nem mindegy, hogy építménymagasságra vagy épületmagasságra szól a 4,5m-es határ. másképp kell számolni őket. És ez ugye nem azonos a gerincmagassággal sem! (sem az épület legmagasabb pontjával)
Sajnos a mi építési övezetünkben 4.5 méter a max építménymagasság, így is épp beleférünk. De azért megpróbálok majd egy 10-15 centit felfele még túllépni, remélem, emiatt nem szedetik le a tetőt...
Esetleg egy másik megoldás is lehet, hogy szarufa felett szigetelni. Nálunk elsősorban azért lett ez a megoldás, mert látszó faszerkezetet akartunk a tetőtérben.-
Tűzhelyre nekünk is ennyi megy, a többi a fűtés. A melegvíz villanybojlerről megy. Mondjuk így visszagondolva extrém sokat szellőztettünk, szeretjük felfrissíteni a szobák levegőjét reggel is, este is, idén kipróbáljuk a pár perces kereszthuzatos szellőztetést.
Villanybojler van nekik, őrláng csak a gázkazánban van, ami pár hónapig megy, de az inkább havi 20m3 náluk, nem 10. Anyám sokat süt, főz, kenyeret otthon süti gázsütőben, így megy el 18-20m3 körül havonta a tűzhelynél.
Szüleimnél a 110nm Kádár esetén volt 2552 a tavalyi fogyasztás, abból kb 240 a gáztűzhely. Viszont ők ősszel és tavasszal fával is fűtöttek valamennyit, talán 4 hónapig ment a gázkazán (régi Thermotéka). Most a födém szigeteléssel és ha visszavesznek a 24 fokból, talán beférnek majd az 1729-be...
Nemhogy nem férünk bele, durván átlépjük. A tavalyi fogyasztás 4300 m3 volt. Annyi most biztosan nem lesz, mert az éjjel-nappal 24 foknak vége, a hozzáépített nagy nappaliból meg a normális szigetelésig télikert lesz, de így sem lesz épp olcsó. Ami a tavaszi konyhafelújítás után a tartalékból maradt (kb. 500 ezer forint), azt meg nem merem teljesen elkölteni, amíg nem sikerül átállni átalányfizetésre. Elvileg az éves leolvasás után lehet, de addig pár téli hónapot ki kell majd fizetni az aktuális fogyasztás alapján.
150 nm szigeteletlen házzal biztos hogy nem férsz bele a gáz rezsikvótába, tehát a piaci áras gázzal kell számolni (abból takarítasz meg a szigeteléssel). Így pedig az a képlet amit írtam: vagy kifizeted a födém szigetelésre azt a kb. 4-500 ezret vagy a gázra fogod - minden évben amikor nincs szigetelve. A szigetelésre páraáteresztő fóliát (tehát semmiképp sem párazárót!) lehet tenni, ha sokszor csepeg be a víz vagy fúj be a szél porhavat, az még plusz 40e 150nm esetén. Ezeken az olcsó szigeteléseken nem lehet járkálni, fel kell addig hajtani. Lehet csinálni dobogót fölé (fontos hogy a gyapot ki tudjon szellőzni), de a mostani árak mellett szerintem (nem néztem meg konkrétan) sokkal többe kerülne a járhatóság mint maga a gyapot.
nehogy a tetejére tegyél párazáró fóliát. az óriási hiba lenne! bent maradna a pára alatta, ami kicsapódik a hideg fólián és elázik alatta a hőszigetelés.
Ha nem használod a padlást, és nem fúj benne a szél, akkor nem kell rá semmi.
ha nagy a légmozgás, vagy madarak vannak.. vagy zavar, akkor szigoruan csak PÁRAÁTERESZTŐ anyagot tehetesz rá.
helyes sorrend belülről kifelé: (nem komplett, de igy talán érthető)
fűtött légtér - belső burkolat - párazáró fólia - hőszigetelés - páraáteresztő réteg - külső hideg tér.
a táblás üveggyapot tartósabb a feltekertnél (kevésbé törik meg csomagoláskor)
ez a belső oldali hőszigetelés sosem volt szakmailag elfogadott "helyes megoldás". Aki értette a páratechnikát, az mindig is tudta, hogy penészedés lesz és eltünteti a hőtároló tömeget.
