"Most újra megnézték a szöveget föltették a térkképre a szomszédokat és az derült ki hogy ezek a magyarok az erdős sztyeppén laktak a Mordvinok közelében azon a területen ahol magyar helynevek és régészeti kapcsolat is van csak mordvin temetőkben."
Teljesen jó dolog, hogy Sudár vette a fáradságot és átnézte ezeket a muszlim forrásokat.
Annyi a gond, hogy
* a Hudúd egy végtelenül pontatlan forrás, komolyabb földrajzi következtetések levonására alkalmatlan;
* nem láttunk olyan cikket, amiben alaposabban megnézték volna ezen helynevek megjelenésének idejét
(lásd az előbbi példát: B. Mozsari = 1676);
* régészetileg annyi igazolható, hogy az ősmordvin temetőkben vannak pl. magyar övek, főleg azokban
amelyek mellett elvonulhattak a magyarok a Volga menti Levédiából Etelköz felé.
"Можары в качестве нового починка упоминаются в окладных книгах 1676 года, где при церкви Архангела Михаила показаны дворы попов, дьячков и пономарей. В 1751 году деревянная церковь сгорела от молнии..."
Van egy arab szöveg amit azetelközi magyarok szálásterületét irta le eddig csak a szomszédok kicsit nem stimmektek.
A kende és a gyula is ebből a szővegből ismert meg a kettős fejedelemség.
Most újra megnézték a szöveget föltették a térkképre a szomszédokat és az derült ki hogy ezek a magyarok az erdős sztyeppén laktak a Mordvinok közelében azon a területen ahol magyar helynevek és régészeti kapcsolat is van csak mordvin temetőkben.
Valószinüsithető hogy a volga két partján megjelenő burtászokban a volgai magyarokat tisztelhetjük.
A bur törökül erdő az as az ob folyó meg a nyelvrokonaink neve osztják a magyarok az erdei osz- ok vagy asz-ok akik tényleg az erdős sztyeppén éltek és erdeik védelmében éltek lásd a 2000 baskirt és asz ahogy a törökségi népek szólitották nyelvrokonainkat is.
Aszlár település vagy oszlár Magyarországon is van, asz földje lenne magyarul .
B.: "a "mazsar" típusú helynevek stb. tanúskodnak a folyamatos kapcsolattartásról az Oka mentén"
B. Szabó:
"Juliánusz még kereste a keleten maradt magyarokat és érdekes módon ezen a területen találta meg őket. Azóta kiderült számunkra, hogy a magyar tudománynak nagyon komoly teljesítményei voltak ennek a keleti magyar tömbnek a múltját feltérképezendő ... helynevek maradtak utánuk (Mozsarszk, Mozsarszkoje) .. nagyon közel Moszkvához, Kazanytól nyugatra eső területeken tűnnek föl ezek a földrajzi helyek... ezt gyönyörűen összerakta a magyar tudomány, hogy volt itt egy magyar szállásterület, mondjuk a 13. 14. 15. 16. században, de azt mondták, hogy ezek véletlenül kerültek oda a mongol inváziók következtében... hát, de az a helyzet, hogy ezek már itt vannak a 10. században is. És akkor lehet, hogy nem mentek sehova, hanem helyben maradtak és az ő nyomaikat lehet a későbbiekben is megtalálni."
Nem értem B. Szabó érvelését: Hogyan kapcsolódnak ezek a magyarosnak vélt helynevek meg a X. század???
Konkrétan ő vette-e a fáradságot és megnézte-e mikoriak ezek az apró falvak a Cna és a Szura mentén / környékén?!
(Moszkvától délkeletre.)
Itt lehet alaposabban tanulmányozni ezek a helyneveket (21:01):
Dr. Sudár Balázs - Madzsgarok a térképen. A muszlim geográfia és a korai magyarok
Semmi nem utal arra, hogy későbbi N. Novgorod felől érkeztek volna a magyarok.
Mint tudjuk (:DDD) onnan csak ugor magyarok érkeztek. De délebbre éltek a türk magyarok. Szerintem, ezek, meg a NySz-ban találtak, déli eredetűek! Nem urálit kell keresni Szubbotciban, hanem fordítva.
"B. Szabó J. - Nem, hiszen itt nem életek magyarok, itt ősmordvinok éltek, az ősmordvin temetőket pedig nem kutatjuk régészetileg(ironizál)
riporter: - De hát akkor lehetne!
B. Szabó J. - "Hááát peeersze! (széttárja a kezét sokatmondóan) Csak ahhoz ugye, EL KÉNE SZAKADNI A HAGYOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSI KERETEKTŐL, de igen, így van."" (Eredeti kiemelés)
Persze, hogy ott van, hiszen a Cna menti magyaros leletek, a "mazsar" típusú helynevek stb. tanúskodnak a folyamatos kapcsolattartásról az Oka mentén, és így DNy-ról felkerülhettek oda is, és ahonnan tovább terjedhettek. Lást Ujelgi, Aktyuba, Szamara környéke. :)) De a SB bemutatta "Volga tengely" mentén (Volga jobb oldal) D>É irányban is ez működhetett.
