Keresés

Maxwell inerciarendszerre érvényes. A forgó rendszer csak bonyolítaná a számolást, de semmin se változtatna.

Először is, jelenleg nincs Csodák Palotája.

Gondolom a Coriolis szobáról van szó (egy körhintára épített kuckó). El kéne döteni,hogy miközben a szoba forog, forgatjuk-e a réz tömböt, vagy a mágnest, esetleg mind kettőt? És a szobában hogyan helyezzük el az eszközt? Függőleges tengely, esetleg vízszintes.

"Vagyis a galvanométer is forogna..." ezt is tisztázni kell! A szoba forgástengelyében végezzük a kísérletet, vagy mondjuk a szoba falához közel? Ekkor nem forog, hanem körpályán kering...

SZVSZ, a tanteremhez rögzített effektust lehet majd mérni bárhogy kísérletezünk. Hacsak egy sokkal érzékenyebb műszert nem tudunk "bevetni". Azzal ki lehet mérni a mágnes terének nem szimmetrikus alakját. Vízszintes tengely esetén, peidg a mágneses tér, a Föld-é fog indukálni áramot, a szoba forgásának megfelelően.

Gondolom, hogy most egyes topic lakók relatívisztikus tenzorokkal jönnek majd, hogy azzal hogyan lehet a helyzetet kezelni. Ahhoz nem fogok hozzászólni, mert nem értek hozzá.

Közben a másik porondon folytatódik a Hold forgásáról szóló szappanopera.

A tehetetlenségi erőket szemléltetendő a csodák palotájában H.K. bemutatott egy körhintára épített kuckót.

Nincsenek ablakai, mint Galilei hajójának.

Felmerül a kérdés, hogy mi történne, ha az unipoláris generátort forgó vonatkoztatási rendszerben mutatnák be?

Vagyis a galvanométer is forogna...

Két párhuzamos hosszú vezeték közepénél...

Normálva 1-re a távolságot.

b) ábra [-5 és +5 között] dipólszerű ♫

a) ćbra [-1 és +1 között] szinte konstans ♪

Abszolútértékben ahol

a) x kicsi, ott x² elhanyagolható

b) x nagy, ott x² dominál és x elhanyagolható

Most ezt feltekerjük egy vasmagra, átellenesen.

A vasmagban szinte homogén lesz a mágneses mező, azon kívül pedig 1/r² szerint csökken.

De semmiképpen nem mondhatjuk, hogy a vasmagon kívül nincs fluxus. Ellentétes.

Mert ez azért lett volna érdekes, amit Feynman próbált a rések közötti tűmágnessel.

Ha azt meg lehetne csinálni, hogy csak a tekercs közepén változzon a fluxus, a drótoknál egyáltalán ne.

(Talán egy fluxuskondenzátorral, de azt még 1955/85/2015-ban még nem fedezték fel a légdeszka boltban.)

Talán kis frekvenciás fénysugárral.

Vegyünk egy vasmagos tekercset.

Ráadásul a vasmag legyen zárt.

Elvileg az erővonalak csak a vasmagban haladnak. (?^?)

Tehát a tekercs nem is érzékeli a változó fluxust.

Feynman hasonlóan magyarázta a rések között elhelyezett tűmágnes hatását.

Patkómágnesekből lehet zárt mágneses hurkot csinálni, hogy kívül ne legyen mágneses mező?

(Mivel az atomi köráramok odabent vannak.)

Viszont a tekercs a vasmagon kívül van. Körülötte is lesz...

A tekercs két ellentétes pontja éppen dipól-szerű (de mégsem dipól, mert végtelen sok ilyen ellenlábas pont van).

Vegyünk két végtelen hosszú párhuzamos vezetéket. Széles tekercs. Téglalap keresztmetszet. a << b

Tehát a hosszabb oldal közepén a mágneses mező 1/r különbség.

Ki kell találnom rá egy szót, amely a dipólus kiterjesztése két vonallá.

 _____________________________________________________________________________________

|_____________________________________________________________________________________| a

                                                                                  b

A b) elrendezésben a vezetékhurok fent és lent eltérő elektromos potenciálon lesz. 

Valahogy úgy. (Fejben már számolgattam a pontszerű elektrosztatikus töltés esetét.)

Ígértem egy ábrát, még régebben.

Többnyire a levezetést homogén mező esetére közlik, amely végtelen kiterjedésűnek gondolható.

A mozgási indukció ugyanakkora, mint a zárt hurok területváltozásából adódó fluxusváltozás.

Na de ...

általában a mágneses mező nem homogén,

se nem végtelen kiterjeszkedésű. Akkor mi van?

Ha oldalirányban ritkul, akkor az. 

Annál a cirkuláció pont nullára jön ki. Mert a ritkulás iránya vektorirányú. 

Tehát, ha valamelyik irányban ritkulnak az erővonalak,

az már rotáció?

Valami itt nem jó.

Mert a sztatikus elektromos töltés erővonalai is ritkulnak, ahogy távolodunk.