Ha mindenképpen belső oldali szigetelést akart a megbizó (pl.magas sorház szélső lakása), akkor belső oldali párazáró fóliát is fel kellett volna tenni, hogy ne legyen mindenhol penész. De a szélein, csomópontokban ez akkor is problémás volt
Nézegettem az üveggyapotot, ez tényleg simán kivitelezhető télig, és még szaki sem nagyon kell hozzá. Arról mondjuk nem látok egyértelmű tájékoztatást, hogy kell-e még rá valami, vagy sem. Van ahol írnak még egy szükséges párazáró réteget. Azt miből lehet olcsón megoldani? A másik dolog a lépésállóság. Napi szinten nem használjuk a padlást, de azért előfordulhat, hogy kell cserepet cserélni vagy valamiért rá kell lépni. Végül is csak kényelmetlen rajta lépkedni, olyan, mintha szivacson járnánk, de nem lehetetlen, nem? A másik, hogy a padláson földre fektetett csövekben megy néhány újabb elektromos vezeték is. Azokra rá lehet tenni, vagy azok alá kellene?
A 90-es években nem nagyon volt még más, akkor szokás volt egy-egy külső fal belső szigetelése hungarocellel. Nyilván azóta ez már ezerszer túlhaladott, de akkor nem számított kirívó hülyeségnek. Akiknek nem volt pénzük a ház teljes külső szigetelésére, gyakran alkalmazták.
Ja, a padlásod nincs leszigetelve? Akkor ne is gondolkozz semmit tovább. Arányaiban a legtöbbet a legkisebb befektetéssel a födém szigeteléssel nyerhetsz.
Kádár-kockához a 80-as években hozzá lett építve, így a teljes alapterület 150 m2, a padlásszigeteléshez is kell szerintem jó pár százezer forint. Bár végül is annyit még a tél előtt össze tudnék tenni. A nehezebb része, hogy akkor a padláson is rendet kellene tenni. Nagyon sok minden nincs ott, viszont semmiféle szigetelés nincs, tiszta por minden. Le lehet arra úgy tenni bármit?
Reménykedtem, hogy van már valami újabb fajta szigetelő, aminél ez nem áll fent. Régen volt fent hungarocell, amikor eltávolítottuk, fekete volt a fal a penésztől. Na olyat soha többé. Most az ágy mögött van egy vastag pamutból szövött faliszőnyeg, ott van vagy 15 éve, azzal soha nem volt ilyen baj, és nem süt ott a fal. Csak hát mégsem kárpitozhatom be az egész külső falat az összes helyiségben! A végső megoldás nyilván a külső szigetelés lesz, de ahogy néztem, az több milliós tétel, legközelebb jövő nyáron jöhet szóba.
Belőlről ne szigetelj a penészedés veszély miatt de a hőtárolási képesség lecsökkenése miatt se. Főleg nem fal részleteket. Ha belülről szigetelsz, a szigetelt fal lehül mert beljebb kerül a hideg benne, mert a belülről jövő meleget elszigeteled tőle. Ez a hidegebb fal, hűteni fogja azokat a részeket, amelyek kapcsolatban vannak vele, de nincsenek belülről leszigetelve.
A szarufák közé lesz akkor nekem 15 centi kőzetgyapot szigetelés. Szerinted hasra melyik az olcsóbb pluszban még ehhez?
A szarufán KÍVÜLRE 10 centi (ehhez ha jól értem a szarufán deszkázat kell, ami 10-es magasságú, nem is tudom, hogy ekkora szigetelést be lehet-e rakni kívülre, hogy lehet odafixálni egy 10-es deszkát...)
