de ide hazai viszonylatban a legjobb és a légkörnyezet-kímélőbb lenne a decentralizált "háztartási kis-erőművek" lenének. Hazánkban uszkve 3000 (!) malom volt. Ezek nagy része víz, és azok nagy része folyamatos üzemelésű (nem csak hóolvadás és tavaszi esők). Ezekhez mind volt tároló, illetve nem kellett folyamatosan mennie. mind át lehetne alakítani kis-erőművekké, melyek a helyi napelem napszak és napsütés intenzitás váltással azonnal indulhatnának és állhatnának le.
Míg 40 éve a paksi és szénerőművek stabil termelését kellett kiegészíteni nappal az éjszaka kárára, addig most már a nappali naperőművek rángatását kell csillapítani. Ehhez egy SZET lassú. (a lenti adatoknál a 4 m/s vízsebesség 3 km vízút megállításánál és indulásánál kalapácsütéstől és kavitácíótól eltekintve is 15 perc közeli reakció idejű a teljesítmény változásra. Egy vízimalomnál ez pár másodperc volt, mert kiment a molnár és elengedte vagy visszazárta a tiltót, ezt egy modern feszültség szintű elektronikának nem gond lekövetnie..
'80-ban 6 éves voltam, így csak újságcikkekből vettem adatokat:
index.hu/tudomany
A nagyközönség először 1980-ben találkozhatott az elképzeléssel, Hazslinszky Tamás mérnök büszkén mutatta be a terveket a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozatban. A mérnök kezében tartott szaklap cikkéből ma is kisilabizálható, hogy a csúcstól délre két, egyenként 1,4 millió köbméteres tározót akartak építeni, úgy, hogy a hegyhátat vízszintesen levágják, és az így kialakult sík területet körgáttal zárják körül. A mesterséges tavak 20 méter mélységűek lettek volna.
A Duna vizét éjféltől kezdve két szivattyú nyomta volna fel a medencékbe, két 3,6 méter átmérőjű csövön, 4 és fél órán keresztül, a dugót pedig délután három óra körül húzták volna ki, hogy az összesen 2,8 millió köbméter víz órákon keresztül csak zubogjon vissza a Dunába, meghajtva egy 600 megawattos erőmű turbináit. Ez azt jelenti, hogy körülbelül két hét alatt a Velencei-tónak megfelelő vízmennyiséget mozgattak volna fel-le a Prédikálószéken keresztül. Ráadásul egy második ütemben megduplázták volna a víztározókat és az erőmű teljesítményét is.
Bár Hazslinszky Tamás hangsúlyozza, hogy az erőmű és a csőalagutak a föld alatt lettek volna, csupán a tározóknak maradt volna nyílt vízfelületük, valamint gondosan mérlegeltek minden környezetvédelmi kockázatot, ezt sokan nem hitték el. Az építkezés szerencsére nem kezdődött el, és a rendszerváltás le is söpörte egy darabig az asztalról a terveket.
(a cikk tartalmaz elgépeléseket és taxatíve keveri a tárót és az aknát, de ezen emelkedjünk felül - aki nem tudja a különbséget, az szóljon, elmondom.)
Annyit azért érdemes hozzátenni, hogy személy szerint a kérdésben részt vevő, tervező bányamérnökökkel volt szerencsém beszélgetni olyan 25 éve, akik tök világosan elmondták, hogy:
1.) Hatékonyság szempontjából a függőleges aknahajtás, majd annak "becsövezése" semmivel sem bonyolultabb, mintha a felszínen vezetnének fel csöveket - csak nem olyan randa, mert el van bújtatva.
2.) Mind a Prédikálószék, mind a Hegyes tető kapcsán (előbbi andezit, az utóbbi dolomit) terv volt egy olyanféle víztározó fedés, mint amit a Gellérthegyen alakítottak ki a Fővárosi Vízműveknek
3.) A függőleges csövezés nagy előnye, hogy nem feltétlen kell ugyanazon a csövön végrehajtani a tározó betáplálását és a kiadagolását, ami adott esetben műszaki könnyebbséget okozhat
4.) A közel vízszintes kifolyó cső megfelelő keresztmetszettel teríthető, ami csökkenti a hirtelen fellépő árvízhatást - ami egyébként a valóságban elenyésző a Duna vízhozamához képest.
