetét Anatóliába helyezik, ahol a Napistennőt tisztelő hattik is éltek. A knósszoszi uralkodó pecsétjén a Nagy Istennő a központi alak, két oroszlánnal, pont olyanokkal, mint a mükénéi oroszlános kapun láthatók.
Mükéné görög város volt, egyesek az akhájokkal azonosítják lakóit. Minden esetre építkezési stílusuk szintén Anatólia, ill. Mezopotámia irányába mutat.
Mellesleg még a dór társadalomban is kvázi egyenrangúság uralkodott a nemek között, ellentétben más törzsek bevett gyakorlatával.
"A dór nők nagyobb szabadsággal és gazdasági hatalommal rendelkeztek, mint más görög etnikumok asszonyai. Tulajdont birtokolhattak, férjük birtokát irányíthatták, és sok háztartási feladatot rabszolgákra bízhattak."
"Az istennőké lehetett, de a hétköznapi, valóságos nőknél nem volt az."
A kettő (az istennők és a nők tisztelete) egymástól elválaszthatatlan. Nincs olyan patriarchális társadalom, ahol nőisten legyen a vallás középpontjában, s ennek megfelelően a nők is másodrendűek.
"Nem hogy a színházi előadásokban nem szerepelhettek, de még az olimpiai versenyeket se nézhették nők."
Hát azt már nagyon könnyű elérni hogy az legyen. FOLYÓ formát FOLA/FOLÉ írjuk meg és máris kész a varázslat.)) De még csak át se kell írni ha épp nem akarják : Elég csak felhasználni mondjuk a birtokos ragozású formáinkat ehhez, mondjuk FOLYÓ-É, FOLYÓ-JA, FOLYAMÉ vagy a FOLYAMA szavainkból még válogathatnának is kedvükre.
ATHÉNÉ forma éppen mondjuk ki is rakta a NÉ/NŐ szavunkat kerek perec.))...
Az istennőké lehetett, de a hétköznapi, valóságos nőknél nem volt az.
Az acháj is egy harcos társadalom volt.
A jón meg hajós. Nem akartak idegen férfiakat az otthon maradt asszonyok közelében, semennyire se.
Nem hogy a színházi előadásokban nem szerepelhettek, de még az olimpiai versenyeket se nézhették nők.
S:
"Az ókori görög társadalomban a nők ritkán bírtak hatalommal. Számos városállamban kimondottan másodrendű polgároknak számítottak, akik nem vehettek részt a politikában, nem birtokolhattak saját földet, és nem örökölhettek vagyont." (a https://mult-kor.hu -ról)
Ez is kissé ellentmond az állításodnak. :)
Amúgy hány ógörög nő nevét tudod - nem istennőkét -, nem anyai (mint Nagy Sándor anyja) és nem feleségi (mint Periklészé vagy Szókratészé) és nem királylányi minőségben, Szapphóén kívül? Még valamelyik híres Püthia rendes nevét se nagyon (minden ottani - Delphoi - jósnőt "Püthia"-nak neveztek). No és hány ógörög férfiét? Mindenféle foglalkozással.
Ugye-ugye?
(A rómaiaknál egy idő után, már némileg más volt a helyzet, volt, lehetett a nőnek saját vagyona.
De ettől még ott is a családfő uralma alatt élt. Teljességgel a maga ura akkor lehetett, ha már se apja, se fiútestvére, se férje, se fia.)
"Magyar MOZI szónak is a mozgáshoz van köze ugye a mozgóképek által, bár a szláv vonal akár teljesen más is lehet. De mozgáskapcsolatú is akár lehet..."
Én is ebbe az irányba mozdultam, jó eséllyel helyesen, lásd előbbi hozzászólásomat.
"A "zene" dologhoz áll közel ez az "angol" SING meg a SONG is. Magyarra fordítva ZENG és ZSONG, száll az ének zeng a dal."
Igen, ezzel nincs is semmi baj, a magyarban számos gyök kapcsolódik hozzá, és a hang is kiérződik, amit utánoz, így az ősi jelentése is "könnyen" visszafejthető, A muzsika MU/MŰ stb. ősgyököket elég problémás beazonosítani. A múlik, mutat, munka... szavak jelentéseit nehéz összehozni a zenével...
A muzsika szó gyöke két változatban is megtalálható: MUZS és MUZ (muzikális),
Valószínűleg ez utóbbi lehet az eredeti, ennek érdemes a nyomába eredni:
Magam elé képzelem őseinket, akik eljátszották az állatok mozgását, egy-egy vadászat jeleneteit, amit nyilván ritmusos táncszerű lépésekkel, hangok kíséretében adtak elő.
