A Füredi és a Vezér utca sarkán egy tervezett, nagyméretű, kör alakú tér. Ez még hagyján, de mi lehet a vágány, ami innen(?) indul dél felé, majd a Kerepesi út előtt kétvágányú lesz, és folytatódik át Kőbányára? Ez nekem teljesen új információ. Mit terveztek ide? Esetleg a - későbbi - 64-es villamos vágánya lenne, és a Fehér út helyett innen csatlakozott volna az Élessarok felé?
Kösz, értem. Érdekes, hogy a térképen pirossal jóval későbbi változások is szerepelnek, de sem a repülőtér, sem pedig a laktanya.
Még egy érdekességet találtam. A mostani Apor Vilmos téren régen a villamos nem úgy kanyarodott a Böszörményi útról a Jagelló útra, mint most, hanem egy nagyobb ívben. Nyilván a "vízmosás" fölött lévő híd miatt. Ez a régi ív viszont megfelel a régi - de későbbi - villamos végállomás (60-as, 57-es) helyének. Vagyis az ott lévő támfal feltehetőleg még nem a végállomásnak, hanem magának a villamos pályának készült.
"...a Kőérberki út ma is elkerüli a repteret, ha oda került volna a 7-es, akkor nem zavart volna..."
A Kőérberki út MA elkerüli a repteret. Az alant is belinkelt 1912-es alaptérkép színes javításain látszik, hogy _eredetileg_ a Kőérberki út a későbbi repülőtér területét északkelet-délnyugati irányban átvágta. Ezt a nyomvonalat akarták először felhasználni a balatoni műúthoz, a mai repülőtér nyugati végénél felüljáróval átemelve a vasúton, és a Kamaraerdei út vonalában folytatni, és felüljáróval keresztezték volna a törökbálinti HÉV vágányait is. A térképen a tervezett emelkedések (százalékok) is olvashatók. Ezek szerint a legnagyobb emelkedő a mai Kamaraerdő buszvégállomás után, az akkori Fővárosi Szegényház mellett lett volna, 6,70 %-os. A fennsík egyébként itt már valamivel alacsonyabb, mint a mai Panoráma-kanyar felőli oldalon, de legalábbis nem olyan "hirtelenül" emelkedik, mint ott. A szerpentin miatt lényegesen hosszabb úton is 4,16...4,59 % a legnagyobb emelkedő a "patkóban".
Magának a Kőérberki útnak az áthelyezését (a mai Egérúttól délre) egyébként éppen a repülőtér építése tette szükségessé, anyagilag is abból a keretből finanszírozták. Ezen a nyomvonalon (illetve a folytatásában) azonban már nem lett volna megvalósítható a Tétényi fennsíkra a felkapaszkodás, így teljesen új kezdőpontot kellett találni a műútnak. Az eredeti tervektől eltérően nem már létező utak korszerűsítésében gondolkodtak, hanem teljesen új nyomvonalon, "zöldmezős beruházás" létesült.
Kösz, nagyon érdekes. De a cikk alapján nem világos: a Kőérberki út ma is elkerüli a repteret, ha oda került volna a 7-es, akkor nem zavart volna. Vagy már a reptér bővítésére gondoltak? Volt ilyen elképzelés? Mert aztán a reptér nem volt hosszú életű, egy régi, repülős leírás szerint nagyon utálták, mert a budaőrsi katlanban gyakran megült a köd. Vajon a ferihegyi reptér építése miatt adták fel a budaőrsi bővítésének a gondolatát?
A Kőérberki folytatása sem világos. Hiszen a belemegy a laktanyába (ifjúkorom Kinizsi laktanyája...). A laktanya mikor épült? Valamikor a háború előtt, az világos. Vagy a Kőérberki út folytatását egy ívben kelet felé vitték volna? És hogy úszták volna meg a szerpentínt, hiszen a Kamaraerdei út is elég meredek, a jelenlegi vonalvezetése nem alkalmas egy országos főútnak. Tehát a Fennsíkra valahogy fel kell jutni...
Ezek szerint az eredeti tervekben az "új balatoni út" messze elkerülte volna mind Gömbös miniszterelnök úr birtokát, mind Landthaller Tasziló telkeit, és - valóban - a repülőtér területén vágott volna keresztül. Magam sem értem, hogy ezt miért nem találtam meg, illetve miért nem "értelmeztem" az (eredetileg) 1912-es datálású térképen. (Holott az feltűnt, hogy maga a repülőtér nincs rajta.) Ez érdekes, új fejlemény részemre is, tényleg nagyon jó találat! :-)))
A híd alatti átvezetés szélessége érdemben nem változott, ha jól emlékszem, akkor csak a híd áthidaló felszerkezetét bontották el az Egér út építésekor (hétvégén ott bizigliztünk a félkész úton, mint ahogy előtte a régi és szemetes töltésen).
