Elismerem, nem vagyok gépész, talán ezért pont fordítva látom.
Ha egy üzemben egy alkatrészre van két alternatíva, és mindkettő kb azonos élettartamot bír, mégis a drágábbikat használják, akkor annak az üzemnek gond van a pénzügyeivel.
Igen, a környezet is lehet olyan - pl. egy festőüzemben a konvejor kocsik (mezei 6200-2Z a "futógörgő", 8db/kocsi). Kenőanyag hiánya a zsírtalanító technológia miatt, magas hőmérséklet a szárító és az égetőkemencében, plusz a festék. A rárakódott festék miatt gazdaságosan nem javítható, ha gond akad vele megy a lecsóba komplett . Használtak már KBS-t is, bírta a strapát, de mivel az ár a meghatározó, ezért az is kiszelektálódott a beszerzés rostáján.
Vagy ahol az adott üzemeltetési környezet így is úgy is tönkreteszi viszonylag rövid távon. Pl. mezőgazdaságban a poros-nedves környezet, nem mindig éri meg megvenni a drága csapágyat. Ócó kínaiból a KBS pl. szerintem a használható kategória. Viszont pont a taligakerekemben volt gyárilag valami iszonyat hitvány csapágynak csúfolt valami, rövid idő alatt úgy széthullott, öröm volt nézni, alumínium golyók voltak benne.
A kiciócót sem szabad alábecsülni az is egy kategória. Taligába, meg egyéb tervezetten rövid élettartamú cuccba tökéletes választás, mert olcsó és az adott üzemeltetési feltételek mellett az is kellően megbízható. (A durva hibák beépítéskor szűrhetők, a többi meg nem számít. Nem kell elhasználódás miatt cserélni, mert valami egyéb okból, - nem csapágyhiba - miatt elébb kidobásra kerül kompletten az egész egység.)
Elnézést hogy belevágok a beszélgetésbe! Érdeklődnék, hogy a Villgép AK-22 típusú (230v) kettősköszörű tengelyének átmérőjét valaki esetleg meg tudná mondani?
Ezt nem leszólásként írtam ne értsd félre, de én nem tudom már hogy lehet-e ilyen "nemhivatalos" forrásoknak hinni.
Beszéltem a netes keresgélésem előtt a FAG nagykerrel (Törökbálint), a kedves hangú kisasszonynak halvány lila dunsztja nem volt igazából hogy mit kérdezek és mit szeretnék. Ha nem dobja fel neki a gép akkor nem tud utánamenni a dolognak hogy legyen infó.
Biztos hogy vannak kivételek.
Az hogy valaki telefonban mit mond, és az hogy a világcég a saját honlapján lévő katalógusba mit ír le, szerintem azért nem emlegethető egy lapon.
"Pld. a P6 -ot régebben jelölték, manapság mindegyik csapágy tudja"
Ez tévedés.
Ha megnézed az SKF vagy a FAG internetes katalógusát akkor ott írják hogy a pl. a FAG-ból a "normál" csapágy az PN tűrésű, a C-generációs csapágy már P6 tűrésű
Az SKF-nél azt írja hogy az "SKF Explorer performance class" csapágyak tudják a P6-ot. Esetükben nem tudom hogy van-e ennél "rosszabb" performance class.
Szerintem kéne hogy jelöljék a P5 tűrést is mert miért "lólépéssel" haladnának a tolerancia skálán?
Ezer éve raktáron levő elfekvőből cuccot véve ezt a "P6-ot ma már mindegyik tudja" erős fenntartással érdemes kezelni és a kici-ócó választék is megérne ebből egy kisebb előadást.
Én pl. csak azért nem veszek kéz alól SKF-t (pontosságit) , mert egy időben rengeteg volt belőle a hamis. Gari nélkül a ruszki (gp3) sem kisebb kockázat, árban meg sokkal barátibb.
A "C" a csapágy hézagára utal, értékét a katalógusok tartalmazzák. Amelyik csapágyon nincs jelölve, az a C2 és a C3 között helyezkedik el. Minél nagyobb a szám, annál nagyobb a hézag. Pld. egy 23092 C4 méretű /furat 600mm/ csapágynál több mint 500 mikron. A "P" jelölés jelenti, hogy melyik precíziós osztályba tartozik. Pld. a P6 -ot régebben jelölték, manapság mindegyik csapágy tudja. Újabban csak a P4-től jelölik a gyártók.
A "P6" akár lehetne szabványos IT tűrés is, de nem az, mert külső méret esetén annak kis betűnek kéne lennie. Vagy a belső méretre vonatkozik, csak hülyén nézett volna ki, ha oda maratják?
Jól érted, maga a futás csak úgy lesz jobb, ha valami miatt összemegy (vagy eleve kis értékű) a hézag, de nagyon sok alkalmazáshoz teljesen felesleges az űberpontos futás. A csapágy pontossága elsősorban nem csak a gördölőpályához van rendelve, hanem mindenféle "külső" felületre vonatkozóan méret és geometriai eltérésre is vonatkozik. A hosszú élettartam feltétele, hogy beépítést követően is "hézag" maradjon, de a pontos beépíthetőség csak pontos csatlakozó felületekkel és illesztéssel biztosított. Csoportosan szerelve fokozódik a helyzet, mert ott együttesen kell ezt figyelembe venni. Ha "elvész" a hézag (akár lokálisan is a gördülőpályán), az fokozott terhelést jelent a csapágy számára, ilyenkor saját magát fogja elpusztítani rövid időn belül, a túlterhelődés mértékétől függően.
Öccseb és Vetesi Urak! Valahogy én is így emlékeztem, de nekem ellentmondás az, hogy ha a csapágyhézag nagyobb, akkor a futáspontosság hogyan lesz szintén jobb?
Vagy ezt úgy kell érteni, hogy a megnövelt hézagú csapágyat olyan körülmények közé visszük a munkája során, amikor dolgozik benne a C3 kategória - mert például azon a magasabb hőmérsékleten fut -, és ezért végső soron beszűkült a csapágyhézag a nagyobb futáspontossághoz szükséges méretre?
Véleményetek szerint szalagcsiszolóval szabad/lehet kisebb hengerfejet síkolni?
Csak ilyen javításkori kép van a gépemről, de részben jó is, mert látszik rajt az asztala. Attól félek, hogy domborúra csiszol, tehát a szalag a széleket jobban elviszi?! Próbálkozott valaki szalagcsiszolón finomabb munkával?
"A "C3" növelt hézagú. A normáltól nagyobb hézagot indokolhatja a nagy fordulatszám vagy nagy üzemi hőmérséklet..." motorkerékpár főtengelyhez használom.
