Érdekesség, hogy a Zeiss mikroszkópokon egyáltalán nem használtak hatlapfejű csavarokat. Sehol. Minden anya kerek és vagy a homloklapon vagy a paláston van vagy horony vagy furat. Az utóbbi-utóbbi típusú - tipikusan egy tekerő feszességét szabályozó - anya tekergetésére való ez a bot.
A szürke sorozat már a rothadó szocializmus terméke.
A fekete mikroszkópon (Nf, Ng) még lehet használni a rövid objektívokat.
Ami igen hasznos, mert van egy csomó remek rövid foglalatos objektív, aminek nincs hosszú foglalatos megfelelője. Pl. Az Apo 20x/0,65, az immerziós rekeszes Apo 60x/1,0, az híres-neves Apo 60x/1,4, vagy a fedőlemez nélküli vizsgálatra való Apo 40x/0,95.
Márcsak emiatt is többre tartom a jó öreg Nf-et a szürke utódainál.
A fő előnye (eredetileg - még a háború előtt - erre találták ki), hogy kihasználja a lámpa fényét széles nagyítási tartományban.
A hagyományos kondenzornál kis nagyításnál az apertúrarekeszt, nagynál a mezőrekeszt picire kell állítani, szóval a fény tetemes része mindenképp elvész.
Járulékos haszon, hogy egyetlen gyűrűrekesszel univerzális, minden objektívhoz jó fáziskontraszt kondenzor lesz belőle. A háború utáni Zeiss-ekre ezért tették
Zeiss Jena 160-ashoz én csak a Semiplan 3,2-est ismerem. Ez nem a legjobb objektív, egy sima ragasztott lencse. Létezik viszont 4x-es és 2,5x-ös Planachromat.
Van 160-asban 3,2 plánakromát (3,2/0,10). A 2,5/0,07 helyett ezt használom kis nagyítású lencsének, ugyanis ugyanolyan kompenzációt igényel, mint a nagyobb nagyítású plánlencsék.
,,...mert nem a mikroszkóppal egybeépített cucc....''
Ja, hogy ennyire fekete ez a cucc. Azt hittem már az egybeépített cucc.
,,Nem érdekes hány centiről éles az izzószál képe a falon.''
Ez részben igaz. A lámpa távolsága hatással van arra, hogy mennyire lesz jól korrigált a kondenzor a nyíláshibára. A kondenzorok 30cm-es lámpatávra vannak korrigálva (illetve egyesek végtelenre, de ez egy másik történet), szóval elméletileg oda kell tenni.
Elméletileg, mert a gyakorlatban ez még a gyári távtartós külső lámpánál sincs így. Azért mert kompromisszumot kell kötni:
Minél messzebb viszed a lámpát, annál nagyobb apertúrát világít ki (a cél az általad emlegetett 32mm), viszont annál kisebb lesz a mezőrekesz képe (azaz annál kisebb részletét világítja meg a tárgynak).
A gyári távtartós lámpánál az a kompromisszum, hogy közelebb van a lámpa, mint kéne, ezért nem is világítja ki a teljes apertúrát, viszont cserébe elég nagy a kivilágított látómező.
Lehetne olyan lámpát csinálni, aminek elég nagy a mezőrekesze is és elég nagy apertúrát is világít ki egyszerre, de ehhez vagy nagyobb világítófelületű lámpa vagy sokkal bonyolultabb optika kellene.
Nem érdekes hány centiről éles az izzószál képe a falon. A lámpát oda teheted, ahova akarod, mert nem a mikroszkóppal egybeépített cucc.Rakhatod közelebb, távolabb.
Úgy lődd be a ledet a lámpában, hogy amikor éles a képe a falon, akkor a világító felület képe a falon akkora legyen, ami legalább a sarkainál lefedi az apertúrarekeszt, ami ugye a rég fekete Zeisseknél 32mm. Mert majd úgyis arra kell rávilágítson, nem a falra, és azon kell majd élesre beállítani a világítótest képét a Köhler szerint.