Cirkuláció:

Feynman először a zárt görbe mentén integrál. Ezt nevezi cirkulációnak.

(Korábbi ábra: mintha a mező megfagyna a vezetéken kívül, és csak a csőben cirkulálhatna.)

Vettem egy négyzetet az x-z síkban.

(Most az előjellel van gondom.)

Nem kell semminek sem cirkulálnia. Nem kell fennakadni. Ez rotáció. 

Legyen egy tartományban B_z = 1-x.

(rot E)_x = ∂_y B_z - ∂_z B_y = 0

(rot E)_y = ∂_z B_x - ∂_x B_z = -∂_xB_z = 1

(rot E)_z = ∂_x B_y - ∂_y B_x = 0

Ezek közül csak ∂_x B_z nem nulla.

De a cirkulációját akárhogy számolom, az nullának jön ki. :(

"Azt mondják, hogy a mágneses mező nem mozog és nem forog."

Tévednek.

Mozog (vagyis követi a mágnes haladó mozgását), de nem forog, ha a mágnes körszimmetrikus és a szimmetria tengelye körül forog.  És ez nem csak a mágnesnél van így.

Talán majd egyszer te magad is rájössz.  

Igen, az már rotáció. 

Azt mondják, hogy a mágneses mező nem mozog és nem forog.

Hajánál fogva hozzuk ide a tudatos megfigyelőt!

Ezt a drót lengetési kísérletet el lehet végezni egy szobában,

vagy egy hajón, vonaton, száguldó (teher)autóban, repülőgépen.

Sőt, még a zűrállomáson is.

Egymással ellentétes irányban közlekedő vonatokon.

(Ha lenne különbség, már felfedezték volna.)

Tehát amikor egy mágnessel a kezemben utazok a vonaton,

velem együtt mozog a mágneses mező is.

Ebből az állomáson várakozó bakter annyit vesz észre, hogy

időben változik a mágneses mező, és még egy kevés elektrosztatikus komponense is van.

(A mágneses mező csökkenése hétköznapi pebességeknél elhanyagolható.)

Nem kell ragaszkodnunk (első fajú) fémes vezetőkhöz.

Léteznek másodfajú vezetők is, elektrolitok.

"Eszem ágában sincs ezeket végigolvasni."

Nem szükséges végigolvasnod. A probléma egyszerű.

A vektorpotenciál és a skalárpotenciál együtt négyespotenciált alkot.

Modell szerint ez invariáns mező, minden megfigyelő rendszerében nyugszik, de elfordul.

Az elektromos mező és a mágneses mező a négyespotenciál deriváltjaiból kapható.

Ha van egy mozgó megfigyelő, ez a mező neki is nyugalomban van a saját vonatkoztatási rendszerében.

Einstein azt mutatta meg, hogy elvikeh mindegy. Akár a vezeték mozog, akár a mágneses mező.

De a mágneses mező nem mozog, csak elfordul.

Nézzük meg ezt egy ábrán!

Mindegy, hogy a vezetéket mozgatjuk, vagy pedig a mágnest.

És itt az ellentmondás. Mert a mágneses mező nem mozog.

Ha mozgatjuk a mágnest, csak a fluxus változik.

Sajnos a kísérletet nem tudjuk elvégezni végtelen hosszú mágnessel.

Viszont vékony drót alatt csévélhetünk magnószalagot.

(Sajnos az orsós magnetofon ehhez a kísérlethez nem jó, mert a fej résében változó fluxust kell okozni.)

Úgy tűnik, hogy a mágnes mozgatásánál a szórt mező számít.

A korongot is felfoghatjuk úgy, mint elemi darabkák összességét,

és képzeletben a vezetéket is felvághatjuk elemi kis darabokra.

És az elemi kis vezetékszakaszon akatt elmozdul a mágnes elemi kis darabkája.

De mivel az egésznek a "kontúrja" nem változik, valahogy mégsem érvényesül a Lorentz-transzformáció ezekre a kis darabokra.

Ezt próbáljuk megérteni.

Az pedig egy kisiskolás magyarázat, hogy a mező nem forog.

Lehet beérni ennyivel.

Vagy egyéb kísérleteket kiagyalni.

Például az ábrán látható mágnesből nagyon sokat egymás mellé tenni...

Szóval ha egyszerűen x-irányban csökken B_z, az már neked rotáció?

Holnap kiszámolom a komponenseit...

Még az jutott eszembe, lemezjátszó helyett lehetne mókuskerék.

Nem axiálisan elrendezni a mágneses mezőt,

hanem sok "boltív zárókő" alakú rúdmágnest egymás mellé rakni.

Persze rögzíteni is kell őket, mert szétugrik az egész.

És lesz inhomogenitása a mezőnek, még ha válogatjuk is a mágneseket erősség szerint.

Ha a tények mást mondanak, mint a matek,

akkor most nagyon rossz lehet a tényeknek.

>S ha a tények mást mondanak, akkor a tényeket kell megváltoztatni.<

Tisztelt Topic!

