"és egy kétcsöves mobil klíma között mi a különbség?"
Most nincs kedven kisregényt írni, ezért leegyszerűsítem:
Hűtés üzemmódban
- a hagyományos klímák beltéri egysége végzi a szoba hűtését (hőt vesz ki a szobalevegőből)
- miközben a kültéri egység a külvilág levegőjének adja át a szobából kivett hőmennyiséget.
Mobil klímák esetében a beltéri és a kültéri egység egy közös dobozba van beépítve, így a kültéri egység kétféle módon tudja leadni a hőt:
kétcsöves mobil klíma:
egy csövön beszívja a külvilág levegőjét -> átadja a levegőnek a hőt (tulajdonképpen felmelgíti) -> egy MÁSIK csövön kifújja a külvilágba a felmelegített levegőt Tehát ehhez két cső kell.
egycsöves mobil klíma:
a külvilág levegőjét a klíma a kötelezően nyitva hagyott ablakon (vagy hatalmas légbeeresztő nyíláson) át szívja be -> átadja a levegőnek a hőt (felmelgíti) -> és egy csövön át kifújja a külvilágba
Az egycsöves mobilklímák óriási hátránya az energia pazarlás: hogy az ablakon kintről beszívott meleg nyári levegő nem csak a klíma "kültéri" hőcserélőjébe kerül, hanem egyúttal a szobádat is melegíti (tehát a külvilági meleg levegő fűti a szobát, miközben a klíma hűti a szobát :)
"Sokszor előfordul, hogy valamely oknál fogva nem telepíthető kültéri egységgel rendelkező klímaberendezés a klimatizálandó helyiségbe. Belvárosi részeken, pl., műemlék-épületeken, homlokzaton általában nem engedélyezett a kültéri egységek elhelyezése. Ilyen esetekre megoldást jelenthet a rejtett kültéri egységgel működő vagy a kültéri egység nélküli klímakészülékek.
A kültéri egység nélküli berendezések olyan helyiségbe telepíthetők, ahol van a kültérrel határos fal, mely elé elhelyezhető a készülék. Telepítés után a fal külső részén csak két , kb. 15 cm. átmérőjű szellőzőnyílás lesz, melyet esztétikus ráccsal takarunk el.
A gépek zajszigetelésére nagy súlyt helyez a gyártó, ezért a zajszint 35 db alatt marad magasabb ventillátofokozatnál is. Csak hűtő, és hűtő fűtő változatban is kapható, a csak hűtő készülékek kondenzvíz-elvezetéséről nem kell gondoskodni."
Tehát egyrészt nem kell kültérit telepíteni külön, bár cserébe nagyobb (és kettő) faláttörés kell, és a csak hűtőnél nem kell elvezetni a kondenzvizet.
Működésben és lényegében nincsen különbség. Ami van az tényleg elhanyagolható az árkülönbséghez képest. De....mégis valami oknál fogva ötször annyit vesznek belőle, mint kétcsöves mobilklímából. Legalábbis tőlünk.
jaja., ezeket használom én is, ha szakmait nézek, és nem megy aszleng, . de a videóra értettem.. :-) Ott a feliratok bekapcsolása sem segít. messze még a terminator.. :-)
Sajnos nem tudok lengyelül.. :-) Oroszul kicsit, de ez csak annyiban segít, hogy ne kapjak agybajt, mint amikor egy vietnámi beszél..
Van parlagon egy LG-m. meg egy AEG-em is. régi csontok, kidobni nem volt szívem, se elkutyázni, gázzal visszahajtva várják a sorsukat a raktárban.
Két ötletem támadt..
1.
A klima kültérijét szerintem meg tudnám hekkelni, a hőcserélővel lennék meglőve. Itt egy csőkigyós - réz, vagy rozsdamentes tartály jó lehet? A nyomás mocsok nagy amennyire én ezt tudom... nem vagyok klimás, 50-60 bar rémlik.A sima lemezes hőcserélő gondolom alkalmatlan, mert a nagy többség 30 baron megy.
A méretezés - szintén laikus kérdés - egy 3,5 kwos klimánál, a 2 nm-es felület elég lehet? Klasszikusan egy indirekt tárolóra gondolok. Itt még buktató lehet a gáz becsatlakozás, gondolom egy kúpos menetes csatlakozás lenne az elönyös.