Megjegyzem, az állatok mozgása eleve ritmusos, így az utánzat sem lehet más. (lásd a természeti népeknél). Ez lehetett a zene őse, amihez később ütő, fújó, majd húros hangszereket is készítettek. Ebben a képben a mozgásé a főszerep, s amennyiben ebből indulunk ki, - s nem a zenei hangokból - akkor a MUZ(s)ika szavunk a MOZgás szó gyökével mutat igen szoros jelentésbeli kapcsolatot.
A MŰ gyök is a mozgáshoz kötődik, hiszen a gyök jelentése: utánozni, az eredetit lemásolni.
A semlegesnemet nem élőlények harmadik nemeként használják, hanem pl. tárgyakra.
Úgyhogy felesleges hermafroditáznod, annak ehhez semmi, de semmi köze.
(Hogy aztán az asztal miért semlegesnemű, ha a szék meg nem az, azt kérdezd meg attól, aki anno így találta ki. Biztos valamelyik Múzsa súgta így.)
Az első egyiptomi írások közül jónéhány gabonakészletekről szól, földről, (öntöző)vízről, hajórakományokról. Könyveltek. Készleteket, meg hogy ki mennyit adózzon. Az nem vallási célú írás. Az írnok meg nem pap. (S hogy egységes írás lett, az bizony az írnokoknak köszönhető.)
A görögnél ez a "nemek " szerinti besorolás hangalakja körülbelül csak annyit tesz hogy teszem azt van a FOLY szótövünkből megalkotható FOLYÓ/FOLYAM/FOLYÁS szóhármasunk, és mondjuk ezekből épp a számára megfelelőnek ítélt és kijelölt nem alakját használná fel. És mondjuk hímre sorolt esetén előrukkolna a "folyás" görögösre írt FÓLOS (FOLOSZ) alakjával.)) Meglévő szavakat használ tetszés szerint fel...
Az ősmag(yar) nyelv nem ismer nyelvtani nemek szerinti megkülönböztetést (szerencsére), ezt a hókuszpókuszt már jóval azután találták ki, mikor ez a ragozott szókészlet/szókincs már jelen volt, példánkban most a görög nyelvben.
Teljesen mindegy hogy utólag ki minek nevezi meg azt a szóvéget mondjuk, aminél kismillió esetben beazonosíthatjuk a magyar melléknévképzőnket (egész szóval együtt) . Tehát amikor a magyar AGYAG szó odaát görögben PILOS, akkor én azt nagyon jól tudom hogy ez a PIROS szavunk atompontosan , mert arrafelé magas vastartalma van és valóban vöröses a színe.
És baromira nem kell azzal foglalkoznom hogy utólag most a hermafroditák vagy a transzvesztiták, vagy a jó ég tudja mifélék közé sorolják ezt be.)) Mert számomra ez nem érdekes már, nekem az az érdekes az egészben hogy egy magyar nyelven készre ragozott szó van újra előttem egy "idegennek" mondott nyelvben sokadik ezredjére.
Vagy itt van a PAPIRUSZ, amit Ancient Greek vezetnek vissza, tökéletesen érthető az egész magyar nyelven, és elemeiből felépíthető : PAP+ÍR+ÓS magyar melléknévképzés van a szavunk végén. És miért ez a neve?... Hát mert a szavunk történeti háttere az hogy erre a papirusztekercsre bizony a papokírtak rá először a megnevezésekor, és így PAP+ÍRÓS lett a neve !
Ez egy összetett magyar kifejezés melléknévképzővel a végén, teljesen irreleváns hogy a görög nyelv melyik fiókba rakja be mert a lényegen nem változtat : Ez egy színtiszta magyarul épített kifejezés.
MÚZSA többesszámban MÚZSÁK >>>>>> ebből MUZSIKA már önálló kifejezés >>>>>>> melléknévképző toldással MUZSIKÁS/MUZSIKUS alakok képezhetőek, utóbbi már főnévként is használva személyre. Ez lehet a logikus szórend születési sorrendben. Tök mindegy a görögök nemi identitásos hókuszpókusza, a szavaink különböző alakjai már ismertek voltak számukra, megvoltak azok már a készleten.))
