Gyakorlatban meg sokkal jobb a légcsatis klíma komfortja, levegőminősége, mint bármilyen más fűtésé. HA légcsere is van, akkor már überszuper. Nincsenek hideg területek, nincs huzat, zaj.
Saját tapasztalat, hogy utólag (rá)szigetelni tetőtérbeépítést nem egyszerű feladat, kisebb lakás árába torkollhat.
Viszont most, hogy van tapasztalatom arról is milyen hőigényt milyen huzatérzettel elégít ki egy klíma.... utólag: hőszipka... legalábbis a megmereveddett nyakincám ezt súgja. :-)
Lehet, hogy egyéni preferencia, de állíthatom akárhova a kífúvást, ott érzem a tarkómon a kis gonoszka hűvös lehelletét, szerencsére alapból maradt a radiátoros fűtés, csak rásegítésre kell a klíma.
Ez így jól néz ki, nyáron elég is lehet hűtésre, télen fűtésben már véleményes, hogy hol fog elfogyni.
Ilyenkor -5-0 fok környékén milyen a komfort a tetőtérben? Vannak hideg sarkok, felületek, esetleg itt-ott penész. vagy teljesen jó minden, csak sok a számla?
Nem állítanám, hogy ez az üdvözítő. Részben lakásszétverés, részben pénz, részben megtérülés, részben továbblépési lehetőség mérlegelésének kérdése.
Egy vizes (monoblokkos?) hőszivattyú nem olcsó, de könnyen rácsatlakoztatható a fűtésre és a HMV-re is, ami nem kis előny. Nem vagyok szaki, utána kellene nézni, de az biztos, hogy a legtöbbje tud hűteni is, tehát az egész ház temperálását megoldhatja télen nyáron, legalábbis hibrid üzemben, a gázfűtéssel kombinálva.
Azt tudom, hogy a hűtésre külön (kettős hőcsrélős) ventilátoros fancooler/heatereket ajánlanak. Tehát egyik lehetőség, hogy a jelenlegi radiátorok mellé ilyeneket telepíthetsz a hűtésigényes helyiségekbe radiátor helyett.
Saját tapasztalatom, hogy volt idő amikor nagy melegben egyszerűen kútvizet engedtem át a ház összes radiátorán, a kijövő vízzel a kertet öntöztem és működött a dolog, ráadásul szinte ingyen.
Ha nem igény a +18 °C kánikulában harmatpontra hangolva elegendően túlméretezett radiátorokkal élhetővé lehet tenni a tetőtéri helyiségeket is.
Nálam a tetőtérben kb. 35°C-ról a sima radiátor 27-28 °C-ra, később egy fancooler kb. 25 °C-on tudta tartani a hőmérsékletet kútvizes locsolós megoldással.
Tehát nem tartom lehetetlennek, hogy a meglévő, esetleg plusz radiátorokkal kiegészített fűtésrendszer alkalmas lehet az átmeneti fütésigény és a klimatizálás igényeinek kielégítésére is.... persze elég nagy beruházás a hőszipka, viszont nagyon sok helyiség van, egyedi megoldás nemigen gazdaságos, a légbefúvás sem filléres tétel és akkor még a HMV gázzal megy, vagy ami még rosszabb villannyal. Gondolom elég magas a HMV fogyasztásotok is, tehát a mérlegbe az is beleszámít.
"Alul simán elvan az ember nyáron, de a felső szinten, a hálószobákba kellene hűtés."
A hideg levegő lefelé száll. Tehát nyáron a felső szintet kell hűteni és mégis az alsó szinten lesz hideg (már ha le tud jönni fentről a hűvös levegő). Lehet azt csinálni, hogy amikor épp fenn vagy, akkor becsukod a szoba ajtót és akkor nem tud lefolyni a hideg levegő az alsó szintre.
(a hideg (hűtő)levegőt próbáld lassan folyó láthatatlan vízként tekinteni. a meleg fűtő levegőt pedig olyan vízként ami állandóan felfelé próbál/akar folyni, így könnyű megérteni a légfűtés/hűtés titkait).
Nincs olyan törvény, hogy csak beszívott hideg levegőből szabad meleg levegőt csinálni.
Mennyezetnél beszívott meleg levegőből is lehet MÉG MELEGEBB levegőt csinálni, ezután ezt a levegőt oda fújod ahová tetszik, a lelassulás után úgyis fel fog szállni a mennyezetre.
A klíma beltéri egység is a mennyezetnél szétterülő (meleg) levegőt szívja be, mégis működik a dolog.
