Jobb is, hogy nem aktiválódott mert a legtöbben nem is tudtak a létezéséről és csak akkor szembesültek vele amikor a laptop meghibásodása miatt át kellett tenniük a HDD-t ill. SSD-t egy másik gépbe és ott BitLocker feloldó kulcsot kért a meghajtó, amit viszont nem tudtak megadni mert nem volt Microsoft fiókhoz csatolva a laptopjuk, ahova az el lett volna mentve.
Ilyenkor három megoldási lehetőség van az adatokhoz való hozzáférésre, a konkrét meghajtó és forrás eszköz függvényében: ha firmware ill. logikai hibás akkor a PC3000 tudja olvasni a gyártói kulcsos (Dell, HP, stb) BitLocker partíciókat. Ha a meghajtó vezérlője nem támogatott a PC3000-ben, akkor vagy újra működővé kell tenni a meghajtót és a laptopot amiben használták (de ez csak fizikai hibás eszközök esetében működik), vagy ha az alaplap hibás és van hozzá donorom akkor átépítem arra lapra és úgy mentem le, mert gyorsabb mint a hibát keresni.
Vállalati környezetben, a céges adatok védelmére indokolt a BitLocker erőltetett használata viszont az átlagemberek adatait feleslegesnek tartom ennyire túlbonyolítottan, ráadásul kéretlenül is védeni, ha egyébként önként szolgáltatják ki azokat egy kis Facebook-ozásért vagy TV nézésért cserébe. Viszont amikor fontos lenne (jellemzően adatmentés esetén), hogy könnyebben hozzáférhető legyen, akkor a legnehezebb elérni a gyártók mesterséges korlátozásai matt (a BitLocker csak egy a sok közül, lásd blokkolt UART és lezárt szervizterület, titkosított firmware, stb).
"csak a C meghajtót érinti"
Egy gyárilag telepített laptop meghajtóján általában nincs is más, a felhasználó által elérhető partíció:ezért mentenek (kényszerből) mindent oda.
Szerintem ezzel csak az átlagfelhasználók fognak pórul járni, még jobban (de ne legyen igazam).
Hirtelen felindulásból csak ezt a fórumot találtam...
Azt már észrevettem egy ideje, hogy minden rohad és egyre rosszabbul működik, miközben egyre csillogóbb reklámokkal meg parasztvakításokkal próbálják ezt palástolni, de ez mindennek a teteje...
Windows 11 és xlsx fájlkiterjesztés.
Egyszerűen nem lehet hozzárendelni a xlsx fájlkiterjesztést az excelhez. A jegyzettömbhöz van rendelve (bár az alkalmazáshoz rendelt kiterjesztések között nincs) és semmilyen módon nem lehet megváltoztatni.
A szokásos eljárásokkal csak egyszeri alkalommal engedi, tartósan nem.
"az uefi telepítés elhibázása egyértelmű emberi hiba"
Nyilván nem azt mondom, hogy legyen letiltva és bypassolva. Az arra az esetre jó, ha a vas még nem tudja.
Az UEFInek semmi köze a secure boothoz. Letiltott secure bottal még lehet a filerendszer UEFI.
Az első UEFI-s lapok és laptopok, amik 2012-ben jelentek meg még nem tudták a Secure Bootot. De 2013-ban is voltak még olyan alaplapok, amik bár uefit tudtak, de Secure Bootot nem. Sőt konkrétan tudok olyan 2015-ös gyártású Acer Laptopokat, amik nem Ismerték a Secure Bootot. Ehhez hozzávesszük, hogy hozzá lehetett jutni újan beragadt alaplapokhoz és laptopokhoz, akkor 2016-17-ben is vehetett az ember SCB mentes lapitopit meg emagos szutyok pc-t.
És akkor még ott vannak a használt pcket vásároló emberek. Tehát még bőven van használatban SCB-t nem tudó gép.
