Köszönöm a javaslatokat. Egy cél lebegett előttem, hogy ne 3 méteres belmagasságot kelljen fűteni, csak 250, max. 260 belmagasságot.
Tudom, hogy belülről nem szabad szigetelni, de ez most elkerülte a figyelmemet.
A szelemennél a fal tetejére könnyen rá lehet tenni a szigetelést. Viszont a tűzfalnál problémásabb. Jól értem, és gondolom, amennyiben a födém felett függőlegesen a tűzfalra belül és kívül is 1 méter magasan 15 cm vastag eps szigetelés megy, akkor talán felülről nem hűl át a fal? Természetesen a külső oldalon a födém alatti rész is szigetelve lenne. A tűzfal további fűtetlen részére gondolom nincs olcsóbb megoldás mint 15 cm eps-t feltenni? Mert ugyebár ezt csak esztétikailag kell megcsinálni, hogy síkban legyen a homlokzat.
Sokan hiszik azt, hogy létezik TÖKÉLETES párazáró réteg.
Szerintem ez csak papíron (a tervezők képzeletében) létezik, a valóságot mindig ember csinálja, aki mindig elrontja valahol (10-100 helyen) a légmentes lezárást. Kivéve: űrhajók és tengeralattjárók építése.
Tehát ahova az van írva, hogy "párazárás", ott én arra gondolok, hogy "ezen a rétegen vajon 10 vagy 100 páraáteresztő lyukat hagyott a szakember?"
A tökéletes (nulla áteresztésű) párazáró réteg olyan, mint a nem-tolvaj politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem találkozott vele :)
"ha szellel az egész ház már régen kiegyenlítetted az egész rendszert"
Pára szempontjából minden házfal "szelel", amit nem NASA minőségű párazárással láttak el belülről.
Éppen a szelelés miatt lehet mégis belülről (is) hőszigetelni olykor, pl jól át lehet szellőztetni a belső hőszigetelés és a fal/födém között hagyott légrést.
Baj akkor van (páratorlódás, vizesedés), ha a fal/födém erősebben párafékező, mint a beljebb lévő rétegek együttesen. A páraáteresztésnek (párafékezésnek) millió fokozata van, pl hiába mondják páraáteresztő anyagnak a téglát/betont, ha a többi belső réteg sokkal jobban páraáteresztőbb, akkor hiába "szelel", erős párafékezése miatt párazáróként működik.
Ha már matek és fizika: az remélem tiszta, hogy az idézett görbéket úgy kell értelmezni, hogy ha más tényező nem játszik. Azaz, igen, ha neked van egy házad, ami a külvilágtól tökéletesen elválasztott, akkor valóban, szép lassan a pára át fog vándorolni a kérdéses szobába. Hogy ott ez okoz-e gondot ilyenkor vagy sem, az megint más kérdés. Hint: a példádban nem fog, mert ugye statikus rendszerként a külvilágtól teljesen szeparált a ház, ellenben a gyakorlatban ha szellel az egész ház már régen kiegyenlítetted az egész rendszert. Remélem látod, miért a gond, ha tisztán egy egyszerű képlettel akarod megfejteni a világot.
Az alábbiakat még kérlek faktoráld bele az egyenletbe és látod máris miért nem ilyen egyszerű és miért nem százezrével kell itthon cserélgetni a 30 éves tetőtér beépítéseket szétázás miatt:
A tipikus magyar Kádár-kocka vagy a 1980-2000-es években épült ikersejtes téglákra alapozott házak nem passzívházak, szelelnek mindenütt, páranyomás ilyenkor a legkevesebb gond. Emiatt is nem nagyon volt gond a penészesedés amíg be nem jöttek a jobb minőségű ablakok. Előtte annyira szelelt az egész, hogy sokszo nem tudott kialakulni páralecsapódás.
A födémed két oldalról vakolva párazártnak tekinthető (igen, valóban át tud rajta menni a pára nagyon lassan, de gondolom azért szoktatok szellőztetni és nem azt várjátok, hogy majd a falon átdiffundál:) Egy gipszkarton borított vázszerkezet párazárás nélkül nyilván nem. Nagyon nem mindegy mi van a házban.