Érdemes egy hőmérőt elhelyezni a szoba különböző pontjain, különböző magasságokban, a padlótól és a menyezettől 10 centire. Kis türelemmel (és 20-30 méréssel) "meg lehet rajzolni" a térben a befújt meleg levegő áramlását és hogy hányas ventilátor fokozat esetén hol száll fel a mennyeztre. Amikor a passzívházakat tanultam, egy magas létra volt a szobában, aminek a fokaira autós hőmérő pici kültéri hőérzékelőjét lógattam, az gyorsan felveszi a környezet hőmérsékletét, így kb 7-10 percenként végeztem egy méréssel (némelyik hagyományos hőmérővel sokkal több időt kell várni mire beáll).
Sokat gondolkodtam, hogy hogyan is lehet elképzelni ezt a légcsatornás fűtést abból a szempontból is, hogy hól van a befújás, illetve az elszívás.
Az tény, hogy üzletekben, irodaházakban légcsatornás fűtés van. Az is tény, hogy ott a beltéri egységek "beltérben" vannak. Az elszívás is fenn van (lógatva).
Néztem egy ilyet irodaházban. Ez egy elszívó, de ugyan így nézett ki a befújó is, és ezek kb. 2.5 m voltak egymástól, lógatva. Lehetett látni a beltéri dobozt (york) és a csöveket.
A másik, hogy sokan fűtenek oldalfali klímával (ismerősi körben is). Ott is valahogy ki kell alakuljon egy légáramnak ahhoz, hogy a falra, 220 cm-re felszerelt klíma "be tudja szívni" a "hideg" levegőt.
Az ötlet jó. Hőszivattyún és plusz radiátorokon én is gondolkodtam (lenne is talán hely).
Viszont a nyári hűtés nem lenne ezzel megoldva. Alul simán elvan az ember nyáron, de a felső szinten, a hálószobákba kellene hűtés. A Capt.IQ229 által ajánlott 1 klíma/szint 6 szobára verziót pedig nem tudom értelmezni.
A számolással csak azt akartam mutatni, hogy gondolkodtam a plusz szigetelésen is.
"Szigetelés nélkül tavaly 2200, számolva szigetelés után 2500??? Szemednek nem hiszel?"
Az egyik számítás egy elvi számítás (oda is volt írva, hogy számítás; átlagok alapján, pl. 5220 h a fűtési idény hossza, stb.), a másik egy valós érték egy adott évre. De az mindig változik.
A ház gázfogyasztása:
év - adott fűtési év vége - pl. 2018. júl.
További megjegyzések magyarázata: Látszik a kondenzációs gázkazán beüzemelésének hatása (kb. 600 m3)
kovid - homeoffice miatt napközben is 21oC volt.
ablak - ekkor történtek a nyilászárócserék.
"Csak falból áll az a ház?"
természetesen nem csak falból áll. A plusz szigetelés csak a falak hőátbocsátási tényezőjét módosítja, ezért írtam csak azt.
"Filtrációst újraszámoltatnám. Kb az 1/5-e sem kevés."
Én is soknak gondoltam.
filtráció (Qv = 0,33 × n × V × ΔT (watt)), n = 0.8 légcsereszám (régi ablak), V = 793.098 m3, dT = 34 oC
Olyan tekintetben igazad lehet, hogy azóta ki lettek cserélve a nyílászárók (Ug - 0.5 W/m2K). Ezért talán a légcsereszámot 0.5-re lehet venni (légtömörség, meg egyéb tényező miatt).
Filtrációs veszteség új ablakoknál: 4449 W
Nem kútfőből számoltam ki, energetikai számítás alapján (WinWatt). Ha kiváncsi vagy a képletekre, akkor szívesen megosztom.
"Ha igaz lenne a hőigény ott üvöltve dolgozna a LCS klíma."
Ezt nem értem. Ha egy készülékre az van ráírva, hogy 7.1 kW (fűtésre 8.6 kW), akkor kb. ennyi hőveszteséget tudok vele pótolni. Nem "üvőlt", dolgozik egy olyan munkapontban, amire lett tervezve.
Te tudod , hogy mit és hogyan engedsz meg megépíteni !
Viszont ha csak 1m/sec- lesz a légáram , akkor már 678m3 fog azon az egy rácson keresztül abban a folyosóban haladni . Mennyi hőt képes közvetíteni ennyi levegő a környezetével ?
Te tervezted a befújópontok helyét ? Szerintem az ajtóktól minél távolabb kellene tenni , hogy az egész térben tudjon a levegő áramlani . Mennyi levegőt akarsz megmozgatni óránként ?
" FELÜLRŐL LEFELÉ. tölti fel a helyiségeget meleg levegővel, rétegről rétegre. Tehát a meleget nem kell "lecsalogatni", lejön az magától is előbb-utóbb, ha folyamatos a fűtés.
KIVÉTEL: ha annyira hideg a mennyezet és a falak (rossz hőszigetelés), hogy a meleg fűtőlevegő lehűl miattuk menet közben. "
"a földszintre gyártott meleg is fel fog szállni ott, és 5-5,5m magasról lecsalogatni, na az szép feladat."