Ezen egy dolog ellenőrzését meghagynám, ugyanis a cpu és ram az hardveres dolog, túl sok ráhatása erre nincs az embernek, tpm meg utólag is bekapcsolható ha kell, de az uefi telepítés elhibázása egyértelmű emberi hiba (az elmúlt 12év gépein), szerintem jó ha figyelmeztet erre. Sokan eltévesztik és gondjuk lesz. Ventoy-on is beállítottam hogy figyelmeztessen erre.
Azt akartam írni, hogy de részben igaz. Nem kell rufusz meg ventoy meg semmi varázsszer maga a telepítő nem ellenőriz, ha előszeded előző hsz-em szerint a regeditet.
Lehet meglepő lesz de tudom, hogy mi az a SATA - USB átalakító. Arra voltam kíváncsi, hogy a világon kapható pár ezer fajta közül neked melyik van. És amíg nem tudom, hogy neked milyen van addig az is irreleváns, hogy a Google első találata mit talál meg, mert nincs mihez hasonlítani. :)
Illetve érdemes lenne ellenőrizni a CSM (Compatibility Support Module) bekapcsolt állapotát is, mert csak úgy enged MBR partíciós sémával bootolni USB-ről. Ha viszont GPT az SSD, akkor ki kell kapcsolni a CSM-et.
"A kérdéseidet sajnos nem tudom értelmezni, semmilyen SSD-s átalakítóról nem hallottam eddig."
Az általad említett "az SSB-t átteszem USB-SATA3 kábellel egy USB portra" átalakító mégis micsoda? Párezer féle SATA -> USB3 átalakító létezik a piacon, ez melyik? Utána tudsz nézni, hogy mi a baj mert ezek a lehetőségek:
- Ha egy másik gépre dugod az SSD-t az átalakítóval, akkor egy 2 TB-os és egy kisebb partíciót látsz az SSD-ből?
Ebben az esetben nagy (2+ TB) az ismeretlen típusú SSD kapacitása az ismeretlen típusú átalakító számára és nem kezeli. Az átalakító cserélendő.
- Ha egy másik gépre dugod az SSD-t az átalakítóval, akkor látsz rajta fájlrendszert? Ha nem, akkor:
Vannak USB dokkolók, amik röptében szektorméret fordítást csinálnak. Ez méretkonverzió a csatlakoztatott meghajtó tényleges szektorméretétől függetlenül történik és akkor is, ha támogatja az 512e-t. Megoldás: próbálj ki egy olyan dokkolót, amelyik nem változtatja meg a jelentett szektorméretet (ha nem laptopról lenne szó akkor a legjobb az lenne, ha a lemezeket az alaplap SATA portjaihoz csatlakoztatnád direktben mert ez biztosítja, hogy a meghajtók geometriája helyesen kerüljön jelentésre az UEFI / BIOS és az operációs rendszer felé).
- A BIOS ill. UEFI "Hard Drive BBS Priorities" listáján is legyen jelen a meghajtó, mert csak akkor jelenik meg a boot eszközök között.
A kérdéseidet sajnos nem tudom értelmezni, semmilyen SSD-s átalakítóról nem hallottam eddig.
Értelemszerűen egy 2,5" SATA SSD.ről van szó, és szépen leírtam, hogy SATA3-USB csatlakozóról megy, de úgy tűnik, csak másolni lehet rá, butulni nem akar róla a win11, ez a kérdés, hogy miért.
Olvastam valahol hogy a legfrissebb win11 már nem ellenörzi a gép hardwerét! És sokkal gyorsabb mint az elején! Ez igaz?? Mert a laptompom nem igazán combos :(
Eddig SSD volt a boot és volt mellette egy hdd adattárolásra.
Ma kaptam egy másik hdd-t, usb-n keresztül lassú volt a másolás, gondoltam, az SSB-t átteszem USB-SATA3 kábellel egy USB portra, amíg lemegy a másolás, de nem akarja.
Elindul, de mindig "inaccessible boot" hibaüzenet a vége.
Ahogy visszateszem korábbi felállásba, működik.
BIOS-t végignéztem, nem látok problémát, SSD-t mindig beállítottam boot option1-nek és fel is ismeri, bár nem írja ki, hogy SSD, mint amikor SATA1-be van téve.
