Prof irta:
"Sőt, talán ha az összes alkotó ipari területet nézzük
(gépipar, repülőgépipar, mittudomén), akkor egyikben sincs olyan kimagaslóan magas kultúrával rendelkező ország, mint az óraipar Svájcban. "
khmmm, talan ha a SIG P210-et megtekintened (http://www.sigarms.ch), akkor raebrednel, hogy nemcsak az oraipar ilyen magas szinvonalu svajcban...
:-))
Múlt héten is azért írtam, hogy most biztos irigykedtek rám, merthogy...
Akkor is és ma is tiszteletemet tettem vendégségbe (köszönet a türelemért) a Poen Chronometrie üzetben. Elsősorban más ügyben, mint óravásárlás, és sokkal inkább kötetlen beszélgetés formájában, semmint más egyébben.
Pár érdekesség az órák világából, amelyet ott tanultam meg.
Az órák jellegzetes tik-tak hangja magától értetődően alapot adhat arra, hogy a tik-ek és tak-ok között eltelt idő mérésével és egy igen pontos időalaphoz való hasonlításával kiderítsük, hogy mennyire pontos az óra. Ez gyakorlatilag így is működik, viszont a szerkezetek mostanság nem csak azt tudják megmondani, hogy mennyi a napi járatpontatlanság (vagy pontosság), hanem pár egyéb érdekességről is tájékoztatják a mestert.
Az egyik fontos ilyen a billegőkerék kitérési szöge. Egy darabig eltartott, mire kiderítettem, hogy hogy is mér a szerkezet, ezért most igyekszem ezt érthetően leírni.
A billegő által keltett jellegzetes tik és tak hangok több, egészen pontosan négy apró zörejből állnak. Az első és az utolsó egy jellemzően nagyon rövid és nagyon éles hang. A piezoelektromos érzékelő ezeket az iszonyú rövid hangokat is képes felfogni és természetesen feldolgozni.
A mérés során a következő történik:
Első menetben a tik és tak hangok egy-egy azonos fázisú jellegzetes hangjának megszólalása közt eltelt időt összehasonlítják a referenciaidővel, ezáltal kiderül, hogy az óra gyorsabban vagy lassabban jár-e a kelleténél. Amikor a billegő lengése állandósult (a napi járateltérés mértéke állandó lett), lehet számolgatni a kitérést. A mérés elég érdekes, kell hozzá egy kis fizika.
Tudjuk, hogy bármely lengő test normális körülmények között azonos ütemű kitérést produkál, függetlenül attól, hogy milyen mértékben leng ki. A próba egyszerű: madzag az ajtófélfára, rá kisebb súly (mondjuk egy óra). Ha kis mértékben lengetjük meg, és megszámoljuk a fél percre eső lengésszámot, majd erősen (nagy kitéréssel) lengetjük meg és ugyanígy megszámoljuk a fél percre eső lengésszámot, akkor azonos értéket kapunk. A lengésszám (frekvencia) a zsineg hosszával állítható. (Az, hogy a tömeg mennyiben befolyásolja, nem tudom.)
Tehát a billegőkerék adott frekvencián billegve különböző mértékű kitérést produkálhat. A kilengés mértékével arányban a kerületi (vagy forgási) sebesség is változik. A fentebb említett két erős zaj közt eltelt idő a sebességgel arányosan változik. Azt ismert, hogy a két kis zaj okozása közben a billegőkerék pontosan mekkora szögben mozog el, és megmérjük, hogy a két zaj közt mennyi idő telik el, kiszámolható a billegő kerületi (forgási) sebessége. Ha ismert a sebesség, a frekvencia ismeretében kiszámítható, hogy az adott sebességhez milyen mértékű kitérés tartozik.
És hogy mindez miért fontos?
Az óra pontossága attól (is) függ, hogy a billegőkerék milyen sűrűn és milyen mértékben billeg. A sűrűség növekedésével (4 Hz, 5Hz stb.) a pontosság növekszik (adott időegység „létrehozásához” több kis részt használunk fel), ugyanígy a kilengés növekedésével a billegő kevéssé válik érzékennyé a külső behatásokra, így növekszik a pontosság.
