Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Különben ahogy néztem a genetikai facebook csoportban, a mai magyarokban van 1-2 % belsőázsiai ős, ez jöhet a honfoglaló magyarok őseibe beolvadt hunokból, az avarokból és a később bevándorolt besenyőktől, kunoktól.
Fantasztikus tudomány az archeogenetika, ezt nem lehetett volna kideríteni máshogy, a történészek, a régészek, a nyelvészek nem voltak erre képesek adatok hiányában.
Különben más indoeurópaiak is éltek a mai Irak és Irán területén a hettitákkal egy időben, ilyenek voltak a gutik, akik megdöntötték Akkád államát 2200 körül.
A magyarok is résztvettek a projektben. Meglettek a hettiták ősei is, ezek szerint a Kaukázustól északra éltek eredetileg. Jó nagy erő volt az indoeurópaiakban, nemcsak Európát foglalták el, de eljutottak Kisázsiába mint hettiták és elfoglalták az ázsiai sztyeppét is, Mongólia nyugati feléig jutottak, a tokhárok voltak a legkeletibb csoport.
Bonyolultak voltak ezek a genetikai és nyelvi folyamatok, délről északra, északról délre, keletről nyugatra és nyugatról keletre is áramlottak az emberek.
The Yamnaya archaeological complex appeared around 3300 bc across the steppes north of the Black and Caspian Seas, and by 3000 bc it reached its maximal extent, ranging from Hungary in the west to Kazakhstan in the east. To localize Yamnaya origins among the preceding Eneolithic people, we assembled ancient DNA from 435 individuals, demonstrating three genetic clines. A Caucasus–lower Volga (CLV) cline suffused with Caucasus hunter-gatherer1 ancestry extended between a Caucasus Neolithic southern end and a northern end at Berezhnovka along the lower Volga river. Bidirectional gene flow created intermediate populations, such as the north Caucasus Maikop people, and those at Remontnoye on the steppe. The Volga cline was formed as CLV people mixed with upriver populations of Eastern hunter-gatherer2 ancestry, creating hypervariable groups, including one at Khvalynsk. The Dnipro cline was formed when CLV people moved west, mixing with people with Ukraine Neolithic hunter-gatherer ancestry3 along the Dnipro and Don rivers to establish Serednii Stih groups, from whom Yamnaya ancestors formed around 4000 bc and grew rapidly after 3750–3350 bc. The CLV people contributed around four-fifths of the ancestry of the Yamnaya and, entering Anatolia, probably from the east, at least one-tenth of the ancestry of Bronze Age central Anatolians, who spoke Hittite4,5. We therefore propose that the final unity of the speakers of ‘proto-Indo-Anatolian’, the language ancestral to both Anatolian and Indo-European people, occurred in CLV people some time between 4400 bc and 4000 bc.
Én azért nem tartom lehetetlennek, látod, hogy Németországban is változik a helyzet, meg abban is biztos vagyok, hogy ez a téma nagyon sok németet érdekelne.
Korábban egyszer említetted, hogy a németeknél is csinálnak egy régiónkénti népességgenetikai vizsgálatot az "őslakos" német népességre vonatkozólag, tehát a bevándorlók nélkül, sőt azok a németek is ki lennének zárva, akik nemrég költöztek át egy másik országrészből (pl. az északnémet részekről viszonylag frissen Bajorországba vagy fordítva).
Talán vagy 5 évvel ezelőtt említetted, talán még Covid előtt.
Nem tudod, hogy ez most hogy áll?
Van-e esetleg már publikálva vagy valami előzetes eredmény?
Hogy a harsánylejtői villát meddig lakták, még nem tudjuk, de az 5. századra valószínűleg már elnéptelenedett. Az ásatás során sírokat is feltártak, az ezekben talált csontok archeogenetikai vizsgálatra várnak, amely sok új információval szolgálhatnak a villagazdaság utolsó lakóiról, illetve az elhunytak – köztük sok gyermek – között lévő esetleges rokoni kapcsolatokat fedheti majd fel. Ezt a vizsgálatot az MTA-BTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport végzi el.
Érdekes, és mintha egyértelművé tenné azt, hogy a történeti híradások azon közlése, hogy az avarok kivesztek/kiirtódtak a jellegzetes avar leletanyaggal társított népességnek csak egy csoportjára vonatkoztatható volna.
