Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Na mégis megtaláltam, T. Tibor tényleg biológus. DE az MKI-ban csak az igazgatóval együtt van archeogenetikai doktorátusa, másik kettőnek aki PhD-val rendelkezik, annak másból van, a többi 9-ből 8-nak még nincs. Ahogy írtam: van két kutató és 11 rutin munkás!
Aogy teszem rendbe a vincseszterem, találok olyant rajta - National geographic channel kiadást néün genetikai családfája.
Átküldjem? Antropológia, genetika stb.
-----------
"EURÓPA ELSŐ MEGHÓDÍTÁSA A korai őskőkor kezdetén, mintegy 800 ezer évvel ezelőtt az első hominidák Afrikából kiáramolva elérték Európát. Ebben az időszakban a Föld klímája egyre hidegebb lett. A korszak embere, a Homo Erectus (felegyenesedett ember) pattintott kavicseszközöket használt. A 400 ezer éves Homo erectus paleohungaricus maradványát Vértesszőlősön találták meg. A középső őskőkor korszakára, 120 ezer évvel ezelőttre keltezhető az első neandervölgyi ember, a Homo sapiens neanderthalensis megjelenése, aki szilánkokból készített kaparók és hegyeket magába foglaló kőeszközök készítőjeként ismert. Elterjedési területe Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig tartott. Ebbe a típusba tartozik a Bükk hegység Suba-lyuk barlangjában talált neandervölgyi ember is. A lelet kora körülbelül 30 ezer éves, egy 5 év körüli gyermek koponyájából, valamint egy nő állkapcsából és néhány csontjából áll. EURÓPA ÚJABB MEGHÓDÍTÁSA A legújabb elmélet szerint a mai modern Homo sapiens csak mintegy 40 ezer évvel ezelőtt vándorolt be Európába. Európában a késői őskőkor időszaka (felső paleolitikum) 3540 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak, a Würm idején kezdődött. A kőeszközökön kívül csontból, szarvból is készítettek eszközöket, például szigonyokat, tűket; kagylókból, fogakból nyakláncokat is. Az élelemszerzésben a vadászat és a gyűjtögetés kiegészült a halászattal. A késői őskőkor embere lényegében a mai emberrel azonos megjelenésű. Ők a Homo sapiens fossilis, a Homo sapiens ásatag elődei. Külső megjelenésük kialakulásában a legfontosabb tényező a földrajzi izoláció és a kis populációméret volt. A jégkorszakban Európa területének északi felét állandó jég borította, csak a déli fele volt valamelyest alkalmas az emberi élet számára. Az emberek a legzordabb korszakokat menedékhelyeken, úgynevezett refúgiumokban vészelték át. Ezek egymástól nem túlságosan nagy távolságra lévő barlangból álltak, a bennük élők közeli rokonai voltak egymásnak. A génállomány állandósult, a ritka variációk kiválogatódtak , a csoport tagjai nagyon hasonlítottak egymásra. Így alakultak ki azok az emberfajták vagy típusok, amelyek később a jégkorszak után, a klíma melegebbé válásával szétrajzottak Eurázsiában, benépesítve az egész kontinenst. Dr. Fóthi Erzsébet"
Mende történelmet végzett, majd paleoantropológiából doktorált. Nem biológus. Bálint Csanád vitte a Régészeti Intézetbe s tette az új archeogenetikai laborba vezetőnek, még az Úri utcai székhelyen. Törökről nem tudom mi a képzettsége, de kétlem, hogy biológus lenne. S a genetika , akárhogy is nézzük, az színtiszta biológia!
Sehogy, elismernék, hogy ez van. Jó pár volt tanitványom genetikus s kutató, doktorátussal, meg oktatók különböző egyetemeken. Tudják, hogy jól ismerem a teendőiket. Nekem ne gyere Elsevier lapok cikkeinek imádatával, tudom, hogy hogy lehet ott publikálni s mennyiért! Ugyanis meghívtak bírálónak, de a korom miatt nem vállaltam. Amúgy sem szeretek más dolgába beavatkozni s befolyásolni a sorsát. A saját lektoraimnak sem mindig fogadtam el a véleményét, akár a nyelvinek sem. .