Nem semmi.
Node itt vala egy másik dolog.
Felvetődött bennem egy ötlet, hogy mi lenne, ha egy teljesen lamer embert, aki mondjuk a gépészethez, finommechanikához ért, megbíznánk egy óra tervezésével. Úgy, hogy az órákról, mint mechanikus eszközökről semmit sem tud. A dolog -- bár kétségtelenül izgalmas az ötlet -- alapjaiban marhaság mint kiderült, ugyanis az órák, bármennyire is mechanikusak, nem sok közük van a mechanika és a gépészet hagyományos értékeihez.
Merthogy vajon elgondolkozott-e már közülünk bárki is azon, hogy amíg egy motor vagy váltó működésének minden pillanatában olajban úszik, addig egy óra (amely ugye szintén fogaskerekekből áll többek között) szerkezetéből csupán a csapágyazást kell -- elenyésző mértékben -- olajozni? És ezzel együtt egy folyamatosan több éven vagy évtizeden át járó mechanikus óraszerkezet, mégha műanyag fogaskerekekkel is készült, szinte semmi kopást nem mutat az egymással érintkező részeknél?
Az ok egyszerűen megmagyarázható, de sok évszázad ma sem végetért kísérletező munkája fekszik benne. A lényeg, hogy a fogaskerekek fogainak kialakítása olyan, hogy az egymással érintkező fogak mozgásuk során nem elcsúsznak egymáson (mint a hagyományos, például autókban használt fogaskerekek esetén), nanem gördülnek. Ennek az ún. svájci (vagy továbbfejlesztett) svájci fogaskeréknek az a további előnye, hogy az egymáshoz érő két fog a találkozás és az elválás pillanata között egy kevéssé meredek fel- és egy hasonló lefutás közben nagyjából azonos hatásfokkal képes a nyomaték átadására, így egyenletessé véve a szerkezet járását.
Aztán megtudtam azt is, hogy a jó órásüzletekben miért vesznek elő az eladók egy tiszta fehér pamutkesztyűt, de miért nem veszik fel, amikot vevőt szolgálnak ki.
Hát ennyi lenne. Persze több óra szerteszét szárnyalló beszélgetését nehéz így szavakba önteni, különösen, hogy a rám zúduló iszonyatos információtömeg egy részét lamerségem folytán ugye nem is igazán értem. :-(
De lesz még ilyen alkalom remélem, és akkor újabb és újabb csodákról tudok majd beszámolni vagy itt, vagy a levelezési listán (amelynek létrejöttétől éppen csak lépések választanak el).
Ksasa! Gratulálok az új szerzeményhez! Én kicsit bátortalanabb lettem volna a dologgal kapcsolatban. Azért pár dolgot igazán írhatnál az óráról!
A mostani kvarcokban azért nincs kő, mert nincs mit csapágyazni bennük. Persze kivételek vannak. Sőt, elméletileg akad egy-két Swatch is, amelyikben van néhány kavics.
Te_o! Azért erről a tucat japán óráról... Ha láttál már belülről egy Seikot és egy Chronoswisst egy időben, akkor nem mondanál ilyeneket. A svájci óraipar a teljes óraipart tekintve olyan szakmai és ideológiai alapokkal rendelkezik, mint egyik másik sem. Sőt, talán ha az összes alkotó ipari területet nézzük (gépipar, repülőgépipar, mittudomén), akkor egyikben sincs olyan kimagaslóan magas kultúrával rendelkező ország, mint az óraipar Svájcban.
Ekans! Az óra ránézésre egy ETA-Valjoux 7750-et tartalmaz, ezért az ára úgy 100 k HUF+. Mivel a márka szinte egyáltalán nem ismert, az ár valószínűleg normálisnak. De 1300 USD kicsit sok...
