Full tetőcserés ház. A régi lebob, de mivel az árak az egekben, azon gondolkodom, hogy lapostetőt csináltatok rá. Azt hogyan kell szigetelni? Hogyan lehet helyet hagyni a 40cm kőzetgyapotnak?
"még akkor sincs nagy baj, ha vékony résben víz van"
a vékony résben szépen fel fog kúszni a víz a kapilláris hatás miatt és ázik az aljzat. Csodálkoznék ha el lehetne hagyni a vízszigetelést, azért egy rendesen megcsinált 2x bitumenes lemezes és ez között ég és föld különbség van.
Én is ezen filózok, fürdőszobában fel lesz verve az aljzatbeton, alatta föld, amiből a szigetelésnek, kavicságynak stb... kiszedném a megfelelő mennyiségű földet, de ha nem muszáj nem csinálnék szerelőbetont a kavicságyra. Mehetne rá egyből az xps, aztán rá az új aljzat? Köszi
Üdv ! Szerintem jobban jársz, ha ilyen kérdéssel a gyártóhoz v annak vezérképviseletének, szakértőjéhez fordulsz, mivel túl drága lenne a hiba egy esetleges rossz instrukció miatt!:-)
Minden zárt cellás hab anyaga vízszigetelő és vízzáró.
"Meg az XPS toldások között lehet rés."
Egy lyuk valóban nem vízszigetelő és nem is vízzáró :) (pl a táblák közötti rés is egy lyuk). De ha a lyukba nem kerülhet folyékony víz (belvíz/talajvíz/torlaszvíz), akkor nincs baj. De még akkor sincs nagy baj, ha vékony résben víz van, mert - a jó szorosan összetolt (ráadásul lépcsős vonalú) XPS tábla illesztésekben tartózkodó hajszálvékony víz-film szinte jelentéktelen hőhidat képez
- a hőszigetelés feletti betonnak (lemezalap) egy cseppet sem árt az sem, ha teljesen át van vizesedve ezer éven át
"Nekem a Döerken lemez szimpatkus,mert lejtős talajon építkeznék"
Az a lemez nem egyben összefüggő 10 x 10 éteres darab, hamem csíkokban van lefektetve, a csíkok közötti illesztési vonalakon ugyanúgy fel tud szivárogni a torlaszvíz (lejtős terepen torlaszvíz előfordulhat!), mint az XPS táblák közti illesztési réseken. tehát a csodalemeznek ismét ne sok hasznát láttad azon a helyen.
A drénlemez arra jó, hogy a FÜGGLEGES falak talajszint alatti részétől elvezesse azt a vizet, ami ott esetleg bajt okozhatna. Vízszintes talajon ilyen "veszélyes" víz nemigen fordul elő, de lejtős terepen valóban előfordulhatnak intenzív felszíni és felzín alatti vízfolyások (torlaszvíz), ezért lejtős ház lábazatán/alapján okos dolog a drénlemez alkalmazása.
Az XPS nem teljesen vízszigetelő,csak vízzáró. Meg az XPS toldások között lehet rés.
Itt van minden. XPS felett lemezalap(ami szintén vízzáró valamennyire)felette meg vízszigetelés.
Nekem a Döerken lemez szimpatkus,mert lejtős talajon építkeznék. Víz-re pluszban oda kell figyelni. Nem merném csak csupaszon rárakni a murvára az XPS-t.
Itt egy másik kép, ahol a lemezalap XPS hőszigetelése alatt egyből a döngölt kavics van: nincs sem szerelőbeton, sem alsó vízszigetelés, mivel egyik sem feltétlenül szükséges.
"Nem akarok lemezalapnál egy plusz beton réteget,amikor erre itt van ez a lemez."
Lemezalapnál nem kötelező a hőszigetelés alá bármiféle plusz betonréteg (persze nem is tilos, hiszen kevésbé kell óvatosan dolgozni rajta, mint pl egy egyszerű döngölt kavicsrétegen). Tehát ezt a nem szükséges betonréteget nem szükséges helyettesíteni sem semmivel :)
"PLuszban még vízzáró is,jobban védig az xps-t."
Az XPS önmagában annyira vízzáró anyag, hogy akár évekig folyamatosan víz alá nyomva is kiválóan hőszigetel. Tehát XPS-t a víztől védeni kb akkora bölcs dolog, mint egyszerre viselni esőkabátot és esernyőt :)
Lemezalapnál a szerelőbeton kiváltására alkalmas Deörken Delta MS-re mehet az xps szigetelés?
Nem akarok lemezalapnál egy plusz beton réteget,amikor erre itt van ez a lemez. PLuszban még vízzáró is,jobban védig az xps-t. Csak sehol nem mutatják a példában,hogy erre valaki rakna xps-t
A tervem az, hogy az épülő ház összes külvilággal határos felülete mindössze egy hét alatt elérje a kb szerkezetkész szintet. Ebbe a feszített időbeosztásba maximum olyan beton padló férne bele, amit este kiöntenek és reggel már lehet rajta dolgozni gurulós álványokkal, létrákkal.