Nem oldottak meg egyéniként semmit, csak rámondták. Ugyanis a lelet valahol a két faj közti helyen van. Ha nem így lenne, fel sem vetődhetett volna a kérdés, hogy melyik is! Látszik, hogy nem kutató vagy (egy találmány ötlet az nem kutatás, az véletlen rátalálás!). !
Már jeleztem, hogy a faj egy evolúciós állapot kilométerköve! A genetikusok betegsége, hogy elfelejtkeznek róla hogy ők is biológusok s tulajdonképpen evolúciókutatók kellene legyenek. Ehelyett rutinmunkát végző laboratóriumi mesteremberkék: mintát vesznek, berakják a gépbe, a kapott szekvenálási eredményt meg értelmezik! DE mechanikusan, statisztikai alapon. Ez nem biológia, hanem egészen más. Hogy jobban megértsd, olyan mint a gyári termelésben résztvevő vegyészmérnök és a kutató vegyész munkája közti különbség!
"Az előbb olvastam egy Jakutföldön talált 18000 éves fagyott de épen maradt farkas/kutya kölyök DNS vizsgálata körüli bonyodalomról, mármint arról, hogy nem tudják eldönteni hogy mi is volt, még farkas vagy már kutya!
Na ez azért a genetikusok örök problémája mert nem evolúcióban gondolkodnak!"
Azért a genetikusokat sem ejtették a fejükre :-D
Egész szépen megoldották a problémát, annak ellenére, hogy a maradvány 2019-es felfedezése után tényleg nem volt világos, hogy a kölyökállat farkas volt-e vagy kutya?
"When Dogor was found in frozen mud in Siberia, scientists couldn't tell if he was a wolf or an early dog."
Aztán csak megoldották a problémát ;-)
"Genomic analysis shows 18,000-year-old-puppy Dogor is a wolf."
Átnéztem az előadások címét és szerzőit, elég szerteágazó a témakör, a betegségek és háziállatok története is a része. Ahogy nézem szarmata témában az MKI és az ELTE is kiad majd tanulmányt ( plusz gepidák ) és még az angliai szarmatákról is lesz egy külföldi. Az viszont megdöbbentő hogy csak egy német történelmi témát találtam, a Max Planck Intézet vizsgál mindent a indiánoktól a Közel-Keletig, de német témája egy sincs.
Ja, az anyja nem magyar volt! A számtalan székely mesterembernek, aki felépítette Bukarestet s nem vitt magyar feleséget oda, szintén gyorsan elrománosodtak az utódai, ma már csak a nevük emlékezett a származásukra.
Különben félelmetesen gyorsan le tud zajlani az asszimiláció. Zsolnay Vilmosnak a híres pécsi majolikagyárosnak volt egy testvére aki csődbe ment és kivándorolt Romániába, ott született a fia, aki később kivándorolt az USA-ba és szobrász lett, ő az élete végéig románnak tartotta magát.
Persze. DE ez önkéntes alapon történik s nem a hatalom erőltetésének következtében. Az örmények, olaszok, görögök, stb is hasonló foglalkozásúak voltak.
Ez egy olyan foglalkozás,aminek a gyakorlója 1-2 generáció alatt asszimilálodik egy magyar nyelvű közegben, mivel az ügyfelei nyelvét idővel meg kell tanulnia.
Az 1910-es a tömbmagyarságban biztos, hogy nem volt hamísított, de ahol már szórványban voltak ott meg biztosan az volt! Maniu, Vaida-Voieod, stb. is magyar országgyűlési képviselők voltak, ahogy Tiso is magyar volt sok más nemzetárulóval együtt. Túlságosan naivok vagytok!
Hamisitas? Az 1910-es magyarorszagi nepszamlalas biztosan nem hamisitott. Hogy az azt megelozo evtizedekben meg eros magyarosodas tortent, az tenykerdes. Amibol konnyen vissza extrapolalhatsz.
Erdélyben is, felvidéken is is, színtiszta magyar család adja a gyerekét román/szlovák iskolába, "mert majd jobban érvényesül!" -alapon. A fészkes fenét, egy magyarral szemben lehet, de a valódi románnal/szlovákkal szemben soha! A magyar szülők okozták a bajt már a XIX. században, mivel egy román/szlovák anya románnak /szlováknak nevelte a gyerekét az esetek többségében, mig a magyar anyák sokszor mentek a férjük után, ha az nem magyar volt! Ne is beszéljünk arról, hogy pl. a görögkatolikusokat is népszámláláskor sokszor románnak írták be, miközben akár színmagyarok is lehettek (mint pl. egyik dédnagyapám családja).