A Revue-Thommen márkáról. Svájci, 1853-ban alapították. Szűk termékpalettája van (legalábbis a honlap alapján). Vegyesen gyárt elektromos és mechanikus órákat. Van egy-két érdekesebb darabjuk. Idehaza mintha már láttam volna...
A levlistáról majd még később, természetesen nem leszel elfelejtve! (Privát levelet azért küldj!)
Ruppy sporttárs meg most éppen nagyon mással van elfoglalva, de olvasgatja a topicot (saját bevallása szerint).
SLR! Izé. Nincs ilyen óra. Illetve nagyon kevés. Jövő héten veszek majd egy nagy órakatalógust, és kinézek neked pár modellt. De megnyugatásul, a Poen Shop-ban egyetlen egy sem volt, amelyik tudta volna ezt. És tulajdonképpen érthető. 35-45 óra járástartalék (hagyományos automata szerkezeteknél) hétköznapi viselési körülmények között elegendő kell legyen. Ha pedig tudod, hogy nem mozogsz eleget (gép előtt ülsz stb.), akkor kézzel utánahúzhatod. Két naponta...
Harnjehu! Melyik csoda?!
A Certina évi néhány másodpercet siethet/késhet, a Fortissal (automata szerkezet lévén) már kissé más a helyzet. Ha rendesen beállt (úgy a vásárlástól vagy a nagyszervíztől eltelt két-három hét rendszeres hordás után), a napi eltérés nagyjából +/- 5-8 másodperc lehet. Mivel a szerkezetek többségének a Fortisnál nincs C.O.S.C. bizonyítványa, nagyobb pontosság többnyire nem garantált. A Poen-ban az új órákat mindig alávetik egy szuperrevíziónak eladás előtt, (bár ezt érdemesebb pár hét után egy pontosságellenőrzéssel tesztelni), így nagyjából egy C.O.S.C. irányelveknek megfelelő pontosságú órát kapsz. Az árakat meg lásd egy korábbi hozzászólásomban.
Halihó!
1981 óta egy Certina DS 787-es kvarcórám van. Egy Fortis Flieger Automatic - on töröm a fejem. Áruljátok el, ez a csoda milyen pontos úgy sacc/kb.?
Köszi.
Ajándékba kaptam egy állítólag gyönyörű Roamer órát. Nekem ugyan nem tetszik, de az Orex nem hajlandó visszacserélni, mivel nem egy hónapon belül jelentkeztem. Ahol Roamer órát lehet kapni ott meg nem tudják becserélni, mert bizony ilyen árban nincs óra. Mit tehetnék? Van vkinek vmi ajánlata?
Ajándékba kaptam egy állítólag gyönyörű Roamer órát. nekem ugyan nem tetszik, de az Orex nem hajlandó visszacserélni, mivel nem egy hónapon belül jelentkeztem. Ahol Roamer órát lehet kapni ott meg nem tudják becserélni, mert bizony ilyen árban nincs óra. Mit tehetnék? Van vkinek vmi ajánlata?
Kérlek, segítsetek, ha már a bűnbe csábítottatok. Eddig csak plátói volt a kapcsolatom a svájci órákkal, de egyre inkább viszket a tenyerem. Tudtok-e olyan, nem csillagászati árú mechanikus automata órát javasolni, amin ránézésre látom, mennyi tartalék van még a rugójában. Csak hogy úgy ne járjak vele, mint jelenlegi automatámmal, ami egy mozgásszegény környezetben lejárt, én meg elkéstem.
Halihó !
Urak! Tud valaki valamit mondani erről az óráról –Revue Thommen Airspeed Automatic. Nagyon rágerjedtem az acéltokos és -szíjas fekete számlapos változatra:
www.chiefaircraft.com/Aircraft/Watches/Images/Revue-Thommen_Automatic.jpg
( arról . nincs foto). Forgalmazza valaki ezt a márkát Mo-n? Milyen szerkezet lehet benne? Ára? Interneten egy kicsit húzós árakat találtam, de hát ez nem jelent semmit.
Hozzászólnék, ha lenne mihez. Talán egy kicsit leült ez a topic. Sajnos csak pár napja találtam rátok.