De még így is hatalmas rizikó lenne a beton beépítése a rendszerbe, mert egy nem várt megakadás esetén a szoros ütemterv megcsúszhat, és akár egyetlen óra csúszás miatt a szerda este 9-re betervezett padló betonozást (hogy addig kössön, amíg az emberek alszanak) csütörtök reggelre kell halasztani ami az egész csapat számára 8 óra kiesést jelentene (ott állnak tétlenül estig, miközben mindegyiküknek szinte perc pontosságú időbeosztása van, hogy most éppen mit kellene csinálnia).
A normál szürke portlandcementes kötése 8 óra, a szilárdulása ( ez a lényeg ) végteleidőkig tart. De a 28 napos szilárdság eléri a véglegesnek a90 % át.
Amúgy általában 4 -5 nap után bizonyos helyeken folytatható a munka, áthidalóknál illik legalább 2 hete várni a kizsaluzással.
Aztán vannak un. gyorsan szilárduló betonok. 48 óra alatt megszilárdul.
Itt a cement aluminát cement. A beton kb. 2 x annyiba kerül.
"ezeken a részeken utólag belülről hőszigeteled a lakást"
Ha nem jelentős fűtés- forintokat szeretnél spórolni, csupán a harmatpont alatti falhőmérséklet miatt (=vizesedés ellen) szeretnél hőszigetelni egy kis felületen, akkor elég lehet mindössze 1 centi hőszigetelés vastagság is. Ez akár teljesen láthtatlanná is tehető pl
- a hideg sarokban levered a vakolatot
- ZÁRT CELLÁS hőszigetelő habbal helyettesíted
- majd szépen legletteled és újra lefested a falat.
- a fűtött lakótér külső felületeit a szokásos módon hőszigeteled
- a következő tél leghidegebb napjaiban a lakásban belülről végigvizsgálod a falakat a hőhidaknál, hogy van-e valahol harmatpont közeli/alatti fal-hőmérséklet (ez hőkamerával egy-két óra, infra hőmérővel egy-két nap) és ezeken a részeken utólag belülről hőszigeteled a lakást (pl helyben szórt zárt cellás purhabbal)
A második lehetőség:
- a fűtött lakóteret kiterjeszted a házból "kiugró" részekre is (pl a most nyitott terasz onnantól "meleg" előszoba lesz)
- ezután a külső hőszigetelésen nem fog átlógni (túl sok) durva hőhíd.
"De a lényeg,hogy ha hasonlót építek,hogy tudom a padló döngését megszüntetni?"
A döngés azé van, mert a padló rezgni tud + túl kicsi a padló tömege a te tömegedhez képest.
Beton padló négyzetméterenként lehet akár százszor nagyobb tömegű, a te tömeged viszont ugyanannyi, ezért ezért százszor kevésbé döng (nem is hallod).
Ha nem akarsz nagy tömeget, akkor ravasz akusztikai trükkökre lesz szükség,
pl több rétegű padló:
- felül parketta helyett lehetőleg szőnyeg (láb-padló ütődés zaj csökkentése)
- alatta kemény réteg (OSB)
- alatta puha réteg (lépés-zaj csillapító hab, de filc még jobb lenne),
- alatta kemény réteg (OSB)
- alatta puha réteg (lépés-zaj csillapító hab, de filc még jobb lenne),
- alatta kemény réteg (OSB)
- ez alatt a hőszigetelés
Az OSB lehet vékony fajta is, de a felső réteg dupla legyen, eltolt illesztési vonalakkal.
Könnyűszerkezetes teraszt illetve horgász-stéget terveztem hasonló elven (gyerekek rohangásztak és minndkit zavart a folyamatos dübörgés) persze ezeknél legalul nem OSB+hőszigetelés volt, hanem deszkaréteg + levegő :)
Kb hasonló módon is lehet könnyűszerkezetes ház falát/födémjét hangszigetelőbbé tenni.
Üdv ! Hát valahol kéne fixálni a szintet és onnan kéne az általam írt stabil rétegrendet kialakítani, ahol elvileg nem lehetne semmilyen kongó hangot produkálni!:-)
Üdv ! Ha szakszerűen van kivitelezve nem dönghetne ! Alsó lépésálló szigetelés stabil alapra téve ,fent megfelelően bevasalt, megfelelő minőségbe teritett kb 5 cm -es betonozással nem konghat semmi !
Nemrég jártam egy 20cm eps padlószigetelésű házban, talajcsavar acél vázszerkezet,zokniban mászkálva is döngött a padló.....
Nem tudom mi volt a laminált alatt,lehet azt mondta osb,de nem emlékszem.
De a lényeg,hogy ha hasonlót építek,hogy tudom a padló döngését megszüntetni?
Pl. fújt PIR hab + Rigips rigidur szárazpadló megoldhatja a problémát?
Vagy mindenképpen OSB + EPS100 + aljzatbeton a kizárólagosan jó megoldás?