Ha jól emlékszem, akkor a talajszint is lejjebb volt, mint most a kerékpárút kövezése, tehát nagyobb volt a belmagasság.
A Kőérberki út áthelyezésére is találtam 1935-ös czikket, megnézve az 1912-es térképen, még két nyomvonal van rajta:
Budaörs határában kijelölt új repülőtér folytán át kell dolgozni ,a Balatonhoz vezető műút budapesti szakaszát. Az eredeti tervek szerint ugyanis a balatoni műút bundapest szakasza a Kőérbereki-út egy részének felhasználásával és annak folytatásában épült volna, márpedig ez a vonalvezetés kettészeli azt a területet, amelyet az új repülőér céljaira kijelöltek. A hatóságok pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy a repülőtér területe egységes maradjon és azon olyan nagyforgalmú útvonal, mint a balatoni műút, ne haladjon át. Király Kálmán tanácsnok, a fővárosi útépítési ügyosztály vezetője, a mai tanácsnoki értekezleten ismertette a helyzetet N.Kui Károly polgármester előtt és bejelentette, hogy a változott körülmények folytán a Balatonhoz vezetett műutat Budapest területén más irányba kell terelni. Az új tervek szerint a Balatonhoz vezető út a Budaörsi-út és a Sasadi-út szögelléséből indulna ki, a Péterhegyi-dűlőn és a Kamaraerdőn át és a főváros határán túl torkollanék a balatoni állami útba. A változott vonalvezetés folytán a balatoni útbudapesti szakasza körülbelül ezer méterrel lesz hosszabb és ennek megfelelően emelkednek az átépítés költségei is. Miután a korábban tervezett útépítésre már megtartották a versenytárgyalást, azt most a főváros kénytelen megsemmisíteni és amint a részletes tervek elkészültek, új pályázatot fognak kiírni a balatoni útbudapesti szakaszának építésére.
Na ezért furcsa a kis híd. Amikor építették, az iparvágány már régen nem létezett, bicikliútnak pedig ma sem alkalmas. Vajon mire gondolhatott a megalkotója?
Telekrendezés-kisajátítás is kellett a Balatoni út kialakításához, így már az előkészítésnél rávezették a módosításokat kataszteri térképre, vagy megvárták az átadást?
A Baltoni út feletti hidacskát 1993-94-ben építették át az Egér út ezen sz akaszának kiépítésével és tényleg a keserűvíz telep iparvágánya volt alatta egykor. Az Egér út átadása óta egy semmibe vezető kerékpárút vége (utána a lámpánál) vezet át alatta.
A keserűvíz-iparvágány az 1-es vonal korrekcióját túlélte, de a 70-es években már nem volt meg.
annyiban javítom magam, hogy valszeg ez egy 1912-es térképre rárajzolgatott módosítások, ami még munkaanyag lehetett, és ezért nagyobb változások nincsenek rávezetve, csak esetleg kisebb módosítások
lehet, hogy félreértem, de ceruzával elég sok bejegyzés van. ahol /1942 szám szerepel, és persze rengeteg 193x évek, gondolom a bejegyzésekben van a dátum is törtként, ez alapján van olyan oldal, ami 1942-es lehet, viszont lehet, hogy nem minden oldalon van update-t, talán ez magyarázza, hogy az általad várt korábbi változás viszont nincs benne?
Így van. Tehát maga a térkép, ami látható rajta, semmiképpen sem tekinthető 1912-es állapotnak; és most itt ez a lényeg. A térképalap(!) valóban 1912-es, és erre rávezettek színessel változásokat. Ilyen az átépített vasútvonal, és az új 7-es út is. Mivel az átvezetések között nem szerepel a Budaörsi Repülőtér (meg pl. a Horthy Miklós híd sem), mindenképpen 1937 előtti állapotot látunk. De nem 1912-es, tehát a dátum mégiscsak szkeptikusan kezelendő. A tényleges, megjelenített állapot dátuma nem derül ki - de kideríthető (elég komoly kutatómunkával, amitől most eltekintenék) annak alapján, hogy mi szerepel rajta "színessel", javításként és mi az, ami még nem. Továbbra is fenntartom tehát a véleményemet, hogy a térkép (tartalma, "színtől függetlenül") 1929 és 1937 közötti állapotot tükröz.
Huhú, ezeknek a térképeknek a dátumozását erős kritikával kell ám fogadni! Többször beleestem már én is, hogy azt gondoltam, végre találtam egy valódi (pl.) 1937-es térképet, aztán kiderült, hogy '45 utáni...
A térkép megnevezése: 1912, utólagos kataszteri átvezetésekkel. A nyomtatvány 1912-es, a kifogásolt újabb részletek éppen az utólagos színes (tus)tintával tett átvezetések.