Már csak azt kéne bemutatni, hogy a 10. sz. első harmada és a 9. sz. első harmada között eltelt száz év alatt milyen változások mutathatók ki régészetileg ezen a területen. (megszűnt/megjelent népek/kultúrák?).
Ezt ÉPPEN neked kéne a teóriádhoz. Hiszen a volgai bolgárok szomszédságában ott vannak a szubbotyici-rokon magyaros leletek a 9. sz. közepétől, mintegy "karéjban" (Türk szavaival).
A Volgán egyszerre kelt át, aki besenyőként jött. Etelközben (pontosabban azon túlterjeszkedően) is 1 entitást adtak, igaz, nem törzsszövetséget, hanem csak 8 egymás melletti törzset.
További (KM-i) magyar-besenyő kapcsolat annyi van, hogy már Taksony alatt kezdtünk el befogadni kontingenseket tőlük, több porcióban, a kun időkig bezárólag. Semmi nyoma korábbi "türk törzsszövetségnek" a magyarokat érintően. A magyar - kazár kapcsolatok ilyet nem is engedtek volna meg, márcsak Etelköz és Kazária földrajzi elhelyezkedése okán sem. Kazária határai a Kaukázus - Kaszpi - Volga - volgai Bulgária - Szaltovó - Etelköz. Az Etelközbe nem jött magyarok legfeljebb Perzsia vidékén (DE a Kaszpi túloldalán) és a volgai bolgárok szomszédságában. Előbbiekről forrás, utóbbiakról régészet beszél. Hogy a walandari csatában (B. Szabóék szerint) melyik kint maradt magyar néprész vehetett részt, akkor én az "okaiakra" szavazok, tekintve, hogy ezek akkorra besenyő szomszédok lettek.
a DAI-ban, kellett léteznie ezt a négy népet közrefogó türk egységnek, amelyben mi is beletartoztunk. Nincs itt semmilyen félreértés, ez egy bizonyítéka a mi türk népszövetségünknek!
Miért adsz nagyobb hitelt a sokkal messzebbről és ezért totálisan zűrzavarosan író muszlimoknak, mint az első kézből (Bulcsú) értesülő bizánciaknak?
Már csak azt kéne bemutatni, hogy a 10. sz. első harmada és a 9. sz. első harmada között eltelt száz év alatt milyen változások mutathatók ki régészetileg ezen a területen. (megszűnt/megjelent népek/kultúrák?).
Gondold el, ha ekkora erő maradt még Keleten, mekkora erőt jelentett ez a különválás előtt.
A négy türk nép arab források szerinti egy entitásként kezelését nem lehet figyelmenkívül hagyni. Bizánc is ezen keresztül kezelte, nevezte el ezeket a népeket.
Két birodalom is közös néven nevezte ezeket a népeket. Mindebből az következik, hogy akármi is szerepel történetileg a DAI-ban, kellett léteznie ezt a négy népet közrefogó türk egységnek, amelyben mi is beletartoztunk. Nincs itt semmilyen félreértés, ez egy bizonyítéka a mi türk népszövetségünknek!
Sőt vegyük észre, hogy a Besenyőknek egyidőben két földrajzi helyen vannak csoportjaik.
Kazár-besenyők és Türk-besenyők.
Őket is, ahogy a magyarokat is, a volgai átkelés (ill. az ahhoz köthető háborús előzmények) szétzilálták. Maradtak vissza tőlük is, az úzok között, ezekkel később részben Anatóliába jutottak, stb.
Ezek mind honfoglalás utáni dolgok, és az azokban (esetleg) szereplő kint maradt magyaroknak "önálló" múltat nem tudsz kiszignálni, azaz a honfoglalókkal közös levédiai szálláshelytől eltérőt, azzal párhuzamost, stb. Régészet és források a levédiai szétválásokat igazolják, az innen elkerülteken túl nem tudsz magyarokat igazolni.
"SzerintemaBíborka által megörökített egykori bizánci politika és a kazárok is abban voltak érdekeltek, minél jobban kijátszák és egymás ellen szítsák a türkök laza szövetségét!"
"A KM-be került magyarok miért (csak) a Perzsia vidékére került véreikkel tartják a kapcsolatot, miért nem a sokkal közelebbi és számosabb (ahogy mondod) akárkijükkel?"
