Valahogy ezt elemi lépésenként le kellene vezetned. Szerintem szuperpozíciót kell alkalmazni. Töltött gömb + semleges köráramok. A nem forgó töltött gömb belsejében az elektromos térerősség nulla. A semleges köráramoknak pedig az egymenetes tekercs belsejében van mágneses terük. Most jön a rotáció rotációja. Mennyire vagy jó vektoralgebrából? Ha az elektromos mező rotációja tengely irányú, milyen irányú a rotáció rotációja?
Azért, mert egyértelműen badarság. Nem fogok minden hibás kijelentésre részletes hibaleírásokat adni, mert nincs rá időm.
Te mondd meg azt, hogy szerinted miért nem számít a mágnesrészek sebessége? Ugyan miből gondolod, hogy azzal nem is kell foglalkozni, csak a vezeték sebességével? Nem gondolod, hogy itt valami nagy hiba van akkor?
Képzeledben felszeleteled a korongot. Csakhogy az erővonalak nincsenek dedikáltan hozzárendelve a korong darabkáihoz. Kicsit más lenne a helyzet, ha a darabkák között nem mágneses anyag töltené ki a hézagot. De még az sem jelentené azt, hogy az egyik darabka cipeli a saját erővonalát. Az erővonalak a nyugvó megfigyelő vonatkoztatási rendszerében vannak, az erússégük változik, de nem mászkálnak. A mozgó megfigyelő vonatkoztatási rendszerében is vannak erővonalak. Ez két külön dolog.
Már többször elmondtam, de olyan, mintha nem olvastad volna. A mágnesrészek mozgása alapján lesz E. Ennyi. Tekintheted hozzá az EM tér Lorentz-transzformációját.
Vagy honnan veszed mondjuk, hogy az egyáltalán nem számít?
Felszeletelhetnénk a gömböt vékony gyűrűkké? Egymenetes tekercsek a szélességi körök mentén. Innentől kezdve a problémát felbonthatjuk töltések és áramok szuperpozíciójára.
Ez a d/dt(területxmerőleges_fluxus) dolog egy egyszerűsítés, sokszor működik is, de nem mindig.
Pl. csináltak olyan - eléggé vicces - kísérletet, hogy fix fluxusú területre beraktak egy nagyobb meg egy kisebb vezetékhurkot. Meg egy kétállású kapcsolót, amivel katt, átváltottak a kicsi hurokról a nagyra. Ott van a jó nagy terület x fluxus változás, de valahogy mégse akar feszültség keletkezni. :-)
Nem fogalmazod meg pontosan, de mintha az alábbi faramuci gondolatmenetet követnéd:
Ok, beletörődöm, hogy Maxwellnél nincsenek mozgó erővonalak, ha ennyire ragaszkodtok hozzá. De mivel azok mégiscsak vannak, valahogy Maxwellnél is meg kell jelenni a hatásuknak, ha máshogy nem, az általuk létrehozott E mező képében... :-)
Ha áram folyik, valahol záródnia kell az áramkörnek. Ebből következően ez nem csak egy darab drót. Azt pedig minden tankönyv megmutatja, hogy a mozgó vezetékben keletkező feszültség ugyanannyi, mint amit a változó területű görbe által határolt fluxusváltozás ad.
Nehezen tudok Szabikuval vitatkozni, mert - legalábbis az én ízlésem szerint - nem precíz, csapong. Úgy ír, mintha létezne telepátia, vagy fél szavakból is értenénk egymást. De ha egyszer épp az a gond, hogy valamiben nem értünk egyet, akkor ez a telepátiás dolog nem működhet.
Nincs olyan elgondolásom. Csupán annyi köze van, hogy mindkettőnél a Lorentz-transzformációt is tekinthetjük.
>Azt tudjuk, hogy a divEarányos kell legyen a töltéssűrűséggel, ami ugye bent nulla. Ezért az E-nek nem lehet sugárirányú összetevője. [....] Legfeljebb forgástengellyel párhuzamos komponensei lehetnének....
#Az aláhúzott következtetésed elkapkodott. De a legvégső is:
>Egyébként már magából a rotE=0 -ból lehet látni, hogy az E-nek egy skalárpotenciállal leírhatónak kell lennie, vagyis E=-grad(fi), azaz a forgó töltésgömbhéj mezeje semmiben sem különbözik a statikus gömbhéj mezejétől, azaz belül E=0.
#Ez sem jó.
Annyi van, hogy relativisztikusnak mondható v esetén van jelentős eltérés.
A mai szemlélet szerint egységes EM mező van a téridő pontjaira értelmezve, és ha választasz egy bázist (kiválasztasz egy inerciarendszert) akkor abban az egységes EM mezőnek látod az E és B vetületét.
Ugyanaz a figura, ahogy az egységes téridő térre és időre bomlik egy adott bázisban.
For if the magnet is in motion and the conductor at rest, there arises in the neighbour- hood of the magnet an electric field with a certain definite energy, producing a current at the places where parts of the conductor are situated.
Azaz, ha a mágnes mozog és a vezeték nyugalomban van, a mágnes környezetében megjelenik egy elektromos mező. Nem tudom, hogy az energiáját miből veszi. Azzal egyetértek, hogy megjelenik az elektromos mező. De nem azért, mert a mágneses erővonalak vándorolnak a pusztákon át. Hanem mert ∂B/∂t fellép a mozgás során. Átadom a szót a kapitánynak, hogy ő mondja ki. Valaki itt nagy tévedésben van, sok apró dolgot illetően. ;)
A korongnál az okoz nehézséget, hogy a korong rendszere nem inerciarendszer (hiszen forog), így a korong rendszerében nem lehet csak úgy Maxwell egyenleteket felírni, aztán áttranszformálni a labor rendszerébe.
Mivel az egyszerű út nem megy, lehet tipródni félreértéseken. Nem csak itt, fizikusok referált folyóiratokban jelentettek meg ellentmondó cikkeket.
It is known that Maxwell’s electrodynamics—as usually understood at the present time—when applied to moving bodies, leads to asymmetries which do not appear to be inherent in the phenomena. Take, for example, the recipro- cal electrodynamic action of a magnet and a conductor. The observable phe- nomenon here depends only on the relative motion of the conductor and the magnet, whereas the customary view draws a sharp distinction between the two cases in which either the one or the other of these bodies is in motion. For if the magnet is in motion and the conductor at rest, there arises in the neighbour- hood of the magnet an electric field with a certain definite energy, producing a current at the places where parts of the conductor are situated. But if the magnet is stationary and the conductor in motion, no electric field arises in the neighbourhood of the magnet. In the conductor, however, we find an electro- motive force, to which in itself there is no corresponding energy, but which gives rise—assuming equality of relative motion in the two cases discussed—to elec- tric currents of the same path and intensity as those produced by the electric forces in the former case.