Hímezni tanulok és alapvetően magamnak, de gyakorlás miatt készítettem több 90-es évek metró logó felvarrót. Ha érdekel valakit, eladóak, amíg a készlet tart.
Kb 4x4cm, minőségi anyagokból. Hátoldalán vasalható fólia, amivel könnyen felvasalható pólóra, pulcsira, kabátra, táskára, de természetesen felvarrni is lehet.
Marad azért egy kérdés. Az "Openrailwaymap"-en meg lehet nézni a régi nyomvonalat, valaki berajzolta. Nyilván nem teljesen pontos (van pl. benne egy törés), de abból az látszik, hogy csak a Bodorka utca, Ásólúd utca környékén ment az azóta (azt hiszem egész újonnan) beépült részen, a régi nyomvonal nagy részén ma is utca, park, sportpálya van.
Viszont hogyan volt a "Sachslechner iparvágánnyal"? Ez a keserűvíz forrásokhoz ment a Kelenföldi pályaudvartól. A pályaudvarról kivezető szakasza még ma is megvan. Ezt is vajon felszedték akkor, amikor a vonalkorrekció megtörtént? Ha nem, akkor az utána épült 7-es útnak kellett még egy kereszteződés! Az Egér út és a 7-es kereszteződésében a felhajtók között van most is egy híd, eléggé szerep nélküli létesítménynek tűnik, ami pontosan az iparvágány nyomvonala fölött megy át. Vajon ez egy annyira régi híd?
Ez engem is meglepett, én sem tudom, mi volt a terv ott eredetileg. A Taurus sportpályái voltak ott, mellette a "Hatház", a makett alapján úgy tűnik, ezt mind elbontották volna. Nos, a Hatház maradt, a Gyakorló utcai lakótelep ott véget ér, a másik oldalon meg, a focipálya helyén a benzinkút, Meki, bevásárlóközpont épült fel.
Hát, ahogy épült és népesült be a lakótelep és lett egyre több iskolaköteles lurkó, és ahogy épültek az újabb iskolák, teljesen természetes módon osztották újra a körzeteket. Én 1972-ben az Álmos vezér tériben* fejeztem be** az ötödik általánost (fél év), majd az Ond vezér parkiban a hatodik osztály (egy teljes év), és a Kerepesi útiban a hetedik-nyolcadik (két év). Nem is olyan extrém. :-)
* Nem tudom pontosan mikor, de valószínűleg a lakótelep építésének kezdetekor épült a régi "elemi népiskola" (tulajdonképpen) udvarára az új iskolaszárny; gyakorlatilag ekkor ez volt az egyetlen általános iskola Rákosfalván. Aztán a lakótelep építésekor előbb a Füredi utca Fogarasi út felé eső oldalán épült meg a "kék" suli, majd az "alumínium", és a "piros" (ma ez a Neumann). A körzetek tehát állandóan változtak, ahogy a gyerekek száma egyre nőtt.
** Az első négy osztályt, és az ötödik elejét még a régi lakhelyem melletti suliban jártam Angyalföldön (Dózsa György út-Lehel utca sarok), majd '72 decemberében költöztünk a lakótelepre.
fél Off: Látom elég sok iskolát "fogyasztottál" általánosban, azért mai szemmel ez meredek. hogy csak úgy átpakolnak egy másik iskolába, mert újraosztják a körzeteket...
Huhú, ezeknek a térképeknek a dátumozását erős kritikával kell ám fogadni! Többször beleestem már én is, hogy azt gondoltam, végre találtam egy valódi (pl.) 1937-es térképet, aztán kiderült, hogy '45 utáni...
Ezen az 1912-esnek vélt/állított térképen már szerepel a "régi" 7-es út, a Panoráma-kanyarral. Más keresgéléseim alapján (Landthaller-benzinkút) éppen nemrég gyűjtöttem erről anyagot, ahol egyértelműen 1936-ra teszik a Tétényi-fennsíkon átvezető autóút* építését. Ugyanakkor még nem szerepel a térképen az 1937-ben átadott Budaörsi Repülőtér. Még ha azt mondom, előbbit már "megelőlegezték", utóbbi elmaradása pedig "hanyagság", akkor is úgy 1934-35 és 1940 közé kellene tenni a dátumát. Ehhez viszont jól passzol az 1929-es megszűnési dátum.
* Ez Érdnél csatlakozott az 1929-ben elkészült Érd-Székesfehérvár autóúthoz, a tervezését 1934-35-ben kezdték meg. A nyomvonala Gömbös Gyula miniszterelnök birtoka előtt haladt el, és durván kettészelte id. Landthaller Tasziló birtokát, amelyet az állam kisajátítani készült az útépítés miatt. Tasziló úr azonban bankkölcsönből visszavásárolta a leendő út melletti birtokrészét, és benzinkutat épített rá, számolva az új út várhatóan fellendülő forgalmával. Ez viszont már egy másik történet...
