Ha kedvenc dékád fideszesnek nevez egy pedofilt, akkor bizonyítsa is be, hogy fideszes az illető. Itt ez nem történt meg, ami a moslékkommunikáció minősített esete. És még finoman fogalmaztam.
Elárulta a miniszter, mekkora volt a tavalyi költségvetési hiány.
6,5 százalék volt tavaly a költségvetés hiánya GDP-arányosan – mondta Nagy Márton a Gazdasági Versenyhivatal podcast-adásában, amelyet a Hvg.hu szemlézett. Ez jóval magasabb a tervezettnél, az eredeti, a hatályos költségvetési törvényben lefektetett hiánycél ugyanis GDP-arányosan még 3,5 százalék volt.
A Fidesz szerint nálunk a legerősebb a gyermekvédelmi törvény. Olyannyira, hogy egy gyermekeket szexuálisan zaklató pedofil edző simán el tudott sétálni otthonról.
A DK közleményt adott ki annak a pedofil edzőnek a hírére, aki – ahogy arról korábban az Ellenszél is beszámolt – simán elsétálhatott a házi őrizetből.
„Hány fideszes pedofil van még szabadlábon? – Amit most ismerünk az orbáni pedofilhálózatról, az csak a jéghegy csúcsa” – írja a Demokratikus Koalíció politikusa, Arató Gergely árnyékminiszter.
Nemzeti emlékezet: a Fidesz nem szavazta meg a 13. havi nyugdíjat.
Ez inkább olkt-s emlékezet.
Az első körben, salátatörvényként nem szavazta meg a 13. havi nyugdíj bevezetését, később, az azt módosító önálló képviselői indítványt viszont megszavazta a Fidesz-frakció.
Pedig mióta mondom neked: Hazudni csak pontosan, szépen
A bicskei pedofilügyben fideszes pedofilmaffia körvonalai rajzolódnak ki.
De a Fidesz a pedofilügy elkövetői mögött állt kezdettől fogva. Kónya a nappalijában tölthette a börtön helyett a büntetését. Kónya láthatóan a Fidesznek dolgozott, amikor a elnémította a pedofil bűncselekmények áldozatait. Jól megérdemelt jutalmát kapta meg a kegyelemmel. A fentiekből az következik, hogy a bicskei pedofilügy fideszes projekt, Kónya Endre az ügy eltussolással a Fideszt védte, nem az igazgatót és az intézményt. Ezért siethetett a Fidesz a segítségére, minden szinten, egészen a köztársasági elnöki kegyelemig. Ezért hallgatott az ügyben Orbán, és még nem lehet tudni, milyen titkok lapulnak a hátérben, ami miatt kész volt beáldozni két legfontosabb emberét, amiért csendben lapult és rettegett. Mindez arra utal, hogy a túlságosan békülékenyre és megengedőre sikerült 150-200 ezres tüntetés, amely látszólag lezárta a pedofilügyet, nem jelenti az ügy végét. A legfontosabb kérdések megválaszolatlanok maradtak, hogy ki és miért döntött a kegyelem alapján, mit keres az ügyben ez a sok fideszes politikus, milyen szerepe van benne az Orbán-családnak és személyesen Orbánnak. Megmagyarázhatatlan a Fidesz bénult suttogása. Valamit még nem tudunk. A megválaszolatlan kérdésekre követelni kell a válaszokat.
"A Fidesz hazug álszentségének lebuktatása szempontjából a kegyelmi botrány hasonló, mint a Szájer-ügy, csak valamivel nagyobbat szól." /Síklaki István szociálpszichológus/
""Akkor, tényleg csak a tények kedvéért: a 2002-es parlamenti választások eredményeként Medgyessy Péter alakíthatott kormányt, az újonnan alakult kabinet pedig még abban az évben, október 31-én benyújtotta az Országgyűlésnek „Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatát, amelynek egyik eleme volt a 13. havi nyugdíj jogintézménye. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz, nem vett részt a végszavazáson, így a törvényjavaslatot kizárólag az akkori kormánypárt képviselői szavazataival fogadta el az Országgyűlés. Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá a parlament által elfogadott törvényt, és megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek, a kormány pedig a parlament téli szünete után változatlan tartalommal ismét benyújtotta a törvényjavaslatot. Az újabb szavazás 2003. február 4-én volt. A korabeli jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy a ma is aktív politikusok közül többen nem szavazták meg a törvényjavaslatot. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Németh Zsolt, Répássy Róbert és Tállai András nemmel voksolt, míg ötvenöt fideszes parlamenti képviselőben még ennyi bátorság sem volt – ők inkább távol maradtak a szavazástól. Ily módon mások mellett Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, vagy éppen Deutsch Tamás sem szavazta meg a nyugdíjasok plusz járandóságát. (Mai szóhasználattal: kimentek a teremből kávézni.)