Weben rákerestem ajánlásokra, azokat végignéztem, jónak tűnik, minden USB port engedélyezve, annyi a különbség, hogy a BIOS-ban nincsen "Boot from USB" opció és ez nem flash drive, hanem SSD.
Mondjuk a lakhelyemen ennek múltja van, mert van egy hallgatólagos megegyezés a ház lakói közt, hogy a megunt dolgokat kitesszük egy erre fenntartott helyre és bárki elviheti a szomszédok közül. Egy-két dolgot megjavítottam és visszatettem, azóta valahogy mindig megtalálnak a javítani valók. :)
"de mindig azt nyekergik, hogy mennyi rengeteg elektronikai hulladék keletkezik ezek xerint, mégsem lehet mindent megjavítani, vagy a másik duma , hogy nem éri meg, gazdaságtalan a megjavítás."
Ahogyan én látom: szerviztől és terméktől függ. A gyártói szervizek csak a gyártói beszerzői forrásból származó fődarab cseréjével javítanak, ami a gyártónak a legolcsóbb (nem kell a szerviz üzemeltetési költségeit és a szervizmérnök hibakeresési óradíját kifizetniük arra az időtartamra amíg a hibát megtalálja, elég a technikusét, aki a cserét elvégzi), a felhasználónak viszont a legdrágább megoldás, mert mindenképpen egy komplett fődarab árát fizeti. És vannak azok a szervizek, akik alkatrész szinten javítanak (tehát egy 40 Ft-os kondenzátor miatt nem verik rá egy komplett alaplap csere árát a felhasználóra): ők tudnak ekonomikus javítást csinálni, amikor olcsóbb marad a javítás, mintha ugyanazt a gépet használtan megvennéd újra. Még olyan esetben is, amikor többszörös, rejtett hibája van valaminek és előre nem tudható a pontos javítási költség mert a lépcsőzetes hibáknál mindig csak a következő lépcsőfokot látni előre és csak akkor tudod, hogy kész vagy vele, amikor már működik, viszont annak az állapotnak az eléréséhez már minden hibás alkatrészt ki kellett cserélned, ami értelemszerűen nem visszacsinálható. Véleményem szerint minden javítható, csak hozzáállás és megérhetőség kérdése.
És vannak gyártók, akiknél nem azért drága valami mert minőségi, hanem éppen ellenkezőleg: a saját szakterületemen van olyan cég amelyik eleve belekalkulálja a terméke árába a cseredarabot, mert tudja, hogy nagy eséllyel el fog romlani és így csökkenti a látszólag ingyenes, prémium szervizszolgálata által termelt veszteséget.
"a 2007 - ben vásárolt vadi új, akkor a legnagyobbnak számító 19 collos, 16:9-es asus lcd monitor 45 rongy volt 2019- ben 12 év után elsötétült, arra is azt mondták , hogy nem éri meg megcsinálni. 4-5 ezerért láttam használtan, persze nem kellett, mert vettem jobbat, modernebbet, nagyobbat."
Az a monitor még CCFL (neon) háttérvilágítású volt, szép teljesítmény tőle a 12 év. Ha nagyon akarom az is javítható lett volna, ráadásul alacsonyabb fogyasztással, LED-es háttérvilágításúra modernizálva. Mondjuk ebben az esetben drágább, mint ugyanaz a készülék használtan, viszont fejlettebb is: valamit valamiért. :)
"na most, ha bemész a mmarktba, vagy hasonló üzletekbe , az embernek kapásból olyan érzése van hogy, úristen , mennyi ipari hulladék."
És jogosan, mert a legtöbb (tisztelet a kivételnek) csak fogyasztói társadalmat és a tervezett elavulást kiszolgáló termék. Ha valaki sok elektronikát javít, akkor szembesül olyan, szándékosan elkövetett tervezési hibákkal és hiányosságokkal, amik az egyes termékek életciklusát rövidítik.
Az alsó polcos termékek a gyenge hardverük okán átlagosan kb. negyedannyi idő alatt avulnak el mint a nagyságrendileg időtállóbb csúcsmodellek.
