Akkor gondolj bele egy kicsit. Vennél házat CSAK telefonon keresztül. Vagy vennél egy hajléktalannak tűnő valakitől csak úgy látatlanba - blikkre - egy több milliós házat? Mert itt majdnem erről van szó. Mit tudsz a másikról? Semmit, azt amit bead neked. Ami vagy igaz, de még valószínűbb, hogy nem. Te csinálnál így milliós nagyságrendű ügyletet? Ha igen jelentkezz, én majd bepailzlak. Te átutalod a pénzt én meg adom a nagy semmit. Jó, esetleg egy kamu papírt kaphatsz, hogy valahol kukutyinban tied lett egy viskó.
Ha valaki komolyan gondolja és ráadául ezt korrekten csinálja, hadd kérjem, illetve várjam már el tőle, hogy egyrészt válalja magát, másrészt meg legyen annyi pénze és ugyan vagy hozzon létre magának egy domaint (cég), vagy legalább ne egy "ocso", nevesincs emailt használjon már. Mert különben komolytalan.
ha te az e-mailcím alapján döntöd el hogy hová fektetsz be akkor eléggé bajban vagy, nem, az alapján kell dönteni egy befektetés mellett h jólcsengő domain van a @ mögött vagy öltönyben és nyakkendőben kínálják hanem sokkal inkább azt kell megnézni mit kínálnak azt írjon aki érdekel és ne az aki kötözködni akar :P
Na nézzük itt is mi a csúsztatás, ferdítés, félretájékoztatás.
",Néhány ügyfelünk pénzét már kiközvetítettük osztrák kollégáinkhoz egy nemzetközi befektetési alapba, de többen nem is érdeklődtek" - tájékoztatott Bálint Attila, a Raiffeisen Bank magánbanki (private banking) részlegének főosztályvezetője. "
Hát ez nem véletlen, akinek annyi pénze van, az közvetlenül fektet be külföldön. Ez nem az érdektelenség hiánya, hanem elsősorban a szigorú svájci banktitoknak köszönhető. Ott ugyanis az adóeltitkolás (tehát, ha nem vallod be a jövedelmed) nem bűncselekmény, ergo nem adnak ki infó a magyar hatóságoknak.
"miközben az alapok díjszámítása is meghökkentő lehet: többnyire induláskor kérik a befektetett összeg 4-5 százalékát, miközben a hazai befektetési jegyek vásárlása általában ingyenes, s eladáskor is legfeljebb 300-500 forintos díjjal kell kalkulálni. "
Ez is egy gyöngyszem. Persze, vannak ilyen alapok, amelyek un. front-end fee-je 4-5%, de rengeteg no-load fund van, akik %-os költséget nem számolnak fel ($20-$40 közötti egyszeri díjat igen, az összeg nagyságától függetlenül). Hozzá kell tenni, hogy a no load fundok főleg USA-ban vannak, de természetesen ezek bárhonnan a világból megvásárolhatóak.
"magyarok számára idegen az a külföldi gyakorlat is, hogy többnyire az évnek csak egy-két meghatározott időszakában lehet eladni"
Juj, ez nagyon durva ferdítés. Az un. hedge fundokra igaz ez csak és kizárólag. Ezek a hagyományostól eltérő befektetéseket is eszközölhetnek (short, derivativok). Ezek az átlagember számára nem javasolt fundok. A minimum befektetés itt kb. $25.000-nél kezdődik. Én sem javaslom őket. Természetesen az összes más típusú fund-ot bármikor eladhatod, megveheted.
"Szembe kell nézni az összegbeli problémákkal is. Míg egy magyar pénzintézetnél a 10 millió forintos vagyont megbecsülik, a külföldi bankok vagyonkezelői legalább 35-50 millió forintnak megfelelő devizaösszeget fogadnak el. "
Általában $10.000-el bankszámlát lehet nyitni Európában. Az USA-ban $2000 a minimum általában. Befektetési számlák esetén tényleg kb. $100.000 a limit, de ezért már kezelést is vállalnak. A tapasztalat azonban az, hogy a személyes pénzügyi tanácsadók teljesítménye kb. azonos a nagy alapokéval. Ergo érdemes "sima" számlát nyitni és pénzt helyezni alapokba, akár többe is. Így a kisebb pénzt érdemes kivinni a cikkben sugaltakkal szemben.
A magyar devizakorlátok lebontása sokkal inkább felcsigázta a külföldieket, mint a hazai pénztulajdonosokat. A magyarok érdektelenségét nemcsak az ismeretlen külföldi pénz- és tőkepiaci terep, de a hazaitól eltérő díjszerkezet és a 35-50 millió forint táján meghúzott befektetési limitek magyarázhatják. A külföldi befektetési ajánlatok választéka ezért a pénzintézeteknél még szerény. Megjelent viszont a magyar piacon az első svájci tanácsadó cég, amely 13-15 millió forintban határozta meg a külföldi vagyonkezelésre elfogadható legkisebb összeget.
A magyar befektetők előtt kitárult a világ. A devizaliberalizáció óta akár japán bio- és kommunikációs technológiai részvényekbe, vagy dél-amerikai olajpapírokba is fektethetnek, törvényesen kezeltethetik a vagyonukat külföldi cégeknél, s akár Svájcban is nyithatnak befektetési számlát. Az új lehetőségek azonban egyelőre nem keltették fel az érdeklődést.
,Néhány ügyfelünk pénzét már kiközvetítettük osztrák kollégáinkhoz egy nemzetközi befektetési alapba, de többen nem is érdeklődtek" - tájékoztatott Bálint Attila, a Raiffeisen Bank magánbanki (private banking) részlegének főosztályvezetője. Elmondta: készülnek arra is, hogy az osztrák RZB nemzetközi befektetési alapjai közül néhányat forgalmazzanak.