Nemzeti emlékezet: a Fidesz nem szavazta meg a 13. havi nyugdíjat. A nyugdíjfizetés napjait éljük, nem is egy, hanem egyszerre két havi ellátmány üti az érintettek markát és a kormány illetékesei még ezekben a vészterhes időkben sem feledkeznek meg arról, hogy az idősekben tudatosítsák, mindazt a jót, amiben részük van, kizárólag Orbán Viktornak és a Fidesznek köszönhetik. E nyugdíjkamu fényében kell értékelnünk, hogy Földváryné Kiss Réka, a 2014 februárjában megalakult, tehát alapításának tíz éves jubileumát ünneplő Nemzeti Emlékezet Bizottság vezetője arról beszélt, hogy információs kárpótlásra van szükség.
Orbán Viktor tudatosan hazudott a ped0filbotrányban.
Tovább dagad a kegyelmi botrány.
Gulyás Gergely és Orbán Viktor is tudatosan hazudott, amikor azt állították, hogy az igazságügyi miniszterek mindig aláírják az államfői kegyelmi döntéseket – hívta fel a figyelmet Ujhelyi István EP-képviselő, az Esély Közösség alapítója Facebook-oldalán közzétett nyílt levelében.
A politikus kiemelte, hogy éppen az első Orbán-kormány idején volt ezzel ellentétes precedens.
Ujhelyi Istvány nyílt levelét alább közöljük:
„Kegyelmi ügy: újabb hazugságon kaptam a kormányt!
Azt hittem először, hogy rosszul hallok vagy Gulyás Gergely nyelve csak megbotlott, amikor azt mondta a legutóbbi Kormányinfón, hogy Varga Judit azért jegyezte ellen Novák Katalin döntését a botrányos kegyelmi ügyben, mert »csak azt tette, amit az elmúlt huszonöt évben tettek az igazságügyi miniszterek«.
Gulyás egy felkészült, penge eszű ember, így furcsállottam, hogy épp ő téved ekkorát, de amikor Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke is ugyanezt az érvet használta a szombati évértékelő beszédében, akkor világossá vált: nem információhiányban szenvednek, hanem igazmondási képességben.
Ugyanis
nem igaz, hogy minden igazságügyi miniszter automatikusan aláírja az államfői kegyelmi döntéseket,
igenis volt erre ellenpélda, mégpedig nem is akármilyen. Még Orbán egyetértése is kellett hozzá.
Az első Fidesz-kormány idején (igen, volt egy ilyen időszak is, amit a NER mintha szeretne homályban tartani és csak 2010 után kezdeni az időszámítást) zajlott az akkor nagy port kavart, úgynevezett Kunos-ügy, vagy más néven
Agrobank-botrány.
Jelentősen leegyszerűsítve a bonyolult pénzügyi visszaélés történetét: az állami kezdeményezésre és részbeni refinanszírozással elindított Egzisztencia-hitel (E-hitel) program kapcsán az Agrobank egy sajátos konstrukciót vezetett be, hogy saját kockázatát csökkentse, de a kisebbségi tulajdonrészekkel és adóparadicsomokba bejegyzett cégekkel való játék hamar szemet szúrt a kormányzatnak és az ügyészségnek is.
Hosszú és – az akkori közélethez mérten – látványos, bilincsben elvezetős körülmények között lezajlott eljárás végén első fokon ugyan felmentették az Agrobank vezetőit a vádak alól, másodfokon azonban
Kunos Péter vezérigazgatót két és fél évre ítélték vesztegetés miatt.