Prof !
A levelezési listához csatlakoznék, ha ez csak így, referencia nélkül lehetséges.
Gvass!
A Magazin szuper! Akinek meg ennyi kompromisszum megfekszi a gyomrát, az olvasson mást. (Most már hiába is titkolnám, hogy nem kiadó vagyok.He-he)
Értem mire gondolsz, van nekem is svájci órám, egy kb. 20 éves Marvin 17 köves nem automata, mechanikus. Szép, tökéletesen működik, de nem vízálló. Van egy Olma quartz-om is, mutatós és van benne 7 kő is, de ez sem vízálló. /Valaki írta, hogy a mostani quartz-okban nincs kő./
Ksasa!
Ne is foglalkozz azokkal,akik fikazzak a rizsa technologiat. :) Irtam mar,sokat kibir az!Mar csak ezert is erdemes tisztelni.En inkabb azt mondanam,a svajci az egyenisegetol tobb,az muveszet,szinte mindegyikben van vmi. egyedi,vmi. olyan plusz,amitol egyszeruen nem csak jo ranezni,hanem meg kell szerezni! :) Mint egy szep festmenyt.A japcsike viszont szep,de tomeg.Ha lattal tiz japcsi orat,lattad az osszeset.De azert jok,a mechanikusaikban meg mar nagyon kiforrott technika van.(Vsz. minden aut. Seikoban ua. a szerkezet lehet,mindnek jobbra alul all a koronafelhuzoja.Seiko 5.Regi,de massziv.).Szoval azert egy ilyenre is lehet buszkenek lenni,csak maskepp. :)
te_o
Voltam a márkaszervízben, megnézték, eredeti, külföldi forgalmazásu és 1 óra leforgása alatt kicserélték az üveget, majd nyomáspróbázták. Tökéletesen jó lett. 1000 Ft-ot fizettem. Tehát összesen 9000 ezer forintomba került így az óra. Most nagyon örülök...
Csak ennyit akartam.
Hölgyeim és Uraim! A svájci órákról szóló levelezési lista hamarosan elindul. A részleteket egyelőre nem árulom el, de remélhetőleg már csak napok kérdése.
Fontos!
Aki nálam (elő)jelentkezne a listára, az a levelében mindenképpen jelezze, hogy az órás levlistáról van szó, mert per pillanat ez a negyedik lista, aminek a moderátora vagyok, és bizony nem egyszerű az életem.
Ksasa! Sziloplaszt ??
Az én priv véleményem:Gyűjtsd még egy kicsit a pízt
Prof !
Megnéztem a "kamaszodó" honlapodat és csak gratulálni tudok a képeidhez ! Gyönyörűek !
Nekem az éccakás és a vizes témák tetszenek!
Köszi a segítséget. Egyébként tuti, hogy eredeti, mert a rotorba pl. ez van gravírozva:Seikotime Corp 7S26A Twenty-One jewels. Egyébként egy bizományiban árulják, ott eladó az ismerősöm, Ő szólt nekem. Fáj a szívem, olyan szép kis óra......
Indoklás:
-- vélhetőleg nem eredeti. Az eredetihez ugyanis, függetlenül a gyártási évtől tudnak produkálni a gyári szervizek eredeti üveget.
-- a vízállóság szertefoszlott már az üvegcserével
-- mégha eredeti is az óra (amit kétlek), nagyon valószínű, hogy valaki egyszerűen elhagyta, és ekkor sérült meg az üvege, tehát a megvásárlásával nem szerzel tulajdonosi jogot. :-(
-- nem tudsz rá garanciát érvényesíteni, a gyári szervízből valszeg kirúgnak, a nem gyáriban meg csak belegányolnak.
Viszont olcsó, és ennyi pénzért kapsz egy elfogadható automata szerkezetes órát, ami azért nem egy utolsó szempont.