------
Nem így merül fel ez a kérdés, ill. van egy sokkal relevánsabb kérdés ennél:
A négy türk nép azaz népszövetség jól láthatóan útban volt Bizáncnak és a Kazároknak is.:
"KITAB AL-TANBIH: A burgar s a nomád turkok al-W.l.nd.n:ya nevű fajtái, akiknek neve a rómaiaknak a Kelettel szomszédos legszélső végéinek W.1.nd.r néven ismert városával függ össze; 147 ide tartoznak: Baganak, YagnI, Baggird és Nukabarda.148 Ennek az öt themának149 legnagyobb része fölött 320 (932) után elhatalmasodtak és ott ütve fel sátraikat a Konstantinápoly felől Róma felé vezető utat elállták - ez [az út] mintegy negyven napi út távolságot tesz ki -, s az ottani megművelt teruletek legnagyobb részét elpusztították. Portyázásaik egészen Konstantinápolyig értek, úgyhogy jelenleg Konstantinápoly és Róma között az összeköttetés a tengeri utat kivéve megszakadt. A kettő között, a Konstantinápoly közelében eltemlő megművelt vidék sok napi járásra terjedt ki. 151 "A tudományok fajtáinak s az elmúlt idők eseményeinek könyvében"152 említettük, mi volt az oka annak, hogy a turkok e négy fajtája 153 Keletről elköltözött, miféle háborúk és portyázások voltak közöttük,.."
A HONFOGLALÁS KORÁNAK ÍROTTFORRÁSAI OLAJOS TERÉZ, H. TÓTH IMRE és ZIMONYI ISTVÁN köi;reműködésével szerkesztette KRISTÓ GYULA. 57-58. old."
--
Ezt számításba véve kell értelmezni a forrásokat.
Szerintem Bíborka és a kazárok is abban voltak érdekeltek,minél jobban kijátszák és egymás ellen szítsák a türkök laza szövetségét! A lakóhelyi egyezések is azért annyira furák a leiratokban, mert eleve közös területen IS éltek!
És akkor jusson eszünkbe a „vlndr-i” CSATA magyar vonatkozása is! Vessük ezt össze a fentiekkel:
A burgar s a nomád turkok al-W.l.nd.n:ya nevű fajtái, akiknek neve a rómaiaknak a Kelettel szomszédos legszélső végéinek W.l.nd.r néven ismert városával függ össze"... "Konstantinápoly felől Róma felé vezető utat elállták".
Láthatjuk, hogy W.l.nd.r az őslakos türkökről elnevezett város volt! Az ÚESz szerint.: Nándor: Bizonyosan azonos a korai arab-perzsa források által említett n.n.d.r ill. w.n.n.d.r népnévvel
vunundurok:
"Úgy tűnik tehát, hogy a szerző három „bolgár” csoportot ismer, és ezeket határozottan el is különíti. Az egyik a burgar, a másik a burdzsán, a harmadik pedig a vlndr. Ez a látásmód részben egyeztethető a Hudúd al-álam néhány évtizeddel korábbra vonatkozó helyzetképével is. E műben a dunai bolgárok burdzsán és bolgár néven szerepelnek, a Fekete-tenger északi partját a belső bolgárok lakják, tőlük északkeletre élnek a vunundurok, a volgai bolgárok államalkotó törzsei pedig – köztük maga a bolgár – a burtászok leírásában szerepelnek. Összességében tehát itt is három csoportról esik szó." ... A harmadik csoport a vlndr-oké. Róluk nagyon keveset tudunk meg, de egyértelműen nem azonosak a burgarokkal, egyrészt azért, mert a felsorolásokban mindkét név szerepel, másrészt pedig azért, mert őket al-Maszúdí a türkök közé sorolja, szemben a „szaklab” bolgárokkal.
... Mindebből pedig az következik, hogy amikor al-Maszúdí vlndr-okat emleget, akkor biztosan nem a dunai, és nem is a volgai bolgárokra gondolt. Könnyen lehet, hogy a 10. század első felében élt Kelet-Európában egy önálló, ilyen nevet viselő csoport, amely azonban nem tudott hosszabb ideig fennálló, szilárd álla-mot létrehozni. Érdemes kitérnünk az al-Maszúdí által használt névalakra is. Mint említet-tük, a vlndr-t a kutatás végső soron az onogundur egyik alakváltozatának tekin-ti, amely mellé több, l hangot tartalmazó alak is felsorolható.59"
B. Szabó János – Sudár Balázs HOL LEHETETT A REJTÉLYES „vlndr-i” CSATA?
Szóval az egykori Srubnaya területek központjában egy türk népet találunk (türk: értsd mint a magyar - szemben a bolgárokkal)
ÚESz.: Nándor: Bizonyosan azonos a korai arab-perzsa források által említett n.n.d.r ill. w.n.n.d.r népnévvel, amely valószínűleg a bolgár-törökökre (ősbolgárokra) vonatkozott, és az onogur népnévre megy vissza.
A KM-be került magyarok miért (csak) a Perzsia vidékére került véreikkel tartják a kapcsolatot, miért nem a sokkal közelebbi és számosabb (ahogy mondod) akárkijükkel?