Az ügy hamar politikai gellert is kapott, nemcsak az akkori ellenzék és kormányoldal között, de a kormánykoalíción belül is: a Fidesz országgyűlési képviselői konkrét presszió alatt tartották az akkori (MDF-es) igazságügyi miniszter Dávid Ibolyát, hogy ne engedje a rutinos ügyvédekkel időt húzó »bankárt« kicsúszni a büntetés alól.
Kunos egészségügyi állapotára hivatkozással végül még kegyelmi kérvényt is beadtak az akkori államfőhöz, Göncz Árpádhoz, aki végül a szakértői véleményekre hivatkozva kegyelmet adott az Agrobank egykori vezetőjének. A sajtó hosszan foglalkozott az akkor meglepetést okozó igazságügyi miniszteri döntéssel, miszerint: Dávid Ibolya ennek ellenére nem írta alá a kegyelmi döntést, szerinte ugyanis az igazságügyi orvosszakértő véleménye nem támasztotta alá a kegyelmet.
Most tessék figyelni:
Dávid Ibolya akkori nyilatkozata szerint a döntésről tájékoztatta Orbán Viktort is, aki teljes mértékben egyetértett az álláspontjával és támogatta azt. Sőt, a sajtóhírek arról is szóltak, hogy a döntés előtt »egyeztettek a kabinetek mélyén«, sőt, állítólag a Fidesz-frakcióval is zajlott valamilyen tanácskozás az ügyben, csak, hogy az igazságügyi miniszter biztosra menjen.
»Ha valaki bűncselekményt követ el, azt el fogják ítélni, és a jogerős ítéletet végre is fogják hajtani« – érvelt döntése és a Fidesz-MDF-FKGP koalíciós kormány határozott büntetőpolitikája mellett annak idején Dávid Ibolya.
Mindez természetesen érdemben nem változtat azon, hogy mit gondol az ország jóérzésű fele a Fidesz-kormány államfőjének mostani kegyelmi döntéséről és annak körülményeiről. Legutóbb sok tízezren tették elég egyértelművé a Hősök terén. Az viszont fontos, hogy
ne hagyjuk ebben az ügyben sem sumákolni, tényferdíteni, valóságot hajlítani a Fideszt.
A mostani igazságügyi miniszternek is lett volna lehetősége és felelőssége ellenállni Novák Katalin vállalhatatlan döntésének; erre igenis megvolt a precedens korábban. Hogy Varga Judit miért nem tette, vagy tehette ezt meg –
az érintettek még mindig adósak a válasszal.
Ahogyan adósak a részletes, érdemi és őszinte indoklással is. A valóban felelős szembenézés ugyanis itt kezdődik, nem szűkszavú Facebook-posztokban vagy csukott szemmel imát mondó videókban. A Fidesz miniszterelnökének, Orbán Viktornak évértékelőjében sem kaptunk ez ügyben semmilyen feloldást; bár kétségtelenül – az elmúlt tizenöt év NER-pökhendisége helyett – most őszintének ható mondatok is elhagyták ez ügyben a kormányfő száját,
a valóság feltárását és az őszinte szembenézést azonban így sem tette meg.
Még a sajátjai előtt sem. Pedig van még mit megmagyarázni. Csak egyetlen érdekesség az államfői hivatal saját adataiból: az elmúlt húsz évet vizsgálva tavaly született arányaiban a legtöbb pozitív kegyelmi döntés, a beadott kérelmek 8,97 százalékában adott kegyelmet Novák Katalin. A korábbi évek, korábbi államfői időszakok hasonló adatai leginkább egy és három százalék között mozogtak.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a kiépült rendszer bűneire.
Négyszáznegyvenötödik alkalommal kongatom a harangokat és teszem fáradhatatlanul,
ameddig szükség mutatkozik rá. Mert új esélyt kell adni a közös hazának.”
Az amerikai törvényhozásban egy republikánus és egy demokrata szenátor fogott össze: komoly bírálatokat fogalmaztak meg Magyarországgal kapcsolatban.
Mind a demokrácia állapotát, mind a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyása miatti késlekedést illetően
lesújtó véleményt fogalmaztak meg az Orbán-kormánnyal szemben
– írta meg az ABC News.
A Kongresszusnak benyújtott tervezetet Jeanne Shaheen, New Hampshire-i demokrata és Thom Tillis, észak-karolinai republikánus képviselő jegyzi. Ebben azt írták,
„Magyarország nem teljesítette azon kötelezettségvállalását, miszerint nem lesz utolsó Svédország NATO-ratifikációjában.
