Nagyonis fontos az „oldalszél” említése, ugyanis az oldalszél ki lett mutatva a Nap mellett már 1919 májusban, Napfogyatkozáskor, a híres Eddington kisérlettel.
És ahogy mondod, ha oldalról hatással van rá, akkor hátulról is hatással van rá, ezért lefelé esve a fény gyorsul. A felfelé induló fény szintén gyorsul, mert lent jobban fúj a szél, 1000 km magasan meg már kevésbé. A sebességváltozás azonban már 22 m szintkülönbségen is kimérhető Mossbauer effektus segítségével, ld. PR kisérlet.
„A "gravitonszél" azt jelenti, hogy pl az eseményhorizonton pont annyival több graviton áramlik befelé mint kifelé amennyi éppen megállítja a kifelé tartó fényt. Ez akár az eseményhorizont definíciója is lehetne.”
Jelenleg úgy tudjuk, hogy a gravitáció nem hat az elektromágnesességre. Az hogyan lehet, hogy a „gravitonszél” megállítja a felé érkező elektromágneses hullámokat? Az „oldalszélről” nem is szólva, aminek irányváltásra kellene késztetni a fénysugarat. (ettől a fekete lyuknak nem kéne világítania?)
" lefelé eső foton sebessége viszont nagyobb mint c és nő. A felfelé emelkedő foton sebessége kisebb mint c és az is nő. A Földtől elég távol belesimul c-be."
Ez kamu. Ha így lenne, ki lehetne mutatni függőleges Michelson interferométerrel.
Az általad definiált éter, nem lehet az a „fényközeg”, ami maximálja a fénysebességet?
A fénysebesség nem állandó, a gravitációs viszonyoktól függ. Gravitációmentesnek tekinthető helyzetben a fénysebesség = c. Ez megvalósul földfelszíni mérés esetén is de csak szigorúan vízszintes irányban (másképp nem is szokták mérni). A lefelé eső foton sebessége viszont nagyobb mint c és nő. A felfelé emelkedő foton sebessége kisebb mint c és az is nő. A Földtől elég távol belesimul c-be.
A gravitonsugárzást nem nevezném közegnek, legalábbis nem olyanfajta közeg mint a víz vagy a levegő.
A fekete lyuk eseményhorizontján pont c sebességű "gravitonszél" fúj befelé és így a kifelé induló fotont éppen megállítja. A foton úszik, úszik kifelé de a folyó pont az úszás sebességével folyik befelé, tehát a foton itt látszólag áll. Egy befelé tartó foton sebessége viszont 2c és rohamosan nő.
A "gravitonszél" azt jelenti, hogy pl az eseményhorizonton pont annyival több graviton áramlik befelé mint kifelé amennyi éppen megállítja a kifelé tartó fényt. Ez akár az eseményhorizont definíciója is lehetne.
Ha a gravitáció 40 nagyságrenddel gyengébb erő lenne, akkor mégis milyen távolságban tudnád kimutatni magát a gravitációt ?? Néhány centiméterre? Vagy néhány pikométerre?
40 nagyságrendről beszélsz amely ráadásul négyzetesen csökken a távolsággal.
Ez a világ egyik legnagyobb marhasága, ezzel szemben a gravitációs nyomóerő 1044 newton nagyságrendű. Ebből gravitációs jelenségként akkora rész jelenik meg amekkora tömeg közelében tartózkodunk. Az árnyékolás az ami nagyon gyenge, nem a gravitációs erő.
A gravitációs háttérsugárzás az maga a gravitációs sugárzás. Örökmozgó, nem veszít energiát, mert ő maga az energia. Nem szóródik, nincs belőle gravitációs háttérsugárzás amelynek a hősugárzással valamiféle analógiája lenne, ha úgy tetszik a gravitonsugárzás monokromatikus.
Ha keresztül megy egy fekete lyukon akkor ugyanolyan sugárzás jön ki a másik oldalon mint ami bement, csak egy kicsivel kevesebb. Nem lassúbb, nem kisebb frekvenciájú, nem más. Csak kevesebb.
„A nyomóerő a gravitációs sugárzás, irdatlan erővel nyom, örökmozgó. A sugárzás elemi energiarészecskék, kvantumok tükörképi párjából áll, végtelen mennyiségű de nem végtelen sűrűségű leves, gravitonsugárzás. Ez az éter maga, mindenhol van, mozgatja és alkotja az anyagi világot.”
Az általad definiált éter, nem lehet az a „fényközeg”, ami maximálja a fénysebességet?
Az elektromágneses háttérsugárzás az atomokból álló harmonikus oszcillátorok hőmérsékletével tart egyensúlyt. Mivel a gravitáció 40 nagyságrenddel gyengébb (ami energiában már 80 nagyságrend), a gravitációs hőmérsékleti sugárzást képtelenség kimutatni, egyelőre. Még csak ott tartanak, hogy legalább 30 naptömegnyi kompakt objektumok mozgásából származó gravitációs hullámokat képesek detektálni. De ha az atomoknak van hőmozgása, akkor gravitációs háttérsugárzás is kell legyen. Persze ha az atomok 40 nagyságrenddel nagyobbak lennének, akkor egy hidrogén atom 1014 kg lenne. (Tízmillió hidrogénatom együtt lenne akkora tömegű, mint a Föld.)
