Lehetne az M7Magyar 7-es is, de én azért gondolom, hogy az "M" az autópályára utal, mivel az általam ismert összes többi, külföldi példa erre utal: pl. Ausztria A2 = Autobahn No. 2, Szlovákia D1 = Diaľnica č. 1, Nagy-Britannia M40 = Motorway No. 40.
Épp most jajdultam fel az idegenség terjedése miatt, s most ismét ebbéli gondokat látok szóvá tenni. A magyartalan szórend és helyesírás terjedését flakonfeliratokon követtem a "További információért klikkeljen ide" topikban, a magyarulezben.
Ajánlom magam:
vurugya
Levente_d: Az M7-tel kapcsolatban teljesen igazad van.
Jomagam: Nem egy ábécébe rendezett listán olvastam ezt, hanem a legtöbb olyan nagy boltban, bevásárlóközpontban így látni, ahol az árutartó gondolák elülsô részén ki van képezve egy sínrendszer, hogy mögé becsúsztathassák az árcédulákat. Az e cetliken szereplô megnevezések magyartalanok igen sokszor. Az lehet, hogy ennek hátterében mégiscsak az áll, amit te mondtál, mert e helyeken – az árufajták mennyisége miatt – nyilván gépi nyilvántartást végeznek, s gépen készítik az aktuális árakat feltüntetô feliratokat is.
Szerintem mégiscsak a telefonkönyv a hibás. Vagy inkább az ábécé: a "zsemle, szezámmagos" (vajon hová tűnt az értelmező jelző elől a vessző? gondolom, jómagad betűhívűen másoltad a forrásból) illendően viselkedik betűrendben: szorosan a "zsemle, mákos" mögé sorolja magát. Vagyis: nem kell olyan, a magyar nyelv sajátosságaihoz igazított programrendszert kitalálni, amelyik a szezámmagos zsömlét meg a mákos zsemlyét - merthogy együvé tartoznak - egymás mellé is sodorja a kígyóhosszú árjegyzéken. Hozsánna az angolszász szoftvernek.
Nem hinném, hogy reménytelen lenne errefelé a nyelvi értékek megôrzéséért való harc.
Két további elrettentô példa (a Terem 1-re hajaznak):
1. Minden házba eljutó színes prospektuson: Barack hámozott x Ft; Cola 1,5 l y Ft stb.
2. A belvárosi közértben és városszéli bevásárlóközpontban sokszor ilyenek az árcédulák: Zsemle szezámmagos x Ft; Szegôléc fenyô y Ft.
Vagyis a lényeges szó kiemelését nem tipográfiával oldják meg, hanem simán elôre rakják, fittyet hányva a magyar jelzôs szerkezet szórendjének. Uez van az M7-es, Kincstárjegy IV-es stb. szerkezetekben, de ott végül is be kell látnunk, hogy helyénvalók, mert az "igazi" magyaros szerkezet sokkal döcögôsebb lenne.
Az egybeírás - különírás szerintem csak egyik jele a nyelvi igénytelenségnek. Az amerikai minták kritikátlan átvételének.
A miniszterek megérkeztek feleségeikkel..
Terem 1, terem 2 (felirat moziban)
Jómagam úgy gondolom, hogy ezen a hosszúsági körön eléggé reménytelen ez ellen a nyelvi lustaság ellen harcolni. Majd ha a szellem napvilága... Addig is marad magamfajtának ez a hely a kibertérben (műveltebbeknek: ez a topic cybertérben).
moho bogarpattintofenevad:
Mindenfajta nyelvi hiba ellen csak a felvilágosító munka segít, hiszen törvénybe nem lehet foglalni a vétkesek bűnösségét. Egy ilyen tevékenységbe kezdett bele az Írd Jól Egyesület, ld. a Törzsasztalon a "Kell-e a hejesírás (:)) az Interneten?" c. rovatot.
Örülök ennek a topicnak, azt hittem, hogy csak paranoia részemről, hogy annyi helyen látok hibásan különírt szókapcsolatokat. Ezek szerint nem, a probléma létezik, és nem csak engem zavar. Hogy tehetnénk ellene?
Kedves Ezso!
Számomra sem világos, mennyiben járultak hozzá a szövegszerkesztők a különírás elterjedéséhez. Szegények ezen a téren elégg tanácstalanok, minthogy a számítógép teljességgel alkalmatlan az olyan nyelvi esetek kezelésére, melyek jelentésfüggőek.
Az egybeírás-különírás kérdése egyébként meglehetősen bonyolult. Kevesen tudják jól, és megfigyelésem szerint sok embert frusztrál, ha ilyen jellegű hibáit szóvá teszik.
Kis Ádám
Egyetértek veled, szerintem e jelenség nagyon veszélyes a nyelvünkre. Azért emiatt nem a szövegszerkesztôket szidnám, de még nem is a bennük működô szóellenôrzôket (Lektor, Helyes-e). Hiszen e programok nem érthetik a szöveget, márpedig a "fontos a marketingcél helyes meghatározása" meg "a marketing cél nélkül fabatkát sem ér" kifejezésekben (hogy a mosónô/mosó nô meg a melegágy/meleg ágy típusúakat ne is említsem) csak a jelentés tudatában lehet eldönteni a helyes írásmódot.
A különírást régebben is el-elvétették persze, de a mostani tömegjelenség szerintem egyértelműen az angol hatása – amire csak rásegített az igénytelenség: kókler írja, fordítja a szöveget; az "újságíró" nyelvileg negyedművelt és atyaistennek, tévedhetetlennek képzeli magát (személyes tapasztalatom!); lektor: ki az, minek az, még neki is fizessek?!
A szabályismertetôdhöz egy kis helyesbítés: a határozós kapcsolatok uúgy viselkednek, mint a tárgyasak vagy a birtokosak, azaz egybeírjuk ôket. De mindháromra igaz, hogy csípôbôl csak akkor, ha jelöletlenek. Ha jelöltek, akkor csak jelentésváltozás esetén vagy a szokás hatalmából kivételesen: barátfüle, egyetért, karbantart.
Sajnos, a szövegszerkesztőknek is köszönhetően egyre gyakrabban tévesztik el az összetett szavak helyesírását. Pontosabban kezd elterjedni a különírás.
Néhány gyöngyszem:
---- kerítés elemek ---- (Ez egy hirdetésből való: vajon kerítés mellett árulnak laposelemet is?)
--- vezető képző ---- (Ez egy szervezeti egység lenne az egyik vállalatnál: talán a képzésben élenjáró értelmet akartak közölni, vagy a vezetőképző tevékenységre szerettek volna utalni?)
--- marketing cél ---- (Valószínűleg marketingcélra alkalmatlan az efféle szókapcsolat...)
Emlékeztetőül: a birtokos és tárgyas szókapcsolatokat mindig egybeírjuk, a jelzős vagy határozós kapcsolatokat pedig csak akkor, ha jelentésmegkülönböztető értelme van az egybeírásnak (pl. jóindulatú, rosszmájú).
Figyelem! A hatszótagos szabály pedig csak a kettőnél több tagszóból álló összetételekre vonatkozik csak.