Vehetnék most kézalatt egy Seiko automata 21 köves dupla naptáros órát. 100 M-ig vízálló lenne... Acél tokos, a koronája jobb oldalt alul helyezkedik el, a naptár rész 4 óránál helyezkedik el. De, sajnos valami barbár az üvegét sziloplasztal raasztotta bele. Vagy kiesett, vagy eltört az eredeti és nem találtak bele hasonlót.
A kérdésem az lenne, hogy hol lehetne ezt az órát megjavíttatni, normális üveget beletetetni? Ár kb.?
Egyébként az óra hátlapja csavaros, és egy kissebb körben látni a belsejét, mert a hátlap egy része üveg.
Tipusszáma: 7S26-1514 R 2
Ez olvasható a számlapon.
Ja igen, ebben az állapotában 8000 Ft-ot kérnek érte. Megvegyem?
Energia-utanpotlasrol:A motorkerek hajtja a perckereket es a tobbi attetelt,onnan kerul a nyomatek a gatkerekre.A gatkerek hat a horgonyra--ez a legbonyolultabb resz--majd a horgony viszi at a nyomatekot a billegore,ezaltal energiat szolgaltat.Vegyunk egy mukodes kozbeni allapotot.Azaz amikor a gatkerek egy osztast ugrik,a horgony megfogja a gatkereket.Ekkor a billego tovabb leng,ez a "szabad",surlodasmentes lenges adja az ido mereset tkeppen.A kilenges utan a rugo visszalenditi,es a billego,az aljan levo pecekkel visszafele mozditja a horgonyt.Ekkor a motorrugo altal (atteteleken keresztul) hajtott gatkerek az immar elmozdulo horgonyra fejt ki erot,ebbol energiat ad a horgony a billegonek.(ezert olyan csucsos a gatkerek,bar ezt en sem ertem,gepeszek?).A billego ismet tovabblendul,ezido alatt a gatkerek tovabbforog,majd a horgony ismet megfogja.Innentol hasonlo a hatasmechanizmus.
Ha lattatok mar mukodesben szerkezetet,kicsit konnyebb megerteni.Ingaval hasonlo,a billego is inga.Egyebkent inditaskor ezert kell nemelyik orat beinditani(ez meretezes fuggvenye,a preciz oranak magatol el kell indulnia.)Egyebkent szedtem szet olyan (orosz) orat(remelem a hozzaertok nem koveznek meg,hogy belekoknyaltam),amibol a billegot kiveve is mukodott a dolog,csak sokkal gyorsabban lejart,itt a gatkereket a korlatozo peckei fogtak meg...
Bocs,ha bonyolult volt,en sem ertem teljesen a dolgot...
te_o
SLR, a válasz jó, de kissé szűkszavú. Én arra lennék kíváncsi (a többiektől is), hogy az energia-utánpótlásnak egészen pontosan mi a technikai megvalósítása.
A komplikáció az órás zsargonban azokat a funkciókat jelöli egy mechanikus szerkezeten, amelyik nem közvetlenül az idő (óra, perc, másodperc) mutatásával és számlálásával függ össze. Így komplikáció a naptár, a kronográf, a második zónaidő, a holdfázis, az öröknaptár, a csillagtérkép meg még egy tonna egyéb.
A szutyuk vs. svájci órákról pedig. Való igaz, hogy szerkezetileg komplikáltabb egy svájci autokvarc szerkezet (bár van szutyok ott is). Ennek oka elsősorban üzletpolitikai. Tudniillik megéri egy svájci gyárnak a drágább technológiát, a drágább anyagokat és a jobb know-how-t alkalmazni egy drágább órában, mert az emberek megfizetik. Másik oldalról pedig érdeke is, mert ha egy, a japánnak megfelelő minőségű gagyi alkatrészt kezdenének beépítgetni az óráikba, akkor igen rövid távon egyszerűen tönkremennének (mivel egy azonos műszaki színvonalat képviselő japán tömegtermékkel semmiképp sem lennének versenyképesek).