A gravitációban mi a kiegyensúlyozó tényező, ha csak vonzás, vagy csak taszítás létezik?
Vonzás egyáltalán sehol sem létezik. Minden vonzásnak látszó esemény nyomóerők eredője.
A nyomóerő a gravitációs sugárzás, irdatlan erővel nyom, örökmozgó. A sugárzás elemi energiarészecskék, kvantumok tükörképi párjából áll, végtelen mennyiségű de nem végtelen sűrűségű leves, gravitonsugárzás. Ez az éter maga, mindenhol van, mozgatja és alkotja az anyagi világot.
A kérdés első felét nem értem, milyen kiegyensúlyozásra gondolsz?
Van kozmikus háttérsugárzás is, ami egy egyensúlyi tényező az elektromágnesességben. A gravitációban mi a kiegyensúlyozó tényező, ha csak vonzás, vagy csak taszítás létezik?
Tanulság: Új elméletet kitalálni megengedett. Legfeljebb nem fogadják el. Sokan próbálkoznak is.
(Lukács mondta: az iskolában többnyire csak egy elméletet tanítanak, és a köznép azt hiszi, hogy csak az van.)
Évtizedekkel ezelőtt Susskind egy olyan elmélettel állt elő, amely szerint a Higgs-bozon összetett részecske.
És akkor vita kerekedett abból, hogy mi elemi és mi összetett.
Lehet azt nézni, hogy bomlik vagy nem bomlik.
Ilyen szempontból a hidrogén alapállapota stabil, nem bomlik. Mégsem mondják eleminek.
A másik lehetőség, hogy részekből áll. Inkább úgy mondanám, hogy szerkezete van.
Ebből a szempontból a proton nem bomlik, a neutron bomlik. De a protont sem tekintik már eleminek.
(Állhat részekből aminek nincs szerkezete? Elosztott paraméterű? Kolloid?)
A fizika törvényei nem kőtáblán érkeznek a hegyről. Fizikusok agyalnak (néha matematikusok is beszállnak). Kitalálnak elméleteket, mmormota szóhasználattal modelleket. Aztán megvitatják. Ez olyan, mint az alkotmánybíróság. Először szóban, logikailag ellenőrzik. Szaharov feltétel, belső ellentmondásmentesség. Aztán összevetik egyéb elfogadott elméletekkel. Ha átment az alkotmányossági vizsgálaton, jöhetnek a kísérleti ellenőrzések.
Viszont a világtörténelemben olyan is előfordult már, hogy egy új elmélet nem illeszkedett a régiekhez, de mégsem az új elméletet vetették el, hanem a régieket volt szükséges átdolgozni. Vagy megszüntetve megőrizni. Tengelykapcsoló tervezésénél ritkán kell a relativitáselméletből származó korrekció.
Kis gyerekek a homokozóban építenek várakat. Többnyire saját ötletek alapján. Habár néhány játékhoz adnak összeszerelési útmutatót, hogy a szülő is össze tudja rakni. De szerintem szórakoztatóbb egy játék, ha nem adnak hozzá szigorú partitúrát, és többször is lehet próbálkozni. Nagy gyerekek pedig légvárakat építenek. Feynman is elismerte a modellalkotó szabadságát. Egy új elmélet kitalálója nem feltétlenül kell ragaszkodjon ahhoz, hogy a korábbi elméletekkel kompatibilis legyen. Mert különben ugyebár vagy kvantumelmélet nem lehetne, vagy relativitáselmélet nem lehetne. Én a vizilovakkal vagyok.
Kösz a kérdésedet, majd elmondom nekik ha kérdezik. De nem debileknek való a válasz. Biztos lehetsz benne, hogy ül.
2524: Részecskék sem léteznek, hanem történnek. Az egy esemény, amikor a detektor kattan. Egyetlen rövid pillanat.
Ajjaj, ezt nagyon benézted. A kamion is részecskékből áll amely akkor kattan amikor téged elüt. Máskor meg csak ha kattog. Ezek azok a részecskék amelyek definíció szerint léteznek. A kamion részecskéi. Meg tudod tapogatni akármennyi pillanatig fogdoshatod amíg a kezedre nem üt a chauffeur.
A kvark modell csak egy modell.
Igen, pontosan erről beszélek, egy rossz modell. Ellentétben a kamionnal ami nem modell.
Az elektromágneses mező pl. mértékinvariáns. Pont ebből a felismerésből indult el már jóval több mint fél évszázada az a törekvés, hogy a kölcsönhatásokat invariancia elvekből vezessék le.
Nem értem, mire jók az ilyen "mély értelmű" bevakkantásaid. Csak az szokott belőlük kiderülni, hogy nem ismered, és értelmetlenül használod a leírt fogalmakat.