Orbán a fehér felsőbbrendűséggel faji alapon akarja megosztani Európát.
Ez pedig úgy lehetséges, hogy a fehér európaiakat szólítja meg, velük azonosítva Európát, az ő képviselőjükként jelenik meg, aki visszaállítja Európa nagyságát, amikor Európa még fehér volt. Európa nagysága a fehér felsőbbrendűségnek volt köszönhető, Európa azért lett gyenge, azért vannak mindenféle bajai, mert Európa nem azonos önmagával, mert nem fehér. Ez Orbán új kampányának és propagandájának logikája. Orbán minden baj okának a nem fehér európaiak bevándorlását és létét nevezi meg, ezzel szembeállítja, megosztja és egymás ellen uszítja Európa fehér és nem fehér polgárait. Ez a legaljasabb terv, amit a II. világháború óta kitaláltak. Orbán a fajgyűlöletet akarja elindítani Európában, Európa identitását a fehér fajjal azonosítja. Minden baj forrásának a bevándorló európaiakat, nem fehér európaiakat jelöli meg. Orbán Európában uszít, Európában akarja az amerikai neonáci Ku Klux Klan fajgyűlölő ideológiáját terjeszteni. Orbán a legdurvábban beavatkozik az európai országok, egész Európa szuverenitásába. Az európai országok lakosait ugrasztja egymás ellen faji alapon. A fehéreknek hízeleg, egyedül őket azonosítja Európával, és arra uszítja őket, hogy szerezzék vissza Európát csak fehérek számára. Elszabadítja a fajgyűlöletet az európai országokon belül. Beavatkozik az európai országok belügyeibe, hergeli a polgárokat egymás és saját országaik vezetői ellen.
Magyar Péter vallomása után robbantott Orbán: Most vallotta be, mekkora pácba került a kormánya (+videó) –
Nagy gáz van Orbánéknál. Rég övezte ekkora figyelem utoljára a miniszterelnök felszólalását
Az elmúlt hetek eseményei – Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán lemondása – nem csak morális válságot okoztak a Fideszben. A kegyelmi ügy és annak visszhangja politikai válságba is sodorta a kormányt és személyesen Orbán Viktort is.
Ha pedig nem lett volna elég a ped0filbotrány, akkor Magyar Péter váratlan megjelenése még tovább borzolta a kedélyeket. Varga Judit exférje üzent a miniszterelnöknek az évértékelő előtt: az egyik miniszterének olyan súlyos korrupciós ügyéről vannak bizonyítékai, amiről a kormány is tud, így az veszélyt jelent a jelenlegi kormány hatalmára.
Ezen okok miatt különösen nagy figyelem összpontosult szombaton Orbán Viktorra. Így reagált az elképesztő kormányválságra
Orbán Viktor beszéde felütéseként kimondta: a 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul.
Kezdésként Novák Katalin lemondásáról beszélt, de anélkül, hogy kimondta volna a nevét. A volt köztársasági elnökre hivatkozva azt monda, hogy „távozása helyes, de nagy veszteség ez a nemzet számára„. A „magyarok elsöprő többsége” nem fogadta el a ped0filbotrányban tett magyarázkodását, ezért „az történt, aminek ebben a helyzetben történnie kellett„.
Kitért Varga Juditra is, de az ő nevét sem mondta ki, csak mint volt igazságügyi miniszter hivatkozott rá.
„Jó emberek is hoznak rossz döntéseket”
– összegezte Orbán, hogy miért bukott meg a két politikusa.
A saját felelősségéről azonban egy szót sem ejtett.
„A lemondás helyes volt, és megerősít bennünket„, ezért „mindannyiuk nevében” megköszönte Orbán mindkét politikusa távozását.
„Az ökölvívás szabályai ma hasznosabbak a politikában, mint a balett-táncé” – vázolta.
„Jobb adni, mint kapni„, ezért kell kiütni (sic!) a politikai ellenfeleinket
– hangoztatta súlyos kijelentéseit a szélsőjobbos kormányfő.
„De a nemzet szolgálata alázatot is követel. Akármilyen magasan vagy, lehet hibázni”
– védte meg korábbi kulcsembereit.