A meleg levegő természetesen nyomban felszáll, mihelyt lelassult a befújás után.
A felszállt meleg szétterül közvetlenül a mennyezet alatt, hiszen most ő a legmelegebb levegő a szobában.
De alulról már száll is felfelé az újabb meleg levegő, ami az előző meleg levegő réteg FÖLÉ tolakszik, ezáltal egy kicsivel lejjebb szorítva azt.
Így jelennek meg sorra a mennyezet alatt az újabb és újabb meleg rétegek, miközben az először említett meleg levegő egyre közelebb lesz a padlóhoz, tehát a klímából kifújt meleg levegő FELÜLRŐL LEFELÉ. tölti fel a helyiségeget meleg levegővel, rétegről rétegre. Tehát a meleget nem kell "lecsalogatni", lejön az magától is előbb-utóbb, ha folyamatos a fűtés.
KIVÉTEL: ha annyira hideg a mennyezet és a falak (rossz hőszigetelés), hogy a meleg fűtőlevegő lehűl miattuk menet közben.
Adok pár telefonszámot, beszéld le velük az alulméretezett klímát...
Ezt a baromságot honnan veszed, hogy a kompresszornak nem jó, ha ki be kapcsolgat? Amúgy láttál már egy szervíz leirást, hogy hogy működik a programja? Hallottál már az olaj visszahordásról, mint üzemmód?
Miben haláloznak el a kompresszorok, szedtél már szét egyet?
Elképzelem, amint 200-as cső van a lakásban, helységenként..
Ekkora blamát.
Tervezni kell...
Elszívás és befújási pont attól függ, hűtés vagy fűtés van vele.
Szivesen mondok címet, a tulaj csinálta a fűtést.. Meleg befújás fent, klíma beltéri 3,5 méter magasban.
Na legyünk konstruktívak. (Csak a mihez tartás végett, én laikus vagyok a témában, 1,5 hónapja fűtök légcsatis klímával, saját építésű légtechnikával, ennyi közöm van a dolgokhoz)
Önmagában a felsőszintet "belégtechnikázni" nem probléma. Kérdés mekkora belmagasság van, el lehet-e alatta helyezni csövezést, beltérit.
A teljes ház kifűtése levegővel problémás lehet a galéria belmagassága miatt, ugye a földszintre gyártott meleg is fel fog szállni ott, és 5-5,5m magasról lecsalogatni, na az szép feladat. Viszont a tetőtérben jó idő lesz. (Az igazi talán valami kombó lenne, földszinten padlófűtéssel, fenn légtechnikával.)
Sorban a kérdéseid.
1. Klímát talán alulméretezni érdemes, jobb az a kompresszornak, ha nem ki-be kapcsolgat, hanem inkább pörög jobban, folyamatosan. A tetőteret fűteni cirka 10kw-os kellhet, esetleg egyel kisebb, tehát 7-8kw. Kérdés mi a terv, kukáznád-e a központi fűtést, vagy az is megmaradna. A logikus az, ha megtartod a gázt is, aztán mondjuk minusz 3-4 fokig elég a klíma, erős hidegekben meg dolgozzon a gáz. A nehézség annyi, hogy nyári klímázáshoz fele teljesítmény is elég, mint fűtéshez, és akkor most mihez méretezzen az ember.
2.Csőátmérők: 200-asnál kisebb átmérő nem nagyon kellene. A gyenge hőszigeteléssel az a baj, hogy nagy a hőveszteség, amit csak sok levegő befújásával lehet kompenzálni. Kisebb átmérőn fújva lehet hangja a rendszernek. Befúvás-elszívás kb azonos keresztmetszeteken kell történjen, tehát ha mondjuk 5x200mm a befújás, akkor az elszívás is hasonló, tehát kb 3x315, 4x250, amit éppen el tudsz helyezni. Egy megfelelő keresztmetszetű gipszkarton kürtő is tökéletesen megteszi.
3-4.A komfort szempontjából mindegy teljesen mindegy, hogy hogyan fújod be a levegőt, tehát kerek anemosztáton, vagy valami sávbefúvós dobozon, a lényeg a padlószinti elszívás lesz. Nálad amúgy adná magát szinte mindenhol, hogy az ajtók felett vízszintesen fújni és alul ajtószellőzőkön pedig távozhat a levegő.
Amit meggondolnék: Erőteljes radiátor túlméretezés, alacsony hőfokon járatás, szerintem fölösleges a hőcserélő... (illetve megvizsgálnám miért van betéve) a rajta keletkező hőlépcső rontja a kondenzációs kazán hatékonyságát.
Magam részéről nem adnám fel a radiátoros fűtés kényelmét, légcsatorna brrrr... klíma is huzatos, kényelmetlen.
