Privet, daragije moji druzja i csitatyeli topika;
konyecsno ocseny haraso govority pa-russzki i voobse ja ocseny ljublju govority na etom jazike. Szkolko let a provela v Szovjetszkom Szojuze...a patom v Latvii... eto znacsit nye tolko, sto ja viucsuila ih jazik, no i mozsna szkazaty, sto provela tam szamije opregyeljajissije godi mojej molodosztyi.
Bar mellette mas nyelveken is beszelek, az ugyfeleim nagy resze orosz. A nyelv maga valoban felfutoban van, ujabban mar megint nem ciki ororszul tanulni es a betoro orosz toke is igenyli a maga szolgaltatasait.
szoval bugyem razgavarivaty pa russzki?
Ocseny rada.
Da zavtra,
Liza
Én is megírtam, hogy nekem érdekes oroszul írni magyrul, de egy kicsit fárasztó.
Egyébként 1998-ban váltam orosz tanárrá. De egy percet sem tanítottam. Most egy kft-nél tengetem napjaimat, és várom, hogy újra felkapják az oroszt...
Mondom, hogy már rosszul beszélek oroszul. :-))
Azt akartam kérdezni, hogy mikor lettél orosztanár: az átkosban, vagy már a rendszerváltás után. Ha az utóbbi, akkor tudnod kellett volna, hogy ez nem nagy pálya...
Akkor szűkítem a kört egy kicsit.
Putyin nem csinálhat országot belőlük, mert már van egy csodaszép országuk, még ha kicsit csehül is állnak...
Én arra lennék kíváncsi, hogy mért ilyen a magyar ember hozzáállása ehhez a témához...
Te bit gondolsz erről?
Tanulnál oroszul? Foglalkoznál vele? Használnád, mint munkaeszközt?
Jészli gavaris pa russzki, panyimaes, sto ja pisu. Nu i kagda ti sztal ucsityeljam, tyiper, ili mnoga let nazad (kagda nahogyilszja Szavjetszkij Szajuz)?
MalenkijMedvegy, kto gavarit pa russzki ocsiny ploha
Sziasztok!
Filozofáljunk egy kicsit...
Engem is érzékenyen érint ez a téma, hiszen orosz tanárként végeztem, és szerettem volna foglalkozni a hivatásommal, illetve a nyelvvel. Ehelyett gyakran úgy érzem magam, mint egy különleges állatfajta, akire "Jé, még ilyen is létezik?" pillantással néznek.
Mintha egy marslakó lennék egy idegen bolygóról...
Hát ennyi, várom a reakciókat...
Csinovnyik, légy szi, írjál!