2. Indirekt hőátadás:
Vagy értelmes dolog esetleg a beltéri hőcserélőt egy nyitott tartályban elhelyezve elvenni a hőt? Valamiféle fernoxxal töltött inhibitorra gondolok, hogy ne legyen korrózió. A tartályból meg egy másik csőkigyóval kiszedni az energiát? Ez esetben a klima hőcserélője és a gázkör nem okoz problémát, marad a gyári, a felső csőkígyó meg akármekkora is lehet, mert a lötty átadja idővel a hőt,
- vagy a fernoxos löttyöt behajtani egy sima lemezes hőcserélőbe és úgy elvenni a hőt.
Nem tudom mi az üdvözítő.. a cekászos vízmelegítésnél biztosan hatékonyabb..
Igazad van , csak ugye amennyiben van a szellőztetőből a piacon több és modernebb típus is , akkor a tervező az igényeim alapján válasszon ki szellőztetőt . Ha én helyiségenként akarok szellőztetni , mivel
ugye az ajtókat úgymond hermetikusnak kérem , akkor a tervező úgy tervezzen . Ha nem , akkor kérem a hiba elhárítását a tervező terhére .
Megint csak ennyi !
Németeknél laktam nagyon sok helyen , mint régebben írtam , volt ilyen is , ahol minden helyiségben volt külön szellőztető. A program megválasztása lehetővé tette mindhárom gép szinkron működését , tehát a két kicsi elszívott , míg a nagy befújt , majd egy perc után csere. A két kicsi fújt be és a nagy szívott el . Viszont volt egyedi szellőztetésre is lehetőség és ennél ugye a két nem használatoson egyenlítődött ki a nyomás . :-)
Az új építés lehet egy 10 éve épült ház is , mert nem öreg ház felújításáról volt szó . Én ezért gondoltam , hogy régebben nem volt más , csak egy motoros a szellőztető . :-)
Viszont amikor egy autó megvételekor a vevő letudja írni , hogy mi mindent tartalmazzon az autó felszereltségileg , akkor egy ház esetében meg ráhagyja a tervezőre , ami pénzügyileg akár 10-szeres árat is képvisel ?
" Minden helyégben lett helyi hővisszanyerős szellőztetés. Szó szerint. Az ajtókról kihagyták a szellőzést, ha kifele dolgozik, vákuum lesz, ajtót úgy kell feltépni. Ha befelé, akkor túlnyomás. "
Ez csak azért van , mert amikor még unokatesódék építkeztek , nem volt a kínálatban a kétmotoros megoldás . Ma ez már nem okoz gondot , ha nincs az ajtókon légrés .
Az új építéses szabályok kemények odakinn, unokatesóm kint él, pár éve építkezett...
Hát ja, régiónként óriási különbségek vannak mindenhol.
Korosztály függő is, 60 évesen nem vágnak bele sokan ilyesmibe, információhiányban is szenvednek sokan.
Anyámnak ősszel terítettem egy 10cm gyapotot a padlásra, csak sasolt hogy 1500m3 helyett 1000 se lett a számla. Enyhébb is volt a tél, de sokat dobott ez is.
Unokatesóméknál Németország nyugati végében 30 centi szigetelés került a házra, új építés. Minden helyégben lett helyi hővisszanyerős szellőztetés. Szó szerint. Az ajtókról kihagyták a szellőzést, ha kifele dolgozik, vákum lesz, ajtót úgy kell feltépni. Ha befelé, akkor túlnyomás.
Kell, pogy kivigye a párát. Csak a fizikának nem szóltak nyáron, hogy ez kellene.
Hülye németek...
A támogatásos pályázat is csak ott ért valamit, ahol volt tőke hozzá.
Ez jó és rossz is, meghúzta a lécet.
Szigetelés is így van, meg ablak, tető csere, fűtés korszerűsítés, stb.
Ha körbenézek, itt sok panel nincs szigetelve. Ebből Dunaújváros van nekem példa, ott sokat megcsináltak.
Fűteni kell, fa meg van, így vagy úgy. Cigányok lopják, őket nem vegzálják. Eladják, ebből élnek. (Salgótarján környéke)
Nógrádban 1 pályázatos klímát raktunk fel, míg rengeteget pesten, és a környéken.