Orbán szerint a kegyelem megadása nem volt bonyolult döntés, ez pedig dühöt okozott a jobboldalon. Szerinte a tanulságokon túl feladatok is adódnak.
A politikai károk eltakarításáért gyorsan be is jelentette a „megoldást”. A gyermekeket védő jogszabályokat ki szeretné szélesíteni, meg akarja erősíteni a gyermekvédelmi intézmények felügyeletét, új gyermekvédelmi törvénycsomagról dönthet az Országgyűlés.
Minél gyorsabban új elnököt szeretne választani,
„ahogy az egy nagy kormányzópárthoz illik„. Azt nem mondta el, kit akar a Sándor-palotába küldeni. A gazdaságról
Orbán teljese meggyőződéssel állította: több mint egymillió új munkahelyet hoztak létre 2010 óta pártjával – azt nem tette hozzá, hogy ennek jelentős része közmunka, és a dolgozók napról napra élnek. Szerinte van még 300 ezer ember itthon, akiket be lehet vonni a munkába. Megjegyezte: egyre több vendégmunkás jön Magyarországra – ez azonban kérdéses, kinek jó hír.
Odaszúrt Matolcsynak is, mondván: a jegybank segítségére sietett a kormány az infláció leverésében. Szerinte 2019-hez sikerült visszatérni gazdasági szempontból. Az energiaválságról
A környezetvédelmet sárba tipró kormányzása ellenére azt mondta: a jövő a zöld energiáé. Ehhez szerinte csak egy olyan stabil kormány tud gyorsan alkalmazkodni, mint amilyen az övék. A „mi tervünk az„, hogy Paks2-t gyorsan megépítjük, Paks1 üzemidejét meghosszabbítjuk, valamint naperőműveket telepítünk. Elmondása szerint néhány évre vagyunk már csak az energiafüggetlenségtől.
Ezek után nagy gazdaságpolitikai fejtegetésbe kezdett, amelyben a lényegi mondása, hogy azért kell akkumulátorgyárakat (bár e szót egyszer sem mondta ki) hazánkba hozni nyakló nélkül,
hogy megmentsék a Magyarországra települt külföldi autógyárakat.
Kijelentette: Magyarországot a Kárpát-medencében megkerülhetetlen „gravitációs” ponttá fogja tenni – bár erről nem mondott semmit, hogyan kívánja megvalósítani. A nemzetközi helyzetről
Meglepő bejelentést is tett. Hosszas huzavona után először mondta ki, hogy a Svédországgal fennálló vitájuk „megoldás felé halad„, ezért a soron következő, február végi parlamenti ülésen ratifikálhatják a svéd NATO-csatlakozást.
„Nyugatról jött a jakobinizmus, a nácizmus és némi kerülővel a kommunizmus (sic!)”
– fejtegette zavaros gondolatait.
Az orosz-ukrán válságkezelés amerikai szempontból klasszikus: „az amerikaiaknak klassz, a többieknek kuss” – e kijelentését nagy hahota követte a fideszes vendégek soraiban.
„Mindenkinek rá kell jönnie, hogy azzal jár jól, ha békén hagynak minket” – így üzent David Pressman amerikai nagykövetnek. Az EU-s választás tétjéről
Ezután furcsa okfejtésbe kezdett. Megjegyezte: a „migráció biztonsági szolgálat” (sic!), de mi megvédjük magunkat kerítéssel, akkor is, ha ez Brüsszelnek nem tetszik. Mert „ha 20 év múlva Nyugatra látogatunk„, akkor nem Európát találjuk majd ott, hanem „valami egészen mást” – vélekedett.
Ezután azt mondta: az Európai Unió magára hagyta az európaiakat, ezért „Brüsszelben változás kell„. Ezt ki kell kényszeríteni szerinte, és ennek érdekében „sorsfordító lesz a 2024-es év„.
Ha a „jó Isten megsegít minket„, akkor év végén nagyobb lesz a mozgásterünk. Ha Donald Trump visszatér, akkor békét teremt majd nekünk (sic!) – jelentette ki a bírósági tárgyalások garmadája előtt álló amerikai exelnökről. A politikust egyébként erőszakra való felbujtásért akár el is ítélhetik.