Nyilván botorság tagadni a MÚZSÁK és MUZSIKA kapcsolatát, hiszen gyakorlatilag szinte nem is létezik olyan ábrázolása a múzsáknak festményeken, ahol ne lennének hangszerek a képeken. MÚZSÁK akkor is nők voltak ha a görög épp transzvesztitának nyilvánítja a MUSZIKI szavát vagy épp hermafroditának, engem azt sem érdekel.)) Ez a MUSICA dolog amúgy sem tisztázott az etimológusoknak hogy az így képzett szó most hellén é vagy latin lesz eredetileg. De a vitát eldöntöm, mert ez magyar.)) Fent levezettem pontosan hogyan épül fel, a mi nyelvünk ragozza fokról fokra ezt az egészet...
A musziki (zene) szó semlegesnemű főnév. Nem nőnemű.
A muszikosz (zenész) ebből lett, közvetlenül legalábbis mindenképpen, s nem a Múzsákból.
Hímnemű, s semennyire nem véletlenül.
(Amúgy az nem tűnt fel, arra nem is emlékeztek, pedig a közoktatás része volt, hogy az ógörög színházakban a női szerepeket is férfiak játszották? "Tisztességes nő" nem szerepelt idegen férfiak előtt, bármily jól is énekelt vagy zenélt. Tehát, hivatásos zenész sem volt. Ha mégis, akkor leginkább a kikötői bordélyban ... Hogy rabszolgalányok hol és mit és kinek és miért, az meg külön tészta.)
Amúgy meg, miért akarnak olyanok görög szavakat szófejteni, akik a görög nyelvtan legalapvetőbb dolgaival sincsenek tisztában???
Hát igen, kicsit szövevényes visszakeresni hol kezdődött el. Magyar MOZI szónak is a mozgáshoz van köze ugye a mozgóképek által, bár a szláv vonal akár teljesen más is lehet. De mozgáskapcsolatú is akár lehet...
"Nekik tudtommal semmi közük a muzsikáláshoz, az más okból lett ilyen. A szláv magyarázat szerint a férfi szavuk származéka, az ősszlávban valóban van egy MOZI alak erre."
Ez (MOZI) inkább a 'mozog' szóval hozható összefüggésbe...
Az a baj, nem tudható, hogyan terjedt el ennyire ez a szó, mert az kétségtelen, hogy az angol, francia, stb. gyarmatosítók jelentős szerepet játszhattak benne, sőt a görögök is, akik Indiáig is eljutottak, sőt, Egyiptomban is megfordultak... Onnan meg nincs messze Etiópia.
Feltűnő, hogy a zene számos nyelvben MUZSIKA hangalakhoz hasonló.
amhara (Etiópia): muzīk’a
albán: muzikë
angol: music
arab: musiqaa
azeri: musiqi
balinéz: musik
orosz: muzyka
baszk: musika
észt: muusika
finn: musiikkia
francia: musique
grúz: musik’a
héber: musika
latin: music
perzsa: mosighi
görög: mousikí
és még nagyon sok hasonló van...
Az alábbiak némiképp a 'zene' hangalakhoz állnak közel:
szanszkrit: sangitam
bhodspuri (Nepál, Fidzsi-szigetek): sangit
bengáli: saṅgīta
breton: sonerezh
A sumer nyelven:
tuku, tuk, dúk, tug, du12 , tu12: to sing, to play music (énekelni, zenélni)
Vesd össze a magyar DU-D-ol szóval....
A DO sumer jelentése: (többek közt) csinálni.
Az ÚESz szerint:
"Latin jövevényszók. | ≡ Lat. musica ’zene’, (h.) musica, musice ’ua.; ének, éneklés, zenélés’ [< gör. μουσική (τέχνη) ’múzsai művészet, különösen a zene’] | lat. musicus ’zenei, zene-; zenész’ [< gör. μουσικός ’a múzsákat, a múzsai művészeteket illető, azokra vonatkozó’]."
Nem hinném, hogy a héberek, etiópok (amhara) arabok, északi népek mind a latinból-görögből vették volna át ezt a szót.
Magyar eredete eléggé kétséges...
Nem is igazán tudom felbontani értelmes gyök(ök)re... (muz-i-ka? vagy muz-(i)ka?)
Bár a moz-og, mozs-ár szavaknak is gyöke, de ennyi és nem több.
E két szóhoz hasonló hangalak igen ritka, talán a héber hasonlít rá, ahol legalább az első hang egyezik: mahalch, ill. martsma
Nekik tudtommal semmi közük a muzsikáláshoz, az más okból lett ilyen. A szláv magyarázat szerint a férfi szavuk származéka, az ősszlávban valóban van egy MOZI alak erre. Nem tudom nem észrevenni hogy ez fordítva az IZOM, ami éppen egyfajta férfijellemző.))