Csak a talajcsavar + acél vázszerkezet miatt kérdezem, mert nálunk olyan rossz a talajmechanikai szakvélemény szerint a talaj,hogy ez lenne a leg gazdaságosabb megoldás.
Ha talajcsavarozok,és ezt beton aljzattal tovább terhelem lehetnek gondok,vagy jelentősen túl kell méretezni.
Homlokzati és lábazati szigetelés kerül a házra. Külső beton lépcsővel / terasszal kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy menniyre indokolt ezeknek a lábazati részét leszigetelni hőszigetelés szempontjából, abban az esetben ha felülről nem lesz leszigetelve? Az világos, hogy ennek a kapcsolódása a házhoz óriási hőhid, csak az nem világos, hogy attól, hogy leszigetelem az oldalát körben, attól még nem szűnik meg ennek a betontömbnek a lehűlése pl. felülről. Szóval attól, hogy leszigetelem a az oldalát minden oldalirányból, attól még a hőhíd marad. Vagy tévedek?
Homlokzati és lábazati szigetelés kerül a házra. Külső beton lépcsővel / terasszal kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy menniyre indokolt ezeknek a lábazati részét leszigetelni hőszigetelés szempontjából, abban az esetben ha felülről nem lesz leszigetelve? Az világos, hogy ennek a kapcsolódása a házhoz óriási hőhid, csak az nem világos, hogy attól, hogy leszigetelem az oldalát körben, attól még nem szűnik meg ennek a betontömbnek a lehűlése pl. felülről. Szóval attól, hogy leszigetelem a az oldalát minden oldalirányból, attól még a hőhíd marad. Vagy tévedek?
De továbbra sem értem, miért kellene 80 centinkénti alátámasztással számolni? A gerendaközökben van szigetelés, de fölötte is. Tehát soha nem fog csak közvetlenül a gerendákra terhelődni az egész betonlemez. Amikor kiöntik, szépen felfekszik a szigetelésre és ha össze is megy a szigetelés, az nagyjából egyenletesen történik.
1 m2 7 centis beton kb. 175 kg. Erre mennyi súly jön még? Ha még egyszer ennyit számolok (nem valami extrém esetben), vagy legyen mondjuk 500 kg, az még a megadott értéknek még mindig csak 20-ad része. Elhiszem, hogy tömörödik valamennyit az anyag, de én 7 év alatt nem vettem észre olyan durva süllyedést. Nálam vannak gipszkatron válaszfalak a betonra ültetve, helyenként látom, hogy kicsi süllyedés volt, hajszálrepedés van a fal felső sarkában. De semmi extra, nem látok át a másik szobába...
Nálam: 16 cm lépésálló fehér eps van a padló alatt. Ez kb. 0,223 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű.
2 mm alátét és 8 mm faforgácslap kb. 3,61 W/m2K.
16x-os különbség, lehet számolgatni, aki tud...
- kompenzáljuk a felslő "hőszigetelő" padlóburkolat hőátadás-rontó hatását a lakás felé
- PLUSZ kompenzáljuk azt a plusz veszteséget, ami a felső hőszigetelő réteg miatt a beton alatti hőszigetelésen át pluszban megszökik.
Ez a kettő szerintem ugyanaz, ami nem megy be a lakásba, az lefelé távozik, nem kell kétszer annyit pótolni.
Még egyszer: működik a gyakorlatban. Persze biztos van olyan kényszerből/tudatlanságból/stb. elrontott rendszer, ahol sok a veszteség.
Nekem 600 m3 körüli gáz fogy már évek óta, ha ebből 10% a padlóburkolat miatt veszteség, ám legyen. Többet vesztek azzal, hogy egy ősrégi kazánnal fűtök. Egy modern kondenzációssal lehet 30%-ot is spórolnék.
Most megnéztem, december 24. és január 24. között fogyott 137 m3, pedig elég hideg volt.
"akkor miért tartasz attól, hogy csak 80 centinként lesz alátámasztása?"
Ha a beton jól meg van vasalva (önhordó), akkor nyugodtan lehet 80 centinként az alátámasztása. És akkor a gerendaközökbe is mehet bármilyen olcsó hőszigetelő anyag, hiszen lemondtunk arról, hogy annak súlyt is kell tartani, innentől kezdve elég, ha csak hőszigetel.
"Ha ez 80 centis alátámasztással reped, ott más bajok vannak."
Vannak polisztirol padlófűtés rendszerlemezek is, az ezzel készült padlófűtés repedhet meg egyenetlen (pl gerendás) alátámasztás esetén. A vasalt padlófűtés valószínűleg bírná a 80 centis alátámasztást, hiszen nem teherautók fognak dübörögni rajta.
"Erről még sehol nem olvastam. De 10 tonna hol van egy normál szobában négyzetméterenként?"
Senki sem mondta, hogy ez a lassú megereszkedés csak 10 tonna felett jelentkezik :)
Amikor ez szóba került a passzívházas topicban, akkor ott sem hitte el senki (valamelyik építész hozta fel), de valóban léteznek annyira részletes gyártóii adatok, ahol még ezt is említik (most nincs időm nyomozni).
