Teljesen jó dolog, hogy Sudár vette a fáradságot és átnézte ezeket a muszlim forrásokat.
Már 5 éve megtette:
Előzmény: Sudár Balázs: Turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet. In: SZÁZADOK. 153. évfolyam (2019) 1. szám. 75-100. o.
"Azóta kiderült számunkra, hogy a magyar tudománynak nagyon komoly teljesítményei voltak ennek a keleti magyar tömbnek a múltját feltérképezendő ... helynevek maradtak utánuk (Mozsarszk, Mozsarszkoje)"
Rohadt gáz, hogy ezt még nem az egyetemen tudták meg.
"Most újra megnézték a szöveget föltették a térkképre a szomszédokat és az derült ki hogy ezek a magyarok az erdős sztyeppén laktak a Mordvinok közelében azon a területen ahol magyar helynevek és régészeti kapcsolat is van csak mordvin temetőkben."
Teljesen jó dolog, hogy Sudár vette a fáradságot és átnézte ezeket a muszlim forrásokat.
Annyi a gond, hogy
* a Hudúd egy végtelenül pontatlan forrás, komolyabb földrajzi következtetések levonására alkalmatlan;
* nem láttunk olyan cikket, amiben alaposabban megnézték volna ezen helynevek megjelenésének idejét
(lásd az előbbi példát: B. Mozsari = 1676);
* régészetileg annyi igazolható, hogy az ősmordvin temetőkben vannak pl. magyar övek, főleg azokban
amelyek mellett elvonulhattak a magyarok a Volga menti Levédiából Etelköz felé.
"Можары в качестве нового починка упоминаются в окладных книгах 1676 года, где при церкви Архангела Михаила показаны дворы попов, дьячков и пономарей. В 1751 году деревянная церковь сгорела от молнии..."
Van egy arab szöveg amit azetelközi magyarok szálásterületét irta le eddig csak a szomszédok kicsit nem stimmektek.
A kende és a gyula is ebből a szővegből ismert meg a kettős fejedelemség.
Most újra megnézték a szöveget föltették a térkképre a szomszédokat és az derült ki hogy ezek a magyarok az erdős sztyeppén laktak a Mordvinok közelében azon a területen ahol magyar helynevek és régészeti kapcsolat is van csak mordvin temetőkben.
Valószinüsithető hogy a volga két partján megjelenő burtászokban a volgai magyarokat tisztelhetjük.
A bur törökül erdő az as az ob folyó meg a nyelvrokonaink neve osztják a magyarok az erdei osz- ok vagy asz-ok akik tényleg az erdős sztyeppén éltek és erdeik védelmében éltek lásd a 2000 baskirt és asz ahogy a törökségi népek szólitották nyelvrokonainkat is.
Aszlár település vagy oszlár Magyarországon is van, asz földje lenne magyarul .
B.: "a "mazsar" típusú helynevek stb. tanúskodnak a folyamatos kapcsolattartásról az Oka mentén"
B. Szabó:
"Juliánusz még kereste a keleten maradt magyarokat és érdekes módon ezen a területen találta meg őket. Azóta kiderült számunkra, hogy a magyar tudománynak nagyon komoly teljesítményei voltak ennek a keleti magyar tömbnek a múltját feltérképezendő ... helynevek maradtak utánuk (Mozsarszk, Mozsarszkoje) .. nagyon közel Moszkvához, Kazanytól nyugatra eső területeken tűnnek föl ezek a földrajzi helyek... ezt gyönyörűen összerakta a magyar tudomány, hogy volt itt egy magyar szállásterület, mondjuk a 13. 14. 15. 16. században, de azt mondták, hogy ezek véletlenül kerültek oda a mongol inváziók következtében... hát, de az a helyzet, hogy ezek már itt vannak a 10. században is. És akkor lehet, hogy nem mentek sehova, hanem helyben maradtak és az ő nyomaikat lehet a későbbiekben is megtalálni."
Nem értem B. Szabó érvelését: Hogyan kapcsolódnak ezek a magyarosnak vélt helynevek meg a X. század???
Konkrétan ő vette-e a fáradságot és megnézte-e mikoriak ezek az apró falvak a Cna és a Szura mentén / környékén?!
(Moszkvától délkeletre.)
Itt lehet alaposabban tanulmányozni ezek a helyneveket (21:01):
Dr. Sudár Balázs - Madzsgarok a térképen. A muszlim geográfia és a korai magyarok
Semmi nem utal arra, hogy későbbi N. Novgorod felől érkeztek volna a magyarok.