"Ha a szoba egyáltalán nem használt, és biztosan nem jut oda be pára (nem járkáltok oda be, nem fűtött szinten van és a szoba sem fűtött, stb."
A lakatlan szobádba számos módon juthat be pára, pl az ajtón és a falon/padlón keresztül a szomszédos, párásabb levegőjű helyiségekből.
Sajnos az iskolai fizika oktatás egyáltalán nem foglalkozik a páravándorlással, pedig a dolog nagyon egyszerű: minden köbméter levegőben lebeg pár gramm víz (pára formájában) ennek menyisége határozza meg a páranyomást.
Ha egy fal/födém/ajtó/ablak/akármi két oldalán eltérő páranyomású levegők vannak, az nyomáskülönbség folyamatosan ki akar egyenlítődni (pára áramlási kényszer). Tehát egy soha nem használt szobának is lehet valamennyire párás a levegője.
A levegő víztartalmát (páranyomást) szokta mindenki összekeverni a relatív páratartalommal, amit százalékban szoktak megadni. Pedig a különbséget bárki könnyen megértheti, aki nem szégyell kérdezni.
Nagyon hasonlóval küzdök én is, s végül az alábbiakra jutottam:
Ha a szoba egyáltalán nem használt, és biztosan nem jut oda be pára (nem járkáltok oda be, nem fűtött szinten van és a szoba sem fűtött, stb.), akkor nem kell vele foglalkozni
Ha laksz benne, akkor vagy szerencséd lesz vagy sem. Rengeteg olyan példa van, ahol a 30 éve így épült tetőtereknél semmi gond, mert a tető nem ázik be, az egész ház meg úgy szelel, hogy a lakószobának használt tetőtéri szoba normál használatától nem lesz gond. Viszont ezek a házak tipikusan E-gerendás födémesek, azaz a vakolás miatt párazárt a tetőtéri aljzatuk, ha páraáteresztő a lakószint felől az aljzat és ott sincs párazárás, akkor minden lenti helyiség páráját is a tetőtér kapja meg, ami már biztosan gond lesz.
Hivatalosan belülről nem szigetelünk, mert a falad szét fog fagyni egy idő után, emiatt ytong sem megoldás (egyszerűen túl jól szigetel a téglához képest).
A téglafalra egyedül multiporral tudsz belülről szigetelni, előtte szépen le kell vakolni a falat, hogy minél kevesebb multipor habarcs kelljen (ez nagyon drága) és mehet a multipor. Sajnos elég hülye árai vannak, hiba nyernél már nagyon sokat egy 5 centis multipor fallal, gyakorlatilag a 10cm-es is alig drágább. Ki kell számolni, de nagyjából 10eFt/nm-rel számolhatsz.
Tűzfal és oromfal azon részét, ami már a szigetelő rétegen kívül esik, simán tekintheted külső falnak, hiába van a "házon" (=tető alatt) belül. Egyszerűen szigeteld le azokat is vagy egy méter szélesen, pl. EPS-sel. (Ki is lehet számolni, de a függőleges hővezetését az üreges téglafalnak elég macerás, mert nagyon ritkán adják meg a gyártók.) Így nem kell azon aggódni, hogy hiába van leszigetelve mondjuk a padlás aljzatod 30 centi üveggyapottal, a szoba felső szélei meg penészednek, mert ott csak 50-60cm tégla az ami "szigetelne", ráadásul pont függőleges irányban a hideg padlástérhez képest. Nálunk ez megszüntette az összes érdemi hőhidat egy régi házban a sarkok kivételével.
Tedd a hőszigetelést a födém tetejére és akkor összefüggő lehet a hőszigetelés,
ráadásul akkor nem kell tönkretenni a házat a mennyezet alatti belső hőszigeteléssel (ki tudja hogyan viselkedik a csurom vizes beton födémed teljes vastagságában mínusz 10 fokra átfagyva).
Ha abban a padlásszobában soha nem volt páraképződés (pl nem tartózkodott ott soha senki), akkor ezen nincs mit csodálkozni. De egy hőszigetelést olyanra illik csinálni, hogy minden helyiség alkalmas legyen emberi tartózkodásra.
Plusz a főszabály amatőröknek: Belülről SOHA nem hőszigetelünk!!!