Ez az. amibpl egy szó se igaz., de kiválüó parasztvakítás volt a DunaKörös aljadékok számára.
Ugyanis, az összes SZET, ami Európában addig és azóta is épült, mind tudja ennek a biztonsági szükségességét.
(Volt szerencsém néhány SZET-et látni, inkább csak úgy, hogy láttam, de nyilvánvalóan alapos részletességgel nem néztem meg Felvidéken, Ausztriában, Szlovéniában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban. Volt viszont közöttük néhány, amit viszont mérnöki kamarás tanulmányt keretében láttam, ezek közül egyet építés közben. Az ott elhangzottak alapján merem állítani, hogy ez a földrengéses másőr nem más, mint egy politikai parasztvakítás.
4 db átm. 3,6m-es csővel 4m/sec vízsebességgel a másodpercenkénti vízleeresztés 160m3. 100sec alatt 16000 m3. Azért ennyire hülye nem volt senki. Már nem emlékszem pontosan, de 300m volt a tározótó felülete, 4-5m max. vízmélységgel. Probléma volt viszont, hogy a nagy vízmennyiség földrengést válthat ki, rendesen ment a szeizmológia vizsgálatok sora.
", 2*3600 mm-es csővel összekötve 4 m/s-os sebességgel töltés idején :-), elég sok párttitkár állhatott a tervező ádámcsutkáján, míg kihozta ezt a csodaszámot.) "
Magyarországon nem lehet egy rendes vitorlás-versenyt megrendezni, annyira szélcsendes, mire telepítenénk, az egyébként soha-meg-nem-térülő, tehénventillátorokat?
A napelemben van egy kis értelem, de nem úgy, hogy termőföldekre telepítik! Panelházak tetején igen, auchan tetején igen!
Prédikáló szék egy felfújt lufi. Ausztriában a közel 1000 szélkelep mindegyikére jut 1-1 Prédikálószék tudású tározó, mert ugye a mi lufink se nem nagy (pár 10 em3), se nem komoly szintkülönbségű (a csúcs és az alvíz között éppen hogy van 500 m), szóval elég kevés helyzeti energiával rendelkező kiegészítő tároló. Ráadásul a lapos hegyoldal miatt a függőleges ejtési energiához rengeteg csőhosszból adódó súrlódási veszteség adódik, mely a oda-vissza úton is fellép (légvonalban 3-3 km).
A Prédikáló székhez nagyságrendben a két nagy víztornyunk (Lakatos u. és Csepel) elérhető energiamegtérülés a jól tervezhető idejű töltés miatt közelebb van, mint a Prédikáló szék a MAVIR szintű kerekítési hibához.
Szóval jó a Prédikáló szék, de kéne belőle még vagy 999.
Olvastam a legvadabb elképzeléseket, 1,4 mm3/600 MW turbina/szivattyú kombóról, amit egyes alkoholmámorban élő megfigyelők akár meg is dupláztak álmaikban. (Ez egy 20 m hasznos mélységű 300 m átmérőjű tó lett volna, 2*3600 mm-es csővel összekötve 4 m/s-os sebességgel töltés idején :-), elég sok párttitkár állhatott a tervező ádámcsutkáján, míg kihozta ezt a csodaszámot.)
Ez a gát felett, tehát Dömös és Pilismarót kútjaira igaz. A fővárosira pont ellenkezőleg hat, (megjelenésében a parton fogyni fognak az iszapos területek, tehát nő a kutak hozama.
Ellenben a megemelt vízszint nagyobb szivárgási felületet ad, nagyobb talajvízzel. Mármost a csáposkút talajvízet termel ki. Tehát, bár a meder alja telítődik a 10 a -2-on és a 10a -3-on (ez nem tudtam hatványként leírni) frakciójú leülepedett hordalékkal (köznyelven iszap-agyag), de a mederből a talajvíz kiáramlás nem csak mederfenéken történik, főleg nem ott.