A magyar megtakarítók gyér érdeklődését több okkal magyarázta a bankár. Szerinte egy átlagpolgár számára zavarba ejtően széles a külföldi befektetési választék, miközben az alapok díjszámítása is meghökkentő lehet: többnyire induláskor kérik a befektetett összeg 4-5 százalékát, miközben a hazai befektetési jegyek vásárlása általában ingyenes, s eladáskor is legfeljebb 300-500 forintos díjjal kell kalkulálni. A hazai befektetési jegyeket bármikor visszaváltható magyarok számára idegen az a külföldi gyakorlat is, hogy többnyire az évnek csak egy-két meghatározott időszakában lehet eladni, mert az alapok ott a hosszú távra befektetők kedvencei. Szembe kell nézni az összegbeli problémákkal is. Míg egy magyar pénzintézetnél a 10 millió forintos vagyont megbecsülik, a külföldi bankok vagyonkezelői legalább 35-50 millió forintnak megfelelő devizaösszeget fogadnak el. A banki átutalást kikerülő ügyfélnek ezen túl meg kell még birkóznia a külföldi bankok hosszadalmas adminisztrációjával is, amely a bőröndben hozott pénz eredetét firtatja a pénzmosást gátló, egyre szigorodó külföldi szabályozás miatt. A még mindig erős forint szintén visszatartó erőt jelent. Elég arra gondolni, hogy a magyar euródevizaszámla-tulajdonosok egy hónap alatt elvesztették az elmúlt 3 év felhalmozott összes kamatát.
Az euróval szemben mérhető forinterősödés azonban kedvez a külföldi spekulánsoknak, akik felszámolják az európozícióikat és a magyar bankokat egyre nagyobb számban ostromolva forintbefektetési lehetőségeket keresnek, többek között a már számukra is elérhetővé vált rövid futamidejű állampapírpiacon.
A Bank Austria Creditanstaltnál másféle folyamatra is felfigyeltek. A szóvivő tájékoztatása szerint a devizakülföldieket egyre nagyobb számban érdeklik a forint- hitellehetőségek is, amely eddig előlük elzárt üzlet volt. A BA/CA azonban felkészült arra, hogy a külföldi számlavezetés iránt érdeklődő magyar ügyfeleknek megadjon minden segítséget ahhoz, hogy a külföldi anya-, illetve leánybankokkal lebonyolíthassák az ügyletet - jelentették ki a banknál. Tapasztalataik alapján azonban Magyarországon a magánügyfelek piaci pozíciói jobbak, mint külföldön, ezért a magyar ajánlatok versenyképesebbek.
A bankoknál nagyobb fantáziát lát az új piacban egy kisebb magáncég. A zürichi központú SMF SwissInvest, amelyet két svájci pénzember alapított 4 évvel ezelőtt, a floridai kirendeltség mellett márciusban nyitott képviseleti irodát Budapesten. Jó orruk volt a változások megszimatolásához: a devizakorlátok megszüntetése után ugyanis - immár legálisan - ajánlhatják szolgáltatásukat, befektetési és bankszámlák nyitását Svájcban. Összeghatárok itt is vannak: "50 ezer euró, azaz mintegy 13 millió forintos összeg alatt nem szokás bankszámlát nyitni Svájcban" - felelte kérdésünkre Uwe Stember, az egyik tulajdonos. Előnynek minősítette viszont, hogy a svájci bankszámlára utalt adózott pénzek után a tulajdonos megtarthatja a teljes hozamot. Ráadásul az adóhatóságoktól tartók fülében még mindig jól cseng a svájci banktitok. A biztonságot keresőknek azonban tudniuk kell, hogy Svájcban nem védi az állam a folyó-, illetve a befektetési számlákon levő pénzeket, mint például az USA-ban, így garanciát csakis a svájci bankrendszer stabilitása jelenthet. Bár csődök itt is voltak, de a bankok összetartása révén még nem veszett el ügyfélpénz - állította Uwe Stember, aki a cég meglévő mintegy ezer ügyfele mellé Magyarországról 100-150 új kliensre számít.
bar ez a haiti nekem is teccik. azt persze aligha hiszem, hogy a biztositok sokaig turik a dolgot - elobb-utobb szerzodesi feltetel lesz, hogy karibi szigeten nem lehet meghalni:))
Van 1-2 oldala a dolognak: 1. A betegnek jó, mert jobb körülmények között élheti le a hátralevő időt. 2. Kiba..ás az örökösökkel. 3. Erkölcsileg van némi kivetnivaló vkinek a halálával való üzletelésben. (Szerintem.)
Ehhez kapcsolódik a magyar megoldás (a százalékot majd megmondom hova utaljátok): Ismert ugye az "eltartási szerződés ott lakás nélkül" (pár éve még nagyobb divat volt, mint most). Ilyet kell kötni rokonokkal nem, de lakással bíró idős gyógyíthatatlan betegekkel. Ehhez a tippeket a megfelelő osztályon dolgozó nővértől lehet "beszerezni". Állítólag csinálják... Ez nem egy hányás?
Részvénypiaci elemzö vagyok, így nem tudok szakértöi választ adni Fotex Zoli, de semmiképpen sem jogos az összehasonlítás!
Vannak más vállalati kötvények is pld. PannonGSM, MOL, MATÁV, stb. amelyek az általad említettel együtt valamivel kockázatosabbak, mint az ÁLLAMKÖTVÉNY, ezért magasabb hozammal kecsegtetnek!
Üdvözlettel: Dr. Somló János
http://www.somlo.net