Mint tudjuk (:DDD) onnan csak ugor magyarok érkeztek. De délebbre éltek a türk magyarok. Szerintem, ezek, meg a NySz-ban találtak, déli eredetűek! Nem urálit kell keresni Szubbotciban, hanem fordítva.
"B. Szabó J. - Nem, hiszen itt nem életek magyarok, itt ősmordvinok éltek, az ősmordvin temetőket pedig nem kutatjuk régészetileg(ironizál)
riporter: - De hát akkor lehetne!
B. Szabó J. - "Hááát peeersze! (széttárja a kezét sokatmondóan) Csak ahhoz ugye, EL KÉNE SZAKADNI A HAGYOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSI KERETEKTŐL, de igen, így van."" (Eredeti kiemelés)
Persze, hogy ott van, hiszen a Cna menti magyaros leletek, a "mazsar" típusú helynevek stb. tanúskodnak a folyamatos kapcsolattartásról az Oka mentén, és így DNy-ról felkerülhettek oda is, és ahonnan tovább terjedhettek. Lást Ujelgi, Aktyuba, Szamara környéke. :)) De a SB bemutatta "Volga tengely" mentén (Volga jobb oldal) D>É irányban is ez működhetett.
Már csak azt kéne bemutatni, hogy a 10. sz. első harmada és a 9. sz. első harmada között eltelt száz év alatt milyen változások mutathatók ki régészetileg ezen a területen. (megszűnt/megjelent népek/kultúrák?).
Ezt ÉPPEN neked kéne a teóriádhoz. Hiszen a volgai bolgárok szomszédságában ott vannak a szubbotyici-rokon magyaros leletek a 9. sz. közepétől, mintegy "karéjban" (Türk szavaival).
A Volgán egyszerre kelt át, aki besenyőként jött. Etelközben (pontosabban azon túlterjeszkedően) is 1 entitást adtak, igaz, nem törzsszövetséget, hanem csak 8 egymás melletti törzset.
További (KM-i) magyar-besenyő kapcsolat annyi van, hogy már Taksony alatt kezdtünk el befogadni kontingenseket tőlük, több porcióban, a kun időkig bezárólag. Semmi nyoma korábbi "türk törzsszövetségnek" a magyarokat érintően. A magyar - kazár kapcsolatok ilyet nem is engedtek volna meg, márcsak Etelköz és Kazária földrajzi elhelyezkedése okán sem. Kazária határai a Kaukázus - Kaszpi - Volga - volgai Bulgária - Szaltovó - Etelköz. Az Etelközbe nem jött magyarok legfeljebb Perzsia vidékén (DE a Kaszpi túloldalán) és a volgai bolgárok szomszédságában. Előbbiekről forrás, utóbbiakról régészet beszél. Hogy a walandari csatában (B. Szabóék szerint) melyik kint maradt magyar néprész vehetett részt, akkor én az "okaiakra" szavazok, tekintve, hogy ezek akkorra besenyő szomszédok lettek.
a DAI-ban, kellett léteznie ezt a négy népet közrefogó türk egységnek, amelyben mi is beletartoztunk. Nincs itt semmilyen félreértés, ez egy bizonyítéka a mi türk népszövetségünknek!
Miért adsz nagyobb hitelt a sokkal messzebbről és ezért totálisan zűrzavarosan író muszlimoknak, mint az első kézből (Bulcsú) értesülő bizánciaknak?
Már csak azt kéne bemutatni, hogy a 10. sz. első harmada és a 9. sz. első harmada között eltelt száz év alatt milyen változások mutathatók ki régészetileg ezen a területen. (megszűnt/megjelent népek/kultúrák?).
Gondold el, ha ekkora erő maradt még Keleten, mekkora erőt jelentett ez a különválás előtt.
A négy türk nép arab források szerinti egy entitásként kezelését nem lehet figyelmenkívül hagyni. Bizánc is ezen keresztül kezelte, nevezte el ezeket a népeket.
Két birodalom is közös néven nevezte ezeket a népeket. Mindebből az következik, hogy akármi is szerepel történetileg a DAI-ban, kellett léteznie ezt a négy népet közrefogó türk egységnek, amelyben mi is beletartoztunk. Nincs itt semmilyen félreértés, ez egy bizonyítéka a mi türk népszövetségünknek!
Sőt vegyük észre, hogy a Besenyőknek egyidőben két földrajzi helyen vannak csoportjaik.
Kazár-besenyők és Türk-besenyők.
Őket is, ahogy a magyarokat is, a volgai átkelés (ill. az ahhoz köthető háborús előzmények) szétzilálták. Maradtak vissza tőlük is, az úzok között, ezekkel később részben Anatóliába jutottak, stb.
