Egyes híres emberek nem véletlenül váltak stílusikonná, minden, amit viseltek, garantáltan cool. Ezek tényleg képesek emelni a rangját az óramárkájuknak, még akkor is, ha eleve magasan volt -- Paul Newman, Steve McQueen. Az argentín komcsi szerintem nem tartozik közéjük. Bár ha azt nézzük, hogy a megelőző olcsó Casiót hordó híres ember Oszama bin Laden volt, ahhoz képest talán még mindig előrelépés :)
"Már elnézést, de ez alapján a "low-res" kép alapján a pápán vagy ötvenféle "egyszerű, fekete tokos-csatos, fehér számlapos" óra lehet, ki az ördög képes ugyan megmondani, hogy az öt méterről már pont ugyanolyannak kinéző Casio/Swatch vagy valami más hasonló van rajta? "
Bakker. 🙂
Nyilván nem EZ alapján a kép alapján (amit még alaposan le is butított a fórummotor) mondják meg hogy mit visel, hanem rengeteg kép készült a Pápáról.
Én nem érzem hivatásomnak ezt eldönteni, számtalan helyen írják hogy ilyen Casio órát visel, ezért én ezt elhiszem.
(Lehet, hogy nem csak egy ilyen órája van!)
"Másrészt ez picit olyan sznob dolog... "
Nem. Ez pont anti-sznob dolog. 🙂
Viselhetne bármilyen drága órát, de ő egy olcsó, letisztult, egyszerű órát hord, amilyet egy iskolás gyerek is megvehet a zsebpénzéből.
Nekem ez nagyon szimpatikus!!
Főleg hogy sok olcsó ember hord hivalkodóan drága órát.
Már elnézést, de ez alapján a "low-res" kép alapján a pápán vagy ötvenféle "egyszerű, fekete tokos-csatos, fehér számlapos" óra lehet, ki az ördög képes ugyan megmondani, hogy az öt méterről már pont ugyanolyannak kinéző Casio/Swatch vagy valami más hasonló van rajta? Még 80-as évekbeli Poljotom is van, ami egy ilyen távolságból készített, ilyen felbontású képen pont ugyanígy nézne ki... ;-)))
Másrészt ez picit olyan sznob dolog... A jelenlegi pápa tudott módon puritán, nem veszi magát körül nagy luxussal, nem híve a drága luxus-tárgyaknak, és mind tudjuk, hogy egy olcsó, egyszerű műanyagtokos kvarcóra is képes az időmérő funkciónak nem csak tökéletesen megfelelni, de egy erősen kíméletes, "öreguras" használat mellett fizikálisan is kibír akár egy-két évtizedet is (aztán hazamenet vesznek helyette egy másik hasonlót). Számomra soha nem jelentett semmilyen óra esetében többlet-értéket az, hogy valamilyen "híres ember" is használt-viselt esetleg olyat, pláne, hogy a "híres emberek" elsöprő többsége annyit sem ért az órákhoz, mint hajdú a harangöntéshez - a celebek, sztárok elsöprő többsége meg kóros szinten sznob ember, aki nem a jót, hanem a minél talmibb csillogást keresi, semmi mást.
Az tudott, hogy a statikus és a dinamikus (lökésszerű) nyomásterhelés nagyon nem egyforma. Ezért is fordulhat elő, hogy egy papíron azonos nyomásállóságú (és statikusan azt ki is bíró) órapáros közül a sima, egyszerű "egygumikarikás" korona-tömítésű órába például ez vízisíelésnél pereceléskor esetleg mégis bekerül víz, egy koronazárasba meg nem. De ez meg a konstrukció kialakításával kezelhető, tipikusan a "labirint-elvű", megoldások, ahol nincs egyenes út a tokba befelé (a koronazárnál is a dinamikus terhelésnél a menetek miatt kellene a víznek "ide-oda kanyarognia") kiválóan megfogják a hirtelen nyomáslökéseket. De az olajtöltés nem igazán erről szól, és őszintén szólva a valós, reális hétköznapi használati körülményeket figyelembe véve ez inkább csak amolyan geg.
"Más kérdés, hogy hétköznapi körülmények között ugyan mikor kerülhetne egy ilyen óra 100-200 méteres vízmélységbe? Aligha, így eléggé kockázatmentesen lehet mondani rájuk bármit, úgysem lesz soha kipróbálva, egy hétköznapi búvárkodást-fürdőzést pedig természetesen simán kibírnak."
Valamelyik Seiko kiadványban olvastam erről, hogy nyilván 100-200 méteres mélységbe egyetlen hétköznapi tulajdonos sem viszi az óráját (meg magát se nagyon), viszont rövid időre érheti az órát olyan behatás, ami megegyezik azzal, mintha 200 méteren lenne. A cikk konkrétan a vízi sportokat (pl jetski) említette, hogy ott előfordul, hogy leesik valaki a járműről, és mikor vizet ér, akkor az óra is kap egy nagyobb nyomást, ami megfelelhet annak, mint a 200bar statikus nyomás (az persze megint egy másik kérdés, hogy ki megy jetskizni automata órában, de elméletileg hétköznapi ember órája is kerülhet ilyen szituációba).
Ahogy írtam - vagy buborék - vagy a folyadék hődilatációját lekezelni képes tokozás, rugalmas hátlap/előlap (műanyagoknál ez nem nagy kunszt), membrános tér, stb... De valamilyen módon gondoskodni kell arról, hogy tudjon az olaj hőtágulni-mindkét irányba. Az olcsó megoldása ennek a buborék...
Most megerősítetted a véleményemet, ugyanis az első reakcióm az volt, hogy mi van akkor ha az olaj hőtágul.
