"a kazán hatásfoka jelentősen romlik, nem épp az optimális tartományba kerül,"
A füstgáz harmatpontja kb 60 fok ez alatt kondenzáció történik a kazánban. Minden régi kazán hidegen tehát kondenzációs módban indul, a kondenzáció miatt szuper jó hatásfokkal. Aztán a sok (öntött?)vas felmelegszik, eléri a 60 fokot és leáll a kondenzáció majd a kazán felmelegszik üzeni hőmérsékletre.
Ezeket a jelenségeket ügyesen ki lehet használni a fűtés olcsósítására, de nem írok többet, mert megint veszekedés lesz abból, hogy szerintem miért jó a kazán hatásfoka amíg hideg és miért rosszabb "optimális" hőmérsékleten.
"a füstgázból a vízpára, hanem jelentős része elkezd lecsapódni itt ott az égéstérben sajnos, ennek meg erős korróziós vonzata lesz"
Ez a pára (kondenzátum) valóban enyhén savas kémhatású, ami szép lassan megeszi a kazán vasát (lehet, hogy 100 év alatt, miközben te talán már 30 év múlva nem leszel az élők sorában tehát most butaság ezen aggódni :). Ezért csinálják néha olyanra a kazántesteket, hogy felfűtéskor a belső felület minél gyorsabban elérje a 60 fokot, ez a felmelegedési idő nagy teljestíményű gázégő esetén lehet, hogy csak 10 másodperc (tehát csak 10 másodpercig van kondenzáció, sav termelődés!). Ha ennyire gyors felmelegedésű a kazánod, akkor szerintem teljes nyugalommal át lehet állítani rövid szakaszos üzemmódra (kazánban lévő kevés víz villámgyors felfűtése, majd stop). Az ilyen "egy-két perces" kazán üzemelésektől szoktak pánikba esni azok, akik nem értik a fizikát.
Nekem tíz évig dolgozott ilyen "kazán evő" üzemmódban egy 30 kilowattos on-off (fix teljesítményű) gázégő egy házi készítésű vas kazántesten, a tűztérben sav marásnak semmi nyoma.
Tehát: alacsony hőmérsékleten (amíg az öreg kazán kénytelen kondenzációs módban dolgozni)valóban történik korrózió, de ha ez csupán pár másodperc, az olyan, mintha meg sem történne, én nem pánikolnék emiatt.
Igen az a terv nálam is hogy lesz hőmérő beépítve a keverőszelep után az előremenő hpmérsékletének beállításához, és ha a komfort engedi mert nincs olyan hideg akkor lejjebb lehet venni az előremenő hőmérsékletét.
Pontosan azért kell a puffer amit a két hozzászólásodban írtál.
Alacsonyabb hőmérsékletű vízzel szeretnék fűteni mint a 60fok amit a kazán szeretne. Ahhoz hogy a kazán ne kapcsolgasson sűrűn ki/be, a pufferbe szeretném előállítani a 60-65fokos vizet amiből kikeveri a keverőszelep az előremenőt.
"A Hőterm ESB29 kazánból kijövő víz hőmérséklete beállítható akár 30 fokra is."
Lehet csak nem érdemes. Az egyik hogy a kazán hatásfoka jelentősen romlik, nem épp az optimális tartományba kerül, a másik, hogy kondenzációs kazán "válik" belőle, mert a hideg égéstér miatt nem pára formájában jut ki a kéményen a füstgázból a vízpára, hanem jelentős része elkezd lecsapódni itt ott az égéstérben sajnos, ennek meg erős korróziós vonzata lesz. Alapból ezek a kazánok nem ilyen alacsony előremenőre lettek tervezve.
Így jogos, én egy 0-val nagyobb tartályban gondolkodtam, ott már jelentős pénz..
Viszont itt is kérdéses az értelmessége, ha napi szinten be használva van a rendszer és nem hosszút távú tárolás a cél (a hosszú persze relatív, de itt gyakorlatilag pár órás nagyságrendről van szó).
Régebben egy havernál teljesen hanyagoltam a tudományosan 60 foka "pontosan" kiszámolt kalkulációt és elhatároztam, hogy kikísérletezem, hogy minimálisan hány fokos vízre van szüksége a házának.
