Keresés

Az elektroos dipólus ábrája meggyőzött.

Ennek nem lehet rotációja.

Holnap hozom Faynman magyarázó ábráját.

Azt mondja, hogy zárt görbe mentén az érintő irányú komponenst kell integrálni.

Nem tudom, mit akart ezzel az egyszerű példával, meg van zavarodva a tévedésétől teljesen. Mutattam neki konkrétan a Maxwell-egyenletet, amiből rögtön kiolvasható, amiket mondok. De direkt nem fogja beismerni, hogy nem tudja kiolvasni, mert égő neki. A rotációt sem érti. Nem képes elismerni, hogy tévedett. Pszichikalilag sérült. 

Jó, amúgy nem a legjobb ábrák, kicsit csalnak a vonalak. 

A vezeték helyén van rotációja a felrajzolt ábráknak, és a mágnes oldalán. Máshol nincs. 

Szerintem mindenütt van, talán csak a mágnes legbelseje kivétel.

Na de akkor mindenütt áramsűrűségnek kellene lennie.

Ahhoz, hogy számolni tudjak, kellene ismerni a mágneses mező képletét.

Nem sokra megyek azzal, hogy a professzorok megadták a forgástengely vonalában. :(

"Azért szidjátok, mert autodidakta."

Fenét!

Én ezért éppen hogy tisztelem.

És sokáig rendszeresen javítgattam is a tévedéseit.

Túltettem magam a mindenféle éretlen gyerekes megnyilvánulásán.

A pökhendi bunkóságain.

De nem fejlődik, se a fizikában, se személyiségében, így számomra érdektelenné vált.

Akkor mondd meg nekem:

Hol van itt szerinted rotáció?

És itt? 

Erős gimnáziumba jártál. :o)

Nálunk ez még egyetemen sem volt.

(rot v)_x = ∂_y v_z - ∂_z v_y

(rot v)_y = ∂_z v_x - ∂_x v_z

(rot v)_z = ∂_x v_y - ∂_y v_x

v_x = y²

v_y = x²

v_z = 0

∂_y v_z = 0

∂_z v_y = 0

∂_z v_x = 0

∂_x v_z = 0

∂_x v_y = 2y

∂_y v_x = 2x

Tehát:

(rot v)_x = 0, ahogy vártuk

(rot v)_y = 0, szintén ahogy vártuk

és végül:

(rot v)_z = 2y - 2x

"Legyet egy R² -> R² vektormező"

WtF?

Egyrészt a rotáció az erővonal kanyarodása. 

Nem. Nézz utána, ha érdekel. Aztán oldd meg a példát.

Központi Ellencáfolat, neked se ártana ez a kis feladat, mert normálisabb ugyan amit írsz, mint Szabikué, de valami zavar nálad is van rotáció ügyben.

Az a baj, hogy nekem ellentmondás jön ki. :(

Egyrészt a rotáció az erővonal kanyarodása. Az lényegében mindenütt van.

(Talán csak a hosszú vékony szolenoid belsejében elhanyagolható.)

Másrészt viszont a differenciális alak azt mondja,

hogy ahol rotáció van, ott lokálisan áramsűrűségnek kell(ene) lenni.

Na de hol van áramsűrűség egy rúdmágnesen kívül?

Ezt most tényleg nem értem. :(

Tehát nem kell időt fecsérelni arra, hogy lehülyézel.

Biff Tennen szavaival: Mi a trükk, papa?

Szabiku, itt egy gimnáziumi szintű feladat, oldd meg. Ahhoz, hogy meg tudd oldani, meg kell nézned, mit jelent a rotáció. Akkor talán észreveszed, mekkora ökörséget beszélsz.

Legyet egy R² -> R² vektormező:

v(x,y) = (y²,x²)

Add meg a v vektormező rotációját tetszőleges pontra.

Legyen csak egy konstans áramú vezető O hurok. Hol van itt a vezetőn kívül B-nek rotációja a térben? Sehol.

Mindenütt.

Mondtam már néhányszor, hogy nézd meg, mit jelent a rotáció. De nem , csak magyarázod, hogy én nem értem, és komplett hülyét csinálsz magadból. Galamb a sakktáblán.

Nekünk ezt az ábrát úgy kellene módosítani, hogy csak egy kis kockában van helyi rotáció, és körülötte a többiben nulla.

Persze, hogy emlékszem. Jó helyen kapisgálsz. 

Formális vektoralgebra helyett nekem numerikus módszereket tanítottak.

