"Ja a pénze már nagyon kellene így vasárnap kora d.u."
Vigasztaljátok meg,hogy neki nincs semmiféle olyan pénze most amit kilehetne fizetni.
A megrendelő anyukának nincs felelősége (Mindent vállat, és az anyukának nincs vizsgabiztosí jogsija.....). A ha az illető nyitvalévő boltokból nemtudja beszerezni a szükséges dolgokat és a munkát szakszerűen elvégezni akkor v. küldjön maga helyett valakit v. az anyuka keressen valakit
és a kialkudott összegből vonja le a harmadik fél bérét.
Az eset a következő : van egy részleges felújítás előtti lakás. Főleg festés,az is csak javítás, pár bútorkorpusz előlapjának a cseréje.
A panaszos, egy kétgyerekes anyuka talált egy kitűnőmodorú mindenhez is értő ezermestert.Mindent vállat, pl. a konyhai pultlapok cserjét is, meg villanykapcsoló,dugasz alj cserék.
A probléma akkor kezdődött amikor szétszedte a beépített gáz -és villanytűzhely bekötését. Felül gáz alul villany. Nos a visszakötést már nem vállalta.Még hogy nem vállalta...támadólag lépett fel, hogy minden szabálytalan. Még szerencse, hogy a villanyra értette. De agázrészt is lebontotta. most vasárnap azzal jön, hogy nincs tömítés.
Hasonló a vízoldal is ott meg azzal, hogy rövidek az új bekötőcsövek.
Azt a megrendelőnem tudhatja, hogy mi a protokoll. Nagyjából én a következőtanácsot adtam neki. A gáznál az elzáró csap után cserélni kell a flexi csövet tőmítéssel együtt .
Mellesleg megjegyeztem, hogy jogosultsággal nem rendelkező egyén gázhoz nem nyúlhat. Sőt talán igaz ez a vízoldali részre is.
Bontani könnyű helyreállítani már nem.
Ilyeneket makogott az illető, hogy előre nem látható volt.
Ja a pénze már nagyon kellene így vasárnap kora d.u.
Durva lenne az ha én mint kibic mellesleg megjegyezném, hogy gázhoz nyúlni, főleg idegen helyen gondatlan veszélyeztetés, sőt akár bűncselekmény is.
Most akkor ezt kinek kell tudnia ? Egy naiv megrendelőnek, vagy egy jómódorú ezermester mindenesnek ?
Üdv! Ez a "RAM pump" is igazolja ,hogy miért veszélyes a vízkalapács effektus a normál hálózatok esetén . A nyomás az alapnyomás többszöröse is lehet mert a mozgási energia nyomássá alakul.
Még mindig csodálom, hogy ez még örök vita lehet a jelenlegi energia ínséges időkben is.
Én sem számokat mondok, csak 2 szemléltető példát.
1., gondolkodj nagyobb időintervallumokban! Ha 2-3 hétre elutazol, akkor sem éri meg levenni a fűtést?
2,. Ez a felfűtés dolog csak akkor igaz ( már hogy ugyanannyi energia), ha nem tartod csökkentett hőmérsékleten a lakást, Tehát, ha lekapcsolod fűtést, és a hőfok csak 1 nap alatt esik 22-ről 15 fokra, és amikor leesett, akkor azonnal kezded visszafűteni, akkor valóban nem takarítottál meg.
De ha x ideig 15 fok van, (lehet 1 óra, vagy 1 hónap, bármennyi) az már megtakarítás.
Az meg a másik dolog, amit az olvtárs írt, hogy alacsonyabb belső hőmérsékletnél (azaz kisebb hőkülönbségnél) kisebb a hőveszteség. Ezért érdemes a bojlert is a még megfelelő lehető legkisebb vízhőfokon üzemeltetni.
Őőő, a második videónak mi köze Ali-bá videójához? Abban ott a bevitt energia, Ali-báéban meg a semmiből lesz energia.
Egyébként az eredeti videóban annyi a trükk, hogy van lent egy szivattyú, és mikor "bemozgatja" (vagy mi a rákot akarna csinálni), keresi a vízben, hol a cső. Szerintem.
Nem kell számolgatni sem, alapvető dolgokat kell megérteni és összerakni!
Teljesen egyértelmű, hogy az lesz a kevesebb energia felhasználás, ha lekapcsolod a fűtést!
A felfűtés nyilván úgy fog tűnni, mint ha több energia lenne, mert intenzíven kell fűteni, hogy elérd mondjuk a 20°C-hőmérsékletet 10°C-ról, mint ha csak 18°C-ra hagynád kihülni a lakást és folyamatosan ráfűt a rendszer.
Első kőrben azt kell tudni, hogy két közeg közt minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál intenzívebb az energia áramlása a magasabb energiájútól az alacsonyabbig.
Tehát ha a házadban 20°C van, kint meg 10°C, akkor ez a különbség folyamatosan ki akar egyenlítődni, és folyamatosan rá kell fűtened, hogy megmaradjon a 10°C különbség.
Míg mondjuk, ha hagyod kihűlni, és 5 óra alatt kiegyenlítődik, akkor a továbbiakban már nincs veszteséged, tehát ha 10 óra múlva érsz haza, akkor megúsztál 5 óra hőveszteséget.
Fogd ezt úgy föl, mint egy tartály, amin van egy lyuk, ahol folyik ki a víz folyamatosan.
Melyik esetben kell kevesebb víz ahhoz, hogy tele legyen a tartályod?
Hagyod leürülni, 1 óra alatt, és 10 óra múlva feltöltöd teljesen, vagy 10 órán keresztül folyamatosan engeded bele a vizet, ami minden órában teljesen kifolyik belőle, így 10x fel kell töltened, mire letelik a 10 óra!