Első kísérletre beállítottam 35 fokra a kazánt, de februárban jött egy nagyon hideg időszak, ezért fel kellett tekerni a kazánt 40 fokra (előtte 20 évig 60 fokon ment!). A következő telet a fűtésrendszer simán végig csinálta 35 fokos vízzel, pedig az összes szakmai számítás azt mondta, hogy ott 60 fok az alsó határ :)
Később komolyan hőszigeteltek majd a következő évben a régi fűtésrendszer összes elemét egyben eladták valakinek egy rakás pénzért. Pedig ekkor már lehet, hogy ment volna a régi rendszer 30 fokos fűtővízzel is :)
Radiátor és csövezés csere nélkül nem nagyon lehetett volna megoldani csak egy modernebb kazáncserét mert onnantól a radiátorok még mindig kicsik az alacsony előremenőhöz.
A kvótásított évben (2022nyár-2023nyár) benne voltunk a kvótában melegvíz előállítással együtt ( 120l gázbojlerrel)
Én 40fokos előremenővel kalkuláltam elsőkörben de nem fértek el akkora radiátorok a hőigényeknek megfelelően.
Az új rendszer a mostani ház hőigényének megfelelően lett tervezve (10kWh a hőigény -15fokban), 50fokos előremenővel.
A Hőtherm ESB 29 kazán gyári leírásában szerepel az hogy 60fokos hőmérséklet alatt nem ajánlott használni a kondenzáció miatt.
Azért akarok nagyobb hőmérsékletű (70-75fokos) vizet előállítani a pufferbe hogy minél kevesebbszer kapcsolgasson a kazán. Ebből keverné ki a keverőszelep az 50 fokos előremenőt.
Az előremenő hőmérséklete állítható lesz így amennyiben nincs akkora hőigény mert nincs olyan hideg, akkor lejjebb lehet venni az előremenő hőmérsékletét.
Több hőmérő és állító lehetőség lesz a rendszerben így empirikus úton be lehet majd lőni a megfelelő értékeket.
A rendszer úgy lett megépítve és zónákra bontva hogy ha egyszer összejön rá a pénzem akkor hőszivattyús kazánról fog tudni működni, kvázi csak a kazáncserével. Ezt elsőkörben meg fogja előzni egy homlokzati hőszigetelés. A tetőn 30cm szórt cellulóz szigetelés van.
A Hőterm ESB29 kazánból kijövő víz hőmérséklete beállítható akár 30 fokra is.
Kérdés, hogy ki és főleg miért döntött 65 fokos fűtővíz hőmérséklet mellett.
Minél melegebb a fűtővíz, annál több a hőveszteség a csövezésen és a tartályokon, tehát annál magasabb lesz a fűtésköltség.
Hasonló kazánról három éve szemétbe dobtam a régi termosztátot és rákötöttem egy Siemens REV24-es termosztátot, ami okkal olcsóbb volt, mint egy puffertartálly :)
Tavaly tavasszal ugyanaz a ház átállt klímás fűtésre, egy fűtéskorszerűsítés árának kb a tizedéből :)
éves szinten a lehető legolcsóbban üzemeltethető legyen...
10 évnyi várható fűtésköltség
Ez a legfontosabb.
Viszont ezt beleverni egyesek fejébe lehetetlen és teljesen felesleges vállalkozás. "A szomszéd mondta" mega Józsi ismerőse auszribán csinált már ilyet" SOKKAL nagyobb életet él egyesek fejében.
"Az új fűtési rendszer 50fokos előremenőre van tervezve. A gázkanáon kívül ( 6éves Hőterm ESB29)"
Tehát a tervező nem azt kapta utasításba, hogy, "nem baj ha kicsit drágább lesz a fűtéskorszerűsítés, de az új rendszer éves szinten a lehető legolcsóbban üzemeltethető legyen", hanem valaki azt mondta neki, hogy "mindegy hogy évente hány forintot fog zabálni az új fűtésrendszer, de a régi kazánnak mindenképpen maradnia kell".