A svájci órák többségét hosszú időre tervezik, tulajdonosuk több éven, akár évtizeden át is megbízható, értékálló terméket kap. Egy japán terméket viszont elhasználódásra terveztek. Éppen a határon megfelelő mennyiségű és minőségű anyag és technológia van bennük. Pontosan tudni lehet, hogy ekkor és ekkor ez az alkatrész vélhetőleg tönkre fog menni bennük (mint a music-center felépítésű tornyok hangerőszabályzója). Ha egy svájci órát leejtesz, különösebb sérülés nélül megússza. Ha viszont egy xxx kHUF árú japán csodaórát csapsz oda mondjuk az úszómedence falához, a bumhoz vagy a trapézhoz*, akkor abban szépen saját útjukat kezdik járni a nagyszámú motorok a szanaszét tört műanyag rögzítőházban.
De ez sajnos mindennel így van a műszaki cikkektől kezdve az autókon át egészen a teljesen hétköznapi használati cikkekig. Sajnos.
Feltételezem, azért nem csillapodik, mert energia-utánpótlást kap az óra fő rugójától.
Hanem azt nem tartalmazza brilliáns kifejtésed, hogy a retek óráknak miért van szüksége kevesebb komplikációra, illetve milyen előny származik az esztétikain kívül a svájci megközelítésből.
Szal most egyelőre csak erről a „miért van kő az autokvarc szerkezetben” című kérdéskörről értekeznék csöppet.
Az autokvarc szerkezeteknek két jelentős családja van, az egyik a hagyományos svájci, a másik a hagyományos (retek) japán óraépítési irányelveket követi. A kettő közti különbség az építés módjában, a felhasznált anyagokban és természetesen ezek érdekes vegyülésében található.
A lényeg: míg mondjuk a Seiko Kinetic rotorja direktben (kis áttételezéssel) hajtja meg az áramfejlesztő egységet, majd az elektromos áram (megfelelő utakon persze) direktben vezérli a mutatómozgató motorokat, addig egy svájci autokvarc szerkezet sok tekintetben hasonlít egy mechanikus órához. A különbség itt abban nyilvánul meg, hogy a rotor (amely szinte minden esetben golyós csapágyazást kap) nem közvetlenül, hanem több áttételen keresztül hajtja meg az áramfejlesztő berendezést. Dettó a motorok sem direktben, hanem áttételeken keresztül hajtják a mutatókat. Az eredmény természetesen az, hogy több fogaskeréksor is szűkölködik az órában. Logikus a következtetés, hogy ezeket csapágyazni kell, és erre jó olyan nagyon a szintetikus rubin.
Node miért csapágyazunk, és miért pont rubinnal?
A csapágyazás elsődleges célja, hogy az egymáson szükségszerűen elcsúszó felületek csúszási (tapadási) súrlódási együtthatója a lehető legkedvezőbben alakuljon. Magyarul: a mutatók mozgatásához szolgáltatott energia (függetlenül attól, hogy rugós, elektromos vagy bármilyen más szerkezetről van szó) minél kisebb hányada pazarlódjon el a hidak és a fogaskeréktengelyek csatlakozási pontjaiban fellépő dörzsöléstől.
A másik szempont, hogy sem a rubin a fémötvözetet, sem a fémötvözet a rubint nem koptatja töredék mértékben sem annyira, mint ahogy azt két egymáson elcsúszó fémfelület tenné.
És hogy miért épp rubin? Mert a természetben ismert anyagpárosítások közül az óraiparban alkalmazott fémötvözetek és a rubin közös felületen mért tapadási és súrlódási együtthatója a legkissebb, tehát ezzel érhető el a leghető legkisebb eredő veszteség.
Kérdés...
Van, aki meg tudja mondani, hogy egy óra billegőkerekének (billegőjének) mozgása mi okból nem csillapodik le?
Szép napot, hamarosan indul a lista, addig is kitartást!
Kicsit vedlett a szamapja (mikent az en Doxame is), de engem ez ritkan zavar. Ez sem a hasznalati, sem az elvezeti erteket nem rontja. Nekem legalabbis arrol szol az ora, hogy amikor reggel felhuzom, akkor mintegy elindul a nap. Szerintem tok jo erzes, olyan, mint a reggeli kave. :-) Es mindezt nektek koszonhetem, kedves orasok!