A 360. HSZ-óta sok víz lefolyt a Dunán, sok-sok PageDown-nal érhető el. Eszem ágában sincs ezeket végigolvasni. Beleolvastam néhány HSZ-be. Tanulság számomra, hogy nem lehet ebből a topicból sem tanulni, semmi sem bíztat azzal, hogy itt valaha is egyezség lenne atekintetben, hogy mit látunk és mhogyan lehet magyarázni. Nem értek a fizikához, ezért nem írtam le, hogy hogyan kell magyarázni, értelmezni a jelenséget. Küldtem egy cikket, senki sem nézett utána, hogy mit is közöl a cikk. Pedig itt le van írva a "tuti". Teszek még egy gyenge kísérletet, hogy segítsek értelmezni a jelenséget.

https://de.wikipedia.org/wiki/Faradaysches_Paradoxon

Ez a legrégebbi, a többi ennek a fordítása, ahogy nézem.

https://hu.frwiki.wiki/wiki/Paradoxe_de_Faraday

https://en.wikipedia.org/wiki/Faraday_paradox

Ha nem akarjátok megérteni a jelenséget, akor ne olvassátok, elég veszekedni, szidni egymást. Ahogy elnézem így érzitek jól magatokat (tudatlanul, hajtogatva hogy mennyire igazatok van)!

HK nem fog itt megjelenni.

Egyrészt igazad van, de a kérdés nem ez.

Legyen P(x,y) az x-y síkban. Meglepő módon.

Írjunk fel egy olyan F(x,y) függvényt ebben a síkban, amelynek rotációja z-irányú,

és nem függ a síkban elforgatott x' y' koordináta-rendszer irányának megválasztásától,

vagyis a síkbeli elforgatás esetén is megmarad z-irányú.

Ennek a kritériumnak mmormota példája nem felel meg.

Ésszerűség:

Legyen z-irányú végtelen egyenes áramjárta vezeték.

A mágneses erővonalak ezt körbejárják.

Teljesen mindegy, hogy az x és y tengelyeket milyen irányban vesszük fel.

(Persze mindenki legyen merőleges. Egymásra és z-re is.)

j = rot B

|j| = j_z

Sajnos a rotációt szemléltető kisiskolás példák nem teljesítik az elforgatási kritériumot.

B_x = f(y)

B_y = f(x)

B_z = 0

Sajnos az ilyen megoldás beteg.

Dehogynem függ. A forgásnak van orientációja.

Egy pontban, hogy mennyi a rotáció, nem 1 kis zárt görbe menti integrál adja, hanem 3. A rotáció vektormennyiség, térben három független komponense van. Vagy nem tudom, mit nem értesz. 

"Reméljük mmormota is látja, hogy lesz divergenciája E-nek."

Még birkózok a rotáció fogalmával.

Pedig ez már eléggé régi ruhája a királynak. :]

Miféle rotáció már ez?

Egy körhinta bármilyen irányból nézve forog.

De ez meg olyan lenne, hogy nyugatról nézve forog, északról nézve nem forog, keletről nézve pedig visszafelé forog.

Ez csak nekem tűnt fel, vagy tévedek?

Feynman és Dirac...

(Ha már a kis rókáknak megígértem.)

Nem szükséges hozzá, attól az még rotáció. 

"Azt akartam, hogy valami képe alakuljon ki, mi a rotáció."

Matematika Egyéb

Ez a kérdés, válasszatok! :)

Nekem úgy tűnik, hogy a rotáció kiszámítása nagyon függ a koordináta-rendszer irányának megválasztásától.

Márpedig ha valami forog (örvénylik), az nem függhet a nézőpontunk orientációjától. :(

Nem arról van szó, hogy "együtt forgunk" vele.

Adiabatikusan elfordítottuk a tengelyeinket.

"de valami zavar nálad is van rotáció ügyben."

Aaaaaz vaaaaan. Itt az ideje tisztázni.

Biztos, hogy a rotációt így kell számolni?

∇E = v_y ∂_x B_z - v_z ∂_x B_y + v_z ∂_y B_x - v_x ∂_y B_z + v_x ∂_z B_y - v_y ∂_z B_x

Merugye B_z változhat x szerint függetlenül is. Elvileg.

Nem feltétlenül szükséges hozzá B_x változása z szerint.

És akkor az nem rotáció.

Meg kell vizsgálni ezt a problémát.

Elvileg senki és semmi nem akadályozhat meg minket abban, hogy egy széles mágnest készítsünk.

(Képzelj el egy fekvő téglát.)

És ott a szimmetriatengely szélénél csak B_x és B_z változik.

Akarom mondani, a másik szélén a szimmetriatengelynél.

Ott csak B_z és B_y változik.

Viszont a koordináta-tengelyek orientációja nem abszolút.

Meg kell nézni a rotációt elforgatott tengelyeknél is.

https://www.youtube.com/watch?v=kGjxepabCgk

Dávid Gyula: Feltámadás a hőhalálból (Atomcsill, 2023.09.14.)