Sajnos sokan adnak efféle utasításokat azoknak a tervezőknek, akik tudnának valóban kevés forintból üzemelő fűtésrendszereket is tervezni (ha hagynák őket :)
Persze lehet, hogy csak az én szememben mindennél fontosabb az alacsony éves fűtésköltség (a beruházásoknál én 10 évnyi várható fűtésköltségest szoktam alapul venni).
Közben leírtad hogy miért így ez nem egy klasszikus puffer jellegű használat ahogy látom, egyfajta "kiegyenlítő" tartálynak szánod.
Természetesen a te házad és azt tervezel bele amit akarsz
De ebben az esetben én azért felülvizsgálnék pár dolgot és átszámolnám mégegyszer..
Én lehet a puffertartályba és rendszerébe ruházás helyett inkább egy jobbfajta kondenzációsra cserélném a meglévő Hőterm kazánt. És innentől nem kell az egésszel játszani, költségileg is kb ugyanott leszel kisebb fogyasztás/jobb hatásfok mellett hosszútávon.
"Az új fűtési rendszer 50fokos előremenőre van tervezve"
Ilyen energia árak mellett kb 35 fokos vízre terveztem volna a fűtővíz hőmérsékletet.
Nem nehéz dolog: jó nagy hőleadó felület (padló vagy mennyezetfűtés) és JÓL hőszigetelt épület kell hozzá. Kivéve, ha a tervező valakitől ellenkező utasítást nem kapott :)
"a jelenlegi 10cm-re tekernék még 30cm vastagságot"
A 40 centi hőszig. jobb mint a 30 (pláne 75 fokos víz esetén).
"XPS-re rakjam vagy mehet a betonra"
Itt a tartályról van szó?
Ha a tartálynak nincs gyári talpa, akkor én vékony függőleges (beton)vas lábakat csinálnék a tartály és a pince beton padlója közé m (a pince betonjára), hogy a tartály alja 30 centire legyen a padló felett, majd ezt a 30 centit légmentesen kitömném széttépett üveggyapot darabokkal.
De ha a tartálynak gyárilag van normális felületű vízszintes talpa is (ami nem fogja átszúrni/megroppantani az XPS-t), akkor 5-10 centi XPS is jó lehet alája.
A vas ne érjen közvetlenül a betonhoz nagy felületen (több száz négyzetcentiméteren) mert az már érezhető mértékű hőhíd lesz
Hát a 300 literes tartály az még messze van a puffer mérettől. nekem akkora a tágulásim :-)
Nem tudom milyen céllal van bent ez a tartály, gondolom fűtésre nem igen, mert annak bakfitty, hacsak nem passzív házad van. HMV-nek tökéletes. Viszont próbáld máshogy közelíteni a témát:
Hányan vagytok, és a 300 liter melegvizet hány nap alatt használjátok el? Mert van egy pont ami felett nem érdemes szigetelni, előbb használod el mint kihűlne. És a rétegződés hatását is figyelembe kell venni.
Nekünk mind a 2000 literes puffer mind a 300 literes HMV a pincében van. Télen fűtetlen 13-15 C körül hőmérséklettel. Mivel a víz max 2-3 nap alatt kijön a tárolókból, ami nagy hidegben akár 1 nap is lehet, a 2-3 nap nem okoz olyan rétékű veszteséget még kisebb szigetelés esetén sem, mintha százezreket tolnál bele a szigetelésbe. A 2000 literes pufferen átlagosan 13 cm vastag szigetelés van a paláston, belül cellel beborítva az 10 cm, körbetekerve öntapadós polifoammal 3 rétegben. A tetején vaskosabb a szigetelés, lehet van 30 cm is, rádobáltam amit találtam itthon :-). A 300 literes hmv-nek sajnos nagyon kevéske a szigetelése, azt meg kell toldanom, de asszem 7 vagy 8 cm már nem emlékszem, az is lehet annyi sincs. de pörög annyira a rendszer, hogy a HMV az szinte naponta kiürül (m5 ember, melegvizes eszközök - mosó mosogatógép stb)
lehet egyébként még pl fújt pur szigetelést is feltenni, bár esztétikailag nem lesz a legszebb, lehet gyapotos rendszerben gondolkodni, lehet cellben íveket gyártani, lehet vastag szivacstáblákkal operálni, stb. Minden más nagyon drága lesz, de már sajna a leírtak is azok, árban a legolcsóbb a kőzet üveggyapot dolog jelenleg.