Örök vita, hogy mi éri meg jobban, ha pl 1-3-7 napra elutazunk: alacsonyabb hőmérsékleten tartani a lakást (pl 15 fok) és onnan felfűteni? Vagy melegebben, 18 fokon tartani, nem hagyni annyira kihűlni, és onnan felmelegíteni?
Van erre vonatkozólag valamilyen konkrét vizsgálat? Eddig csak levegőbe beszélést láttam, tényeket, számokat nem. Valaki tesztelte, hogy fogyasztunk több gázt?
Ha a vizet egy alacsonyabb helyről magasabb helyre emeled, akkor megnöveled a helyzeti energiáját!
Tehát energiát kell bevinned a rendszerbe.
Ebben a baromságban szerinted hol történik az energia bevitel?
Nem értem, hogy miért kell ilyenekkel hülyíteni az embereket?
Tele van ehhez hasonló feltekert önmagába dugott hosszabbítós semmiből energiát termelő készülékekkel, meg örökké forgó mágnesmotoros videókkal a yt.
Aki érti a fizika alapjait, annak teljesen egyértelmű, hogy ezek közül egyik sem működhet. Pont olyan ez, mint ha azt állítaná valaki, hogy egy 1l-es üvegből végtelen mennyiségű vizet kiönteni!
Van, csak a kezelési szerint beüzemeléskor be kell állítani. A szakszerviznek mondtam, mutattam, de jobban tudták, mint a gyár, "azt úgy kell hagyni, ahogy a gyárban állították".
Nekem is buta van a kazánban de tettek mellé gyárilag egy bypass szelepet, így kintre már nem kell, ilyenkor rövid úton le is áll a kazán mert a meleg víz rövid úton visszajut a visszatérőre...nincs a kazánban bypass?
A szivattyú az, amit az SD IsoTwinbe rakott a gyár. Nem tudom, mennyire van felkészítve zárt szelepekre, az biztos, hogy a by-pass-szal kellett volna játszani beüzemeléskor, csak a szakszerviz nem volt hajlandó. Ebből arra tippelek, hogy a szivattyúja nem túl "okos", de tényleg nem tudom.
"Ha áteresztés van akkor a szelep beállítását kell (elő beállítás v. hasonló) elolvasni a specifikációjában és szükség esetén beállítani,ha nem megy akkor visszacsapó kell a körbe."
Van ez a kazán, a felépítésében van némi problémám!
Az ábrán látszik, hogy elöl van a hőmérő, és a mellette lévő huzatszabályozó hüvely.
Elég balfék megoldás, egyrészt a víz ott nem fordul meg normálisan, így viszonylag állandó a hőmérséklet, és nem szuperál jól a huzatszabályzó, folyamatosan 60°C-t mutat a hőmérő, miközben a kazánból 50°C-os a kilépő víz.
A másik probléma, hogy légtelenedni sem akar normálisan, és folyamatosan összeszedi a buborékokat.
Ez még jobban rátesz az első problémára.
Van valami jó megoldás erre?
Azon gondolkoztam, hogy tennék be egy furulyát az alsó elosztó járatba, amin keresztül nyomja be a szivattyú a vizet, és így előre is kénytelen lenne nyomni, megszűnne a pangó vízjárat.
A szivattyú csonk talán 20 vagy 25mm átmérő, mekkora furatokat kéne tennem, hogy egyenletes legyen az elosztás, meg milyen csövet kéne bele aplikálni?
A levegő eltávolításra ötletem sem nagyon van, talán valami t idomot kéne berakni a nyomás érzékelőhöz, és egy légtelenítő csavart oda beépíteni, vagy nem tudom!?
Az előremenő vizet 40-70 fok között gondoltam manuálisan szabályozni egyszerűen csak a kondenzációs kazánon történő állítással a külső hőfok függvényében. A hőcserélőbe érkező hőfokot pedig egyszerűen egy csappal, ami az átfolyó vízmennyiség alapján szabályoz. Tudom, hogy a hőfok változatásával ezt is változtatni kell, de ez nem gond. A hidrováltós megoldásnak utánanézek. Köszönöm!!! Nem reagáltam mindenre, de rohanós vagyok most...
Motoros a szelep, megtanulja a végállásokat és a szobát és arra szabályoz, adott esetben le is zárhatja. Ha OpenTherm vezérlőt teszel hozzá akkor az össz teljesítményigényre modulál, mondjuk az OpenTherm része egy katranc. Azok a szivattyúk amik képesek állandó vagy arányos nyomást tartani gond nélkül kezelik a lezárt szelepeket és visszaveszik minimumra a teljesítményüket, pl. Grundfos Alpha, de akár egy fürdőszobai törölköző szárító is megoldás lehet amire nem teszel fejet.
Azért vagyok bizonytalan, mert az ökölszabály szerint a termoszelepes radiátorok mellett kell egy nyitott is, hogy a kazán tudja merre tolni a vizet. Itt meg mondjuk 2 már zárt, a 3. kéri a fűtést, de már az is szinte teljesen záródott - mit szól ehhez a szivattyú?
Vagy ezek on-off szelepek lennének, vagy teljesen nyitott, vagy zárt?
Hány fokos előremenőre tervezted a radiátorokat mekkora hőlépcsővel? A hőcserélőt méretezted tömegáramra és hőlépcsőre? Hogyan tervezted szabályozni a padlóba menő víz hőmérsékletét? A padlóban nem oxigén diffúzió mentes csöveket használtak ezért akarod hőcserélővel leválasztani? A hőcserélő és a radiátoros kör tömegáramai eltérőek lesznek, hidrováltóban nem gondolkodtál?