Értem és nagyszerű dolog, de az asztalomon már van két LED szabályzó, a sztereo mikroszkóp alsó és felső megvilágításához és a régi mikroszkóplámpát nem akarom túlbonyolítani. Világít és 19 centiről éles a LED képe a falon. Ezt használom a fáziskontraszthoz.
Az 5A-es verzió 30EUR, ezért a pénzért digitális kijelzővel mutatja, hogy mennyivel hajtod a LED-et (áramerősség, feszültség, teljesítmény), előre be tudsz programozni többféle beállítást stb.
,,1800 Ft egy 3,3 V-nak mért, névleg 3 V adapter Kínából, arra a 3V 1W vagy 3W led közvetlenül ráköthető. Kicsit melegszik.''
Nem lesz az jó. A ledet kapcsolóüzemű táppal, áramvezérelt módban kell használni. Abból, hogy 1W-os és 3W-os led is ráköthető, az következik, hogy ez vagy feszültségvezérelt, vagy egyáltalán nem szabályozott.
Emellett, már az 1W-os led olyan erős, hogy kifolyik a szemed, ha belenézel. Normál áteső fény vizsgálatokhoz a tizede is elég ennek, tehát le kell szabályozni.
Szóval érdemes beruházni szabályozható egy Step Down átalakítóba. Nem túl drágán kapható olyan, amin LCD-panel van, és kényelmesen be tudod állítani mind a feszültség, mind az áramerősség limitet (az utóbbira van szükség!).
Keresd vissza a fórumon, sokunk elmondtuk a tapasztalatunk, hogy milyet érdemes venni.
,,Meg tudja mondani valaki, hogy a fekete zeissek eredeti mikroszkóplámpájánál, amelyiknél a rekesszel ellentétes oldalon lehet dőlésszöget állítani,''
A rekesznek két ellentétes oldala van. Te melyikre gondolsz? Egyébként e tekintetben gyakorlatilag az összes mikroszkóp ugyanúgy néz ki (fekete/szürke/fehér, Zeiss, NemZeiss): izzó, kollektorlencsék, mezőrekesz, tükör, apertúrarekesz+kondenzor jön sorban.
,,hány centire jelenik meg az izzó éles képe (a falon)''
A falon??? Helyes beállításkor az izzó képének az apertúrarekesz síkjában kell élesnek lennie.
,,illetve hol lehetne a 160-as és hosszú szürke zeisshez 3,2x objektívet szerezni?''
Zeiss Jena 160-ashoz én csak a Semiplan 3,2-est ismerem. Ez nem a legjobb objektív, egy sima ragasztott lencse. Létezik viszont 4x-es és 2,5x-ös Planachromat.
Úgy általában: ezeket a használtpiacon lehet beszerezni: Vatera, Jófogás, eBay. Az első kettőn véletlen szerencse esetén, az eBay-en többé kevésbé rendszeresen előfordulnak.
Nincs eredeti izzóm, csak egy led-em. Illetve 10 mert azt hittem, egyet küldenek 600 Ft-ért, de 10 darab jött egyben, úgy kell letördelni egyenként a ledeket...
Nem tudom hova pozicionáljam, ezért lenne jó tudni, hogy a falra vetítve milyen messziről ad éles képet izzóval. Most 19 cm.
1800 Ft egy 3,3 V-nak mért, névleg 3 V adapter Kínából, arra a 3V 1W vagy 3W led közvetlenül ráköthető. Kicsit melegszik.
Nagyon úgy néz ki, mint egy Epityp2 klón. Annál felülre teszed a mintát, a fényt pedig egy félig áteresztő tükörrel vetíti be az objektíven keresztül. Végtelenes mikroszkóp, a fényútba be tudsz tenni szűrőket, analizátort, a világításba pedig polarizátort.