Az új fűtési rendszer 50fokos előremenőre van tervezve. A gázkanáon kívül ( 6éves Hőterm ESB29) minden cserélve lesz egy 40 éves rendszerben. A puffer a nagy teljesítményű kazán miatt kell hogy ne ki-be kapcsolgasson.
Az a 30cm az 40cm, mivel én a jelenlegi 10cm-re tekernék még 30cm vastagságot.
XPS-re rakjam vagy mehet a betonra mivel úgyis körbe lesz szigetelve? (igaz így annyi meg csak alá amennyi aláfér)
"Akkor cirka 60fok a hőmérsékletkülönbség -> a számításod szerint 48cm szigetelés kellene."
Ebből kis látható, hogy menyre röhejesek azok a "gyárilag hőszigetelt" tartályok, amelyek 2-5 centis hőszigeteléssel kaphatók. Nem véletlenül szokták azt mondani, hogy a villanybojlerekből átlagosan a hőenergia 40 százaléka szökik meg, mire felhasználásra kerül a meleg víz.
A 30 centi vastagág elfogadható kompromisszumnak tűnik, de ne feledd, hogy ez nem az ideális vastagság.
A tervezett 75 fokból viszont én csökkentenék amennyit csak lehet: pl fürdésre sok embernek 38-40 fokos víz is megfelel, jól hőszigetelt lakásokat akár 32-35 fokos fűtővízzel is ki lehet fűteni (passzívház akár 30 fok alatt!). És minden egyes tartály fok-csökentéssel kevesebb hő pazarolódik a pince fűtésére.
Tehát szerintem a "300 literes tartály 75 fokon" helyet SOKKAL energiatakarékosabb egy "1000 literes tartály 40 fokon" módszer.
"Kőzetgyapot helyett van más szigetelő ami szintén tekercses, de nem porol ha nincs letakarva?"
A megolvasztott majd kihűlt üvegszál és a bazalt-szál csak akkor bocsát ki levegőben szálló porszemeket, amikor ütöd, nyomogatod, hajlítgatod, rugdosod vagy taposol rajta Ha nem nyúlsz hozzá, akkor száz évig teljesen veszélytelen.
Sajnos sok embert félrevezetnek a "maguktól port gyártó" gyapotokról szóló mendemondákkal. Olyan ez, mint a "magától megrogyó" gyapot hőzigetelés.
A lakások és a téli külvilág átlaghőmérséklete között átlagosan 15-17 fok a hőmérséklet különbség. Ez ellen legalább 12-15 centi (tehát fokonként kb 0,8 centi) vastag hőszigeteléssel szokás/illik védekezni.
Ha kiszámolod, hogy hány fok a hőmérséklet különbség a tartályod tartalma és a pince levegője között, akkor ebből megsaccolhatod, hogy kb milyen vastag hőszigetelésben gondolkodnék, hogy ne a tartály fűtse a pincémet feleslegesen.
mindössze 2 centi szintkülönbséget ragasztóhabbal (de talán még zsákos ragasztóval is) könnyű egyenes síkra. kihozni Egy haveromnál a külső fal 5 centit dőlt, a hőszigetelés mégis teljesen függőleges lett.
Pincében (nem egy elhagyatott szar, nem szelel át a levegő rajta) milyen vastag szigeteléssel érdemes leszigetni az ott lévő 300literes puffertartályt? Nincs fűtés a pincében, de így is van 14 fok télen.
Van rajta a vele járó 10cm-es valami gyapotszerű szigetelés amit rá lehet zippzárazni.
Arra gondoltam hogy 5cm XPS lapokra raknám rá a puffert.
Racionálisan mennyi plusz szigetelést volna érdemes rárakni?
Kőzetgyapot helyett van más szigetelő ami szintén tekercses, de nem porol ha nincs letakarva?