Szóval erre a "mozi" dologra tettek egy képzőt és az úgy vált "mozik/muzik" dologgá, de ez csak a felszabadított jobbágyra vonatkozik. Mert a nyelvünkben néha a valódi zenével összefüggő MUZSIKA szót is néha olykor MUZSIK mondták ki rövidebben. De a szlávoké az egy másik történet...
Persze tudok róla, nekem nem újdonság ez.)) Ugye maguk a MÚZSÁK is ---bár sok mindennel közösítik még őket--- mégis az ábrázolásokon majd mindig hangszerrel a kezükben vannak megjelenítve, vagyis a MUZSIKA az egyéb elfoglaltságaikon kívül gyakorlatilag a főprofiljuk lehetett.
Például az Egyiptom esetén a rajzok/festmények amik elém kerülnek, többségében ráadásul nőket (többet egyszerre) ábrázolnak akik hangszerekkel vannak, vagy épp mintha táncolnának.
És teljesen természetes hétköznapi ábrázolásban mindez, nincs rajtuk semmiféle csiricsáré fensőbbséget hirdető gönc , ami valami megkülönböztető isteni/királyi kiváltságos helyzetet mutatna, polgárok akik jól érzik magukat éppen.
Igazából eléggé lengén is mutatkoznak.)) És mégis méltóságteljes az ábrázolás ettől még, látszik a képeken hogy jól érzik magukat, bármiféle elnyomottság nyomokban sem tapasztalható ránézésre sem, ott vigadoznak lenge cuccokban amit persze a hely szubtrópusi éghajlata is elősegíthetett...
"Nem nők, hanem istennők. Abban az időben rettenetes nagy különbség."
A különbség csak látszólagos, mivel az istennők magát a női nemet jelenítik meg. Ahol az istennőket tisztelik, ott a női nem képviselői is megbecsültek, ahol az istennő(k) negatív színben tűnnek föl, ott a nők is másodrendűek mind a családban, mind a társadalomban.
"A nő ugyanis apja (vagy ha már árva, akkor bátyja) vagy férje uralma alatt állt."
Ez messze nem igaz sem az ó-indiai, sem a sumer, sem más korai társadalmakra, ezekben a nő teljes mértékben egyenrangú partnere volt a férfinak.
Ma 2025 van, a nyelvünkben már jóval régebben különvált a NAGYSÁG és MAGASSÁG fogalma, de továbbra is rokonértelműek. Hangalakok is közeliek, okkal is van mindez. Nagyság egy tágabb értelmű fogalom. Nem minden "nagy" értelmezhető "magas"-ként (például anakonda), de fordítva már minden magas dolog nagyként is értelmezhető.
Egy bármilyen kis vastagságú ámbár több méteres cölöpöt lever valaki, arra azt fogják mondani hogy jó nagy. Pedig fektetve 10 centi sem biztos felfelé.))
MÚZSÁK többesszámú ragozott magyar kifejezés a MUZSIKA (MUSIC és egyebek) névadója, illetve az előfeltétele az utóbbi szó puszta létezésének is. Tehát tárgytalan esetünkben a görög ókori társadalom hétköznapi hangszerhasználati és zenei népszokásait boncolgatnunk, mivel az egész a MÚZSÁK előadásaiból származik, amit MUZSIKA neveztek meg.
A MÚZSÁK meg nők voltak, tehát hímneműségről itt szó sem lehet még a szavak ősi értelmében...
Nem nők, hanem istennők. Abban az időben rettenetes nagy különbség. A nő ugyanis apja (vagy ha már árva, akkor bátyja) vagy férje uralma alatt állt. Egy istennő meg csinál amit akar.
Miből gondolod, hogy a hímnemű melléknév forma előbb létezett, mint a semlegesnemű? Vagy mint a nőnemű?
Honnan veszed hát biztosra, hogy a xirosz az elsődleges? (csak lehagyták az s-t - ami amúgy náluk nem az 's', hanem az 'sz' hangot írja le - ...)
A "megalo pehnidi"* egy-egy szép, sakk-mattra kiháromszögezett gól után bizonyára azt jelenti, hogy magas volt a csatár ugye? Lásd Messi, Maradona, Zola, Baggio, stb. :D
*nagy játék
A rokonértelmű szavak nem mindig cserélhetőek fel ám egymásra. Nem mindegy, hogy a focista béna vagy nyomorék.
A templom előtti koldus esetében meg ugyanazt jelenti.
Szóval a rokonértelmű nem feltétlenül ugyanarról a tőről.
