Ebben valószínűleg cső csúszik perselyben, ugyanúgy, mind egy rendes teleszkópnál, míg a HeadShok-ban 4 sor tűgörgős siklócsapágy veszi körül a belső csövet (a Lefty-nél azt hiszem három sor, de nagyobbak), a lényeges különbség az indulási ellenállásban (stiction) van.
AZ elve ugyanaz lehet. Szerintem egy trekkingre pont jó lenne ilyesmi, valamiért nem akarnak vele vacakolni a gyártók. Engem meg kifejezetten zavar a nehéz teló. Két kiló plusz kimondva is sok, hát még a kormányszerkezeten. Még a drágább telók is megvannak két kilósak.
Így van, csak a saját vázakhoz jó, és ha jól tévedek, akkor az országúti gépek mintájára itt is a villához tervezték a vázat.
Szerintem hiába lehet könnyebb, mint a hagyományos teleszkópok, de a rugóútja is sokkal kisebb. Csak vélelmezem, de egy merev karbon villa és egy ballonos gumi csillapíthat annyit, mint a 20-25 éves technológia.
Tudtommal nem árulják már ezeket jó pár éve, mert max 80 milliméter rugóúttal készültek, és az már kevés a mai bringákhoz. Helyettük egyre inkább a Lefty-t árulta a Cannondale, ami még inkább csodabogár (egylábas teleszkóp villa). Külön biztosan nem lehetett kapni, mert speciális váz kellett hozzá igen vastag fejcsővel, csak Cannondale kerékpárokban volt gyárilag szerelve.
Az biztos, hogy az akkori Deore LX hajtáslánc (M570, HG70-9) az örök életű volt nálam is, ha nem darál be egy hüvelykujj vastagságú faágat tavaly nyáron a hátsó váltó, és nem szakad el vele a lánc is, talán még ma is azt használnám.
Gyárilag úgy készül, hogy a kacsafarokkal ugyanazt tudja mint az anélküli de kicsit hosszabb. Természetesen a profitmaximalizálás, csomagolhatóság és a dizájn a fő vezérvonal, nem a használhatóság. (de még a dizájn is elbaszottul gagyi tud lenni.)
Ha éppen nincs a bringán, de nagyon kell akkor egy darab szatyorból is eszkábálható rá ideiglenesen. A nagy mosószeres fekete flakon tökéletes alapanyag, ha barkácsolni szeretnél. Első kerékre a lényeges, az fog védeni téged és a lánckereked.
Alkatrészekben, vázakban, kerekekben gondolkodva írtam, hogy nem létezett fogyasztói társadalom. Egy akkori Deore, XT, LX, 105SC, alkatrészek, acélvázak, stb. a mai napig működnek. Egy Record lánc elment 15-20000 km-et, az agyak elpusztíthatatlanok voltak. Ma már a Dura Ace is tartalmaz műanyagot, a láncok, bowdenek sokkal kevesebbet bírnak, stb.
A gépem egy 2000-es évek elei Cannondale. Fogysztói társadalom vagy sem, nem tudom, ellenben azt igen hogy ez egy olyan váz fajta amit sosem kellett utólagosan javítani.
Ahogy nézem az általános állapotokat a dán használt bringákon ami nem bevonatolt (lánc, csavarok, stb.) azt eszi a rozsda rendesen. Majd alakul menet közben, hogyha a csavarok elkezdenek rozsdásodni akkor szerzek rozsdamenteseket.
Ez a vázvédő matrica, főleg a tekercses szimpi.
Csak hogy egy kis szó (kép) érje a technikát is, egy korábbi kép, azóta a hajtókar, a stucni és a nyereg lecserélésre került.
Majd egy ilyen sárvédő szettet fogok venni rá, mert elől nem sok a hézag a gumi és a villa között radiális irányban.
20-25 éve nem létezett fogyasztói társadalom, illetve az időzített amortizáció kifejezést sem találták még fel a gyártók. Ráadásul a sózás hiánya kifejezetten elősegíti az állagmegóvást, nálunk ugye ezért is létezik a "téli bicikli" fogalma.
Mellesleg én 20-25 éve Finnországban élve használtam egy natúr (csak lakkozott) aluvázas bringát 4 éven át, télen is jártam vele, amennyire lehetett (azért a -25 fokra nehéz jól felöltözni, meg télen reggel-este sötét van), de ugye hó és latyak ott októbertől áprilisig bármikor előfordulhatott. Nem igazán szenvedte meg az ottani körülményeket, az eredeti alkatrészeket csak pár éve, már itthon kellett rajta lecserélgetni. Az egyetlen problémás alkatrész az alu vázba begyógyult acél csészés középcsapágy volt, azzal megküzdöttem, amikor ki kellett cserélni. Persze Finnországban nem sózták az utakat egyáltalán, csak kőzúzalékkal szórták már akkor is.
Külföldre költöznük (Dánia) és szeretném elvinni magammal a régi aluvázas Cannondale bringámat.
Mivel volna érdemes felkészíteni a bringát hogy minél kevesebb negatív hatása legyen a természeti erőknek (eső, hó, só) a bringára?
Arra gondoltam hogy valami átlátszó fóliával leragasztanám a vázat hogy ahol közvetlenül éri a szenny ott ne a festésre menjen hanem legyen egy plusz védőréteg.
Hol lehet ilyen fóliát venni? Van bármilyennel tapasztalatotok?
Általános szervíz, tehát lánc kenés (wax-al?), váltók kenése sűrűbben lesz mint amennyire itthon szükség volt rá.
Ezt én nem tartom egy egetverő problémának. Mert amikor elindulsz, bekapcsolod (és utána húzod fel a kesztyűt, amikor megérkezel, lehúzod a kesztyűt és kikapcsolod.
De azt nem látom be, hogy miért ne lehetne alul a kapcsoló. Nem kerülne semmivel sem többe. Persze, hogy lehet vízhatlan kapcsolót készíteni. A búvárlámpához egészen vízhatlant is. De ezek a szemetek mégis beáznak!
Nem rossz az, csak egyszer már megkérdezhetnének egy biciklist a húgyagyú gyártók, hogy nézzen már ki egy kapcsoló. Pl. kesztyűben is lehessen használni. Merthogy valamiféle csodálatos összefüggés folytán elsősorban télen használunk lámpát. Minekutána nyáron ritkán bringázunk este tíz és reggel négy között....