After a long-distance migration, Avars with Eastern Asian ancestry arrived in Eastern Central Europe in 567 to 568 ce and encountered groups with very different European ancestry1,2. We used ancient genome-wide data of 722 individuals and fine-grained interdisciplinary analysis of large seventh- to eighth-century ce neighbouring cemeteries south of Vienna (Austria) to address the centuries-long impact of this encounter1,2. We found that even 200 years after immigration, the ancestry at one site (Leobersdorf) remained dominantly East Asian-like, whereas the other site (Mödling) shows local, European-like ancestry. These two nearby sites show little biological relatedness, despite sharing a distinctive late-Avar culture3,4. We reconstructed six-generation pedigrees at both sites including up to 450 closely related individuals, allowing per-generation demographic profiling of the communities. Despite different ancestry, these pedigrees together with large networks of distant relatedness show absence of consanguinity, patrilineal pattern with female exogamy, multiple reproductive partnerships (for example, levirate) and direct correlation of biological connectivity with archaeological markers of social status. The generation-long genetic barrier was maintained by systematically choosing partners with similar ancestry from other sites in the Avar realm. Leobersdorf had more biological connections with the Avar heartlands than with Mödling, which is instead linked to another site from the Vienna Basin with European-like ancestry. Mobility between sites was mostly due to female exogamy pointing to different marriage networks as the main driver of the maintenance of the genetic barrier.
Skandináv felmenőkkel rendelkező emberek már jóval az angolszászok és a vikingek megjelenése előtt is éltek Nagy-Britanniában – állapították meg kutatók egy Yorkban eltemetett római harcos genetikai vizsgálata után.
A skandinávok beáramlását az angolszászok érkezése hozta az ősi Nagy-Britanniába, az első nagyobb viking támadásra i.sz. 793-ban került sor. A kutatók azonban egy a második és a negyedik század között élt római katona – vagy esetleg gladiátor – maradványait tanulmányozva megállapították, hogy felmenői negyedrészben Skandináviából származtak. Az eredményt a DNS egy újfajta vizsgálatával érték el.
A csapat az új megközelítést több mint 1500, az első évezredben Európában élt embertől származó genomra alkalmazta, így például új megvilágításba tudták helyezni a germán csoportok első évezred eleji vándorlását, valamint legalább két vándorlási hullámot mutattak ki Észak-Németországból vagy Skandináviából Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa irányába.
Igen, az örmények jártak a legrosszabbul, köztük ölték meg a legtöbbet, de sok görögöt és asszír - arab - keresztényt is legyilkoltak, a többiek elmenekültek az országból-
Egy-két kisebb kivétel akadt, pl. a lazi-k - iszlám hitet felvett grúz törzs -, Erdogan egyik nagyapja is lazi. S a fennsíkokon (lovas pásztorkodó) türkmének is élnek még, kvázi törzsi szervezetben, ha nem is túl számosan. A "felszámolták" amúgy eléggé finom szó arra, amit az örményekkel meg a kis-ázsiai görögökkel szemben műveltek a törökök. Szmirna - ma Izmir - kb. 1,5 milliós lakosságának nagyjából 90 % görög volt 1923-ig. Ma meg ... S az örmények még rosszabbul jártak.
Igen, de ez fokozatos évszázadokon át tartó folyamat volt, aztán 1915 és 1923 közt minden nyelvi-vallási kisebbséget felszámoltak az országban, a kurdok kivételével.
"Szerintem a szeldzsuk-törökök aránya is kb. ennyi volt Anatóliában, és mégis egész faszán eltörökösödött a térség."
Én is kb. 10-15%-ról olvastam, de a szeldzsuk kor után is voltak kisebb oguz-türk (turkomán, mai szóval türkmén) bevándorlások.
De a mai anatóliai török népesség nagyobb része nem az ő genetikai lenyomatukat őrzi, hanem az előttük ott élőkét.
Hát a mai türk népek barátsága, testvérisége bizony nem genetikai alapon nyugszik, hanem elsősorban nyelvin, másodsorban vallási-kulturálison (a legnagyobb részük szunnita muszlim).