A szarufán BELÜLRE 10 centi (ehhez a távtartók + CD profilok kellenek)
Szüleim hasonló helyzetben vannak, annyi különbséggel hogy náluk B30-as téglából van a fal illetve pár éve cserélve lettek az ablakok, de semmi szigetelés. Én úgy számoltam és azt javasoltam nekik, hogy a födém legyen azonnal szigetelve, ár/érték arányban az hozza szerintem a legtöbbet. Ha le van terítve a legolcsóbb gyapottal, gyakorlatilag egy szezon alatt többet hoz a mostani gázárak mellett mint amennyibe kerül. Tehát ha nincs egy régi házban szigetelve a födém, akkor vagy kifizeted a szigetelés árát egyszer vagy minden évben legalább annyit pluszban fűtés formájában.
70-es években épült a házunk 38-as téglafallal, azóta pluszban szigetelve nem lett, az ablakok a régi gerébtokos faablakok. A központi fűtés kondenzációs kazánról megy. Sajnos idén már nagyobb beruházás nem fér bele, de amit viszonylag fillérekből meg lehet tenni a hőszigetelés érdekében, azt mindenképp megtennénk. Néztem, hogy lehet kapni az ablaküvegre ragasztható hőszigetelő fóliát. Ér valamit, vagy halottnak a csók? A keretek szigetelésére a gumis vagy a szivacsos szigetelés jobb? Ha esetleg többet költünk rá, azaz kicseréltetjük az üveget az ablakban hőszigeteltre és szakemberrel szigeteltetjük a kereteket, az szigetel annyit, mintha új ablakokat vennénk? Azért kérdezem, mert ha nem, akkor inkább eltesszük a pénzt, és jövőre kompletten cseréljük az ablakot, idén meg marad a sufnituningos megoldás, már ha ér valamit (fólia, öntapadós szigetelőcsík).
Belülről hidegebb falszakaszokat mivel lehet szigetelni, akár átmenetileg, ami viszonylag olcsó, és nem áll fenn a penészedés veszélye?
"Semmilyen betonfelebol nem jó szerintem az 5cm réteg vastagságnál kevesebb."
Ez könnyen lehetséges. Pláne ha vasalva is van, plusz alatta műanyag hab van.
"Ha a 10mm aljzat kiegyenlítőbe rakom a legvékonyabb (D=4mm) betonhalot az jó lehet?"
10 mm aljtatkiegyenlytő szerintem annyira gyenge, hogy a vas háló legkisebb hőtágulása is darabokra szaggatja (soksok pici repedés). De állítólag vannak olyan szakemberek, akik jól értenek az ilyesmihez.
Deszkázat, párazárás: Nekem sima cserepes nyeregtetőm lesz, semmi fixni faxni kanyar vagy ilyesmi nem lesz benne, akkor ezek szerint ez most szerencse. Köszönöm a tanácsokat!
Csak kell deszkázat is a szarufákra. Egy sima nyeregtetőre talán nem, de ha van benne pár él és vápa, a páraéteresztő lehetetlen rendesen átlapolni.
Csak szólok , hogy egy ideje nem használok a 40 kiló 30cm kőzetgyapotnál párazárást. Inkább bebiztosítom magamat, hogy a légrés az működik.
De mi lakóházakkal nem foglalkozunk. Csak nagyobb tetőkkel.
Olyan nehéz megcsinálni jól a párazárást, hogy rettentő sok munkába és időbe telik. 8-10 méteres szarufáknál, dupla székállással, a helyzet nagyon elbonyolódik, főleg, ha egy része a tetőszerkezet látszó is.
És 30 cm szigeteléssel, ha jól meg van csinálva, nagyon sok ideig kell legyen nagyon hideg, hogy kialakuljon a harmatpont.
A lemezzel fedett tetőknél azonban kötelező a párazárás. Ott az a veszély, hogy befő a tetőszerkezet, kivéve az álló korculásunál.
"érdemes-e a 15 centis szarufa helyett 20 centiset választani."
Aki VALÓBAN ÉRTI, hogy mit miért csinál (a rétegrendben mi mire való / mit csinál ) annak a szakemberek teljesen mindegy, hogy milyen vastag szarufád van, akár 1 centis szarufával is tud csinálni neked tökéletes 30 centis tető hőszigetelést.
Tehát én nem költenék semmi plusz pénzt 15 helyett 20 centi szerufára.