Berlinben volt szerencsém sokat aludni sokféle házban, nem sok szigetelt volt közöttük. Csodálkoztam is, mert Bécsben pl a homlokzatot megtartva, visszaállítva brutál szigeteltek a hasonló lakások.
De itthon is, a környékemen a házak 90%-a szigetelt, a panelek nagyrésze is.
A múltkor mentem kis falvakon keresztül Karcag felé, egy db szigetelt házat se láttam. Gondolom pénz nincs, olcsó fa meg van, nem sok a motiváció. Hiába lengetnél ott bármi támogatást, valószínűleg ugyanez lenne.
" A magyarországi házak többsége nagy hőveszteségű (szarul hőszigetelt) és az is marad még sokáig "
Ez egy rövidlátó gondolata !
A magyar mentalitással van a baj , tisztelet a kivételnek !
Mindenre van pénz ( külföldi évenkénti utazások , drága telefonok , autók , stb . ) , csak arra nincs , ami a jövőben megtakarítást eredményezhet . Csak a mának élő emberek gondolkodási módja ez amit írtál .
"Aki nagy hőveszteségű házba klímát szereltet fűtés céljából"
A magyarországi házak többsége nagy hőveszteségű (szarul hőszigetelt) és az is marad még sokáig (amíg dől a magas gázfogyasztás mellé járó kenőpénz Moszkvából ;)
ezért a házak egyre nagyobb százalékát valószínűleg klíma fogja fűteni, mert akinek eddig nem voltak milliói hőszigetelésre, annak a jövőben sem lesznek milliói hőszivattyús vagy légcsatornás fűtésre.
Ezért is fontos lenne tudni az embereknek, hogy mire számíthatnak olcsó klímás fűtés esetén.
Aki nagy hőveszteségű házba klímát szereltet fűtés céljából és utána meg nyavalyog , hogy sz.r a klíma , az meg is érdemli . A klímával való fűtésnek megvannak az elvárásai a fűtendő térrel szemben , hogy jól működjön , a gazdi igényei szerint .
Sokszor leírtam , hogy én 2,7kW-os klímákat használok ( mindig csak egy működik , ha kell fűteni ) a 63nm-re . Természetes dolog , hogy a konyhában felszerelt 22°C-ra állítva a szobát 23,6°C környékére fűti . mire a klímánál a beszívott levegő eléri a beállított 22°C-t ( 22,2°C-nál kapcsol ki és 21,6°C-nál meg be ) . Ez azért van , mert a meleg levegőt direktben fújja a szobákba , míg az elszívott levegő keverék az a konyha , előszoba , fürdőszoba és a szobák irányából keveredik össze .
Ha a szobahőmérsékletetet viszonylag alacsonyan méred(mondjuk 120 centi magasan), a klíma beltéri viszont fenn a mennyezetnél méri, akkor sokat számít, hogy mekkora a hőmérséklet különbség a szobában a mennyezet és a padló között. Ez a mennyezet-padló hőmérséklet eltérés viszont annál nagyobb, minél nagyobb a hőmérséklet különbség a falak+mennyezet és a levegő hőmérséklete között. Magyarul szarul hőszigetelt fűtött házban télen a mennyezetnél van meleg (a fűtés melege felszáll) és a padlónál van hideg, jól hőszigetelt házban viszont mindenütt közel egyenletes a hőmérséklet EZÉRT tud a klíma lent is kis hőingadozást biztosítani. Gyengén hőszigetelt házban (télen hideg falak) ugyanaz a klíma örülne, ha 2-3 fokon belül tudná tartani a hőmérséklet ingadozást a szoba légterének alsó régióiban.
Csak annyit , hogy a klíma általában 1°C-on belül üzemel . Saját tapasztalatom a két kínai klímánál . Ha az I-feel funkciót használod , akkor olyan magasságba helyezd a távvezérlőt , ahol szeretnéd a beállított értéket .
Ami a venti üzemet illeti . Nálam amíg felfűtés után van hőveszteség ( csökken a benti hőmérséklet ), addíg van nagyon kis mértékben légáram . Viszont amennyiben mondjuk van benapozás és a felfűtés megtörtént , akkor csak nyitva marad a légterelő , de a venti leáll . Amint megszűnik a benapozás általi plusz hő bevitel a házba , akkor az első felfűtésig nem kapcsol a venti ( hőmérséklet lassan csőkken ) .