Viszont ahhoz ki kellene számolni egy mágnes vagy egy szolenoid erővonalait.

Ráadásul nem bizonyító erejű.

(Ennek ellenére az elméleti fizikusok is egyre gyakrabban támaszkodnak numerikus szimulációkra.)

Emlékszel még arra az ábrára, hogy a nagy rotációt sok kis rotációra bontják?

Fülig Jimmy azt mondaná, hogy ez most aktuális. :)))

Feynman szemléletes ábrája szerint a mező rotációja

egy zárt görbe mentén

az érintő irányú komponens integrálja.

Vegyünk egy kört a mágnesen kívül.

Mivel az erővonalak sűrűsége változik,

a mágneshez közelebb eső részen az erővonal sűrűbb,

első ránézésre azt mondanám, hogy az integrál nullától különbözik.

Olyan zárt görbét kellene felvenni, amely az erővonalakra merőleges és azzal párhuzamos oldalakkal rendelkezik.

(Nincs olyan megkötés, hogy a zárt görbe ne lehetne sarkos.)

Nem tudsz helyesen integrálni. 🤦‍♂️

Differencilis alakban:

Integrál egyenletként:

Ajaj!

Houston, we hawe a problem!

Mert ha egy zárt görbe körülfogja az áramjárta vezetőt, a vezetőn kívül is nullától különbözik a vonalintegrál.

Viszont a differenciális alak mást mond.

Valaki feloldaná ezt az ellentmondást?

Vagy csak nekem van köd a fejemben?

Nem azt jelenti. Nagy tévedés. Nézz utána! 

"j csak a vezetőben van, körülötte a vákuumban nincs."

Egyenes vezető mágneses tere.

Beleértve a vezeték belsejét is.

Egyenletes áramsűrűséget feltételezve.

Az integrál alakból kiszámolható.

Eltűnt. xd Lehet beállt a sarokba pityeregni, hogy nem tudta helyesen a fizikát és matematikát. Nagyon érzékeny pontja. Ezen elbuktázni... xD Érezni lehet rajta. Tuti nagyon dühös, majd fel robban. xd

Hát a balfék lehet, hogy erre gondolt. xd De itt a B rotációjáról volt szó, nem a vektorpotenciáléról. 

És még nekem magyarázott, hogy nem tudom, mi az... XDD

"Legyen csak egy konstans áramú vezető O hurok. Hol van itt a vezetőn kívül B-nek rotációja a térben? Sehol."

Szerintem mindenütt.

Mert az erővonalak visszakanyarodnak.

Tényleg neki kellene ülnöm írni egy numerikus szimulációt a köráramra.

Mert azt különféle metszetekben lehetne ábrázolni.

Grrrrr!

Kiszámolták a mágneses mezőt a köráram közepén és a tengelyvonalában.

Nagyon jó, csak szinte semmire nem elegendő.

Ki kellene számolni a teljes térre.

De ha már itt tartunk:

Legyen egy darab drót függőlegesen. Mozogjon v sebességgel a hurok átlója mentén.

Vegyük azt a pillanatot, amikor áppen a köráram tengelyén megy át.

Mert erre már kiszámolták. (Kikeresem a képletet...)

A vektorok térbeli rotációjáról volt szó. Javaslom neked is, nézd át a vektoranalízist!

Nem az a baj, hogy rövid tömör nevet adtál neki.

Naponta vakarom a fejemet, hogy a különböző segédváltozónak milyen értelmes nevet lehet adni.

rot B azt jelenti, hogy az erővonal kanyarodik.

Ha egy áramlási mező lenne (Feynman analógiája alapján), a kísérő triádot fel lehetne rajzolni.

Az áramlási mező rotációja a binormális vektor.

Azért szidjátok, mert autodidakta.

És erre az a megoldás, hogy bújjon vissza a könyvei közé és tanulja meg?

Elvileg azért vannak az oktatási intézmények, hogy a rengeteg tudásanyagból a lényeget kiválogassák.

És amit a diák nem értett meg, azt elmagyarázzák.

Különben csak vizsgaközpont lenne.

Einstein inkább a könyvtárban ült és olvasott.

Azóta százszorosára nőtt az elsajátítható tudásanyag.

De a rendelkezésre álló idő nem nőtt meg.

HK-nak meg mondja már meg valaki, hogy tanulja már meg végre a Maxwell-egyenleteket helyesen értelmezni, a megépített kerekes cirkuszi bűvésztekerentyűjét meg dobja ki a kukába, mert csak átverésre jó. 

B = rot A