Azért hobbi szinten együtt lehet élni egy kopott géppel. A Davidot viszont ne sajnáld, nekem az a gép ingyen sem kellene /elnézést a David tulajoktól/. Nem tudom elképzelni, hogy ne remegjen be leszúráskor. Az ágynak nevezett két csap nem a legszerencsésebb konstrukció.
Az ilyen szintű rozsda már tizedmillimétereket megevett az anyagból, GAME OVER. Viszont kilós áron késkészítőknek felkínálhatod, mert ezek minőségi acélok, szeretik az ilyesmit.
T. Fórumtársak! Elnézést, ha más témában kérnék tanácsot a most folyamatban lévő csiszolás - csapágyazás - meghajtó motor témákhoz képest. Kb. 15 éve magára hagyott vasas műhely, rengeteg gyűjtött - megmaradt anyag és alkatrészek rendezése, további sorának megoldása lett a feladat. A műhely és a tároló majdnem pince jellegű 2 helyiségben kb. 2/3-ban talajszint alatti ("pecókban") vannak. Nagy a páratartalom, átszellőzés minimális. Ez miatt erős rozsda - korrózió alakult ki. Adott esetben ez oly mértékű, mintha az egyébként egymáshoz képest elmozduló elemek összehegedtek volna. Pl.: pillamat szorítóknál (kb. 25 db klf méret) nem lehet megmozdítani a szorító menetes orsót, a méretállító laposvason ezt a menetes orsó szorítópofát nem lehet magasságban állítani, nem mozdítható. Még nem használt 10-es 13-as fúrótokmányok kulccsal mozdíthatatlanok. Klféle méretű asztali- és csőszerelő állványos satuk. Stb. Mindennel próbálkoztunk: csavarlazító spay, petróleum, gázolaj, brigeciol. Áztatás után adott helyeken kisebb - nagyobb ütések: semmi eredmény. Régebben mintha olvastam volna valami rozsdaoldásról itt, de nem találom. Tudnátok segíteni mivel próbáljuk megmozdítani ezeket? Bár lehet kérdéses egyáltalán a további értelmes használatra alkalmasságuk, megéri a beletett munka? Köszönök minden javaslatot.
Egy kis frissítés Dávid ügyben. Dávidunk semmilyen formában sem alkalmas forgácsolásra sajnos. Lóg minden, mint tehénen a gatya. Marad a vadászat esztergára! :)
Szerintem aki tekercselt már motort az tudja hogy kevesebb póluspárhoz, kevesebb menetszám, vastagabb huzal, és nagyobb amper tartozik. Ezért kell az alacsonyabb fordulatszámhoz, deltába kötni a motort, a magasabb fordulathoz szerintem itt is duplacsillagba van kötve, csak nem jelölték az adattáblán. Ez így logikus, és ez szerintem is 220-as Dahlander motor. Különben azt tanultuk hogy nem ez a legkedvezőbb tekercselési forma, villamosszempontból.
Figyelted az adattábláján a 220 Y/delta V feliratot? Ez háromfázisú tekercselésre utal, illetve, hogy ugyanazokat a tekercseket használja mindkét fordulatra. Amiket te mondasz, két különálló, két fázisú tekercsrendszerrel készültek, üzemi kondenzátorral. Szerintem ez is dahlander, 220V feszültségre méretezve.
Pl az Orosz nagy Káma szivattyú motorjai is 3 fázisú tekercselési rendszerben van tekercselve, méghozzá dupladelta kapcsolásban, de meg sem közelíti a pl a 2 fázisba tekert motorok üzembiztosságát. ( indulási nyomaték, forgásirány váltás stb paramétereit.
A fűnyírók is hasonlóképp fékeznek. Régebben volt kúpos forgórészű aszinkron motor,az sokkal üzembiztosabban csinálta a fékezést. Daruknál alkalmazták.(csak érdekességképp)
Egy helyreállítós videóban ezzel a motorral láttam, nem tudom hogy ez lehet-e az eredeti. Viszont ezen is 2 adat van megadva teljesítményre illetve fordulatszámra. Ezt esetleg valaki el tudná magyarázni? Elég rossz a kép, de nem 220/380 van beütve, hanem csak simán 220.