Köszönöm, ezek nagyon érdekes témák. A magyarországi szarmaták genetikai vizsgálata egész érdekes eredményeket hozott. Az etelközi magyarokba meg szlávok és vikingek is beolvadtak amíg ott voltak.
Na ez a nagy hamisítás! Nem voltak kisebbségben! Igen, a törökök után sokan jöttek idegenek, de ők sohasem voltak többségben a magyarokkal szemben! Szépnagyapámék is az apai részről így érkeztek - innen a vezetéknevem! - de szinte végig magyarnőkkel házasodtak, s bennem már alig van német vér! S népszámlálásnál nyugodtan vallhatnám magam németnek, senki sem kérné számon. S sokon meg is teszik, ahogy 1920 előtt is megtették, különböző okokból kifolyólag. Ha éltél volna pl, Erdélyben akkor ismernéd ezt a jelenséget. !
Na latod: 1920 elott is (meg eppen) kisebbsegben voltak a magyarok a KM-ben, 1820, 1720 stb. elott meg sokkal inkabb, megis eroteljes volt a magyarosodas (a nemet/latin "allamnyelv" ellenere). 895-ben meg idejott egy magas szervezettsegu katonanep, nana, hogy az itteni szamos kis neptoredek (forrasok!) haptakba vagta magat. Aztan a nehany evtized mulva beindulo es felulrol jovo terites is az elit nyelven startolt, azt vette at a beozonlo multi- kulti, egeszen a torok idokig. stb. A hodoltsag utani evszazadban 4 millio idegen telepedett az 1 - 2 millio magyar melle -- es megis! Trianonig toretlenul.
A magyar nyelv presztízse töretlenül megmaradt 1920-ig. "Sikk" volt magyarrá válni, legalább a külsőségekben, lásd a svábok magyaros szűk nadrágját, bajuszát, a városi zsidók erőteljesen vállalt magyarságát. A társadalmi mobilitás (feltörekvés) egyik biztos útja volt magyarrá lenni. Kevésbé, de még az ortodoxoknál is. A horvátoknál mindig volt egy erős "magyarón" vonal.
Aztán a 19. században meggründolt nacionalizmusok 1920 után az utódállamokban teljesen visszájára fordították ezt az állapotot: a magyarok bennszülötté váltak saját hazájukban.
A finnugrászok örökös paripája, hogy a a kis létszámú népesség magába olvasztja a nagy létszámú őslakosságot, amelyik átveszi a nyelvüket, szokásaikat is! Ezt magyarázgatja savaz is a finnekkel s számikkal kapcsolatban, de ezt állítják a honfoglalók esetében is. Milyen érdekes, hogy nem törökül beszélünk a 150 éves török hódoltság, majd németül az osztrák miatt, ugyebár?
Az előbb olvastam egy Jakutföldön talált 18000 éves fagyott de épen maradt farkas/kutya kölyök DNS vizsgálata körüli bonyodalomról, mármint arról, hogy nem tudják eldönteni hogy mi is volt, még farkas vagy már kutya! Na ez azért a genetikusok örök problémája mert nem evolúcióban gondolkodnak! A leletek mindig csak láncszemei egy evolúciós láncnak s csak akkor lehet eldönteni a kérdést, ha ezek a lánc távolabbi szakaszaiból származnak, mivel a közeleiek sohasem mutathatnak nagy eltérést, mert az életképtelenséget jelentene. A haplocsoportokat is a mai ember (történelemkori vagy recens) mtDNS vagy Y kromoszóma mag DNS-e alapján különböztetik meg, de az elődjükhöz nem lehet eljutni leletileg, mert a kevés generáció szám miatt a késői fossziliákban még nincs olyan vizsgálható DNS amelyből az eltérés kimutatható lehetne! A koraibbakban meg már nincs vizsgálható DNS. Így azután már csak statisztikai modellek alapján spekulálgathatnak!