Marha jó légi (drón) felvételek, mindegyiken szerepel magyar építésű toló:
Kábelhajó veszi vontába és ad előfogatot a köteléknek majd átsegíti át a Jenyiszej egyik zuhatagán. Fentről nagyon jól látszik, hogyan vezeti át a vontát a zúgókon és a szűk kanyargós hajóúton. Lefelé sem lehet semmi...
Kötelék előfogattal a szibériai Köves Tunguszkán. Itt aztán megy a víz rendesen! Hihetetlen, hogy itt is hajóznak, ráadásul helyenként egy-két méterre a köves parttól. Ha véletlenül kiesik a hajó, akkor kakukk...
Csatlakozom, én is várom a magyarázatot. Nem mérnökként - nem vagyok az - , hanem vízügyesként, akinek van némi fogalma az itt emlegetett parti szűrésű csápos kutak mibenlétéről, meg persze a talajvíz kontra befogadó lehetséges mozgásairól a vízállás függvényében.
Politika volt az is, hogy ellehetetlenítették a nagymarosi létesítményt, ajaj, de mennyire politika volt!
A gát feletti vízmennyiség adott volna lehetőséget a prédikálószéki szivattyús erőmű létrehozásának, ami Paksot segítette volna! Ugyanezen erők támadják most Paks II.-t, ami netto hazaárulás!
Azt gondolom, hogy a nagy vízfelület és a szárazföld hőmérséklete nem egyforma. Egyik hidegebb másik melegebb. Nyáron nappal a szárazföld melegebb, éjjel hidegebb. Ez befolyásolja a légmozgások irányát és a párolgást is. Észak-Afrikában amikor sirokkó van akkor a levegő a fölszívott porral többször kimegy a tenger fölé m,ajd vissza a szárazföld fölé. Kivéve amikor nem. Olyankor még ide is eljön és sáreső formájában lehullik. Vagy ott hullik le szintén sáresőként. Minél nagyobb a vízfelület, annál nagyobb lehet a párolgás.Továbbá az éjszakai és nappali hőmérséklet-különbség is. Nagyobb víz nehezebben változik.
Egyébként nem vizes hanem statikus mérnök vagyok. Számomra meggyőző amit a szakértő kollégák mondtak annak idején a vízlépcsők hatásáról. Már a nyolcvanas években is volt politikai oldala a vízlépcsőknek. Volt egy csekély réteg, amelyik USA háttérrel a vízlépcsőt támogatta.
Abban az időben a magyar vízűgy világviszonylatban is az élvonalba tartozott, dolgozott Máltán, NSZK-ban, Kubában talán (nem biztos) még az USA-ban is. Algéria, Nigéria, Líbia stb. is, de olajért, vagy egyéb kurrens cikkért bárkit megvehettek.
Hallottam egy nagyon érdekes meteorológiai jelenségről, ha igaz: Minél nagyobb egy területen lévő vízfelület, annál több esőt vonz magához! Nem tudom szakemberesebben megfogalmazni!
Tehát a több víz több vizet vonz, ezért volt kánaán a régi Kárpát-medence, és azért (is) sivatagosodik most, mert valami őrült módon vezetjük ki minél hamarabb azt kis vizet is országunkból, ami megmaradt!
Fiatalkoromban hallottam, pedig annak már bő negyven éve, hogy (akkor) a kőolaj volt a stratégiai cikk, a szakértő szerint 15-20 év múlva az élelem és az ivóvíz lesz az a kincs, amiért ölik majd egymást az emberek. Ez látható a közel-keleten, egy olyan kis patakért, mint a Jordán folyó évszázadok óta folyik a háború!
Mi meg itt ülünk egy kincsesládán és hagyjuk elfolyni!
Milyen "vastagodó iszapréteg"? Szerintem a gát fölött rakódik le a hordalék (ott folyamatosan kotorni kell), alatta pedig a tározóban kitisztult víz elmossa a folyó alját. Ezt írta meg másképp Jenő.