A konyv valoban nem tul friss,de igaz,hogy a mai orak is hasonloak,nem sok szerkezet valtozott,csak ujak jottek be.Meg sok eltunt... De leteznek meg ma is regi orak! :) Es mint tudjuk,a temaban elegge fontos a mult.Raadasul nem tudom mostanaban miket adhattak ki a temaban,szakmai korokben biztosan lenne vmi.,de az nem az en asztalom.Es attol tartok,Mo.-on is sokat veszitett a tema a "fontossagabol" a kvarcok bejovetelevel.
te_o
Készülőben a levelezési lista. Még napok, és vagy én egyedül, vagy a Poen-nal karöltve elindítjuk. Aki akar, jelentkezzen nálam, mert akkor az első napon máris fent lesz a listán!
Aztán dettó kértem árakat az összes Poen-os óráról. Talán holnap reggel megjön, ha mégsem, pénteken úgyis megyek be, és akkor papíron/floppyn elhozom. Onnantól lehet nyugodtan kérdezősködni!
Te_o! Bár az anyag nem tűnik kifejezetten frissnek, azért sok érdekességet ki lehet belőle szedni. A most futó automata felhúzószerkezetes kaliberek (és különösen a sűrűn használt kronográfszerkezetesek) többsége úgyis a 70-es évek elején készült, azóta gyártják többé-kevésbé változatlan formában.
JP! Hehe. Nem a tiéd. :-)
Amúgy meg az, hogy az öttizedes osztás hiányzik a dátumablak által bezárt körcikkről.
Sinn... Hát, nem rosszak. Alapvetően innovatív design, a repülőműszerekhez igazodó (szívemhely oly közel álló) formavilág. Egyébként cockpit (repülőgép műszerfalba építhető) órákat is gyártanak, lehet is kapni őket elég jó áron. Van jogdíjas modelljük (egy Breitling klónról biztosan tudok, mert azt láttam). Nekem tetszik, viszont műszaki színvonalban szerintem nem tud annyival többet, mint akár a Fortis, akár az Oris, hogy a többszörös árkülönbséget indokolná.
Csekcsek! Jah. Nekem az tűnt fel, hogy amikor először bent voltam a boltban, akkor az órásmester (most biztos vigyorog ezerrel, ahogy olvassa) nem nyitásra azt mondta a kalibert faggató kérdésemre, hogy olyan csak a pisztolyoknak van. Igen felkészült bolt szerintem is. Minden téren.
A vétel mikor lesz esedékes?
Bono76! Nagyra értékelnénk asszem itt mindannyian, ha egy szken vagy digitális fotó segítségével bemutatnád itt azt a csodát! :-)
SLR! Meg a.
Ügyes. Elgondolkodtató, hogy egy ilyen külső/belső forgatási igényre milyen lehetséges megoldások adódnak, illetve használhatóak. Az elsődleges, a megfelelő tömítettség biztosítása nem egyszerű feladat, ha az üveget magára a lünettára akarjuk rátenni, mert gyakorlatilag a számlap körüli teljes körgyűrű tömítettségét kell megoldani, ráadásul úgy, hogy a mozgathatóságot is megtartsuk. A Breitling ezt egy tengellyel oldotta meg, amelyet a lünettán lévő fogaskerék hajt. A tengely túloldala lóg be a teljesen zárt tokba, és forgatja a számlap körüli logarléc egyik osztáskörét.
Ügyes.
Junghans?! Hát, semmit. Ketyegést akarok hallani, nem rádójeleket fogni!!! :-)
No, ennyit mára a tudományok és a technika újdonságaiból!
Prof, megnézted a B-1 lünettája alatt azt a tengelyes - fogaskerekes szerkezetet?
Megnéztem egy Junghans Mega Solar karórát élőben, kerámia burkolattal. Rendkívül funkcionális, a lehetőségekhez képest puritán. Mit szól hozzá egy svájcióra-rajongó?