Az ytong hőszigetelése háromszor rosszabb az üveggyapothoz képest, tehát 10 centi ytong kb 3 centi korszerű hőszigetelő anyagnak felel meg, ami erősen komolytalan hőszigetelés a mai világban.
Plusz a főszabály: belülről nem szabad hőszigetelni (párakicsapódás, vizesedés a falban).
Mennyezetet ne belülről hőszigetelj, hanem a padláson terítsd végig a gyapotot, akkor találkozhat a külső hőszigeteléssel, ahol tud, nyilván tűzfalnál nem. Az álmennyezet mihez kell? Muszáj?
Sziasztok! Szerintetek a következőre mi a jó megoldás? 297 cm a belmagasság. 250-260 cm belmagasságra gipszkarton áll mennyezet lenne. Beton födém van. Azt gondolom, hogy 30 cm szigetelés kellene a gipszkarton felett. 40 éves épület. Fal a prothermhez hasonló, csak nem nút-féderes. A külső oldalon is lesz majd szigetelés. Nyeregtetős ház. A szelemennél a fal tetejére teszek szigetelést, de nem fog összeérni a mennyezeti szigeteléssel. A tűzfalnál nem tudok.
Van egy tetőtéri szobám aminek a fala feltételezések szerint válaszfal téglából van. Belülről szigetelték 10cm üvegyapottal majd rá a gipszkarton, de nincsen párazáró fóliázva.
Igazából nem lakott szoba, a páratartalom sincs az egekben, de attől függetlenül nem tartom nyerő megoldásnak.
Arra gondoltam hogy leszedem az egész gipszkartont és felépítek egy 10cm vastagságú Ytong előtét falat helyette. Ez jó megoldás lehet?
Kivülről szigetelés nem megoldható (legalábbis rövidtávon biztosan) a bonyolult kialakítás miatt.
Nem feltétel, de ha már dolgozom vele, akkor miért ne? PIR táblával még nem találkoztam, de amiket olvastam róla inkább az lenne a megfelelő, mint a lépésálló xps.
Egy faszerkezetnél miért feltétel az arra kerülő hőszigetelésnél a tűzállóság ? A faszerkezet lambéria borítással meg kátrányos szigeteléssel sem tűzálló .
Adott egy 8x4 méteres lapostetős terasz. 80 cm-ként van egy 5 méteres 15x10-es fa gerenda, azon lambéria és a teteje kátránnyal vízszigetelve. Mennyezetet szigetelném, de nem belülről ( esztétikailag nem lenne megfelelő, technikailag sem tetszik, mert nincs szellőztetett légrés és nem szeretném szétrohasztani a lambériát ).
Ötletem: kívülről a kátrányra tenném a szigetelést, amit új vízszigetelő réteggel látnék el. Gyapot kilőve, mert nem bírja a vizet, xps lépésálló, de nem tűzálló, ezért 8 cm-es PIR táblával meg lehetne oldani, a gerendákhoz pedig 15 cm-es csavarral dűbelezni. Erre jönne ragasztásos módszerrel az 1.14mm vastag, 3.05m széles RubberCover szigetelő gumilemez. Szerintetek működhet?
Nem választottunk el semmit, a miénk egy régebbi épület szerelőbeton nélkül. Nálunk a kihívás az volt, hogy a szigetelésnek hogy lesz egyáltalán hely, de a lenti linkem szerint megoldható és már 1-2cm xps is rengeteget számít, mivel belülről sincs aljzat szigetelés.
Da ha jól értem nálad van bőven hely, így nyugodtan tudtok szigetelni. A kifolyókat az ajtónál nem bántanám, s 5-6 cm szigetelés is már rengeteget ad az esztrichez képest. Nyilván nem lesz passzív ház, de az erős hőhidat megoldja.
A kiugrást nem igazán értem. Ha pengefalra gondolsz, akkor azt simán körbe kell szigetelni. Ha az nem betonból, hanem valami jobban szigetelő anyagből készült (pl. tégla), akkor ott lehet játszani, hogy ahogy lent számoltam, kiszámolod, hogy meddig van értelme egyáltalán szigetelni, s akkor nem kell telibe. (Pl. újabb téglafalnál lehet elég az ház oldalánál 0.5-1m-t szigetelni, sok helyen van így megoldva a régebbi pengefalas házaknál.)