Erre nem gondol sok jútyúbos, videóikon látni ahogyan küszködnek fecskendőkkel, ilyen-olyan megoldásokkal, hogy teljes mértékben megszabaduljanak a buborékoktól.
Így van- de közben persze nagyon kell ügyelni arra, hogy maradjon egy meghatározott méretű buborék is, "tágulási tartályként". A minőségi ilyen óráknál valamilyen membrános megoldást használnak teljesen légtelenítve, a legolcsóbbaknál gyakorlatilag "látványelem" a nem is olyan kicsi buborék a tokban. Ha az nincs, akkor az olaj nem is olyan kicsi hőtágulása egy téli-nyári hőmérsékletváltozástól már szétpukkasztaná a tokot.
A többiek már tisztázták - de mechanikus lengőszerkezetre épülő óra nem működik/működhet folyadékban, még kis viszkozitásúban sem. Valójában még a kvarc-szerkezetek jelentős hányada sem működik így megbízhatóan, és amelyek igen, azok is jelentősen több energiát szokta fogyasztani, mint ha "szárazon" mennének - jóval rövidebbek lehetnek az elem-élettartamok (a korszerű kvarc-szerkezetek figyelik a léptetőmotor viselkedését, visszacsatolt a rendszer, és szükség esetén szélesebb impulzusokkal, nagyobb indítóárammal hidalják át a szennyeződések, elfáradás - vagy éppen az olajtöltés - miatt nehezebben mozgó áttétel problémáját).
Érdemes még szóba hozni, hogy általában módosított tokozású rezgőkvarcok is kerülnek ezekbe a szerkezetekbe (a kvarc sem rezegne olajban, a tokozás "üres", így annak nyomásállónak kell lennie, de a nagyon kis méret és hengeres kialakítás miatt viszonylag könnyű nagyon nagy nyomásállóságúvá tenni azokat), és bármilyen meglepő, de az elemek sem lehetnek akármilyenek (van/lehet levegő az elemekben is, nem mindegy, hogy milyen az elektródák közötti szigetelés, összeroppanhat az elem, megszűnhet a tömítettsége, az elektrolit bekerülhet az olajba).
Voltak is tesztek - kaphatók egészen olcsón műanyag tokozású olajtöltött kvarcórák - amelyekben viszont nem foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, és bár ezek az órák sem roppannak össze, nem áznak be több ezer méteres mélységnek megfelelő nyomáson sem - jellemzően 10-15 bar nyomás felett egyszerűen tönkremennek, szétmegy az elem, megroppan a kvarc tokozása, stb...
Más kérdés, hogy hétköznapi körülmények között ugyan mikor kerülhetne egy ilyen óra 100-200 méteres vízmélységbe? Aligha, így eléggé kockázatmentesen lehet mondani rájuk bármit, úgysem lesz soha kipróbálva, egy hétköznapi búvárkodást-fürdőzést pedig természetesen simán kibírnak.
Szerintem csak a kvarc szerkezetes órákat szokták olajjal feltölteni. Egy mechanikus - akár felhúzós, akár automata - óra billegőjét simán megfogná a bármiféle folyadék.
Felvetődött bennem egy kérdés a Hydro Mod-dal kapcsolatban, automata óránál.
Mi lehet a hátránya?
Azt értem, hogy olajjal feltöltik az órát. Ha jól tudom ez valami szilikonolaj, az gondolom, hogy nem árt a tömítéseknek.
Amennyire tudom, az órák szerkezetét alapból nem egy típusú olajjal kell(ene) kenni, meg van határozva, hogy az egyes alkatrészeknél milyen olajat kell alkalmazni. Akkor nem baj a szerkezetnek, hogy úszik a valamilyen (nem a karbantartási leírásban megadott) olajban az egész?
Az olaj egy sűrűbb közeg, nem fárad el hamarabb az óra (rugó, ilyesmi)? Nem megy hamarabb tönkre?
Van a hydromodnak hatása az óra pontosságára?
X évenként karban kell(ene) tartani az órát, nem sokkal nyűgösebb egy olajban tocsogó valamit szétszedni és megpucolni?
Jó nyomon járok, vagy a hydromod egyáltalán nem jár hátrányokkal?
Sziasztok! Egy gyors kérdés: miért van az, hogy régi órákkal kereskedő üzletekben drágábbak azok a modellek, amiket amúgy most is lehet kapni, boltban? Konkrétan Casio F-91W-t láttam az egyik ilyen körúti boltban 15.000-ért, míg, ha továbbmegyek egy megállóval a Westendig és besétálok a Tutuórába, hivatalos kereskedőtől, dobozzal, papírokkal, garanciával együtt megkapom 10-ért, vagy az alatt. Ugyanez G-shockoknál. Csomó órásnál láttam már ilyet, ugyanazt az alapmodellt kínálják felárral. Komolyan, ki ugrik be ennek? Ebay-ről harmadannyiért is meg lehet rendelni...
Az, hogy a 7S alapjain fejlesztett szerkezet, egyes alkatrészek cikkszámra azonosak az ősmodellel, pl. a gátszerkezet. Viszont a motorrugó és hajszálrugó más, csakúgy mint a billegő, ezért pontosabb az alsóbb kategóriás barátainál. A Seikónál az összes ilyen 7S-4R-6R szerkezet egy kaptafa, helyenként egy keveset módosítva. Nem azt mondom hogy ez rossz, csak ugyanaz a fizimiska néz rád most egy 200-300+ ezres órából, mint tizenöt éve egy 10-20 ezres órából. Értem én hogy a tok-csat-számlap az sokkal jobb manapság, de nekem, aki a szerkezetet is nézi, ez egy emészthetetlen dolog, és zavar. Nálam a Seiko hűhafaktor a 6L/8L werkeknél kezdődik, de én óráért annyit nem adok...
